Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. augusztus (10. évfolyam, 180-204. szám)
1955-08-26 / 200. szám
BACSKISKUNMEGYEI U mnmsmmizsimsÆnisssa X, ÉVFOLYAM, 200. SZÁM Ára 50 fillér 1955 AUG. 26. PÉNTEK _ ---------- A i MAI SZÁMBAN: % A begyűj : felülvizsgáló brigád második napja Kalocsán. — E. történt a nagyvilágban. — Emeljük üzemeink technikai színvonalát. — A tsz-mozgalom fejlődése a bácsalmási járásban. — MHK-val kezdődött; V____________________________________________________________________________________________________ Atoincrci és béke a genfi atomkonferenciát joggal tartja a világsajtó a történelem egyik legnagyobb fontosságú tudományos és műszaki értekezletének, Az atomkutatás terén elért eredmények összefoglalása és a további munkák irányának kijelölése létfontosságú szükségletté vált, mert az emberiség az új energetika századába lép. Az anyag atomjaiban feltárt új, kimeríthetetlen energiaforrások lenyűgöző távlatokat nyitottak meg valameny- nyi ország és nép előtt. A genfi atomértekezlet nemcsak az atomtudósok nagyjelentőségű nemzetközi értekezlete volt, hanem elsőrendű világpolitikai esemény, mert ez a konferencia a béke ügyét szolgálja és előmozdíthatja a nemzetközi feszültség további enyhülését. Az atomértekezlet folytatója, további kisugárzója annak a szellemnek, amely a négy kormányfő genfi tanácskozásain nyilvánult meg. A tudomány akkor fejlődhet gyorsan, ha a tudósok érintkezhetnek egymással, s ha széles körben megvitathatják a tudományos problémákat, kicserélhetik tapasztalataikat. Az a tény, hogy a genfi nyomdák két héten át éjjel-nappal zakatoltak, s a különböző előadások kinyomtatására kétszáz tonna papírt használtak fel, fényesen bizonyítja, hogy a 73 ország tudósai, a magfizika legtekintélyesebb, világhírű szakemberei nem sajnálták az időt és fáradságot, hogy áttörjék az elzárkózás sorompóját s az emberiség javára egyesítsék ismereteiket. A kölcsönös tudományos eredmények alapján megállapíthatták, hogy milyen messze jutott az ember az egyik legfontosabb természeti erő fel- használásában, ellenőrzésében. A világsajtó egyöntetűen azt állapította meg, hogy a béklyóiból kiszabadított atomenergia békés célokra való felhasználásában a szovjet tudósok igen jelentős eredményeket értek el. Kutatásaiknak eredményei példát mutatnak arra, hogyan lehet az atomenergiát az ipar, a mezőgazdaság, az egészségügy szolgálatába állítani. A nyugati sajtóvisszhangok elnyeréssel méltatják a Szovjetunió önzetlen segítségét és a szovjet tudósok törekvését a baráti légkör, a gyümölcsöző véleménycsere kialakítására. Lav- riscsev professzor az atomerő békés felhasználásához nyújtott szovjet segítségről szólva, előadásában bejelentette, hogy a Szovjetunió 2000 kilowat hőkapacitású kísérleti atommáglyákat tervez s épít a népi demokratikus országok, köztük hazánk számára is. A Szovjetunió ellenszolgáltatás nélkül bocsátja a műszaki dokumentációt és a tapasztalatokat országunk rendelkezésére. A szovjet kormány kész megvizsgálni annak kérdését is, hogy tovább bővítse a segélynyújtásban részesítendő államok körét. Annak ellenére, hogy a genfi atomértekezlet tudományos konferencia volt, hatása igen mélyreható lesz a politikai életben is, a nemzetközi helyzet további alakulása szempontjából. Ez az értekezlet szélesre tárta a tudományos együttműködés kapuit, új szellemet vitt a tárgyaló asztalokhoz. A tárgyaló asztalok közé is elhatolt a népek törhetetlen akarata, akik békében és barátságban akarnak egymással élni. Az az akarat, hogy az atomenergiát, korunk új »tüzét«, ne háborús célokra, ne szörnyű pusztító fegyverek készítésére, hanem az emberi jólét növelésére, az ipari »aranykor« alapjainak lerakására használják fel. A genfi értekezlet a népek állhatatos békeharcának sikere is. Ahhoz azonban, hogy a nemzetek békében élhessenek egymás mellett, az is szükséges, hogy a genfi szellemben előbbre vigyük az atomfegyverek eltiltásáért és megsemmisítéséért folyó harcot. Mindkét genfi értekezlet biztató kezdet. Ha a békeszerető százmilliók egy pillanatra sem lankadnak el és tovább fokozzák harcukat, a folytatás sem maradhat el és a genfi atomértekezlet nemcsak szép kísérlet, hanem valóban első lépése lesz a békés atomkorszaknak, Baján is befejezték a eséplósí A szeszélyes időjárás, a gyakori esőzés megfeszített munkát követelt Baján is a cséplőgépeknél. A cséplőcsapatok közötti verseny eredményeképpen szerdán, a koradélelőtti órákban a 1080 hóid másodvetés a Az aratás utáni talajművelésben s a másodvetésben éppúgy, mint a gabonatermelésben, a kiskunfélegyházi járásban is a tsz-ek mutattak példát. A gépek segítségével az aratással egyidő- ten meghántották a tarlókat s a járás tsz-eiben közel 1000 holdon díszük másodnövény, amely nagymértékben szaporítja majd a takarmányalapot. A gátéri tsz-ek 700 holdon végeztek tarlóbuktatást s 138 holdon másodváros termelőszövetkezetei s az egyénileg dolgozó parasztok végeztek a csépléssel: az utolsó kéve gabona magja is a zsákba hullott. féiegyházi járás Isz-eiben vetést. Száz holdon felül vetettek tarlótakarmányt a kunszállási, csolyóspálosi, jászszent- lászlói tsz-ek is. A másodnövények ápolása mellett szorgalmasan folyik a tsz-ekben a kukorica és a cukorrépa gazoló kapálása is. Összesen mintegy 400 holdon végezték el, Gátéren és Petőfiszállá- son már több, mint 100—100 hold gazoló kapálás kész. Megyénkben elsőnek a kiskun- halasi járás termelőszövetkezetei és dolgozó parasztjai teljesítették gabonabeadási kötelezettségeiket. Augusztus 24-én estig valamennyi község és termelőszövetkezet eleget tett állampolgári kötelességének. Közel ezer dolgozó paraszt elmúlt évi gabonabeadási hátralékát is rendezte, értékesítési szerződés keretében pedig 153 vagon gabonát adtak el az államnak a járás termelői. Ezzel a járás megkapta a gabona szabadpiaci értékesítési jogát. Járásaink rangsora: 8. kiskőrösi; 1. kiskunhalasi; 9. kalocsai. 2. kiskunfélegyházi; A városok között: 3. bácsalmási; 1. Kecskemét; 4. kecskeméti; 2. Kiskunhalas: 5. bajai; 3. Baja; 6. dunavecsei; 4. Kalocsa; 7. kunszentmiklósi; 5. Kiskunfélegyháza. Fokozzuk az állat és állati termékek begyűjtésének ütemét A gabonabegyűjtésben második a kiskunfélegyházi járás. A járások közt a nemes verseny augusztus 20 után sem lanyhult. Az ünnepeket követő két nap alatt közel 400 vagon gabona gyűlt be, egyedül a dunavecsei járásban 54 vagon ez idő alatt. Értékesítési szerződésre több, mint ezer vagon gabonát adtak el a dolgozó parasztok és tsz- tagok. A városok között elsőnek Kecskemét teljesítette kenyér- -abonabegyűjtési tervét. Járásaink, községeink a befejezés előtt álló gabonacsata harcában ne feledjék el, hogy népünk ellátásához a kenyér mellett húsra, vajra, tejre is szükség van! Minden cikkféleségből teljesíteni a tervet! — ez most a döntő feladat. Az alkotmány tiszteletére indított állat és állati termékek begyűjtési versenyében így alakult a járások rangsora: 1. kiskunfélegyházi; 2. dunavecsei; 3. kecskeméti; 4. bácsalmási; 5. kunszentmiklósi ; 6. kiskunhalasi; 7. kiskőrösi; 8. bajai; 9. kalocsai. A városok sorrendje: 1. Kalocsa; 2. Kiskunfélegyháza; 3. Kecskemét; 4. Baja; 5. Kiskunhalas. A községek közül legjobbak: Harta, Vaskút, Soltvadkert, Pál- monostora, Kunpeszér, Tabdi, Ordas és Dunaegyháza. Mit gyártanak KTSZ-eink? A községek és városok lakosságának igényeit ma már jelentős részben a kisipari termelő- szövetkezetek elégítik ki, még azokban a községekben is, ahol zömmel találhatók magánkisiparosok. A szövetkezeti ipar fölénye egyre ijikább meghódítja a falu meg a város népét, mert jó minőségű munkát végez és viszonylag olcsóbban dolgozik, mint a magániparos. IZSÁKON négy részlege van a ktsz-nek: cipész, kovács, bognár és műszerész-lakatos. A lakatos-műszerész részleg a tőzegtermelő vállalatnak dolgozik sokat. Gumicsizma és egyéb javítás sűrűn fordul elő a telepen. A^községi tanács most a kutak javításával bízta meg a ktsz-t. A napokban hozzák működésbe a főtéren lévő kutat, ' illetve alakítják át szívó-nyomósra. A bognároknak, meg a kovácsoknak a termelőszövetkezetek adnak sok munkát. A gabonabe- hordás előtt több, mint 15 ezer forintot fizettek ki a környékbeli tsz-ek a ktsz-nek, íogatos kocsik javítása címén. KISKÖRÖSÖN az Asztalos KTSZ a helyi igények kielégítése mellett a bútorértékesítő vállalatnak negyedévenként 100 darab kétajtós szekrényt készít. Ezen kívül ebben az évben több új bolti felszerelést is készített Bácsbokodnak, Sükösdnek, Jakabszállásnak és öregcsertőnek. Most készítik Szakmárnak is. • A szövetkezet az ősz folyamán sok ajtót és ablakot készít a kislakásépítőknek. KISKUNHALASON a Fa- és Építőipari KTSZ kőművesei szeptember végére fejezik be a református templom tatarozását, amely közel 200 ezer forintos költségbe kerül. Az ősz folyamán a városban több olyan helyiséget alakítanék át lakásnak, amelyek eddig magtár, raktár és egyéb neveket viseltek magukon. Egy hét múlva befejezik az iskolák tatarozását is. A szövetkezet festőrészlege a kőművesek által átalakított lakásokat festi és mázolja. Az iskolaév megkezdése előtt egy héttel átadják a tantermeket, diákszállókat és az egyéb helyiségeket tisztán, újra festve. Még ebben az évben hozzáfog a ktsz a járási kultúrház tatarozási és festési munkálataihoz. A Ruházati KTSZ-ben jelenleg 1000 darab egyenöltönyt készítenek a vasúti dolgozók részére. A ktsz a jövő hónapban honvédségi tisztiruhák készítésére fordítja munkájának nagyrészét. Azt is tervbe vették, hogy szeptemberben a helyi lakosság igényei kielégítésének érdekében olcsó konfekció férfiöltönyöket készítenek. cÆ (Bafal kínáló dúLq,omi Benschütz Anna, a fonoda kötözője. Ëberhardt Lászlóné segítségével elérte a »Szakma kiváló dolgozója« címet. Jutalmul félhavi fizetését kapta. Jelenleg 8—12 százalékkal teljesíti túl a sztahanovista szintet. Éberhardt Lászlóné a fonodában gépkezelő. Tizenkét hónapja teljesíti a sztahanovista feltételeket és elnyerte a »Szakma kiváló dolgozója« című kitüntetést, s jutalmul megkapta félhavi fizetését: Szalai Éva is a fonodában kötöző. Neki is segített Eberhard* Lászlóné a »Szakma kiváló dől« gozója« cím elnyerésében. Jelen« leg is teljesíti a sztahanovists feltételeket. Teljesítménye 8— 10 százalékkal magasabb, mint a sztahanovista szint. A kiskunhalasi járás teljesítette flabonabeovüitésí tervét