Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. augusztus (10. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-26 / 200. szám

Ez történt a nagyvilágban BANGKOK. Augusztus 24-én Bangkokban megkezdte üléssza­kát az ENSZ ázsiai és távol­keleti gazdasági bizottságának vas- és acélügyi albizottsága. BERLIN. Carlo Schmid, a Né­met Szociáldemokrata Párt ve­zetőségének tagja sajtónyilatko­zatában közölte, hogy részt vesz a Moszkvába utazó Adenauer kíséretében. Schmid hangsúlyozta, hogy nem a szociáldemokrata párt képviseletében, hanem a bonni parlament alelnökeként és a kül­ügyi bizottság társelnökeként csatlakozik a nyugatnémet kor­mányküldöttséghez. BANGKOK. Augusztus 21-én Bangkokban megnyílt a SEATO tanácsának ülésszaka. A Bangkok Post című lap sze­rint ez az ülésszak a SEATO leg­fontosabb értekezlete azóta, hogy a SEATO tagállamainak külügyminiszterei februárban ta­nácskoztak. A thaiföldi sajtó közleményei­ből kitűnik, hogy a jelenlegi ülésszak részvevői megvitatják a SEATO-ban részvevő országok katonai intézkedéseinek kérdé­sét, a laoszi helyzetet, a »felfor­gató tevékenység«, vagyis a dél­kelet-ázsiai nemzeti felszabadító mozgalom kérdését, stb. MOSZKVA. M. P. Taraszov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnökhelyettese augusztus 24-én a Kremlben fo­gadta M. A. El Kunit Egyiptom moszkvai rendkívüli és megha­talmazott nagykövetét, aki át­nyújtotta megbízólevelét. TOKIÖ. A Kiodo hírügynök­ség jelentése szerint a Japán­ban levő amerikai katonai tá­maszpontokra az utóbbi napok­ban atomlövedékek kilövésére szolgáló rakéta-berendezések ér­keztek. A japán közvélemény felháborodott azon, hogy az or­szágba atomfegyvert akarnak bevinni s a japán parlamentben számos interpelláció hangzott el ezzel kapcsolatban. Az amerikai katonai parancsnokság a japán közvélemény felháborodásának Megyénk ipari üzemei közül több ismét a homlokzatára tűzte a büszke élüzemi címet. Ez a külső megnyilvánulása annak, hogy ezek az üzemek gazdasá­gosan termeltek. A termelé­kenység emelése a szocializmust építő társadalmunkban állandó feladat, amely megköveteli a gazdaságvezetés színvonalának emelésén túl, a termelő beren­dezések jobb kihasználását, a korszerű technika alkalmazá­sát, jó technológiai utasí­tások kidolgozását. A techni­kai színvonal emelése fontos eszköz a szocializmus gazdasá­gi alaptörvényének megvalósí­tásához. A mi államunk politikailag fejlettebb berendezkedésű a tőkés államoknál, ezen a téren már elhagytuk a kapitalizmust. Most az szükséges, hogy gazda­ságilag is fejlettebbek legyünk. A nagy Lenin azt tanítja: »Az kerekedik /elül, akinek fejlet­tebb a technikája, nagyobb a szervezettsége, szilárdabb a fe­gyelme és jobbak a gépei...« Megyénk üzemeinek mai gépi berendezését egy órában sem le­het említeni a múltéval. Nincs olyan hónap, hogy egy-egy úi gépet ne állítanának be a termelésbe. A Bányászati Be­rendezések Gyárában a legkor­szerűbb eszterga-, maró-, fúró-, köszörű- és egyéb gépek gar­mada található. Nemrég két to­jásosztályozó gépet kapott a Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Vállalat. A Bajai Gyapjúszö­vetgyárban új, korszerű szov­jet szövőgépek segítik a mun­kát, a Kecskeméti Épületlaka­tosipari Vállalatnál cseh és né­met szerszámgépek gyorsítják a termelést. Két konzervgyárunk­ban beszerelték a paradicsom­éi ősűrí tő-gépeket. A gépek alkalmazása mellett a korszerű gyártástechnológia kidolgozásában és alkalmazá­sában is előrejutottunk. Egy időben igen jól alkalmazták üzemeinkben a gyorsforgácso­és a parlamenti interpellációk hatására bejelentette, hogy az atomlövedékeket nem viszik be Japánba s hogy a rakéta-beren­dezéseket »rendes lövedékekkel« látják majd el, PÁRIZS. A tuniszi Uj Desztúr párt politikai bizottsága közle­ményt adott ki az észak-afrikai helyzetről. Közleményében hang­súlyozza, hogy az algíri és ma­rokkói megtorló politika folyta­tása összeegyeztethetetlen az enyhülés és a megegyezés lég­körével, amely a világpolitikát uralja és összeegyeztethetetlen azzal a politikával is, amelyet Tuniszban folytatnak. Vissza kell helyezni trónjára Moham­med Ben Jusszef marokkói szul­tánt és teljesíteni kell a marok­kói nép követeléseit. A közle­mény végül hangoztatja: sürgő­sen meg kell indítani a tárgya­lásokat az algíri nép igazi kép­viselőivel. HELSINKI. Az Interparla­mentáris Unió Tanácsa augusz­tus 24-én Helsinkiben megtar­totta ülését. Lord Stansgate, az Unió Tanácsának elnöke beje­lentette a Szovjetunió parla­menti csoportjának belépését az Interparlamentáris Unióba. A szovjet küldöttség részéről N. A. Mihajlov és J. I. Paleckisz ke­rült be az Interparlamentáris Unió Tanácsába. A tanács megvitatta az Inter­parlamentáris Unió konferenciá­jának munkájával kapcsolatos kérdéseket. A konferencia au­gusztus 25-én a finn parlament épületében nyílik meg. MOSZKVA. A Szénipari Mun­kások Szakszervezete központi bizottságának meghívására chi­lei bányász-szakszervezeti kül­döttség érkezett Moszkvába. A küldöttség vezetője Jorge Con- tuliano, a Braden Copper Mining Company rézbánya munkásai szakszervezetének vezetője. A chilei bányászok ellátogat­nak a Kuznyeck- és' a Donyec- medencébe, Szverdlovszkba és Szocsiba, tanulmányozzák a szovjet bányászok életét. PÁRIZS. A nagyszabású ka­tonai és rendőri átfésülési mű­veletek szerdán egész nap foly­tatódtak mind Algírban, mind Marokkóban. E műveletek folya­mán több incidensre került sor. Constantine megyében több he­lyen bombáztak és Deni Melek helyiségben a katonai csapatok és a fellaghák között lövöldözés volt. Az Ain-Sefru-ban levő ka­tonaságot — sajtójelentések sze­rint — többször megtámadták a fellaghák. Ugyancsak nagyarányú »tisz­togató műveletek« folynak Szidi Mabrul körzetében is, ahol 110 személyt tartóztattak le, (MTI) Dlasz szövetkezeti küldöttség érkezett hazánkba A Szövetkezetek Országos Szö­vetsége igazgatóságának meghí­vására olasz szövetkezeti kül­döttség érkezett hazánkba. A baráti látogatás során a kül­döttség tagjai megismerkednek a magyar földművesszövetkezetek munkájával. (MTI) Külföldi szakszervezeti delegációk érkeztek hazánkba A SZOT Elnökségének meg­hívására tizenkéttagú nyugat­német szakszervezeti delegáció érkezett Budapestre, kéthetes tanulmányútra. A delegáció tagjai a kölni, dortmundi, duisburgi, lörrachi és egyen nyugat-németországi ipari köz­pontok, vasipari, építőipari, közlekedésügyi, szakszervezetei­nek képviselői. • Ugyancsak hazánk!., érke­zett a lengyel szakszervezetek 5 tagú társadalombiztosítási kül­döttsége kéthetes tapasztalat- cserére. (MTI) Tíz éves az első szovjet—magyar árucsereforgalmi egyezmény Hazánk területének felszaba­dítása után néhány hónappal, 1945 augusztus 27-én jött létre az első szovjet—magyar árucse­reforgalmi megállapodás. Ebben az időben az ország teljesen el volt vágva a külkereskedelmi kapcsolatoktól. A Szovjetunióval kötött megállapodás a felszaba­dított Magyarországba vetett bi­zalom megnyilvánulása volt, en­nek köszönhetjük azt is, hogy a szomszédos és a távolabb fekvő országok sorra felvették a kül­kereskedelmi kapcsolatokat Ma­gyarországgal. Az 1945 augusztus 27-én meg­kötött első szovjet—magyar áru­csereforgalmi egyezmény képez­te a kiindulópontot a Szovjet­unió és Magyarország közötti ke­reskedelmi kapcsolatok további fejlesztéséhez, amelynek révén a Szovjetunió hatalmas segítséget nyújtott a stabilizáció megte­remtéséhez, a hároméves és az ötéves tervünk megvalósításá­hoz. Az elmúlt tíz év alatt külke­reskedelmünk új korszaka bon­takozott ki. A szocialista külke­reskedelem, a demokratikus or­szágokkal való baráti -együttmű­ködés, a kereskedelmi kapcsola­tok további szélesítése egyaránt szolgálja a szocializmus építését hazánkban és további, győzel­mekhez vezet a békéért % vívott harcban. Szovjet újságírókat hívott meg a Jugoszláv Újságíró Szövetség MOSZKVA (TASZSZ) A Szov­jet Külügyminisztérium sajtó- osztályának meghívására a kö­zelmúltban jugoszláv újságíró­küldöttség tartózkodott a Szov­jetunióban. A napokban a Szovjet Kül­ügyminisztérium sajtóosztálya levelet kapott a Jugoszláv Új­ságíró Szövetségtől, amelyben a Jugoszláv Újságíró Szövetség köszönetét mond a jugoszláv uj-1 ságírók iránt tanúsított szívélyes vendégszeretetéért. Ugyanakkor a Jugoszláv Új­ságíró Szövetség meghívott Ju­goszláviába egy szovjet újságíró- küldöttséget. A szovjet újságírók küldöttsé­ge hamarosan Jugoszláviába uta­zik. Francia közoktatási küldöttség érkezeti Moszkvába MOSZKVA (TASZSZ) Az OSZSZSZK Pedagógus Szak- szervezete központi bizottsága meghívására augusztus 24-én Moszkvába érkezett a Francia Közoktatási Dolgozók Szövetsé­gének küldöttsége. A küldöttsé­get Adrienne Lavergne, a szö­vetség főtitkára vezeti. A küldöttség tagjai a szovjet iskolák, tanító- és tanárképző­intézetek, gyermekvédő intézmé­nyek és óvodák munkáját és az iskolai testnevelés kérdéseit fog­ják tanulmányozni. (MTI) Látogatás a harwelli atomeröfejlesztő telepen LONDON. (MTI) Harminckét nemzet 130 atomtudósa meglá­togatta a harwelli atomerőfej- lesztő telepet. A tudósokat Genfben az atomenergia békés felhasználásával foglalkozó nemzetközi értekezleten hívták meg Angliába. Emeljük üzemeink technikai színvonalát lást, Koleszov-féle szélesvágást, a gyorsvakolást, a gyorsfalazást, stb. S mégsem fejlődött úgy gyár­tástechnológiánk, mint ahogy arra szükség lett volna. Az egy­re növekvő műszaki követel­ményeknek sem tettek eleget üzemeink. A szocializmus épí­tése megköveteli, hogy egy percre se pihenjünk meg habá­rainkon. A korszerű technika alkalma­zása nemcsak jelenleg, hanem a jövőben is egyik legfontosabb esz­köze lesz a termelékenység eme­léséinek, az önköltség csökkenté­sének. Ezért nem holnap, hanem már ma hozzá kell fogni az eddig ismert új eljárások al­kalmazásához, a technológia korszerűsítéséhez. Ez nemcsak a gépgyártás, a híradástechnikai, vagy vegyiipari üzemekre vo­natkozik, hanem megyénk ipa­rára is, a könnyűiparra is. Vajon, itt milyen új eljárások alkalmazhatók? Konzervgyá­rainkban a lúg06hámozást még nemigen alkalmazzák, vagy ha igen, nem az előírt technológiá­val. A Bányászati Berendezések Gyára, a Kiskunfélegyházi Gép­gyár esztergagépei nem gyors­vágással, nem a Koleszov-féle szélesvágással dolgoznak. Mit mutat ez? Az új iránti érzéketlenséget, a megszokott módszerekhez való ragaszkodást. A ma apróbb gondjai elterelték a figyelmet a jövő perspektívájáról. Ez arra is visszavezethető, hogy ipari funkcionáriusaink egy része elbizakodott, önelégült, nem érez nagy felelősséget a reábízott ügyért. Ezek a funkcionáriusok el­felejtették a pártnak azt a tanítá­sát, hogy a technikának állan­dóan előre kell haladni, hogy epéikül lehetetlen a szocialista termelés gyorsütemű fejlesz­tése. Ezért történhetett meg a Ba­jai Gyapjúszövetgyárban, hogy Haffenscher Ferenc és társai­nak újítását: a szálvisszakereső automatát, az újítástól benyúj­tott félév után szerelték fel csak minden szövőgépre. Igazgatóink jórésze nem hasz­nálja fel a kormány által bizto­sított rövidlejáratú hitelt. A Kecskeméti Gépgyárban már egy éve beszélnek a kisgépesí- tésről, de az első gép (homok­röpítő) csak nemrég készült el. Más üzemek pedig nem is gon­doltak e lehetőség okos fel- használására. Ebben hibásak az illetékes minisztériumok is, amelyek nem szorgalmazták en­nek végrehajtását. Most, hogy üzemeinkben a korszerű technika alkalmazását, az új eljárások kidolgozását pártszervezeteink jobban sür­getik, egyes gazdaságvezetők ré­széről téves elképzelésekkel ta­lálkozunk. A technikai színvo­nal emelését csak nagy beruhá­zások eszközlésével tudják el­képzelni. Kétségtelen, hogy beruházásra is szükség van. De elsősorban a saját erőnkre tá­maszkodva kell most előre­lépni! Hogyan? Száz és ezerféle mó­don. Alkalmazni kell a már bevált régi módszereket, újí­tásokat, rendszeresíteni a ta­pasztalatcsere átadást. Sok üzemben le lehet rövidíteni egyes gyártmányok elkészítésé­nek idejét a felesleges művele­tek elhagyásával. Tökéletesí­teni lehet a gyártmány tervezé­sét, szerkesztését, műveletterve­zését, stb. Ez pedig elsősorban üzemeink főmérnökeinek, tech­nológusainak, szerkesztőinek, művelettervezoánek, az üzem \ezetőjnek és művezetőinek fel­adata. Mivel kezdjük a technikai színvonal emelését? Üzemré­szenként, műhelyenként más a legsürgősebb teendő. Van azon­ban közös vonás is. A gépek még nincsenek kihasználva üzemeinkben. Sok még a vesz­teséges gyártmány. Konzerv- g; árainkban s másutt még in­dokolatlanul sok a kézi munka. A szállítás és egyéb mellék­munkák gépesítését is tovább kell fejleszteni. Uj technológiai utasítások széleskörű bevezeté­sére van szükség. Időnként felül kell vizsgálni a nyereséges gyártmányokat is, hogy milyen módszerekkel lehet az önköltsé­get tovább csökkenteni. E feladatok elvégzéséhez ad kimeríthetetlen segítséget: az újítómozgalom. A dolgozók nagy sokasága szeret újítani. A Kecskeméti Kinizsi Konzerv­gyárban a nemrég megalakult újítóbrigád arra vár, hogy el­készíthesse a répakockázó-gé- pet. Utána a paprikacsumázó és szeletelőgép szerkesztéséhez kez­denek. Az újítómozgalom segítése a műszakiak egyik alapvető fel­adata. A közös erőfeszítés nemcsak az üzem gazdaságos teimelését segíti elő, hanem a műszakiak és a fizikaiak kö­zötti barátság megerősödését is. A technikai színvonal eme­lése az egész nép életszínvona­lára döntő befolyással bír. Ép­pen ezért az élenjáró technika alkalmazása minden üzemben a dolgozók közös ügye. Átütő eredményt csak azokban az üzemekben érhetnek el, ahol mindenegyes dolgozó tevéke­nyen bekapcsolódik a technikai színvonal emelésének munkájá­ba. Ennek érdekében feltétle­nül szükséges, hogy az üzemi párt- és tömegszervezetek moz­gósítsák a dolgozókat. Jó mód­szer például, ha a szakszerve­zeti aktivisták üzemrészenként újítóbrigádokat szerveznek. Meg­ismertetik dolgozó társaikkal, mi gátolja a termelés gyorsítá­sát, mi okozza a veszteségeket. A vendégek között volt tizenöt szovjet tudós, a népi demokráciák több tudósa és több kínai kutató is. A látogatók nagyrésze a szemle befejeztével repülőgépen visszatért Genfbe. miért nehézkes a munka szer» vezése. A DISZ-fiataloknak is jut bőven feladat. Helyes, ha a DISZ-brigádok vállalkoznak egy-egy új módszer széleskörű bevezetésére. Alakuljanak olyan DISZ-brigádok, melyek feltár» ják az üzem rejtett tartalékait: a használatonkívüli gépeket, el* fogadott, de nem használt újí­tásokat. A kultúrcsoportok kö­szöntsék a legjobb javaslatte­vőket. A hangoshíradón ismer­tessék az élenjáró munkamód­szereket. Ezer és egy mód és lehetőség kínálkozik! e nagyj feladat jó megoldása, elősegít lése érdekében. A technikai színvonal emelé* sere irányuló minden tevékeny- séget az üzemi pártszervezet feladata irányítani, segíteni. Ellenőriznie kell, hogyan hasz­nálják fel a műszakiak a dol-‘ gozók javaslatát? Mit tesznek a javaslatok gyors bevezetésé-, íe? Miképpen kapcsolják ösz- sze a napi, tíznapi, havi terv teljesítésének feladataival? Leg­többet azonban természetesen a pártpolitikai nevelőmunkával tehetnek a pártszervezetek kom­munistái. I A politikai nevelés homlokte­rébe kell állítani azt a gondo­latot: az új technika alkalma- zása, a gyártástechnológia kor- szerűsítése, a meglévők szigorú betartása megkönnyíti a mun­kát, segíti az életszínvonal eme­lését, az üzem jobb munkáját, A termelés, a jólét növeléséhez: a második ötéves terv jó előké­szítéséhez elengedhetetlen a technikai színvonal emelése, üzemeinkben. Egész dolgozó népünk közös érdeke, hogy az elkövetkezendő napokban, he­tekben minden üzemrészbem műhelyben széleskörű mozgalom bontakozzék ki a termelés tech­nikai színvonalának emelésére: Ezt csak közös erőfeszítéssel: —* a kommunisták, a fizikai és mű­szaki dolgozók jó együttműkö­désével tudjuk győzelemre vinnL

Next

/
Thumbnails
Contents