Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. július (10. évfolyam, 153-179. szám)
1955-07-22 / 171. szám
európai biztonság kérdéséről tanácskozott szerdán a négy kormányfő Genf, július 20. (MTI) Iljicsov, a szovjít küldöttség szóvivője szerdai sajtóértekezletén bevezetőben kijelentette: A kormányfők szerda délutáni értekezletén a napirend 2. pontját, az európai kollektiv biztonság kérdését vitatták meg. A véleménycsere élénk volt. A kormányfők többször felszólaltak álláspontjaik védelmében, majd egyhangú határozattal a külügyminisztereket bízták meg azzal a feladattal, hogy elfogadható javaslatokat dolgozzanak ki és ezeket a csütörtöki ülés során terjesszék a kormányfők elé. Iljicsov ezután röviden ismertette az ülés lefolyását. Az üiésen Eden angol miniszterelnök elnökölt. A szovjet delegáció bejelentette, hogy javaslatot kíván benyújtani az európai kollektiv biztonság problémájával kapcsolatban. Az ülésen egymásután felszólalt — Bulganyin szovjet, Eisenhower amerikai, Faure francia és Eden angol kormányfő. A Szovjetunió javaslatai az európai kollektív biztonság megszervezésére Bulganyin a szovjet küldött ség nevében kifejtette a Szovjetunió álláspontját az európai kollektiv biztonság megszervezéséről. A szovjet kormány nagy fontosságot tulajdonít en nek a kérdésnek — jelentette ki Bulganyin miniszterelnök—, mert csupán minden európa állam — legyen az kicsi vagy nagy — közös erőfeszítése biztosíthatja az európai népek biztonságát és alakíthatja át Európát megerősített táborból a béke és a biztonság bástyájává A szovjet küldöttség előzőleg ismertetett álláspontja szerint ezirányban két szakaszt javasol. A szovjet küldöttség véleménye szerint egyedül az európai biztonság megteremtése vethet véget annak a bizalmatlanságnak és feszültségnek amely az európai országok között fennáll s amely nem csökken, sőt ellenkezőleg: állandóan növekszik az egymással szembenálló katonai csoportok megteremtése következtében. E terv elfogadásával helyre lehetne állítani a bizalmat nemcsak Európában, hanem azon kívül is, azt a bizalmat, amely nélkül nem lehet megoldani sem a német kérdést, sem más problémákat. A szovjet küldöttség ismét hangsúlyozta, hogy kész más javaslatokat is megvizsgálni az európai kollektiv biztonsággal kapcsolatban és nagy fontosságot tulajdonít azoknak a nyilatkozatoknak, amelyeket a kormányfők tettek e tárgyban Eisenhower elnök rövid felszólalásában hangoztatta: a legfőbb ellentét abban áll, milyen sürgősséget tulajdonítanak a német újraegyesítés kérdésének. Ez a kérdés szorosan ösz- szefügg egyébként az európai kollektiv biztonság kérdésével Javasolta, állítsanak fel ~egy szervet abból a célból, hogy megvizsgálja a küldöttség vezetői által kifejtett szempontokat. Hangsúlyozta, hogy a különböző álláspontok között felmerült ellentétek dacára bizonyos, hogy a béke érdekében kifejtett közös erőfeszítések lehetővé teszik majd a megvip- gált kérdések megoldását, mégpedig pozitiv értelemben az együttműködés szellemében. Ezután Faure miniszterelnök a francia küldöttség nevében rámutatott, hogy a napirend két tárgya: a német probléma és a kollektív biztonság kérdése szoros összefüggésben áll egymással. Azt javasolta, hegy a két kérdést együtt vitassák meg. Ezután részletesen elemezte a szovjet javaslatot és kijelentette, hogy az tüzetes tanulmányozást érdemel, különösen, ami a fegyveres erők korlátozását, valamint azt illeti, hogy ne használják fel az erőt a vitás kérdések rendezésére. Eden angol miniszterelnök beszédében hangsúlyozta: az angol javaslat célja az, hogy segítségére siessenek olyan államoknak, amelyeket támadás érne. Az angol küldöttség egyébként kész arra, hogy megvizsgálja azokat a javaslatokat, amelyek az európai kollektív biztonsági rendszer tagjainak számára vonatkoznak. Az angol javaslat egy másik jellegzetessége, hogy a kollektiv biztonság Európában nem lenne hatékony, amíg Németország ketté van osztva. Ezen a téren bizonyos véleménykülönbségek állnak fenn — mondotta Eden. — Szükséges, hogy egyszerre vitassák meg Németországegyesítésének és az európai kollektiv biztonságnak kérdését. Bulganyin ismét felszólalt s hangsúlyozta, hogy a szovjet küldöttség álláspontja a német kérdést illetően világos és pontos. Persze — mondotta — van összefüggés a két probléma — Németország egyesítése és az európai kollektiv biztonság — között. Egyébként a szovjet terv előszavában erre rá is mutat. Ennek ellenére azonban nem egy, hanem két kérdésről van szó és a mai ülésen a napirend szerint a 2. pontot kellene tárgyalni. Nem állítom — folytatta, hogy a szovjet javaslat tökéletes és készségesen megvizsgálunk más javaslatokat is, különösen Nagy-Bri- tannia javaslatát, amelyet nagy gonddal fogunk tanulmányozni. Úgy gondoljuk, hogy az európai országok esetleg nem fognak egyszerre részt venni a kollektiv biztonsági rendszerben, hanem lehetne bizonyos fokozatos sorrendje a részvevők belépésének. Eisenhower elnök kijelentette, hogy Bulganyin megjegyzései megédemlik a tüzetes tanulmányozást. Arinak ellenére, hogy a nézőpontokban bizonyos eltérések mutatkoznak, világos, hogy az értekezlet minden részvevője békére törekszik. Még csak a vita elején vagyunk — mondotta. — Most arra van szükség, hogy a külügyminiszterek megvizsgálják a kifejtett álláspontokat és ösz- szeegyeztessék azokat. Nem szabad, hogy ezt az értekezletet anéikül hagyjuk el, hogy kimutatnánk a világ előtt szilárd akaratunkat a béke felé való közeledésre. Bulganyin kijelentette, hogy egyetért ezzel a nyilakozatlal. A kormányfők ezután egyhangú határozatot hoztak, ennek értelmében megbízták a külügyminisztereket, hegy csütörtökön dolgozzanak ki javaslatokat a szerdai vita alapján és ezeket nyújtsák át a kormányfőknek. így tehát — fejezte be Iljicsov — csütörtök reggel külügyminiszteri, délután kormányfői értekezlet lesz. A Minisztertanács határozata az 1955°—56. évi sertéshizlalási akció megszervezéséről A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének június 8-i határozata igen fontos feladatként jelöli meg dolgozó népünk állati termékekkel való bőséges ellátását. A Központi Vezetőség határozatának megfelelően a Minisztertanács a húsellátás biztosítása érdekében nagyjelentőségű határozatot hozott. A határozat értelmében az állam 1955-ös és negyedik negyedében és 1956 első negyedében átadásra kerülő sertésekre hízlalási szerződést köt. 126—140 kilogrammig 141—160 kilogrammig 160 kilogrammon felül Tenyésztésbe fogott, 160 kilogrammon felüli Bacon-sertés Különösen előnyben részesíti az állam azokat a termelőszövetkezeteket és egyéni termelőket, akik 1955 negyedik negyedévi átadásra kötnek szerA határozat kimondja, hogy ezen akció keretében bacon-minőségű sertések átadására :s Köthető szerződés. A sertések beállítási súlyát 40 kilogrammtol kezdődően kell megállapítani. Ai szerződéssel lekötött hízottser-j téseket legalább 12Æ kilogramm' élősúlyban (a baccn-sertéseketi 90—110 kilogramm élősúlyban) a szerződéskötéstől számított két! hónap után, de legkésőbb 1956.: március 31-ig kell átadni. A szerződéses hízottsertés árát! a Minisztertanács az alábbiaki szerint állapította meg: 18.— forint/kg 20.22.- „ 4 21.18.ződést és azt 1955. december 31-ig teljesítik. Ezek a szerző-: déskötő termelők a következő árak mellett takarmánybeadási kedvezményben részesülnek: Takarmánybeadási kedvezmény : A négy külügyminiszter közös nyilatkozata a szerda délelőtti megbeszélésekről Genf, július 20. (MTI) Genfben szerda délelőtt a négy külügyminiszter ülést tartott Macmillan angol külügyminiszter elnöklésével. Az ülés után bejelentették, hogy a küldöttségek szóvivői délben nem tartanak sajtóértekezletet. A külügyminiszterek az ülés után közös nyilatkozatot tettek, amely a következőket tartalmazza : — A szerda délelőtti ülésen a négy külügyminiszter folytatta Németország újraegyesítése és az európai biztonság kérdésének megvitatását. — Elhatározták: azt javasolják majd a kormányfőknek, hogy a délutáni ülés során a napirend második pontját, az európai biztonság kérdését vitassák meg. Megfigyelők szerint a külügyminisztereknek ezt a határozatát inkább kedvező jelnek kell tekinteni, mint kedvezőtlennek. Az tűnik ki ugyanis belőle; a külügymmiszterek arra a véleményre jutottak, hogy helytelen lenne lemondani az előrehaladásról, elakadva már az első nehézségch. Ezt az akadályt ugyanis meg lehet kerülni, konstruktív módon folytatni lehet a tárgyalásokat és megoldatlan kérdésre még mindig vissza lehet térni. Átvételi ári kg: Egyéni termelőknek: TSZeknek: 126—140 kg-os sertés után 16.— 100 kg 130 kg 141—160 kg-os sertés után 17.50 150 kg 180 kg 160 kg-on felüli sertés után Tenyésztésbe fogott 160 kg-oin 19.— 180 kg 230 kg felüli sertés után 18.— 180 kg 230 kg Ha a termelőszövetkezetek és az egyéni termelők a takarmánybeadási kedvezményt nem veszik igénybe. a megállapított magasabb árat kell részükre kifizetni. Bacon-sertések után takarmánybeadási kedvezmény nem jár. A sertéshizlalási szerződést kötő termelő takarmánybeadási kedvezményben csak a hízottser- tés átadása után részesül. A szerződés megkötésekor azonban a takarmánybeadási kedvezményt előjegyzésbe veszik. Amennyiben a termelő 1955 december 31-ig a szerződésben vállalt kötelezettségét nem teljesíti, úgy a takarmány-beadási kedvezményt törlik, és az annak megfelelő takarmánymennyiséget a termelőnek be kell szolgáltatnia. Ha a termelő a szerződéses sertés átadásáig ezévi takarmánybeadási kötelezettségét már teljesítette, a kedvezmény mértékéig a takarmányt visszakapja. A hízott- és bacon-sertés szabadfelvásárlási ára, a takarmánybeadási kedvezmény nélküli szerződéses árnál súlykategóriánként egy forinttal alacsonyabb. Hízottsertést szabadon az állam 1Ä5 kilogrammtól felfelé vásárol, a 123 kilogrammos sertésre megállapított szabad felvásárlási áron. A beadásra nem kötelezett állattartókkal . is köthető sertéshizlalási szerződés a takarmánybeadási kedvezmény nélküli magasabb átvételi áron. A termelőszövetkezetbe belépő szerződők lekötött sertéseiket átadásig háztáji gazdaságaikban kötelesek tovább tartani. Eden angol miniszterelnök ebédje a szovjet küldöttség tiszteletére GENF. (TASZSZ) A. Eden, Anglia miniszterelnöke szerdán ebédett adott a szovjet küldöttség tiszteletére. Az ebéden megjelent N. A. Bulganyin (a küldöttség vezetője), N. Sz. Hruscsov, V. M. Mclo- tov, G. K. Zsukov, J. A. Malik. Angol részről az ebéden H. Macmillan, H. Caccia, I. Kirkpatrick, N. Brook és W. Hayter vett részt. (MTI) A négy külügyminiszter ( megállapodott a további tárgyalások tervezetében GENF. (MTI) Mint a Reuter jelenti, a négy nagyhatalom külügyminiszterei csütörtökön délelőtt megtartott ülésükön megállapodták a Németország újraegyesítése és az európai biztonság kettős problémája ügyében folytatandó további tárgyalások tervezetében — mondották az értekezlethez közelálló források. Az említett források szerint -az ülés meglehetősen jói zajlott le-. Arra számítanak, hogy a tervezetet jóváhagyás céljából a kormányfők elé terjesztik, akik délután, magyar idő szerint 16 óra 30 perckor kezdik meg újabb ülésüket. (MTI) A Szovjetunió új javaslatai az európai kollektív iiiztonsaíg* szervezetéről MOSZKVA. (TASZSZ) J. Zsukov, a Pravda csütörtöki számában megjelent, Genfbő! küldött cikkében azokkal az új javaslatokkal foglalkozik, amelyeket a Szovjetunió küldöttsége a genfi értekezleten az európai kollektiv biztonság szervezetéről előterjesztett. Az európai kollektiv biztonsági szerződés szovjet tervezetét összehasonlítják itt azzal a kölcsönös biztonsági egyezmény- tervezettel, amelyet Eden angol miniszterelnök terjesztett elő a kormányfők július 19-i ülésén. A szovjet küldöttség úgy véli — írja Zsukov —, hogy a biztonság problémájának megoldását a meglévő kötelezettségekből kiindulva kell keresni. Azon kell kezdeni, hogy enyhítsük a feszültséget az Európában keletkezett ál- lamcsöportosulások között. Ez lenne az első lépés az európai kollektiv biztonság megteremtésének útján. Az európai kollektív biztonsági rendszer felépítése felé vezető következő lépés az volna, ha megszüntetnék az államcsoportosulásokat és azok helyére az európai biztonsági rendszer lépne. Ami a biztosítékokat illeti, nem az alakszerű kötelezettségeken van a lényeg, hanem abban, hogy valóban szavatolják valamennyi európai állam biztonságát és békés fejlődését, különösen azokét, amelyeket több Ízben ért a német militaristák támadása. Magától értetődik, hegy a békés fejlődés és a biztonság szavatolásának Németországra is ki kell terjednie. A Szovjetunió ebből kiindulva úgy véli, hogy a béke biztosításának cs az új agresszió megakadályozásának legjobb útja Európában valamennyi európai állam és az Egyesült Államok kollektiv biztonsági rendszerének megszervezése, függ::'lenül az államok társadalmi rendjétől. A szerdai ülésen valamennyi kormányfő hangsúlyozta, hogy a hatalmaknak a biztonság szavatolására vonatkozó állásfoglalásában vannak közös pontok. A szerdai ülésen a nyugati hatalmak képviselői úgy nyilatkoztak, hogy mindaddig nem kell Európában biztonsági rendszert létesíteni, amíg Németország továbbra is kettéosztott állapotban van. Nem nehéz meglátni — jegyzi meg Zsukov —, hogy a kérdés ilyen feltevése önmaga akadályozhatja a négy hatalom megállapodását. Újságíró körökben továbbra is élénken kommentálják az európai kollektiv biztonság kérdésében előterjesztett szovjet és egyéb javaslatokat — írja befejezésül Zsukov. — Ezzel kapcsolatban az a vélemény hallható, hogy a genfi értekezleten le lehet rakni a legfontosabb nemzetközi kérdések egyike megoldásának sziláid alapjait. (MTI) \
