Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. július (10. évfolyam, 153-179. szám)
1955-07-22 / 171. szám
Pártépítés Javul a népnevelőmunka a kunszenlmiklósi járásban Járásunk területén egyik helyen kisebb, másik helyen nagyobb mértékű egészséges javulás tapasztalható a népnevelő munkában. Különösen a népnevelő tanfolyamok után vált ez érezhetővé. Népesebbek, aktívabbak lettek a népnevelő értekezletek. A népnevelőgárdán belül növekedett a dolgozó parasztok száma. Az ''előadások után sokkal éléhkebbek a hozzászólások, a népnevelők a jó érvek egész sorát mondják el, amit ßz agitáciőban felhasználnak. II fiilöpszállásiak példája Legszembetűnőbb a népnevelőmunka javulása Fülöpszálláson. A község területének 50 százaléka szocialista szektorhoz tartozik. Itt a dolgozó parasztok nagyrésze már megértette a nagyüzemi gazdálkodás előnyét, a felemelkedést a termelőszövetkezetben találják meg. A fülöp- uzállási népnevelők 70 százaléka dolgozó paraszt és termelőszövetkezeti tag. Az értekezleten a népnevelők arról beszéltek, hogy az egyéni parasztok már mindjobban látják a szövetkezeti gazdálkodás eredményeit. Gud- mon Mihály egyénileg dolgozó paraszt maga is a nagyüzemi gazdálkodás fölényéről beszélt, kimondta, hogy a kis parcellákon leromlik a föld, emiatt kisebb a terméshozam. Losonczi György elvtárs, a Vörös Csillag TSZ párttitkára saját termelő- szövetkezetük eredményeit hozta fel példának. A napraforgót és a cukorrépát háromszor, a kukoricát pedig már négyszer megkapálták. Termelőszövetkezetüknek kitűnőek a termés- kilátásai. Elvetettek nyolc kataszteri hold kölest és 8 kataszteri hold muhart. Az egyéni parasztoknak is segítséget nyújtottak, ellátták őket vetőmaggal. Nagy Imre, tsz-tag elmondotta, hogy 1952-ben még két olyan család is volt a csoportúkban, akiknek nem volt kenyerük. Ma már minden tagnak az 1954. évi munkaegységükre kapott gabonájukból is van eladó. A tagság között tlzenketten modern rádiókészüléket, kettő pedig nemrég motorkerékpárt vett. NőVák István népnevelő, egyénileg dolgozó paraszt is termelő- szövetkezet alakításával foglalkozik. Kurjantóban alakítanak szövétkezetet és elmondja, hogy foíeg gyümölcstermesztéssel akarnak majd foglalkozni. Magabiztosan állítja, hogy olyan termelőszövetkezetet alakítanak, melynek rövidesen hinj. lesz a környéken. A népnevelő-értekezlet után a partszervezet azt a következtelést vonta le, hogy minden feltétele megvan annak, hogy Fűlöpszállást szocialista községgé szervezzék át. Erre tervet is készítettek. Felosztották a területet a népnevelők között. A munkába bekapcsolódott az MNDSZ tagsága is. A termelőszövetkezetek tagjai is kijelentették, hogy szívesen mennek agitálni, mert saját eredményeik a legmeggyőzőbb érvek. Természetes, hogy ahol ilyen harcos szellem alakul ki a mezőgazdaság szocialista átszervezése mellett, ott az ellenség is megkezdi tevékenységét, Szemelnék megakadályozni, vagy legalábbis csökkenteni az átszervezés sikerét. A fülöpszállási tanyákon például megjelent egy volt apáca, aki a termelőszövetkezeti mozgalom ellen agitált. Az ellenség részéről mutatkozó dühödt támadás is azt bizonyítja, hogy a fülöpszállási dolgozó parasztok megindultak a helyes út felé. A járás többi községeiben is javult a népnevelőmunka, de nem ilyen mértékben. Kunszent- miklósqn és Szabadszálláson már kevesebb tsz-tag és egyénileg dolgozó paraszt van a népnevelők között. Ezeken a helyeken az agitációs gárda többsége még alkalmazottakból tevődik össze. Az 0 munkájukat a jövőben sem becsüljük le, mert már sok nehéz feladatot segítettek megoldani, a mezőgazdaság szocialista átszervezésénél azonban mindenekelőtt a termelőszövetkezeti tagok és dolgozó parasztok, — akik az előkészítő bizottságokban dolgoznak, — tudják a legeredményesebb munkát Végezni. A két község pártbizottságának feladata, hogy nagy gonddal válogassák ki a népnevelőket, osz- szák fel a területet köztük, bízzak meg őket feladatokkal. A népnevelők akkor látják saját munkájuk értékét, ha beszámoltatják őket tapasztalataikról, s akkor végzik örömmel, ha az eredményes munkáért meg is dicsérik őket. Ez igen fontos a népnevelőmunka irányításánál, Fülöpszálláson is jól bevált módszer. A termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztéséért folyó agitáció mellett igen fontos feladat most a cséplés és begyűjtés sikeréért folyó harc, Széleskörű felvilágosító munkát kell végezni a beadási kötelezettség teljesítése érdekében. Minden népnevelőnek azért kell harcolni, hogy a termelők a cséplő« géptől vigyék az államnak járó részt a begyüjtőhelyre. Pártszervezeteink ne feledkezzenek meg arról sem, hogy a népnevelőket kioktassák a kötelező állami felvásárlásra előírt gabona begyűjtésének érdekében, Járási bizottságunk most arra törekszik, hogy pártszervezeteink átvegyék a fülöpszállási népnevelőmunka hasznos tapasztalatait, s a jól bevált agitációs módszereket a helyi adottságoknak megfelelően alkalmazzák, Beck Bertalan, a kunszentmiklósi JB agit. prop, oszt. vezetője. A solti Szikra TSZ kenyérgabonát osztott A SOLTI SZIKRA Termelő- szövetkezet az eddig betakarított termésből — elsőnek a járásban, — már teljesítette beadási kötelezettségét. Július 20-án pedig 50 mázsa kenyérgabonát adott át szabadfelvásárlásra, amely után az építkezési anyagvásárlást kedvezményt veszi majd igénybe. Még jócskán maradt a tsz raktárában is gabona, amelyből kiosztották az első előleget a tagoknak. Munkaegységenként 2 kg jut most, az összes gabona betakarítása titán pedig még ugyanennyit osztanak. Megkezdték a kenyérgabona Leadását a bajai dolgozó parasztok BAJA VAROS TERÜLETÉN mintegy 400 egyénileg dolgozó paraszt teljesítette takarmany- gabona beadási kötelezettségét. E héten a kenyérgabona csép- lése is megindult a közös szérűkön. Az első napon 15 egyéni termelő csépelte et gabonáját Baján s valamennyien a cséplőgéptől Vitték raktárba az államnak járó részt. A szábadfel- vásárlásia- előirányzott mennyiséget a kötelező gabonával együtt viszik az átvevőheiyre. Gracza József 10 holdas közép- paraszt elsőnek adott át 6 mázsa szabadfelvásárlásra előírt rozsot a Terményforgalmi Vállalatnak. .. A páhi Új Tavass Termelőszövetkezet gyümölcsösében — ILYEN LEHET a mesebeit paradicsomkert — gyönyörködik az ember, ha a páhi Uj Tavasz Termelőszövetkezet 38 holdas gyümölcsösében kóborol. A terebélyes, szépen gondozott alma fák már most roskadoznak a gazdag termés alatt, kézzel sem lehetne rájuk aggatni többet. Ami tá- masztórudat csak össze lehetett szedni, mind idekerült. A Rozmaring és hírneves Jonathán almafák sorát ítt-ott szakítja csak meg egy-egy barack-, vagy nyári fajtájú alma, — ennek termését máris teherautószámra szállítják a termelőszövetkezet budapesti üzletébe. A fő jövedelmet majd a téli alma adja. Csak igen óvatosan számítva is, 15—20 vagon termésre van kilátás; tessék papírt, ceruzát fogni: kilónként 8—10 forintjával menynyi jövedelem az? Nem hiába tollasodtak úgy meg régen a Bácsi-testvérek, akik 300 hold gazdái voltak itt Páhin s akiknél a két Marosi-testvér: Ferenc és Márton éveken át dolgozott napszámban. A KÉT MAROSI a tsz kilenctagú gyümölcstermesztő brigádjának leglelkesebb tagja ma is. Úgy húzzák maguk után az egész brigádot, mint mozdony a vonatot. »Megmutatjuk, hogy az idén nem lesz panasz a gyümölcsösünk ellen!« — fogadko- zott Marosi Ferenc a tavasszal s úgy is lett; az egész páhi határ büszkesége ma a 38 holdas ísz- yyümölcsös. Még Molnár Sándor, az országos hírű egyéni gyümölcstermelő is azt mondja: az Uj Tavasz gyümölcsöse vetekszik az övével- Pedig ő tizenhat esztendő fáradságos munkájával, rengeteg tanulással teremtette meg háromholdas mintagyümölcsöséi. * S ÉPPEN ERRE a Molnár Sándorra szeretnénk felhívni az Uj Tavasz TSZ tagságának figyelmét. Párját ritkító, kivételes nagy gyümölcstermesztő tehetség Sándor bácsi. A megyéből személyesen, az ország minden tájáról tucatnyi levéllel keresik fel naponta szaktanácsért. S ö szívesen segít, tanít. Elmondhatja ezt a Marosi-testvérpár is; hiszen sajnos: a téz tagsága közül egyedül ők azok, akik felkeresik s megkérdezgetik Molnár Sándort a. termesztés titkai felöl. S Sándor bácsi nekik is örömmel mutatja meg módszereit. De a tsz korántsem aknázta ki még a lehetőségeket. Még egyszer sem hívták meg például magukhoz Molnár Sándort, — nemcsak azért, hogy egyet s mást tanuljanak tőle, hanem hogy megismertessék a szövetkezeti élettel. De mit kerülgetjük a szót: az ilyen Molnár Sándor-féle embereknek a szövetkezeiben van a helyük, előbb vagy utóbb. Szaktudása, óriási gyakorlata kincset érne a szövetkezetnek. S maga pedig nem három, de harminc- nyolc holdon mutathatná meg, hogy mit tud! Jövedelme ugyan így is szépen van, — de egyedül küszködik, dolgozik, aki pedig egyedül van, annak minden nehezebb: az élet is, a munka is. GONDOLKOZZÉK EL mindezen az Uj Tavasz tagsága s a jövőben ne csupán a Marositestvérek nyitogassák a Molnár- porta kiskapuját, ne csak hívatlan vendégként, lopva és kívülről szemlélgethesse ezután Molnár Sándor a tsz gyümölcsös- kertjét. Induljanak el egymás felé s a termelőszövetkezet tagsága többet tegyen annak érdekében, hogy egyszer Molnár Sándor is az ő útjukon lépkedjen. Ha nem holnap, akkor holnapután, ha nem egy, akkor két év múlva, — de valamikor feltétlenül megtalálja Molnár Sándor is ezt az útat. 26 kád története Aki nagy munkát akar látni, az nézzen be a Kecskeméti Gépgyár öntödéjébe. Ott aztán nemcsak látnivaló akad, hanem érezni is lehet azt a bődületes meleget, amelyben egy-ketiőre megtikkad és folyékonnyá válik a vas. Az emberek derékig ledobják magukról a ruhát. A bronzszínű bőr alatt feszülnek az izmok, formálják a fürdőkádakat. A munka zaját egységbe foglalja az az egyenletes zaj, amely a daru mozgásából keletkezik. A kádformázó részlegen egymásután kapják meg végleges alakjukat a kádak. Itt serénykedik a délutáni műszakban a Boros-brigád is. — Télen kellene ez a meleg — köszöntünk rá Boros elvtársra, aki éppen az Utolsó simításo- ícat végzi egy kádon. — Megszokja ezt az ember — nyújtja egyenesre a derekát s a kezeszárát ő is végighúzza a homlokán. A körülötte dolgozók csak egy pillanatra emelik fel tekintetüket és dolgoznak tovább. Szlávik bácsi, aki Boros mellett dolgozik, úgy csinosítja azt a kádat, mint esküvő előtt magát a menyasszony. — Hányadik már — mutatok a kádra. A Kovács János veti felénk a fejét: — a hetedik. De mire tízre ugrik az óra mutatója, 26 lesz! Ahogy később kitudódik, ez duplabrigád. Három helyett hatan vannak. Az új műszaki norma szerint annyi kádat kell formálniok, amennyit Kovács bácsi mondott. És hogy ma meglesz az 26, arra mérget lehet venni. Eddig is megvolt mindennap, kivéve az első néhány napot. Akkor is ott tartottak, csak hát változott a munka jellege és meg kellett szokni. Varga Pál ugyancsak ennek a brigádnak a tagja. Tőmondatokban elmondja, hogy kezdődött az új műszaki normára való álállás. — Azelőtt 22 volt a napi kád- teljesítményünk. De akkor öntöttünk is. Kezdtük délután kettőkor. És éjfél után egykor hagytuk abba. H, Szabó Gábor az elbeszélő segítségére siet. — Most csak formázunk, délután kettőtől este tízig. — No, hozzák már az elszámoló papírt. Boros brigádvezető vegyes érzelmek közepette emeli a szeme elé. Jóidéig nézi, majd egy kicsit elmosolyodik. — Nézd —- adja tovább a kimutatást. Hamarosan az egész brigád tudomást szerez róla, hogy az első dekádban, először az új műszaki normával, 132 százalékos teljesítménnyel dolgozott a Boros-brigád. Az egy főre eső tíznapi kereset 475 forint valahány fillér. Boros Gergely az előbb azon gondolkozott el egy kicsit, hogyan alakul majd a havi kereset. — A papír azt mutatja, hogy 1500—1750 forintra is felmegy. — Hát akkor nem lesz az rossz, emberek — gyújtottak rá egy cigarettára és dolgoztak tovább. — Lesz abból még huszonnyolc is — mondja nekibuzdulva Szlávik bácsi. S azon nyomban nekilát egy másik kád formálásának. Eszik STöbbezer forint értékű könyvsorsjegyet vásároltak Kecskemét dolgozói Kecskeméten is nagy érdeklődéssel fogadták a kultúra iránt éideklődő dolgozók az állami könyvterjesztő szervek által kibocsátott úgynevezett »könyv- sorsjegyek« megjelenését, Többezer rendszeres vásárlója van már a kecskeméti könyvesboltnak is, A vásárlók nagy része már megvásárolta a sorsjegyét, egyes üzemekben külön bizományosokat kellett rendszeresíteni, hogy a munkások érdeklődését ki tudják elégíteni. Az Építő- gépkarbantartó Vállalat dolgozói például közel 800 forint értékű sorsjegyet vettek. A nemrég megindult sorsjegyárusítás eredményeképpen több, mint 200 forint értékű sorsjegy már el is kelt a Kinizsi Konzervgyárban. Egyes vállalataink, állami szerveink, mint a megyei tanács is, jelentős mennyiségű sorsjegyet vásárolt, Eddig több, mint 5000 forint értékű sorsjegy talált gazdára Kecskeméten. INNEN—ONNAN — Az érettségizett fiatalét résiére üzemlátogatást szervezett a Munkaerótartálekok Hivatala Budapesten. Elsőnek ’július 22-én a Magyar Optikai Müvek Csörsz-utcai telepét tekintik meg. Az üzemlátogatáson olyan fiatalok is résztvehetnek, akik még nem kérték felvételüket az MTH műszaki intézeteibe. — A spenótmag begyűjtését országszerte megkezdték. A várható terméseredmények alapján a hazái szükséglet kielégítésén kívül több vagon spenótmagot külföldön is értékesíthetünk. < Gyors ütemben szépül, fejlődik Kalocsa AZ ELMÚLT ÉVBEN a Hazafias Népfront programja nyomán a dolgozók százai nyújtották be javaslataikat, mondták ei véleményüket arról, hogyan lehetne Kalocsát szebbé, gazdaságilag élénkebbé tenni, a hiányosságokat, elmaradottságot felszámolni. E JAVASLATOK alapján elkészült községpolitikai terv sok feladatot szabott, hiszen Kalocsa az elmúlt rendszer szinte minden mulasztásának bélyegét magán viselte. A városi tanács végrehajtó bizottsága az elmúlt héten tárgyalta a tervek féleves teljesítését és megállapította, hogy az 55 százalékban történt meg. — Nézzük meg ezeket az eredményeket a város képén : A KOSSUTH UTCÁT és a Sztálin utat új virágágyak díszítik. A Beloiannisz-kert és a Május-kert belterjes parkká változott. Gyönyörű új üzletek, új cukrászda, nagy vegyesáruház, ruházati áruház, zöldség, élelmiszerbolt létesültek, amelyek az áruhiányt megszüntették. A legtöbb tennivalója a városgazdálkodási osztálynak akadt. Eredményes munkájukat mutatják az új járdák, útjavítások, csatornázás, kutak, sib. Az új bölcsőde és a Szőlók-beií óvoda is a terv eredménye, s még sok ilyen kisebb-nagyobb létesítmény —, amelyek jelentős részben tömeges társadalmi munka bekapcsolásával létesültek — példázzák a községpolitikai terv sikerét. AZ ELKÖVETKEZENDŐ hónapok további nagy feladatokat adnak. A szabadtéri színpad létesítése, a Május-kerti új versenyuszoda megépítése, új gyermekjátszótér, csak egynéhány a sok közül. A város dolgozói régi kívánsága valósul meg ezekben a tervekben. Még csak az szükséges, hogy a dolgozók fokozottabban kapcsolódjanak be társadalmi munkájukkal ézek megvalósításába. Kalocsa város községpolitikai tervének megvalósítása eredményként, a múlt káros mulasztásai mind kevésbé kísértenek e szép dunafnenti városban. G. I.
