Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. július (10. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-14 / 164. szám

Pártépítés Egy községi pártbizottság oktatási tervéről A pártok látási év gondos elő­készítésének fontos feltétele, hogy községi pártbizottságaink a helyi sajátosságoknak megfele­lően, reális oktatási tervet ké­szítsenek. Az alábbiakban is­mertetjük kivonatoltan a Vas­kúti Községi Pártbizottság okta­tási tervét, mellyel segítséget kívánunk adni a többi községi pártbizottságnak a tervkészítés­hez. A Vaskúti Községi Pártbizottság oktatási terve Az 1954—55-ös pártoktatási év tapasztalatai: Az oktatási év folyamiáin a hallgatók nagy lelkesedéssel ta­nulmányozták. a Párt című té­mát. Egységesen elítélték a párt politikájától idegen nézeteket. Emellett azonban súlyos hiá­nyosság volt, hogy a község párt, állami, gazdasági, tömeg­szervezeti funkcionárusai, ter­melőszövetkezeti elnökök, agro- nómusok elhanyagolták politikai képzésüket. Az alapszervezeti vezetőségek sem foglalkoztak megfelelően az oktatási munka irányításával. Legtöbb esetben a propagandisták magukra hagyat­va végezték munkájukat. Külö­nösen súlyos hiba volt a tsz- ekbem az oktatás elhanyagolása. A Dózsa TSZ-ben például a be­indított három tanfolyamból csak egyet tudtak eredménye­sen befejezni. Az 1955—56-os oktatási év sikere érdekében pártbizottságunk gondos, lelki- ismeretes munkával készül a párttagság eszmei, politikai ne­velésére. A községben szerve­zünk három politikai iskola I. évfolyamot, 75 hallgatóval. — Egyet az aíapszervezetnél, egyet az állami gazdaságban, egyet a Dózsa TSZ-ben. E tanfolyamok­ra azokat az elvtársakat vonjuk be, akik keveset, vagy még egy­általán nem vettek részt politi­kai oktatásban. Két »-Marxizmus —Leminizmus« alapjai tanfolya­mot Indítunk 50 hallgatóval. Egyiket a Dózsa TSZ-ben, má­sikat az alapszervezetben. A tervezett tanfolyamokhoz a propagandistákat, biztosítottuk. Valamennyien a község párt, ál­lami szerveiben vezetők és tag­jai a pártbizottságnak. Megtörtént a hallgatók ki­válogatása is. Az oktatásba bevontuk a párt­tagok egy részét, a pártbizott­ság minden tagját, minden alap­szervi titkárt és vezetőségi tagot, pártcsoportbizalmiakat, népne­velőket, valamint a község álla­mi, tömegszervezeti és gazdasá­gi szerveinek vezető kommunis­táit. A pártonkívüliek közül el­sősorban azokat szerveztük be az oktatásba, akiket tagjelöltté akarunk nevelni. Különös gon­dot fordítottunk a tsz-tagok ok­tatására. A párttagság 43 szá­zalékát vontuk be a szervezett oktatásba. A pártonkívüliek az összes hallgatók 28 százalékát teszik ki, nagy részük termelő­szövetkezeti tag. Azok részére, akiket nem vontunk be a szer­vezett oktatásba, havonta egy propaganda-előadást szervezünk, melyre jól dolgozó pártonkívu- lieket is meghívunk. Pártbizottságunk az oktatási év folyamán különös gonddal foglalko­zik az ifjúság oktatásával is. Segítettünk a DlSZ-szervezet- nek a Petőfi-iskolák hallgatói­nak kiválasztásában. Megfelelő propagandistákat is biztosítot­tunk számukra. A községben két Petőfi-iskola első évfolyama indul. Az oktatást a községi párt­bizottság egész éven keresz­tül ellenőrzi és segíteni fogja. Biztosítjuk, hogy a hallgatók­kal aratás-cséplés után az ok­tatási év beindításáig ismétel» len elbeszélgessenek. Ellenőriz­zük, hogy a propagandisták au­gusztus 15-től megkezdjék a ta­nulást. A pártbizottság szep­tember 11-én napirendre tűzi az oktatási év zavartalan beindí­tásával kapcsolatos tennivalók megtárgyalását. Ünnepélyessé tesszük az oktatási év beindítá­sának napját, Az oktatási év folyamán a pártbizottság kétszer, á párt­végrehajtóbizottság háromszor fogja tárgyalni az oktatás hely­zetét, értékelni a propagandis­ták munkáját és a hallgatók fejlődését. A községi párt-végre­hajtóbizottság az oktatás egyes témái után értékeli a tanfolya­mok szervezeti és tartalmi ta­pasztalatait és arról tájékoztat­ni fogja a megyei és járási párt- bizottságot. A pártbizottság havonként tájékoztatja a propagandistákat a párt helyi politikájának meg­valósítása terén adódó feladatok­ról. Az oktatási formák egyes té­máihoz megfelelő helyi anyagot gyűjtünk, valamint keskeny- és dia-filmek vetítésével tesszük színesebbé, elevenebbé a foglal­kozásokat. Néhány javaslat a terv kiegészítésére A feladatok végrehajtása érde­kében a vaskúti pártbizottság munkaterve mindenütt megje­lölte a határidőt és a felelős elv társat is. A vaskút! elvtársak munka­terve dicséretet érdemel. Sok hasznos módszert tartalmaz, me­lyet jó, ha figyelembe vesznek a többi községi pártbizottságok is. Mindezek ellenére azonban szükséges, hogy néhány hiányos­ságra felhívjuk a figyelmet. Többek között kevésnek tartjuk az oktatás­ba bevont párttagok számát. Vaskút községben is megvannak a lehetőségek arra, hogy több elvtársat bevonjanak az okta­tásba, mim a párttagság 43 szá­zalékát. A tervből nem tűnik ki, hogy mit tesznek annak érdekében, hogy a tsz-tagok oktatásával megkülönböztetett módon kí­vánnak foglalkozni. Helyes lenne, ha megjelöl­nék a közvetlen tennivaló­kat is. Például a legképzettebb elvtár­sakat bízzák meg a tsz-ben pro­pagandamunkával. A pártbizott­ság egyik tagja foglalkozzon to­vábbra is a tsz-ben a hallgatók­kal stb. Nem esik szó a tervben a szakosított tanfolyamokról. A község vezetői között többnek van olyan politikai képzettsége, hogy javasolhatnák őket a já­rási székhelyen induló politikai gazdaságtan, vagy SZKP-törté- net tanfolyamokra. A DISZ-oktatás segítésére vo­natkozóan sem jelöli meg a terv a további feladatokat. Szüksé­ges lenne például, ha az okta­tási év folyamán a párt-végrehajtóbizottság több ízben napirendre tűzze a DISZ-oktatás helyzetét is. Helyes lenne, ha a DlSZ-ofcta- tás ellenőrzésével a párt-végre­hajtóbizottság egyik tagját bíz­nák meg. Az 1955—56-os évre az okta­tási tervet minden községi párt­bizottságunknak, pártvezetősé­günknek el kell készítenie. Eh­hez a munkához nagy gonddal és körültekintéssel fogjanak hozzá, mert ettől függ, hogy mi­lyen mértékben emelkedik párt­tagságunk marxista-leninista képzettsége az új pártoktatási évben. Minden újítás — egy-egy lépés az olcsóbb termelés (elé EGY GYÁR ÉLETÉBEN min­dennap van valami jelentős esemény. Hol kiváló teljesít­mény születik, hol valami új gépeket kap a gyár, vagy ese­tenként egy-egy jelentősebb újítás lát napvilágot. így van ez az Alföldi Kecs­keméti Konzervgyárban is. Rad- nai Sándor és Báli János pél­dául diószurkáló-gépet szerkesz­tettek. A gép feltalálása előtt a zöld burokkal bevont diójt kéziszur- kálóval kellett összeszurkálni. Ez bizony sok bajjal járt. Egy- egy dolgozó aligha tudott na­ponta 40—50 kilónál többet meg- szurkátni. A gép most óránként közel 8 mázsával végez el töb­bet. ÜGY HÍRLIK, más konzerv­üzemben is rendszeresítik majd ezt. az ésszerű találmányt. Lőrinc József mérnök egy 300 négyzetméter fűtőterületű lánc- rostélyos BW-kazán pakura tüzelő berendezésé­nek a tökéletesítését hatá­rozta el s ma már újítása nagyszerűen bevált. A tökéletesítés révén je­lentős fűtőanyag-megtakarítást, de ugyanakkor jelentős hatásfok emelkedést is sikerült elérni. — Műszaki tökéletesítés címén fél­ezer forint jutalomban részesí­tették. NAGY PAPÍR lenne szüksé­ges ahhoz, ha az Alföldi Kecs­keméti Konzervgyárban beveze­tett újításokat mind le akarnánk írni. Égy dolog azonban biztos. Abban az üzemben, ahol nem fektetik el a dolgozók által be­nyújtott újítási javaslatokat, ott az alkotó munka újabb és újabb bástyákra tűzi ki zászlaját, mert a dolgozók látják és tudják, hogy az üzem megbecsüli, számontart- ja és segíti kezdeményezéseiket. Ez készteti újabb és újabb újí­tásokra Kriskó Antalt is az Al­földi Konzervgyárban. Az ő megfontolt, ésszerű újítása révén a kondenzvezetékek gazdaságos kiépítése folytán, évi 273 mázsa szén megta­karítását lehet elkönyvelni. Ugyancsak Kriskó elvtárs fe­jében született meg egy olyan újítás is, amely a tápvíz hőfokának az emel­kedését 25 Celsius fokkal segíti elő. Előreláthatólag az évi takaré­kosság, forint értékben megha­ladja az 50 ezret. NEM NEHÉZ így levonni azt a következtetést, hogy a terme­lés olcsóbbá tételének fontos eszköze az ésszerű javaslatok felkarolása, segítése és a gya­korlatban való alkalmazása. Ha a dolgozók azt látják, hogy tö­rődnek velük, még több olyan ésszerűsítés lát napvilágot, mint amilyenek Kecskeméten az Al­földi Konzervgyárban vannak. Az újítók — amellett, hogy kü­lön jutalomban részesülnek —, az ország ügyét is előreviszik. Minden újítás egy-egy lépés az olcsóbb termelés, a magasabb életszínvonal felé. Levél nyomán Egy vita, mely mögött osztályharc van T. Népújság Szerkesztősége Kecskemét »Kérjük önöket, hogy beje­lentésünk alapos áttanulmányo­zása után adják meg a segítsé­get. Ugyanis Dudás László bal- lószögi kisparasztnak egy ku- lákkal szembeni panaszos ügyét végre orvosolni szeretnénk. Ed­dig hiába írtunk a Kecskeméti Járási Tanácshoz, intézkedés nem történt. Sőt mikor sürget­tük a dolgot, akkor még ott hevert az akta a fiók mélyén« —írta egyik ballószögi levele­zőnk a községi tanácstól. Mi is hát ez a panasz és fő­leg, miért húzódott elintézése olyan hosszú idő. óta? Szerkesz­tőségünk vizsgálata ezt derítette ki: Első ntunlt a panaszoshoz, Dudás László, ballószögi kisparaszthoz veze­tett. Egy idős nénike nyitotta ki a kiskerti kaput és barátsá­gosan üdvözölt bennünket. — A föld ügyben jöttünk Du­dás Lászlóhoz — fordultunk hozzá. — Jól van leikeim — felelte készséges örömmel. — Előkerí­tem azonnal a fiamat, csak egy kicsit várjanak türelemmel. S a nénike térült-fordult, ki­tipegett a kertbe, s hamarosan fiával, Dudás Lászlóval jött vissza. — Maguk is a földügyben jöttek hozzánk? — kérdezte szo­morkás mosollyal Dudás, majd lemondóan legyintve megje­gyezte: — Ezt már évek óta vizsgál­ják, de eredmény még mindig nincs. Furfangos ám az a ku- lák, túljárt mindenkinek az eszén — kezdte mesélni ki tud­ja már hányadszor történetét. A történet... Még 1951-ben történt. Dudá­sék földjét, 1 hold 70 négyszög­ölnyi területet közérdekből igénybe vettek. S csereingat­lanként ezért a kisparaszt 600 négyszögölnyi szőlőt kapott Mé­száros László kulák birtokából. S vajon mit szólt mindehhez a kulák? Mikor az öttagú bi­zottság a helyszínre érkezett, hogy mérnökileg kimérje a földet, Mészáros László magára zárta az ajtót és mint megker- gült bika ordítozott: ganajok- kal nem tárgyalok. Később pe­dig, az emlékezetes kormány­nyilatkozat után a kuláknak egyre inkább megnőtt a bátor­sága. A hajdani 100 holdas ku­lák »még nincs minden veszve-« jelszóval egy utolsó rohamot indított 6 holdas ballószögi sző- lóbirtokának hiánytalan meg­tartásáért. »Eltakarodj az én földemről, itt nincs semmi ke­resnivalód« — kiabált Dudás Lászlóra — és 200 négyszögöl kivételével visszavette a csere- ingatlant. Dudás László pedig nem olyan ember, aki szeret vitat- kozpi, hangoskodni,, inkább szép csendesen elódalgott a földről és azt gondolta magában: majd a tanácshoz fordulok és ott bi­zonyosan intézkednek. Kezdet- oen a ballószögi tanács foglal­kozott is Dudás László ügyé­re!, de Mészáros kulák hajtha­tatlan maradt. Az idézésre nem ,jelent meg, minden úton ellen­kezett. Végülis az ügy felkerült a Kecskeméti Járási Tanács A szőlőtermelők felkészültek a fürt-peronoszpára elleni védekezésre Bács megyében a terűiéit je­lentős részén, több, mint 100.000 holdon termelnek szőlőt. A 'he­lyenkénti fagykár ellenére, 8— 10 év óta nem volt ilyen ter­mésre kilátás, mint az idén. A jó termés előfeltételeit minde­nütt megteremtették, hat. sőt hétszer permetezték be a teké­ket' Aratásig legtöbb helyen a szőlő kapálását és kötözését is elvégezték. A meglévő termés megvédése azonban még sek ál­dozatos munkát kíván beérésig. A jelenlegi esős időben még számítani lehet fiirtperonoszpó- ra-fertőzésre. E gombabetegség ellen az elmúlt években igen jól bevált a réz-mészkén porozás. Bács megye szőlőtermelői az idén is felkészültek a védeke­zésre. Ezekben a napokban eső után a szőlőterület 50 százalé­kán végezték el a fürtporozást. Munkában vannak a peronosz- póraje'.ző állomások is. Naponta többször hangoshíradón, dobszó útján figyelmeztetik a termelő­ket a gombabetegségek elleni védekezésre. mezőgazdasági osztályához, név- ízerint Bontsó László előadóhoz, Az előadó megnézte a papirost, melyen ez állt: Mészáros László elleni bejelentés. Az első elol­vasás után az előadó félretéve az ügyet így vélekedett: ez nem is rájuk tartozik, hiszen ez egy egyszerű peres ügy. Mikor az- ián egy hónap elteltével a balló- szögi tanács sürgette az intéz­kedést, nagy nekifoházkodás után megírta a hivatalos vá­laszt, melynek lényege a követ­kező volt: az ügy a községi ta­nács hatáskörébe tartozik, s különben is, ha Dudás László­nak követelnivalója van Mészá­rostól, akkor ezt terelje peres útra, mivel ez kettőjükre tar­tozik. Ezzel, mint áld jól vé­gezte dolgát, lezárta a Dudás László-féle aktát. Eközben pedig teltek, múllak a hónapok. Mészároséknál is nagyot fordult a világ. A balló­szögi szőlőbirtok is gazdát cse­rélt. Laczi János, kecskeméti lakos vette meg a birtokot. A kulákék pedig csendes magá­nyukban Kecskemétre vonultak vissza, távol a napi élet zajá­tól, egy »kis« villába. Mikor felkerestük őket, csak az asz- szony volt otthon. Kérdéseink­re a vasrácsos kerítés mögül válaszolgatott. »Igen, kérem, mi már mindent eladogattunk« — mondta, ügy bizony, Mészáros Lászlóék eladogatták ezt is, azt is. Még Dudás Lászlóék szőle­jét is! És csekélyke 99 ezer fo­rintból új házat vásároltak a Nyífi úton. A történethez tartozik még, hogy a szőlőbirtok újdonsült ve­vője, Laczi János, megérezte, hogy valami nincs rendjén a kulák birtok körül. Időközben visszalépett az egyezségtől és most kéri vissza a vételárat a kuláktól, arra hivatkozva, hogy az átírás még nem történt meg. ... és a tanulsága Eddig szól a történet. A többi pedig a járási tanácsra és a többi hivatalos szervekre tar­tozik. A magunk részéről még csak annyit jegyzünk meg: — nem szabad tűrni egy percig sem, hogy a Mészáros László kulák, törvényeinket arculcsap- va, végkiárusítást rendezzen ab­ból, ami nem is az övé. Meg kell érteni még a járási tanács mezőgazdasági osztályán is: a Dudás—Mészáros-féle vita nem egyszerűen peres ügy, vagy pe­dig egy poros akta, melyet el­intézhetnek azzal, hogy »iktat­va«. Nem, ez az ügy a kulákok elleni osztályharc egyik frontja! Ezen a területen törvényeink azt írják elő, még a járási ta­nács mezőgazdasági osztályának is: vaskézzel kell végetvetni a kulákok ingatlaneladási speku­lációjának és védelmet kell biz­tosítani a dolgozó parasztoknak, a sok-sok Dudás Lászlónak; INNEN—ONNAN — Mélykúton a Termő Kalász TSZ 30 holdas őszi árpa táblá­ján 25 mázsa átlagtermést ért el. — Rémen termelőszövetkezeti előkészítő bizottság alakult. Tagja Dibusz Vilmos dolgozó paraszt, akit mint a község első gazdáját ismerik. Hét hóid föld­jét legjobban műveli, szőlője a legszebb a határban. Az előké­szítő bizottság munkája nyomán hamarosan megalakul a harma­dik termelőszövetkezet is a köz­ségben. — Tiszakécske dolgozó pa­rasztsága megérti a mezőgazda­ság szocialista átszervezésének jelentőségét. Eddig öt előkészítő bizottságot alakítottak. — A balotai Petőfi TSZ 33 holdas szőlészetében már hosszú évek óta nem ígérkezik ilyen kitűnő bortermés, mint az idén. Az egyénekre felosztott parcel­lákat már hatszor permetezték. A tagok az óvatosan tervezett holdanként 15 mázsás átlagnak a duplájára számítanak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents