Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. július (10. évfolyam, 153-179. szám)
1955-07-02 / 154. szám
Pâriépifés fl gépállomás és termelősziivolkezel pártszervezetének közös ügye A Kiskőrösi Gépállomás pártszervezetének vezetősége 12 tsz pártszervezet vezetőségével tárgyalta meg közösen az aratás, cséplés munkáját. Szükség volt erre, mivel több tsz-ben gépel- íenes hangulat uralkodott. — Ugyanakkor nyilvánvalóvá vált, hogy a gépi segítség nélkül erejük nem elegendő a szemveszteség nélküli aratás elvégzésére. A soltvadkerti Uj Élet Termelő- szövetkezetben is gépellcnes volt a hangulat. Ugyanakkor ez a tsz vállalta, hogy a községben elsőként fogja teljesítem takarmánygabona beadási kötelezettségét. Belátták, hogy vállalásukat csak úgy teljesíthetik, ha kombájn aratja náluk az őszi árpát. Ma már arra kérik a gépállomást, hogy náluk kezdje a gép az aratást. A közös vezetőségi ülések első eredménye, hogy ahol eddig nem volt gépi aratásra szerződés, ott pótszerződést kötöttek. Ilyenformán 80 hold gépi aratásra és 20 hold kombájnaratásra kötöttek pótszerzödést. Minden tsz-ben elérték azt, hogy ahol 8 holdnál nagyobb őszi árpa tábla van, azt kombájnnal arassák le. A közös megbeszélések mindkét részről igen hasznosak voltak. Ügy a gépállomás, mint a termelőszövetkezetek nehézségekkel küzdöttek. Egyrészt a gépállomásnak kevés aratógépkezelője volt. Ebben a termelő- szövetkezetek tudtak segíteni a gépállomásnak. Több olyan tagjuk van, akik régebben gépállomáson dolgoztak és értenek az aratógép kezeléséhez. Felajánlották, hogy átadják az aratás idejére őket. így került többek között Fodor Gábor, és Frank Ferenc, a soltvadkerti Uj Élet TSZ-ből Supka István, a páhi Uj Tavasz TSZ-ből és Mikulás József a kaskantyúi Kossuth TSZ-ből a Kiskőrösi Gépállomásra aratógépkezelőnek. Az átadott aratógépkezelők saját csoportjukban kezdik meg az aratást, s mikor ott végeznek, más tsz-ek területein folytatják a munkát. A termelő* szüvet kezeteknek is voltak nehézségeik, amiben viszont a gépállomás tudott segíteni. Az eleinte eluralkodott gépellenes hangulat miatt például nem kezdtek idejében a kombá j n szérűk elkészí téséhez. A közös vezetőségi üléseken megállapodtak abban, hogy a gépállomás ponyvát kölcsönöz a tsz-ekinek a szárítók építéséhez. Ez már meg is történt, s ma már minden tsz-ben készen áll a kombájnszérű. A közös vezetőségi ülések alapján készítették el a gépállomás, a kombájnok és aratógépek rajontervét is. Erre azért volt szükség, mert a termelőszövetkezetek tagsága igen megszerette a jó munkát végző traktorosokat. Csaknem minden tsz-nek van már ilyen jó munkát végző »kedvence«, akihez ragaszkodik. Ezért a közös megbeszéléseken is kérték a tsz- pártszervezetek, hogy ők választhassák ki az aratógépkezelőt. Az akasztói Arany Kalász Termelőszövetkezet például Baltás Mihály traktorost kéri, aki tavaszi tervét 125 százalékra teljeA kecskeméti üzemek száz sztahanovistáját, 25 termelésben élenjáró, példamutató munkát végző DISZ-fiatalt és ötven élsportolót hívott meg a Szakszervezetek Megyei Tanácsa a munkaverseny élenjáró dolgozói tiszteletére rendezett ünnepi díszelőadásra, az Uj Kollégium szabadtéri színpadára. Az előadás július 4-én, hétfőn este 6 órakor kezdődik, melyen az operett-műfaj legnevesebb magyar művészei lépnek a kecskeméti dolgozók elé. Legszebb sítette. Kiváló minőségű talaj- munkát végzett náluk, ezért nagyon megszerette őt a tsz tagsága. A közös vezetőségi üléseken megbeszélték a tarlóhántás és másodvetés kérdéseit is. A csoportok vállalták, hogy a gép után azonnal letisztítják a tor- lót, hogy a torlóhántást akadálytalanul végezhessék a gépek és így a más&dvetés idejében földbe kerülhessen. A soltvadkerti Uj Éiet TSZ pártszervezete például kérte, hogy az aratógép után állítsanak egy traktort a tarlóhántás végzésére, ők biztosítják a tiszta tarlót, hogy az akadálytalanul végezhesse munkáját. A Kiskőrösi Gépállomás kombájnaratási terve 600 hold, azonban csak 460 hóid van eddig leszerződve. Még hátra van azonban öt tsz-pártszervezet, akikkel nem beszélték meg közösen az aratás ügyét. Az eddigi megbeszélések igen hasznosnak bizonyultok, helyes lenne tehát, ha mulasztását sürgősen pótolná a gépállomás pártszervezete. Ezzel biztosíthatnák kombájnaratási tervüket, ezenfelül ezekben a tsz-ekben is a szemveszteség nélküli aratás sikerét. Nagy Ottó. dalaiból énekel Tlonthy Hanna, Németh Marika és Ráthonyi Róbert, a Fővárosi Operettszínház három kiváló művésze. Az előadáson fellépnek a helyi erők is, így Táborosi Gyula és Gombos Tibor. A zenét a budapesti Stúdió szólistái szolgáltatják. A konferanszié szerepét Rónai Egon vállalta. Az előadás iránt rendkívül nagy az érdeklődés. A 6 órakor keződő előadásra már minden jegy elkelt. Díszelőadás Kecskeméten sztahanovisták, élsportolók és kiválóan dolgozó DISZ-fiatalok részére NAGY József, a Lakatosipari Vállalat párttitkára megállt egy pillanatra az üzem udvarán és azon gondolkodott, hogy ki is volt az, akinek megígérte, hogy majd munkaidő után megbeszél vele valamit. — Nyúl elvtárs! 1— szólított meg egy hozzá tartó fiatalembert, — éppen azon törtem a fejem, de most eszembe vágódott, neked tettem ígéretet. Kiballag- tak együtt az üzem kapuján. NyúL Sándor közben elkezdte mondani, hogy mit nem tud kivetni.jä fejéből. — Sokba kerül a gyártmányok alapfestése, így magas az önköltség, ez meg megdrágítja a gyártmányokat. A titkár csak hallgatta és nézte, mi ütött ebbe az emberbe, hogy ez ennyire szívén viseld a vállalat ügyét. De Nyúl Sándor tovább beszélt. A vállalat fennállása óta itt dolgozik, 1948 óta. Ez, azóta így megy. 23.50 forint kilója a zsíros hígítónak, amit a bau- xá! rozsdavédő festékkel kevernek. Sokra rúg, sokra! A __TITKÁR még mmdig hallgatott, de most már egyre figyelmesebb pillantásokkal kutatta Nyúl Sándor arcát. Amikor aztán Sándor kibeszélte magát, Nagy elvtárs is megszólalt. — Ez igaz. Szó nélkül ballagtak tovább. Végülis a titkár törte meg a némaságot: — Van valami elgondolásod? — Volna. — Elmondanád? — Még nem, rázta fejét Nyúl Sándor, kipróbálnám még egyszer. — Jó! Ketté vált az útjuk. A kézszorítás jóval erősebb volt, mint az eiőbb, amikor összetalálkoztak. Szemeikből bizalom-féle sugárzott, amikor egymásnak há- tatfordítottak. Nyúl Sándor megnyújtotta a lépteit, s ahogy lépett üíemszerűen, ritmikusan, beiecsengett a fülébe előbb szaggatottan, aztán folyamatosan: — van vala-mi el- gon-do-lá-sod. van vala-mi. .. Van hát, törte le magában azt a »belső kollégát«, aki egyebet se tud, csak ilyet kiabálni a fülébe, azt is olyan egyhangúan, és mindig egyformán. KORAN ébredt fel másnap. Fürgén sietett az üzembe. Első útja a •tegnap délután végzett kísérleti festéséhez vezetett. Ebben a festék- összetételbe nem kevert zsíros .hígítót, ezt lakkbenzinnel helyettesítette, melynek kilója csak 1.77 forint, Torkonra_gadta az izgalom, lábai megremegtek és reszkető ujjal végighúzódtak a festésen. Próbálta lekaparni, nem iehetett. Az izgalom mellé odalopakodott az öröm, és most már nem tudta, izgalom-e az, vagy az öröm, ami végigsétáltatja vele a műhelyt egy párszor. — Tehát ez sikerült? Megnézte újra, tízszer, húszszor... — Sikerült. A párttitkárra gondolt, meg arra az erős kézszorításra. Lelki szemei előtt megelevenedett, világosan maga előtt látta azokat az embereket, akik legelsősorban osztozni fognak az ő örömében; a párttitkár, Tóth elv- társ a műszaki vezető, a vállalatigazgató és a többi dolgozók. A délelőtt olyan rövidnek tűnt, mint a nyúlfarka. Déltájban összeakadt a párttit- kárral. A titkár elébe lépett. Nyúl eivtársnak a keblébe szorult a sóhaj. — NA. mit szólsz hozzá? — fogta kézen Nagy elvtársat és odahúzta a próbafestéshez. A titkár sokáig nézte, alaposan megtapasztalta az előtte álló jelenséget. Nézte és várta, hogy Nyúl elvtárs beszéljen. Nyúl Sándor nem sokáig váratott magára. A titkár szinte minden szavát itta a mellette magyarázó fiatal, szőkearcú munkásnak. — ötven százalékos arányban keverted? — szakította félbe Nagy elvtárs a beszédet. — Ügy! — A megtakarítás kilónként? — 21.23 forint. — A minőség? — Mint a másik. Az igazgató, meg a főmérnök is gyorsan tudomást szereztek Nyúl Sándor újításáról. Nyúl elvtárs a saját fülével hallotta, amikor a vállalatvezető kijelentette: ezt az újítást azonnal alkalmazni kell. 1954. április 1-én hangzottak el ezek a szavak Badacsonyi vállalatvezető szájából. 1955 április 1-én Nyúl eivtárs újításának egyéves évfordulóján az a hír kapott lábra az üzemben, hogy ennek az újításnak eredményeképpen 50.136 formt valahány fillért takarítottak meg. Az újítási jutalom hozzásegítette Nyúl Sándort boldog családi fészkének otthonosabbá tételéhez, hiszen fiatal házas lévén, egyszerre 3200 forint ütötte a markát. És Nyúl Sándor most másik újításon töri a fejét. (e—s—) Több és jobb mezőgazdasági vasáru falusi boltjaiukbaii Tavaly még nagy gond volt a parasztság ellátása az aratás táján kaszával, kaszanyéllel, kaszakővel és egyéb szükséges aratási eszközökkel. A földművesszövetkezet és az állami kiskereskedelem boltjaiban bizony sok esetben nem voltak kaphatók a kívánt cikkek. Az ipar a parasztság segítségére sietett és nagyobb mennyiségben gyártott már az idén kaszát, sarlót, kaszatokmányt, üllőt, kalapácsot és sok egyebet. A kecskeméti járási földművesszövetkezetek központja még a helyi kisipari termelőszövetkezet segítségét is igénybe vette. A járás szükségletének mintegy 10—15 százalékára kötött gyártási megállapodást. A nagyipar és a kisiparosok által készített aratószerszámok már az idén bőségesen állnak a dolgozó parasztok rendelkezésére. Mind a járás, mind pedig a megye területén nincs hiány aratóeszközökből. A Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat raktárában jelenleg is van még 10.000 kasza, 5000 sarló, 15.000 kaszakő, 5000 üllő és kalapács. A szakemberek véleménye szerint a jelenlegi raktárkészlet még a jövő évi szükségletet is fedezi. Gyengébb az ellátás vizeskannából. Igaz, hogy ebben az évben 6000 darab 6—7 literes alumínium kannára kötött szállítási szerződést a Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat, 3000 darabot azonban a Jászberényi Lemez- és Fémnyomó Gyár csak a II. félévre — egyenlő havi ütemezésben —* igazolta vissza. Ivóbögre mind zj-máncos, mind pedig alumínium, bőségesen áll a vásárlók rendelkezésére. A je'.ek szerint a mezőgazda- sági áruellátás igen jelentősen megjavult az idén. Hatalmas készletek várnak értékesítésre a nagykereskedelem raktáraiban. A falusi boltok is a tavalyinál jobb minőségű, többfajta mező- gazdasági cikket, segédeszközt, kisebb munkaeszközt árusítanak, mint az elmúlt esztendőben bármikor. A kisiparosok kölcsönös betegbiztosításáról Alig egy éve jelent meg a rendelet, amely a magánkisiparo- sofcnak sok évtizedes problémáját oldotta meg. Ez a rendelet lehetőséget adott arra, hogy a kisiparos egy-egy betegség esetében ne küzdjön súlyos anyagi nehézségekkel, biztosíthassa családjának megélhetését. A rendelet a kisiparosok kölcsönös betegségbiztosításáról intézkedik. E rendelet értelmében nemcsak a kisiparos, hanem családtagja is biztosított lehet. A belépés önkéntes és a kisiparosnak járulék címén jövedelmének 6 százalékát kell fizetnie. Eleinte sok kisiparos idegenkedett a kölcsönös biztosítástól. Sajnos, még ma is találunk olyanokat, akik távol tartják magukat, nem látják ennek jelentőségét, nem igénylik a kölcsönös biztosítás segítését. Sok száz példa amellett szól, h„gy a kisiparosoknak ez/a kölcsönös betegségbiztosítás igen előnyös. Például Papp Károly- né tiszakécskei kisiparos kórházi ápolásáért az intézet 3200 forintot fizetett ki. Gróf Sándor kecskeméti kisiparos édesanyját ápolták a kórházban. E.ért a biztosító intézet 6700 forintot utalt át a kórháznak. Huszka Zoltán kiskunfélegyházi kisiparos feleségének kórházi á; olásáért 4500 forintot fizetett az intézet. Hosszan lehetne sorolni a példákat. Ehhez még csak annyit tennénk hozzá, hogy se szeri, se száma azoknak, akik szülési és halálozási segélyt kaptak. Nem is beszélve arról a sok száz kisiparosról, akinek családtagja orvosi gyógykezelésben részesült, vagy kisebb-nagyobb gyógyászati segédeszközt kapott a gyógyszerellátáson kívül. Ezek a kisiparosok dicsérő szóval emlékeznek meg a kormány e kedvező rendeletéről, segítéséről. Már látják a kölcsönös beteg- biztosítási intézet jelentőségét, segítő szerepét. Vannak olyan kisiparosok is, akik megvárják azt a pillanatot, amikor betegségük gyógyításához komolyabb 'orvosi beavatkozás szükséges és akkor lépnek be az intézet tagjai sorába. — Ezenkívül találkozunk olyan esettel is, ho-gy a tagok jövedelmük 6 százalékát nem fizetik be, bár a juttatásokat megkövetelik. Úgy néz ki, hogy egyesek I a kétoldalú kötelezettséget félreértelmezik, a politikai munka hiánya következtében alku tárgyává teszik a kötelező havi járulék befizetését. A rendelet hiányos ismertetése és az abban foglaltak be nem tartása oda vezetett, hogy az eddigi, zömében 24—30 forintos biztosítási díj mellett az intézet több millió forintot fizetett rá a kisiparosok betegségbiztosítására. Éppen ezért az 1956. évi járulék előírását reálisabbá kellett tenni, mert csak így lehet biztosítani mindazokat a juttatásokat, amelyek szükségesek a kisiparosok betegségbiztosításához. Nem tudjuk mire vélni, hogy egyes kisiparosok kilépésüket, jelentik be azért, mert pár forinttal a jövő évben több lesz a havi járulék befizetésének ösz- szege. Érthetetlen különösen olyanok részéről, akik • igen hathatós segítséget kaptak, mint például Fehérvári László kiskunfélegyházi kisiparos, akinek felesége 92 napig volt a kórházban, 4800 forintot fizetett ki az intézet, s jelenleg is 88 napra szóló beutalása van a kórházba Herpai Gyula kisiparos annak ellenére, hogy rendszeresen igénybe veszi az orvost és kórházi ápolásban részesül, szintén a kilépni szándékozók között van. Szükségesnek tartjuk megemlíteni, hogy a múltban a kisiparosok éppen azért harcoltak hosszú időn keresztül, hogy a társadalombiztosítás előnyeit élvezhessék. Most, amikor lehetőségük van rá, egyesek eldobják ezt maguktól, s ezzel akaratlanul is saját maguknak és családjuknak okoznak kárt. Ezenkívül még azt is meg kell mondani, hogy az ellenséges demagógia is arra irányul, hogy a helyesen és reálisan gondolkozó kisiparosok is felelőtlenül taszítsák el maguktól kormányunknak a kölcsönös betegség- biztosítási segítségét. Kormányunknak célja, hogy egészséges emberek végezzék a munkát a kisiparban is. Ezért a leghelyesebb, ha minden kisiparos tagja lesz a kölcsönös biztosítási intézménynek s ezzel önmaga és családja egészségére vigyázva teszi gondtalanabbá életét. Szabó Ferenc m. titkár, Rózsabál Nagxbaracskán Rózsabálat rendeztek a nagybaracskai DISZ-fiatalok. A kul- túrház nagytermét élő- és művirággal, színes lampionnal díszítették. A tánchelyiség olyan lett, mint egy rózsaíiget. A bál érdekessége az volt, hogy a fiúk csak egy-egy szál virág átadásával kérhették táncra a lányokat. Aki a legtöbb virágot kapta, az a lány lett a bálkirálynö. Nagy Sándor nagybaracskaí születésű Sztálin-díjas író is megjelent a bálon. A tánc szünetében hosszasan elbeszélgetett a fiatalokkal. Elmondotta terveit és megismerte a fiatalok problémáit. Göndör József, Baja, ft NYÚL SÁNDOR ÚJÍTÁSA
