Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. július (10. évfolyam, 153-179. szám)
1955-07-02 / 154. szám
Esőszeni öntözés a Kalocsai Kísérleti Gazdaságban — Ez igen *— jegyzi meg ifj. Nagypál Mihály, a fajszi Vörös Csillag Termelőszövétr kezét elnöke, amint a festői, szivárvány szín ben játszó víz- su,--rákban gyönyörködik. A talaj mohón issza a vizet, amely esőcséppszerűen hull felületére. — Mi is öntözünk 12Ó hóidat, de barázdás módszerrel. Az sokkal fáradságosabb, öt ember legfeljebb 1009 négyszögöl parcellát tud öntözni naponta. Ezzel a módszerrel pedig — amint hallattam — négy óra alatt egÿ holdát tud öntözni egy érhbetv Valóban nagyjelentőségű ez az új öntözési módszer, amelyet most bemutatnak à Kalocsai Kísérleti Gazdaságban az ország minden részéből ideseteglett termelőszövetkezeti elnököknek, brigádvezetőknek, öntözési szakembereknek. Eljöttek megcsodálni Papp Gyula újítását, aki a Budapesti öntözési és TaiajjaVitási Vállalat dolgozója. A vállalat igazgatója Balázs Emil és főmérnöke Fekete István, aki egyben kivitelezője is e találmánynak, tájékoztat bennünket erről az új öntözési módról. — Ebben a kísérleti gazdaságban már egy hónapja alkalmazzák. Az országban ez a harmadik ilyen rendszerű öntözési berendezés. Lényégé, hogy a főid alatt, egy folyamatos betoncsőhálózat húzódik, amelybe szivattyúval nyomatjuk fel a vizet és a csövekből kiágazó szórófejekkel esőszerű öntözést lehet elérni. Egész sor előnye Van ennek a módszernek. Először is nincs szükség á földfelszín csatornázására, amely például a baráZda-rcndsZerű öntözésnél 8—10 százalékát elveszi a termőterületnek. Például a fajszi Vörös Csillag Termelőszövetkezetben legalább 12 holdat tész ki a barázdák által elfoglalt terület. Tehát ennek a 12 holdnak a termése kiesik. Mivel a csatorna egy méter mélyen a föld alatt húzódik, a nagyüzemi gépi művelést bátran lehet alkalmazni. Magas- nyomású szivattyúval, négy atmoszféra nyomással ér a viz a csőbe. A szórófejek 8-10 méterre vannak egymástól. A szórófejeken át felszökik a víz a magasba és esőszerűett, egyenletesen áztatja a talajt 25—30 méteres körzetben. A szórófejek közül kettő állandóan működik, a ináSsik kettőt vándoroltalak aszerint, hogy melyik területet akarják öntözni. Kezelésükhöz legfeljebb két ember szükséges. Minden különösebb szaktudás nélkül el tudják látni feladatukat, nem ügy, mint más rendszerű öntözéseknél, amelyekhez feltétlenül szükséges szakember. Másik nagy előnye ennek a berendezésnek, hogy üzemeltetése 1000 forinttal olcsóbb katasztrális holdanként, mint bármely más öntözési módszeré. Mivel egyenletesen áztatja a talajt és a szükséges optimális nedvességet adja, nincs kitéve elszikesedésnek a talaj. Azt is megtudjuk, hogy a Kalocsai Kísérieti Gazdaságban 32 holdat öntöznek jelenleg 1700 folyóméter betoncsővel. A gazdaság az őszt takarmánykeverékeknél csaknem kétszeres átlagtermést ért el az öntözéssel. A terv szerint újabb 30 holdat öntöznek rövidesen. Főként takarmányt és paprikát. A betoncsőhálózat holdanként 4 — 5000 forint költséggel épül es ezt a költséget az egyszeri terméstöbblet máris fedezi. A dunapataji Haladás Termelőszövetkezet kertészeti brigádvezetője elmondja, hogy ők is kipróbálták már ezt a módszert. Náluk is megvan a berendezés, de csak próbaöntözés volt. Az a tervük, hogy 100 holdat öntöznek, szántóföldi és kertészeti növényeket. Csak két embei szükséges hozzá és kétszeres termést érnek majd el. Néhány napon belül megkapják a szórófejeket. Őszre a tervezettnél többezér forinttal lesz több jövedelme a tagságnak az öntözés nyomán. A lovast Uj Élet Termelő- szövetkezet kertészeti brigádvezetője Komora Károly is újságolja, hogy ők csak az idén márcillsbah kezdtek kertészkedni 6 és fél holdon. Hasohló berendezést építettek náluk is a téleh. Jól bevált. 42 holdat öntöznek veié. A kertészetből rövid idő alatt 18.000 forintot árult a termelőszövetkezet. Emlékszik rá, hogy a tagság először ellenezte a berendezés megépítését, arra hivatkozva, hogy drága. Most pedig még többet szeretnének öntözni. Az öntözésen kívül egy másik érdekesség is leköti a vendégek figyelmét. Pav- lovszky Béla, a vállalat keszthelyi kirendeltségének főag- ronómusa is bemutatja újítását: lóvontatású, kapálást és barázdahúzást egyidőben végző kaparehdszert. Nagy előnye, hogy a két munkafolyamat egy időben történik, ugyanakkor a talaj porha- nyós szerkezetét is biztosítja. Barázdás öntözésnél gyorsabb munkafolyamatot lehet vele elérni, azonkívül olcsóbbá teszi a termelést. Késő délutánba hajlik az idő, mire vége a bemutatónak. Sokan hangoztatják, hogy hazamenve ők is megbeszélik a tagsággal, hogy mit lehetne tenni. Balázs elvtárs, a vállalat Vezetője hangoztatja, hogy ebben a megyében a Duna és a Tisza mellett óriási lehetőségek vannak öntözésre. Sok ezer hoidon kétszeresére tudnánk emelni a terméshozamot. íme az emberi alkotás egymásután képes legyűrni az időjárás szeszélyeit, köztük az aszályt is, A Keceli Kultúrotthon a nyári munkák küszöbén Az elmúlt esztendőben igen jó, összetett kultúregyüttes ko- Vácsolóddtt össze Kecelem A 25 —30 tagú együttesben előadók, zenészek, szavalok és színjátszók mellett helyet kapott a községi könyvtár vezetője, kultúrában jártas pedagógusok csoportja, diavetítő-brigád és a hangosan beszélő berendezés kezelője. A brigád fölpakolta holmijait a községi tanács egyik nagy kocsijára és rendszeresen járta a határt. Az időszerű kérdések iránt érdeklődő tanyái dolgozók választ kaphattak Vitás kérdéseikre. De az együttes műsorában méltó helyet kaptak az érdekes és szórakoztató hiüsofSzáfnok. Szavalatok, rövid jelenetek, felolvasások, zéneszámok peregtek egymás után a rögtönzött színpadon, vagy éppen ott,, ahol á brigád megállt a széles keceli határ valamelyik sűrűbbért látott pontján. Igényelték, szerették a tanyai dolgozók ezeket az előadásokat, sokan elolvasták a könyvtáros által odaszállított könyveket és nem fukarkodtak a tapssal egy- egy sikerültebb műsorszám után. Az idén az aratási munkák megkezdése idején ismét útnak ered a keceli kultúrotthon határjáró brigádja. Sorralátogatja a mezei munkahelyeket, viszi tovább az aratési-csépiési, betakarítási verseny hiteit, megdorgálja az elmaradókat, megdicséri a kiváló dolgozókat. Ezen a héten az első körutat tervbe is vették. Megalakult az ngitáeiós bizottság is. Ennek a feladata, hogy éhréntartsa a Versenymozgalmat és gondoskodjék megfelelő, friss igitációs anyagról a villám- újságok. a cséplési verseny láb- I Iák és áz iskola előtt álló nagy hirdetőtábla számára. A kultúrotthon hangszóró-berendezése t is az aktuális közérdekű hírek kihirdetésére használják lei. Minden vasárnap délután táncos összejövetel Van a kültúr- dtthoh falai között. Ilyenkor a hangszóró is niühkába áll. Van a tanácsnak is hangosan beszélő berendezése. Kitünően működött egy ideig. A falu minden táján jól lehetett hallani a tisztahangú hangszóró szavát. A berendezés valamikor a kultúr- otthoné volt, most a tanács kezeli. Sajnos, nem valami gondosán, mert ugyancsak hegyeznie keli a fülét annak ma, aki a hangszóró alá állva el akar kapni egy-két szófoszlányt a -'•diszkréten'“ suttogó berendezésből. Jó lenne, ha a tanács a nyári idéhyre ezt is iéndbehozainá, mert a népművelésnek egyik foritos tennivalójává tette a megyei tanács az idén, hogy a hangosan beszélő berendezéssel rendelkező községekben alaposan megszervezze g községi hangos- híradő műsorát és azt teljes mértékben a nyári munkák segítőjévé tegye. Faíunapok csereműsorrai a kalocsai járás nyári kulturális terveben A Kalocsai Járási Tanács népművelési csoportja a múlt szombaton tartott megyei értekezlet tapasztalatai alapján már hozzá is látott a nyári mezőgazdasági munkák idején végrehajtandó feladatok megvalósításához. — Több helyen a megyében falu- napot rendeznek, aratóünnepségekkel, vagy egésznapos kulturális és sportprogrammal. A múlt hó elején három falu- napot tartottak, egyet a Hild- pusztai Állami Gazdaság és Ér- sekcsanád dolgozóinak közösen, június 19-én, Foktő és Bátya lakói számára. 26-árt Dunaszent- benédek és Úszód közös rendezvényére került sor. Á falunapok kulturális programját élénkítik a járásban működe népi együttesek, a faiusi és városi színjátszó csoportok. A miskei kultúrotthon és a DISZ színjátszói például a foktői fa-u- napdn mutatták be elsőizben Szigligeti »Cigány« című színművét. A szereplők között sok DISZ-fiatal is van. A miskei népi együttes pedig két héttel ezelőtt szerépe.t Htldpusztán elsőízben a traktoros ünnepségen. A járási kultúrház színjátszó szakkörének előadásában Miskén mutatták be legutóbb negyedszer Mölieré: »Úrhatnám polgár« című vígjátékát. Vasárnap Soltvadkertre megy az együttes. Szombatori pedig Du- napatájon szerepéi. A jövő heti programjában Bátya és Kecel az í tiráhy. Bátyán íesz ugyanis a legközelebbi falu-nap. Itt mutatkozik be saját gyűjtésű aratótáncáVa. a DISZ nemrég alakult érsek- cs^nádi népi együttese. A járás kulturális programja a nyári idény kezdetén, most van kibontakozóban. Még nem gondoltak azonban arra, hogy a kulturális agitáció más módszereit is felelevenítsék. A g iiregc&ertői Béke TSZ esikóneveío-teiepe Az öregcsertől Béke TSZ egyik igen alkalmas, 162 holdas legelőjén állami segítséggel csikónevelő-telepet létesít. Az állam a létesítményt egymillió forintos beruházással támogatja. A csikó- nevelő telepen napfényben, természetes viszonyok között, gondosan irányítják a csikók nevelését, mert igen értékes csikókat csak így lehet nevelni. A képen: Veres Károly, a Bajai Méntelep vezetője barátkozik Jucival. Akik egy egész falu javára cselekednek A felszabadulás előtt az alföldi községéhet, így Jászszent- láSzlót is az jellemezte, hogy fa, virág leginkább a főjegyző és bíró házatáját díszítette, mert az ültetést és locsolást a kisbíró ingyen csinálta. A község urainak nagyobb gondot okozott a kártyaparti, mint a lakosság óhaja, a falu fejlesztése, szépítése. Ma a megyét, az országot járó embert minden községben ídö- iől-időre újabb változás, mozgalmasabb élet fogadja. Ezt tapasztaltam én is Jászszentldszlón. A piactér helyén rózsákkal, sudár nyárfákkal, padokkal díszelgő parkot találtam. Az Utcák két oldalán gyümölcsfák. Az új piactéren fedett elárusítóhely, falain az utolsó meszelőhúzást csinálták. Honnah Vette minderre a pénzt a tanács? Papp Ádám VB- elnök válasza Így hangzik: — 1945 előtt nem volt mód a község fejlesztésére, most viszont élünk a lehetőségekkel. A lakosság tudja, hogy magának alkot, ezért veszi ki szívesen részét a társadalmi munkából, ezért fizeti becsülettel a községfejlesztési alapot. S valóban JászszentláSzió példája követésre buzdít minden községet. Az egész azzal kezdődött, hogy amikor megjelent a Miniszter- tanács községpolitikai terv készítésére vonatkozó rendélete, a tanács vezetői azonnal munkához láttak. A tanácstagok kisgyűlcseken ismertették a terv célját s gyűjtötték a lakosság javaslatait. A tanácsházán pedig a vezetők, a pedagógusok, a kőművesek, ácsok aszerint szorgoskodtak a költségvetés összeállításával, ahogyan a kívánalma!:, igények érkeztek. A februári tanácsülésen már napirendként szerepelt a községpolitikai terv, amelyet a tanácsülés egyhangúlag elfogadott és határozattá nyilvánított. Megjelölte az anyagi alap biztosítását is, hiszen a tervek alapján a munkák értéke 100.000 forintot tett ki. Ezt követőén a tanács dolgozói a hozzájárulás kivetéséhez, a tanácstagok a munkák előkészítéséhez fogtak hozzá, hiszen pénz és emberek nélkül se Milyen tervet nem lehet megvalósítani. A hozzájárulás fizetéséről szóló határozat és a befizetésre stolgáló csekk ndgy részét a tanácstagok hordták széf- akik szavára megmozdult a fülű. Jj'lsőnek a parkosítást kezdték meg. Volt olyan nap, hogy 'J negyvenen is dolgoztak. Amíg Herczeg elvtárs. a község’ pártbizottság titkára, a földmunkában mutatott példát, Juháss Károly dolgozó paraszt amellett, hogy maga is dolgozott, a foga- tos munkára szervezte társait. Szívesen segítettek a szövetkeze, dolgozói, kisiparosok, asszonyok, gyerekek is, mert tudták, hogi munkájuk eredménye mindnyájuké: a falué. S valóban ma ma< a másfél hold kiterjedésű virágos park az egész község büszkesége Az MNDSZ-asszohyök elvállalták gondozását, á gyerekek pedig felírják azok neveit, akik esetleg rongálják s kérik, hogy a tanácselnök figyelmeztesse a gondatlanokat. A fásítási program szerint eddig 1400 gyümölcsfát és 1200 kanadai nyárfát ültettek el. A gyümölcsfákat a lakosság pénzért vásárolta, a nyárfákat társadalmi munkával ültették. A lakosság ez idő alatt — látva az eredményeket — szorgalmasan fizette forintjait. Dékár.y Ferencné a februári tanácsülésen azt mondta: — Ha hozzákezdünk a tervek végrehajtásához, én leszek az első. aki teljesítem kötelezettségemet. — Szavát valóra is váltotta, mert egész évi hozzájárulását befizette. Az egyik munka befejezése után hozzáláttak a másikhoz. A fentieken kívül rendbehozták az új piactér, a temető kerítését, élősövénnyet körülültették, egy hold mintagyümölcsöst telepítetlek, az óvoda udvarát fásították, megépítették a már említett 40 méteres fedett elárusítóhelyet. Ha a községpolitikai terv anyagi oldalát nézzük, megállapítható, hogy a lakosság 10.000 forint értékű társadalmi munkát végzett. A több, mint 20.000 forint készpénz befizetéséből 7000 a lakosság hozzájárulása, 5000 a Békekölcsön-részesedés, 7OÖÓ a községi tanács támogatása, míg a többi vállalatok, önálló keresettél rendelkezők, tsz-tagoli teljesítéséből adódik. JászSzehtlászló nem nagy község. Lakóinak száma nem éri el a három és fél ezret s ezek nagyrésze is tanyán él. A tanács jo töinegkapcsolata révén mégis mozgósítani tudja d lakosságot, hiszen céljaik egy érdeket: a közösséget szolgálják. Eddig végzett munkájuk biztosíték arra, hogy a jövőre kezdődő ötéves községpolitikái tervet is sikerrel valósítják meg, hiszen a próbát már megálltak. Koós Zoltán.
