Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. július (10. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-14 / 164. szám

Ez történt a nagyvilágban NEW YORK. Az Associated Press hírügynökség jelentése szerint Bolíviában a sztrájkok következtében több haladó sze­mélyiséget letartóztatták. A le­tartóztatottak között'van Alfre­do Aratia volt képviselő és Ser­gio Aint aras a Bolíviai Kommu­nista Párt egyik vezetője js. VARSÓ. A varsó) hadbíróság kiszállt Qstrowiec városába és megkezdte egy amerikai és an­gol kémcsoport ügyének tárgya­lását. A vádirat szerint a vádlottak kémértesüléseket szereztek len­gyel katonai alakulatokról és fontos stratégiai építményekről, továbbá felforgató cselekménye­ket készítettek elő lengyel váro­sokban, köztük Qstrowiec váro­sában. (MTI) Az AFP jelenti; Eisen­hower elnök kedd®n a Fehér Házban megbeszélést folytatott a köztársaság párt és a demokra­ta párt kongresszusi képviselői­vel. A Fehér Hájban tartott megbeszélésen, melyen jelen volt többek között John Foster Dulles külügyminiszter, meg­vizsgálták egyrészt a Genfben megvitatásra kerülő problémá­kat, másrészt a problémákkal kapcsqlatos amerikai és nyugati álláspontot. (MTI) Á Reuter Iroda jelenti: Nehru indiai miniszterelnök kedden a késő délutáni órákban Kairóból repülőgépen Bömbay- ba érkezett. A miniszterelnök 37 napos körútja során látogatást tett a Szovjetunióban, továbbá több más európai és ázsiai or­szágban. Nehrpt a bombay re­pülőtéren nagy tömeg üdvözölte. MOSZKVA. N. Bischoff Aüszt- ria rendkívüli és meghatalma­zott moszkvai nagykövete július 12-én az oszfrák gazdasági kül­döttség moszkvai tartózkodása alkalmából fogadást adott­A fogadáson jelen voltak a küldöttség tagjai, élükön W. Platzerreí, az osztrák külügymi­nisztérium gazdaságpolitikai osz­tályának vezetőjével. Szovjet részről a fogadáson jelen voltak: A. I. Mikojan, a Szovjetunió minisztertanácsának első elnökhelyettese, I. G. Ka­banov külkereskedelmi minisz­ter, a külkereskedelmi miniszté­rium felelős munkatársai, vala­mint a diplomáciai testület szá­mos vezetője és tagja. DZS AKARTA.. M. N. Aidit,az Indonéz Kommunista Párt fő­titkára az új indonéz vezérkari főnök kinevezését követően ki­adott nyilatkozatában a kor­mány szilárd támogatására és a parlamenti dernckrácia megőr­zésére hívta fel Indonézia lakos­ságát. BÉCS. Az osztrák parlamenti sajtószolgálat jelentése szerint Petru Groza, a Román Népköz- társaság nagy nemzetgyűlése el­nökségének elnöke levélben for­dult az Osztrák Nemzeti Tanács és az Osztrák Szövetségi Tanács elnökéhez. Ä nagy nemzetgyűlés nevében osztrák parlamenti kül­döttséget hívott látogatóba a Román Népköztársaságba. MOSZKVA. V. T. Lacisz, a Szovjetunió Legfelső Tanácsá­nak elnöke és A. A. Lebegyev, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Szövetségi Tanácsának elnökhe­lyettese július 12-én a Kreml­ben fogadta a Szovjetunió Leg­felső Tanácsának meghívására Rafik Bassur képviselőházi alel- nők vezetésevei Moszkvába ér­kezett szíriai parlamenti kül­döttséget­BEIRUT- Aden angol protek­torátusban már második hete tart az arab törzsek felkelése. A felkelést az angol hatóságok gyarmatosító politikája okozta. Beirutból érkező jelentések sze­rint az arab félszigetnek ebben a részében valóságos hadműve­letek folynak az arab törzsek és az angol csapatok között. Az el­keseredett harcban jelentős vesz teségeket szenvednek az angol csapatok is. Mipt Jemen egyiptomi ügyvi­vője a kairói sajtó képviselői előtt kijelentette, »az arab fél­sziget déli részén olajszagot ér­ző« angol hatóságok minden in tézkedést megtesznek annak ér­dekében, hogy továbbra is ellen­őrzésük alatt tarthassák ezt a térséget. (MTI) Szovjet—osztrák kereskedelmi tárgyalások MOSZKVA (TASZSZ) Az 1955 április 15-i szovjet—oszt­rák emlékiratnak megfelelően Moszkvában gazdasági megbe­szélések folytak a Szovjetunió külkereskedelmi minisztériuma és az osztrák gazdasági küldött­ség között. A barátságos légkörben és a kölcsönös megértés szellemében lezajlott tárgyalások eredmé­nyeképpen 1955 július 12-én egyezményt írták alá azokról az áruszállításokról, amelyek­kel Ausztria kiegyenlít) az ál­lamszerződés 22-ik cikkelye ha­todik pontjápsk értelmében a Szovjetuniótól átvett vagyon­tárgyakét. È megállapodás értelmében Ausztria hat éven keresztül Összesen 150 millió dollár, éven­te 35 millió dollár értékű árut szállít a Szovjetuniónak. E|yjdejpleg egyezményt írtak alá azokról a Szovjetunióba irá­nyuló nyersolaj-szállításokról, amelyekkel Ausztria kompen­zálja a folyó év április 15-i szovjet—osztrák emlékirat ér­telmében a Szovjetunió által Ausztriának átadott kqoiajtele- peket és olajfinomítókat. E megállapodásokat szovjet részről I. G. Kabanov, a Szov­jetunió külkereskedelmi minisz­tere, osztrák részről dr. W. Platzer, az ogztrák külügymi­nisztérium gazdaságpolitikai osztályának vezetője írta alá. Az említett két 'egyezmény­nyel foglalkozó megbeszélése­ken kívül tárgyalások folytak kereskedelrpi szerződés, vala­mint áruforgalmi és fizetési egyezmény megkötéséről. (MTI) HETROL-HETRE lősségre vonták azért, mert «ol­csópénzért elvesztegette« ezt a támaszpontot. Eden válaszából azonban kiderült, hagy Anglia nem kötött rossz üzletet. Az angol haditengerészeti erőknek az áUtáás ytán is joguk lesz a támaszpontot használni békés és háborús időkben egyaránt. De a támaszpontot nemcsak az ango± hadiflotta, de az angolok szövetségesei is felhasználhat­ják. Végeredményben a Délaf rikai Unió kormánya még 750 ezer fontsterlinget is fizet amel lett, hogy végleg kiszolgáltatta támaszpontjait. * A GENFI ÉRTEKEZHET çîip- lorriácjai előcsatái-Qz4sai lekötik a világ-közérdeklődés figyelmét. De ebben az időben a nemzet­közi politikai élet »-mellékhad- ezjnterein« is folyik a csatáro­zás. ' Ciprus szigete évek óta egyik színhelye az angol—ame­rikai világpolitikai vetélkedések­nek. Eden miniszterelnök né­hány nappal azelőtt bejelentet­te, hogy a brit kormány felkér­te a görög és török kormányt, hogy küldje képviselőit arra a Londonban megtartandó érte­kezletre, amelyen megvitatják majd a Földközi-tenger keleti részét érintő «-politikai és vé­delmi« kérdéseket. Az angol kormány úgy akarja megakadá­lyozni a ciprusi helyzet további elmérgesedését és úgy kívánja kipayírozni az amerikai hatalmi törekvéseket, hogy a londoni angol-gőrög-török konferencián kempromisszurnos tervvel áll eiő. Bizonyos önkormányzatot szándékozik adni Ciprusnak és sbbe az önkormányzatba be Ihajtja venni nemcsak a ciprusi görög többséget, hanem a cip­rusi törököket is. Ennek az el­gondolásnak az a háttere, hogy i két nemzetiség esetleges ma- •akodásábój, — amelyet az an- ;ol imperialisták a háttérből Vesztenének, — ők húzzanak tasznot. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának ülése Moszkva, július 12. (TASZSZ) A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága július 4-től 13-ig ülést tartott. Az ülésen az alábbi kérdéseket vitatták meg: 1. N. A. Bulganyin beszámolója az ipar további fellendíté­sével, a technikai haladással és a termelés szervezetének meg­javításával kapcsolatos feladatokról. 2. A tavaszi vetés eredményeiről, a vetések gondozásáról, a termésbetakarítás lebonyolításáról és a mezőgazdasági termények 1855. évi begyűjtési tervteljesítése biztosításáról. E kérdéssel kapcsolatban a Központi Bizottság meghallgatta V. V. Mapkeyics mezőgazdasági miniszterhelyettes, I. A. Benegyiktov szovhozügyi miniszter, L. R. Kornyijec begyűjtési miniszter, P. I. Morozov OSZSZSZK mezőgazdasági miniszter, T. A. Jutkin OSZSZSZK. szovhozügyi miniszter és V. D. Kalasnyikov, a Szovjetunió be­gyűjtési minisztériuma OSZSZSZK-beli meghatalmazottjának be­számolóját. 3. N. Sz.. Hruscsov beszámolója a szovjet—jugoszláv tárgya­lások eredményeiről. 4. Az SZKP XX. kongresszusának összehívásáról. A Központi Bizottság a megvitatott kérdések mindegyikével kapcsolatban megfelelő határozatokat hozott. Az ülés az SZKP Központi Bizqttsága elnökségének tagjaivá kiegészítőleg megválasztotta A. I. Kiricsenkót és M. A. Szusz- lovot. A teljes ülés az SZKP Központi Bizottsága titkárává kiegé- szítőleg megválasztotta A. B. Arisztovot, N. I. Beljajevet és D. T, Sepilovot. A háborús propaganda és a „nagy üzlet“ A GENFI ÉRTEKEZLET kö­zeledtével a nemzetközi sajtó egyre ifibbet foglalkozik az ér­tekezlet legfontosabb céljával, a nemzetközi feszültség csök­kentésével és az államok közti bizglpfn megszilárdításával. A szovjet sajté rámutat arra, hpgy egyes amerikai szemig-' jrók még mindig nem ismerték fej a nemzetközi porondon ki­alakult, reális erőviszonyokat es mincíig igyekeznek elutasítani a széles közvélemény követelé­sét. Ezek a szenüelrók azt kép­zelik', hogy az értekezleten ul­timátumokkal lehet éln;, esz­telen követeléseket lehet tá­masztani. De az Egyesült Államokban is már egyre gyakrabban csen­dülnek fel józan hangok, ame­lyek megmutatják, hogy a; adott időszakban már szántóin kell a nemzetközi feszültség további enyhítésére tprekve közvélemény követeléséyel. — Ezek a hangok lehetetlennek tartják a rendezés elérését anéljsül, hogy megszüntetnék a fegyverkezési versenyt, amely elmélyíti a bizalmatlanságot mérgezett légkört terepit az or­szágok kölcsönös viszonyában. Eden angol miniszterelnök egy olyan terv előterjesztésére ké­szül, amelynek alapján Kelet és Nyugat önként korlátozná katonai felkészültségét, úgy, amint azt a Nyugateprópai Unió «-alkotmánya« is előírja. A francia miniszterelnök gaz­dasági természetű javaslatokon dolgozik, amelyeket előterjeszt az értekezleten. E javaslatok a nagyhatalmak katonai kiadása­inak csökkentését és a gazdasá­gilag elmaradt országok megse­gítésére szolgáló nemzetközi alap létrehozását tartalmazzák. Az angol-amerikai ellentéte­ket még nem sikerült áthidal­A NÜRNBERGI PERBEN a nemzetközi bíróság leleplezte és megbélyegezte a hitlerista pro­pagandát, amely az 1939-ben megkezdett agresszió előkészíté­sének egyik fontos eszköze volt. Manapság is az ideológiai ag­resszió akarja szabaddá tenni a közvetlen háborús agresszió út­ját. Ez a propaganda nagyon súlyosan veszélyezteti a népek élőiét cs szabadságát. Fokozza az új háború kirobbanásának a ve­szedelmét. Az agresszió propagálása a »hidegháborúnak« és a hírhedt erőpolitikának« nagyon fontos alkotórészévé # vált. A dollár mindenhatóságára fölesküdött politikusok új, meg új dollármil- liárdokat követelnek az »esz­mék háborújára«. Pontosabban az új háború propagandájára. A jelenlegi amerikai külügyminisz­ter egyik írásában áriéi számol be, hogy 1940 óta milliárdokat költöttek fegyverkezésre, de ad$ költöttek valamit az »eszmék háborújára«. Est akarják most behozni. A fegyvergyárosok a háborús konjunktúra biztosítása végett változatlanul nemzetközi feszült­ség fokozódására és a »hideg­háborúra« spekulálnak. A mono poüsták, a fegyvergyárosok és í többi halálkereskedök tulajdo­nosai az újságtrösztöknek, a rá­dióknak és filmvállalatoknak. Az Egyesült Államokban pél­dául a nagy újságtrösztök az összes amerikai lapoknak (pcl- dányszám szerint) több, mint a felét ellenőrzik. Az USA-ban körülbelül 1000 rádióállomás működik. Közülük mintegy 8í«0 a négy legnagyobb rádiótársa ság rendszerébe tartozik. Az au goi sajtó és rádió helyzete alig különbözik az amerikaitól: a na­pilapok, a folyóiratok és a ki- adóhivatalok zöme Angliában is a monopolista csoportok tulaj­dona. Mivel a »hidegháború« lanyhu­lása súlyosan liât a nyugati tő­kések pénzügyi helyzetére, min­dent elkövetnek, hogy propa­gandájukkal megmérgezzék a népek békés egymás mellett éle­sének meg a gondolatát is. Azt hangoztatják, hogy »f elf egy vér­zett« békére van szükség. L'. zt jelenti, hogy a fegyvergyár­tás mai színvonala biztosítja óriási profitjuknak a fenntartá­sát. A »gazdasági f elvirágzás« ná­luk azt jelenti, hogy a kormány a hadimegrendelések révén bu­sás profitot biztosit a monopó­liumoknak. Ezeknek a monopóliumoknak óriási összegek állnak rendelke­zésére a háborús propaganda tá­mogatására. Be nemcsak pén­zükkel biztosítják a háborús propaganda apparátusának za­vartalan működését, hanem az államapparátust is egyre telje­sebben a legnagyobb monopóliu­mok függvényévé teszik. Ame­rikában ma már nehéz megkü­lönböztetni a kormány tagjait és a monppóliumok igazgatóit, hi­szen ezek többnyire azonos sze­mélyek- A? Egyesült Államok kormányának tagjai a legna­gyobb társaságok volt igazgatóik és elnökeik. Ezek 86, összesen több mint 20 milliárd dollár tő­kéjű részvénytársasággal voltak hivatalos kapcsolatban. A leg­nagyobb autógyár volt elnöke a fontos hadügyi tárca birtoko­sa. Amióta Wilson a hadügymi­niszter, autógyára 1,8 milliárd dollár értékű katonai megren­delést kapott. Dulles külügymi­niszter a nemzetközi nikkel- társaság igazgatója, továbbá az egyik legnagyobb ügyvédi cég társtulajdonosa. Ez a cég intézi Rockefellerék, Morganck és más nagy monopolista csoportok ügyeit. Nem véleflen tehát, hogy 37 üzletemberek propagandája és reklámja elsősorban az atom­es hidregénbombáéri lelkende­zik- Az atombomba és a? atom­bombavető repülőgépek gyártása ugyanis ontja a mérhetetlen profitot. Az atombomba politi­kai üzlettel is kecsegtet: a ke- reskedőpolitikusok úgy vélik, e fegyver segítségévei megakaszt­hatják a történelmi fejlődés me­netet, elpusztíthatják a virágzó életet s életet lehelhetnek a holt tetembe. csalóka délibábokra épülő üres spekulációk ezek. Hirdetőik, a fasizmus és a AVehr- mac'ut feltámasztok válójában a múltba menekülnek, de az élet lebírhatatlanul halad. A fegyve­rek mennyiségénél és erejénél sakkal jobban növekedett a nép­tömegek öntudata, s a népek bé­kéjének és biztonságának vár­táján őrködő erők meghatalma- sqdiak. A népek azt követelik, hogy a genfi tárgyaló asztalnál vessék meg az alapját a tömeg- pusztító fegyverek betiltásának, az országok és népek békéjének. Diplomáciai kapcsolatok létesülnek Magyarország és Island közűit A Magyar Népköztársaság kormánya és az Izlandi Köztár­saság korrnánya között megegye­zés jött létre, hogy a két or­szág közötti baráti és gazdasági kapcsolatok elmélyítése és to­vábbfejlesztése érdekében köl­csönösen felveszik a diplomá­ciai kapcsolatokat.' (MTI)- ni, mert nem sikerült össze- j egyeztetni az angol és aráért­- kai terveket. Egyes angol lapot szerint nincs teljes egyetérté:- Quíles és Eisenhower közöt í sem. Ezek arról Írnak, hogj L Washington «két hangon« be' , szél. De nincs egyetértés az an­goi és amerikai vezetők között : á Kelet-Éurópával kapcsolatos ■ kérdésekben sem. ; Egyre jobban előtérbe kerül- i nek a szovjet—amerikai kapcso­■ latok is. Az USA tíz képvise­• lője levelet intézett az elnök­• hoz és ebben felszólítják, hogy •: komolyan* foglalkozzék az • Egyesült Államok és a Szovjet­unió közti kapcsolatok bővítésé­nek eszméjével. A képviselők megjegyzik, hogy az utóbbi idő­ben olyan eseményeik tör­téntek, amelyek «bizonyítják az Egyesült Államok és a Szovjet­unió közti feszültség enyhíté­sét«. . , ^ * A VIETNAMI KORMÁNY­KÜLDÖTTSÉG moszkvai útja, az olasz kormányválság, a kí­nai—vietnami és jugoszláv—in­diai nyilatkozaton kívül az el­múlt napokban a világ-közér- deklödjás középpontjában az al­gíri helyzet, Anglia délafrikai üzlete és az angal-förök-gprqg tanácskozások állottak- Lon­donban a napokban nyilvános­ságra hozták az Anglia és a Délafrikai Unió között megkö­tött egyezményt. Eszerint Ang­lia a Fokvárostól 40 km-re dél­re fekvő SimonstQwn angol ha­ditengerészeti támaszpontot át­adja a Délafrikai Uniónak, a Dálafrikai Unió pedig három év leforgása alatt 750.000 fontster­linget fizet Angliának a tá­maszpont katonai berendezésé­ért. Edent az egyezmény meg­kötése után az aisóházban fele-

Next

/
Thumbnails
Contents