Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. július (10. évfolyam, 153-179. szám)
1955-07-12 / 162. szám
A megyei pártbizottság és a DISZ megyei választmánya együttes ülésének vitája Lapunk .vasárnapi számában közöltük a megyei párt-Yégre- hajtóbiz&ttsáigniaík az együttes ülésen megtartott beszámolóját. A beszámolót vita követte. Az első felszólaló Kerek István elvtárs, a hajai járási pártbizottság első titkára volt. Többek között rámutatott, hogy az elmúlt hónapok során egyes szervezetek vezetői elzárkóztak a DISZ elől, nem segítették munkájában. Különösen a tanácsok, gépállomások és állami gazdaságok vezetőinél tapasztalható még ma is ilyen elzárkózás. Dávodcn előfordult, hogy a segítséget kérő DISZ-fiatalokat úgyszólván kidobta a kultúoház akkori igazgatója. A továbbiakban javasolta, hogy a községekben a fiatalság nevelésének összefogása érdekében a termelőszövetkezeti, állami gazdasági, gépállomási és az egyénileg dolgozó DISZ-fiatalok munkájának összehangolására létesítsenek egységes falusi DISZ-vezetőségeket, ahol ez jónak látszik. Ezután Bezsenyi István elvtárs, a kecskeméti járási DISZ- bizpttság titkára szólalt fék Elmondotta, hogy a kongresszusi előkészületek ideje alatt 972 új DISZ-tagot vettek fel. Március óta hat tsz-ben, egy állami gazdaságban, egy erdőgazdaságban és három községben alakítottak új DlSZ-szervezetet. Ezideig 35 DlSZ-titkárt javasoltak tagjelölt felvételre. Nagy segítséget adott a DlSZ-szerveze- leknek, mondotta, hogy a pártszervezetek a Díszben végzendő munkára irányították át fiatal párttagjaikat. Lakiteleken azóta lendült fel a DISZ munkája, amióta az átirányított öt fiatal párttag megkezdte munkáját. Magyar Pál elvtárs, Izsák területi DlSZ-titkára, községe fiataljainak munkájáról számolt be. Elmondotta, hogy amióta a termelőszövetkezetben megalakították a DlSZ-szervezetet, azóta jobban vonzódnak a tanyasi fiatalok is a termelőszövetkezetihez. Básti Józsefné elvtársnő, a kecskeméti Törekvés TSZ agro- nómusa szólalt fel ezután. — Példamutató munkát végeznek fiataljaink — mondotta. — Hetvennégy hold cukorrépát egy hét alatt kapált meg 13 DISZ-fiatal. A csomózásban is szép eredményt értek el, három .óra aAatt 16Q csomót készített el 11 fiatal. Termelőszövetkezetünk DlSZ-szervezetének a 19 tsz-tag fiatalon kívül kilenc egyéni paraszt ifjú is tagja. Az egyik leány közülük nemrég belépett a szövetkezetbe is. Hozászólásában hangsúlyozta a fiatal agronómu- sok nagy felelősségét a DISZ- szervezetek segítésében. Szelepcsényi Imre elvtárs, a megyei tanács elnökhelyettese arról beszélt, hogy a megyei tanács ezideig kevés segítséget adott a DISZ- szervezetek munkájához, az ifjúság szocialista neveléséhez. Ezt mutatja többek között, hogy az ifjúság problémájával például évek óta nem foglalkozott ülésén a megyei tanács vh. Most elhatározták, hogy a legközelebbi tanácsülésen külön napirendi pontként tárgyalják az ifjúság neveléséinek kérdéseit. Hasonlóképpen nagyobb gondot fordítanak arra is, hogy a megyei tanács osztályai is nagyobb, közvetlen segítséget adjanak az úttörő-mazgakun, a sport-mozgalom szervezetén keresztül is az ifjúság neveléséhez. A továbbiakban Hegedűs János elvtárs, Bácsalmás járás DlSZ-bizottságának titkára szólalt fel. Elmondotta, hogy a BlSZ-szervezetek a jövőben fokozottabban részt kívánnak venni a termelőszövetkezetek fejlesztésében. A kunbajai területi DlSZ-vezető- ség például faliújságot készít, amelyre a legjclbb termelőszövetkezeti DISZ-fiatalok munka- eredményeit, jövedelmét és fényképeit is felrakják. A szövetkezeti és egyéni parasztfiatalcfc barátságának erősítése érdekében közös aratópárt szerveznek. A begyűjtési munkát DISZ- fiatalokból alakult csasztuska- brigádok fogják segíteni. Eddig 15—16 cséplőcsapat benevezett az országos cséplőversenybe is. A fiatalok ezentúl elvállalták- hogy a cséplőgépeknél népne- velőpiunkát folytatnak arpink érdekében, hogy a cséplőgéptől azonnal teljesítsék gabanabeadá- si kötelezettségüket a csépeltetek. Bokor Mária elvtársnő, fülöp- jakabi tanítónő következett ezután felszólalásra. Többék között arról beszélt, hogy szorosabbá kell tenni a kapcsolatokat a területi, üzemi és az iskolai, elsősorban a középiskolai DISZ- saervezetek között. El kell élnünk — mondotta —, hogy a középiskolát végzett DISZ- fiatalok az iskola befejezése után is tevékeny DISZ-tagok maradjanak. Ezután a pedagógusok munkájának nagy jelentőségét hangsúlyozta, amely nélkülözhetetler. az ifjúság szocialista neveléséhez. Javasolta, hogy a DISZ- bizottságok az eddiginél nagyobb számban bízzanak meg fiatal pedagógusokat az ifjúság közötti sport, ének színdarabok betanításával és egyéb feladatokkal. Horváth István elvtárs, a me gyei párt-végrehajtóbizottság tagja szólalt fel a továbbiakban. Elmondotta, hogy a DlSZ-fiata- lok az üzemekben és a falukban is kivívták a párt megbecsülését, dolgozó népünk szere- tetét és elismerését. Számos fiatalt sorolt fel névszerint is, akik jó eredményeket értek el a termelésűén és a társadalmi munkában. A DISZ-szcrvezctck hatóköre azonban még nem terjed ki az egész ifjúságra. Megyénkben pólójául mintegy 95 —ÍOQ'.OOO fiatal éj, ezek közül csupán 27.1 százalék a DISZ- tagok aránya. Ez a számadat egymagában is megmutatja, hogy a DISZ erősítése új tagokkal, munkás, paraszt és értelmiségi fiatalok ezreivel, nem befejezett feladat, hanem a jövőben az eddiginél is nagyobb gondot kell erre fordítani. El kell érnünk «- mondotta —, hogy egy év alatt 40 ezerre növekedjék megyénkben a DISZ taglétszáma. Ugyanakkor a pártszervezetek hatékonyabb segítségével biztosítanunk kell,' hogy a plSZ-élef is tovább fejlődjék, és az új DISZ-tagok is eleven szervezeti életet éljenek. Ezt a célkitűzést csak úgy érhetjük el, ha a pártbizottságok és a párt- szervezetek az eddiginél is többet törődnek az ifjúsággal, nagyobb' segítséget adnak a DISZ- szervezetek számára. Horváth elvtárs felszólalásában bírálta a DISZ Központi Vezetőségének munkáját, ‘mert kevés segítséget ad a megyei DlSZ-bizcttság- nak, például kérés ellenére sem vett részt a DISZ KV részéről senki a megyei pártbizottság és a DISZ megyei választmányának együttes értekezletén. Ezután Nagy János elvtárs, a kiskunhalasi járási DlSZ-hizott- ság tagja emelkedett szólásra. Külön megdicsérte Farkas Elemér Harkakötöny-pusztai tanító áldozatkész munkáját, aki negyven tagú DIS Z-í-zervezetet hozott létre. Bírálta a jánoshalmi pedagógusokat, ahol az 5? nevelő közűi egy sem vesz részt a DlSZ-szer- vezetek munkájában. Szabó Lajos elvtárs, megyei SZMT-elnök, a szakszervezetek és a DISZ kapcsolatairól beszélt. A szaítszeryezeteknek a jövőben — mondotta — nagyobb gondot kell arra fordíta- niok, hogy az ifjúság érdekeit szociális és kulturális téren is jobban biztosítsák. Mándity József elvtárs, a DISZ megyebizottságának agit.- prop. osztályvezetője összegezte felszólalásában a kongresszust előkészületek eredményeit, amelyek a DISZ taglétszámának növekedésében, a fiatalok emelkedő termelési eredményeiben és erkölcsi-politikai fejlődésükben is megmutatkoztak. Kovács Endre elvtárs, a Hazafias Népfront megyei’ titkára arra buzdította felszólalásában a népfront-bizottságokat, hogy az eddigieknél jobban támogassák a DISZ munkáját. Ismerjék meg a DlSZ-szer- vezetek életét, segítsenek a helyiség-problémáik megoldásában és küldjék be gyermekeiket is a DISZ- szervezetekbe. Halanda István elvtárs, a megyei pártbizottság tagja, a kecskeméti városi pártbizottság első titkára szólalt fel ezután. Hangsúlyozta, hogy az ifjúság nevelése a párt egészének ügye. Ennek ellenére a pártfunkcio- náriusok és más vezetők egy része még mindig nem érez felelősséget az ifjúság neveléséért. Kevés segítséget adnak a DISZ- vezetőknek is munkájuk színvonalának emeléséhez. Ennek tudható be, hegy egyes DíSZ- szervezetekben öncélú munka folyik. Egyes vezetők nem azért foglalkoznak a fiatalokkal, hogy neveljék őket, hanem azért, hegy például jó labdarúgó legyen belőlük. Mások, mint például a Kinizsi Konzervgyár szakszervezeti elnöke, úgyszólván teljesen fizem beállnak a DISZ-szel, kizárják őket a kul- túrmunkából. Ez is mutatja: időszerű volt napirendre tűzni a pártnak az ifjúság között végzett munkáját, hogy minden párttag, a vezetőktől az egyszerű párttagokig, minden kommunista megértse, ő is köteles támogatni a DISZ-t, kommunista kötelessége az ifjúság nevelése. Tóth Józsefné elvtársnő, a kiskunfélegyházi járás DlSZ-bizolt- ságának titkára felszólalása után, az idő előrehaladottságára való tekintettel, a vitát bezárták. Ördög elvtárs, a pártbizott- sági ülés előadója válaszait az elhangzott felszólalásokra. Hangsúlyozta, hogy a felszólalások és más tapasztalatok is azt mutatják, hogy egyes pártfunkeionáriusok még ma sem érzik teljes egészében az ifjúság nevelésében rájuk háruló nagy felelősséget. Ezt mutatja többek között, hagy egyesek elintézettnek vet ték például a DISZ és a TSB kapcsolatát azzal, hogy részt vesznek egymás ülésein. Ez fontos kérdés. de csak formális oldala a kölcsönös kapcsolatnak. Ez önmagában még nem biztosítja az ifjúság tömegeinek nevelését. Éppen ezért arra van szükség, hogy a Központi Vezetőség útmutatása és határozata szellemében minden egyes pártíimk- ciongrius, minden egyes párttag személyes Ügyévé váljék az ifjúság szocialista nevelése, a DISZ-szervezetek szüntelen erősítése. A megyei pártbizottság és a megyei DISZ-választmány együttes ülése az elnöklő Horváth István elvtárs zárószavai után az Internacionálé eléneklésével ért véget. Magyar államférfiak üdvözlő távirata a Mongol Népi Forradalom 34. évfordulója alkalmából A mongol nép legnagyobb nemzeti ünnepe, a Mongol Nép! Forradalom 34. évfordulója alkalmából Hegedűs András, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és Boldocki János, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere üdvözlő táviratot intézett a Mongol Népköztársaság vezető államférfiaihoz. NEMZETKÖZI , A múlt hét nemzetközi ese- ken szinte egy időben hozlak, ményei közül különös figyel- nyilvánosságra egyfelől Peking-! met érdemelnek azok a közös ben és Hanoiban, másfelől Bel-J nyilatkozatok, amelyeket péntc- grádban és Uj-Delhiben. A két közös nyilatkozat nagyjelentőségű diplomáciai okmány: nemcsak a nyilatkozatot megfogalmazó kormányok kapcsolataira vonatkozik, hanem egyetemes érdekű is, minthogy újabb kiemelkedő fontosságú állásfoglalás a békés egymás mellett élés alapelvei mellett. A Fekingben aláírt nyilatkozat mindenekelőtt leszögezi a Kínai Népköztársaság és a Vietnami Demokratikus Köztársaság álláspontját az indokínai háború lángját eloltó genfi egyezmények végrehajtását illetően. Köztudott, hogy a genfi egyezmények értelmében ez év július 20-tól kezdődően Észak- és Dél- Vieínam képviselőinek tanácskozásokat kell folytatniok az 1956 júliusában tartandó általános választások előkészítésére. Ezeket a választásokat India, Lengyelország és Kanada képviselőiből álló nemzetközi bizottság felügyelete mellett kell megtartani Vietnam egyesítése céljából. A Vietnami Demokratikus Köztársaság — híven ahhoz a politikájához, hogy maradéktalanul végrehajtja a genfi egyezményeket — nemrégiben javaslattal fordult a szaigoni kormányhoz, kezdjék meg a genfi egyezményben előírt megbeszéléseket. A szaigoni kormány — néhány nappal az értekezlet megnyitásának időpontja előtt — még azt sem jelentette be, hogy egyáltalán részt szándékozik-e venni az értekezleten. A Diem-kqrmány zsoldjáhan álló délvietnami sajtó azonban nem titkolja: Diemék az amerikaiak nyilvánvaló támogatásával el akarják szabotálni a tárgyalásokat, hogy végül is meghiúsítsák a jövő évi választásokat. Vajon miért? Mert a választások a délvietnami klikk bukását, Vietnam egyesítését, demokratikus kormány létrejöttét eredményeznék. Ez kétségtelen — nincs olyan burzsoá politikai megfigyelő, nincs olyan nyugati újság, amely az ellenkezőjét jósolná- Az egész világsajtó hangsúlyozza: Ho Si Minh, a felszabadító háború hőse, páratlanul népszerű egész Vietnamban, a- nép támogatja a demokratikus! kormányt, amely megtestesíti! Vietnam lakosságának szabad-< ságvágyát — ugyanakkor megvetéssel fprdul el a gyarmatosítók bábjaitól. Köztudomású, hogy a délvietnami uralkodó körök véres marakodása mögött a régi és az új gyarmatosítók: a francia és az amerikai imperialisták konfliktusa rejlik. Ezért szegi meg a genfi egyez-, ményeket Amerika. Az Egyesült Államok Dél-Vietnamot gyarmatává és haditámaszpontjává akarja változtatni. Ezeknek a terveknek a végrehajtását szolgálják azok a mesterkedések, amelyek a genfi egyezmények »megtorpedózására« irányulnak, A közös kínai—vietnami nyilatkozat ezzel összefüggésben leszögezi: meg kell akadályozni a genfi egyezmények megszegését, a genfi megállapodásokat teljes egészükben végre kell hajtani. A kínai—vietnami nyilatkozat megerősíti a békés egymás mellett élés öt alapelvét. Ezeket az elveket világszerte egyre több ország ismeri és fogadja el. A nyilatkozat, amely — mint az első nyugati kommentárok, így például az AFP francia hírügynökség jelentése hangsúlyozzák, — megszilárdítja a hanoi kormány tekintélyét és elősegíti a Vietnami Demokratikus Köztársaságban folyó újjáépítő munkát, fontos intézkedéseket jelent be a két ország gazdasági, műszaki és kulturális együttműködését illetően is. A Kínai Népköztársaság abból a célból, hogy segítséget nyújtson a vietnami népnek a háború-ütötte sebek begyógyítósóban és népgazdaságának továbbfejlesztésében, ellenszolgáltatás nélkül nyolcszázmillió kínai jüant adományoz a vietnami kormánynak. Nemcsak közzétételének időpontja, hanem több alapvető cél azonossága is párhuzamba állítja ezt a nyilatkozatot a belgrádi deklarációval, amelyet Jugoszlávia elnöke és India mi« niszterelnöke írt aiá. lito és Nehru nyilatkozata ugyancsak leszögezi a békés és aktív egymás melleit élés politikájának szükségességét. A nyilatkozat ezzel kapcsolatban kiemeli az ENSZ jelentőségét. A* ENSZ azonban csak akkor töltheti be sikeresen szerepét, ha kivívja egyetemességét. A két kormány egyetért abban, hogy ezt mindenekelőtt azzal lehet elérni, ha elismerik a Kínai Nép- köztársaság ENSZ-képvisglethez való jogát és ha felveszik az Egyesült Nemzetek Szervezetébe mindazokat az államokat, amelyek megfelelnek az alapokmány követelményeinek. A két kormányfő rámutatott, hogy az utóbbi időben az általános nemzetközi helyzet javult, bár vannak olyan irányzatok, amelyek nehezítik a nemzetközi feszültség enyhítését. Ugyanakkor erősödnek azok a közvélemény-tá- mogatta törekvések, amelyek a nemzetközi problémák tárgyalások s megállapodások útján való megoldására irányulnak. »Komoly remény van arra — jelenti ki Tito és Nehru közös nyilatkozata —, hogy Franciaország, Anglia, a Szovjetunió és az Egyesült Államok kormányfőinek találkozóját ugyanez a szellem fogja áthatni és e találkozó Újabb hozzájárulás lesz a nemzetközi helyzet megjavításához.« A béke erői világszerte iidvöz- lik ezeket a nyilatkozatokat. Egyetértenek a kínai és a vietnami kormányfővel, amikor leszögezik, hogy a kölcsönös bizalom megteremtése a nemzetek között, a nemzetközi feszültség kiküszöbölése attól függ, hagy a világ valamennyi országa elfogadja a békés egymás mellett élés elveit, egyetértenek a jugoszláv és az indiai kormányfővel. amikor rámutatnak, hogy a mind nagyobb bizalom és a nemzetközi együttműködés légkörének kialakítása nagyabb leiietőséget biztosít a megoldatlan nemzetközi problémák konstruktiv megoldására, a világbiz- tonság megteremtésére. Ebből a nézőpontból a két nyilatkozat nem más, mint békeüzenet a négy nagyhatalom kormányfőinek küszöbönálló genfi értekezletéhez: Peking, és Hanoi, Belgrad és Uj-Delhi közel egymillióid embert képviselő üzenete Gonfliez,
