Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. július (10. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-12 / 162. szám

BÁCSKISKUNMEGYEI X. ÉVFOLYAM, 162. SZÁM Ára 50 fillér 1955 JÚLIUS 12, KEDD A HONSZERETET TERVEI A csehszlovák ipar új szénagyiíjtögcpet készített. Az új szénagyiíjtőgépet a Brno környéki troupszkoni állami gazdaságban próbálják ki szénaforgatásra és begyűjtésre. Az elmúlt esztendőben falusi tanácsaink életében igen jelen­tős események zajlottak le. A Minisztertanács határozatának felhívására széleskörű, a falusi nép igényeit messzemenően ki­elégítő tervek elkészítésére ke­rült sor. A községpolitikai ter­vek lényegében megyeszerte a legreálisabb, helyi igényekből in­dultak ki. Nagy távlatokban mutatták meg azt az utat, mely a kulturáltabb, műveltebb tár­gyi és gazdasági adottságokban a város mellé sorakozó faluhoz vezet. Tervek a múltban is készül­tek. A mi életünknek jellemző sajátsága a tervszerűség. Nép­gazdaságunk előrehaladása, fej­lődése el sem képzelhető jól megalapozott, nagy körültekin­téssel elkészített tervek nélkül. Ezek a nemrég elkészült község- politikai tervek azonban valami újat, eddig ismeretlen elemet tartalmaznak. A tervek ugyanis a legszélesebb falusi dolgozó tö­megek bevonásával, közvetlen javaslatai alapján jöttek létre úgy, hogy szinte központi ener­giaforrásokká tették a politikai­lag felvilágosult, hazájuk, me­gyéjük, falujuk fejlődéséért fe­lelősséget érző dolgozók önkén­tesen felajánlott társad^mi hoz­zájárulását a falu fejlődéséhez, szépüléséhez, korszerűsödéséhez. Próbáljuk összegezni csak az elmúlt rövid időszak községpoli­tikai tervteljesítésének eredmé­nyeit, azonnal kiviláglik ennek a tervnek ez a sajátos vonása. Hozzávetőleges számítások sze­rint a községek fejlesztése ér­dekében előirányzott társadalmi munka több, mint 6 millió fo­rint értékű a legszerényebb el­képzelések alapján is, Pillantsunk csak bele a helyi tervekbe! Tiszakécskén például országos méretekben is ritka kezdeményezésképpen tervbe vették — és ma már majdnem a teljes megvalósulás előtt áll — a község egyes részeinek vil­lamosítását. A társadalmi erőki­fejtés, az önkéntesen vállalt együttes munka értéke megha­ladja a 100.000 forintot. A 65.000 forint értékű járdaépítéshez ugyanebben a községben szinte minden fuvareszközzel rendel­kező dolgozó hozzájárult az épí­tési anyagok ingyenes szállításá­val. 6000 forint értékű társadal­mi munkával hozták helyre ugyanitt az egyik közúti hidat. Izsákon út- és hídjavítás címe alatt szerepel a községpolitikai tervben az a hatalmas társadal­mi munkatömeg, melynek jóré­szét — 26.000 forint értékű munkát — a község dolgozói ön­kéntes erőfeszítéssel ajánlottak fel. A községpolitikai tervek ter­mészetesen nemcsak társadalmi munkát, hanem egyéb gazdasági erőforrásokat is alapul vettek, lehetőség volt arra, hogy a köz­ség dolgozóinak önkéntes hozzád járulásával, községfejlesztési alapot hozzanak létre községe­inkben. A községfejlesztési alap­ból már eddig is jelentős beru­házások építése indult meg me­gyeszerte. A legrövidebb időn beiül üzembe helyezik például az ilyen módon létrejött hartai törpevízművet, amely a község vízellátását oldja meg, sajátos helyi eszközökkel, A tervek nagyszerű bizonyíté­kai annak is, hogy dolgozó né­pünk politikai éleslátása, közös­ségi gondolkodásmódja nagy fejlődésen ment át az utóbbi években pártunk hatalmas mé­retű nevelő munkája eredmé­nyeképpen. Tanácsainknak, pártszerveze­teinknek igen fontos feladata, hogy nevelő munkájában, tö­megmozgósításában építse, fej­lessze falusi dolgozóinknak eze­ket a nagyszerű kezdeményezé­seit, erősítse hazaszeretetüket, segítse a dolgozó tömegeket, hogy községük szeretetét, a kö­zösség szolgálatát eredménye­sen, a jövő nemzedékek számá­ra is hasznosan váltsák való­ságra. A nevelés feladata mel­lett fontos tennivalója a taná­csoknak és falusi pártszerveze­teinknek, hogy segítsék elhárí­tani az építő buzgalom előtt fel­bukkanó technikai akadályokat, nehézségeket. Az idén ezeknek az újszerű terveknek megvaló­sítása nem könnyű munka. A legreálisabb igényekkel rendel­kező terv is nagyobb mérték­ben akart támaszkodni állami készletekre, — különösen építő­anyagra — mint helyi anyag- készletekre. Az is kétségtelen, hogy illetékes gazdasági szerve­ink nem mindig vették figye­lembe, hogy az építéshez megfelelő készleteket teremtse­nek elő. Biztató jel azonban, hogy több helyen jelentős kez­deményezések vannak eddig is­meretlen források feltárására. Hartán például a községi tanács olyan kavicskitermelő üzemet létesített, amely majdnem az egész megye községpolitikai építkezéseihez szükséges kitűnő folyami kavicsot biztosítja. A szalkszentmártoni új kavicsbá­nya feltárása is a községpoliti­kai tervek anyagi igényeinek kielégítését szolgálja. Népünk teljesítőképességének, honfiúi lendületének büszke ta­núbizonyságait, a megyénk köz­ségeinek felvirágzását szolgáló községpolitikai terveket, azok megvalósítását helyi pártszerve­zeteinknek, tanácsainknak a nagy nyári munkaidő alatt sem szabad elfeledniök és már most olyan nevelő munkát kell kifej­teniük, amelynek eredménye­képpen a nyári mezőgazdasági tennivalók után új lendülettel, újabb, nagyszerű alkotásokat hozzanak létre városi és falusi dolgozóink. Aratási őrjárat a bajai járásban SZEREMLÉN A CSATALJAI GÉPÁLLOMÁS aratógépei eddig 398, a kombáj­nok 135 holdon végezték el a betakarítást. Munkába álltak a cséplőgépek is, az eddigi ered­mény 10.50 mázsa. Keresztes Jó­zsef 1200 mm-es gépével mind­járt az első nap 252 mázsa ár­pát csépelt el. A legjobb arató­gépkezelő: Kordéfc Mihály telje­sítménye 78 hold. Farkas Pál, a legjobb kombájnos 51 holdról 780 mázsa gabonát takarítóit be. Az aratás mellett nem feled­keznek meg a növényápolásról sem. 1830 hold növényápolást végzett a gépállomás a környe­ző tsz-ekben. Horváth József 403, Polgár János 371 hold gépi kapálást teljesített. DÄVODON a Szabadság és az Uj Alkot­mány TSZ teljesítette árpabe­adási kötelezettségét. Mindkét termelőszövetkezetben megkezd­ték a búza aratását. A Szabad­ság TSZ 25 holdon már másod­vetést is végzett. A tsz-ek pél­dáját az egyénileg dolgozó pa­rasztok is követik. Gál Pál, Ko­vács Mátyás, Korsós Péter első­nek teljesítette árpabeadását. A T. V. raktárában eddig másfél vagon takarmánygabona gyűlt be. a Béke TSZ árpáját kombájn aratta. A községben elsőnek ez a tsz teljesítette beadási kötele­zettségét. Az egyéni szérűkön is megindult az árpa cséplése. Az első árpát közvetlenül a cséplő­géptől Burány Imre tanácstag vitte a begyűjtőhelyre s kívüle mintegy 20 egyénileg dolgozó paraszt teljesítette kötelezettsé­gét. A CSÄTALJAI BUDAI NAGY ANTAL TSZ 101 mázsa árpát szállított a be­gyűjtőhelyre. A szövetkezet már a rozs aratásával is végzett, az aratógép 30 hold búzájukat is levágta. A tagság, amelynek kézi ereje a gépek révén jórészt felszabadult, negyedszer kapálta meg a kukoricát és cukorrépát. VASKÚTON a Dózsa Termelőszövetkezet megkezdte az árpa cséplését, közvetlen utána a learatott 16 hold rozs csépléséhez fognak. A szövetkezet kalászosai gazdag termést ígérnek. BÄCSSZENTGYÖRGY telje­sítette Arpabegyüjtési TERVÉT! Bácsszentgyörgy a bajai járás községei közül elsőnek teljesí­tette árpabegyűjtési 'kötelezett­ségét. A Ságvári Termelőszövet­kezet és az egyéni gazdák a rozs aratásával is végeztek s azonnal megkezdték a búza ie- takaarítását. A héten ezt is be akarják fejezni, hogy mielőbb megkezdhessék a kenyérgabona cséplését is. MAR EREDMÉNYEK IS SZÜ­LETTEK AZ IFI-CSÉPLÖ- CSAPATOK VERSENYÉBEN A bajai járás DlSZ-szervezc- tei között elsőnek a szeremiei fiatalokból alakult cséplőcsapaí csatlakozott az országos ver­senyhez. Orján János felelős ve­zető és Szabó József munkacsa- patvezetön kívül 20 fiatal neve került a benevezési lapra. Ez a munkacsapat kezdte meg a köz­ségben elsőnek a cséplést s az első két óra alatt 50 mázsa ár­pát eresztettek le. Nagybaracskám hárem, fiata­lokból alakult cséplőcsapat ne­vezett be; Pap József 17, Hege­dűs József és ríj. Dudás And­rás 18—18 tagból álló munka­csapata. Bácsborsódon az Uj Élet TSZ-ben dolgozó cséplő- csapat fiataljai július 4-én 190, 5-én 206 és 6-án 250 mázsa árpa cséplésével végeztek. Gajdocsi Tamás és a többiek a példa! Bácsalmás határában egyes helyeken már a búzát aratják. Az eddigi mérési eredmények arról beszélnek, hogy termelő- szövetkezeteinkben az őszi árpa átlagtermése 5—6 mázsával meghaladja az egyéni termelő­két. De ugyanez várható a bú­zánál is. A tsz-ek elérik a 10— i2 mázsás átlagot, míg az egyé­niek 6—7 holdra becsülik saját termésüket. Mindez azt bizo­nyítja, hogy jelenleg dolgozó pa­rasztságunknál dupla terület kell akkora termés eléréséhez, mint a szövetkezetekben. Alkotmányunk ünnepére kö­zös lelkesedéssel készülnek köz­ségünkben a tsz-ek és egyéni gazdák. A versenyvállalások tel­jesítésében persze a szövetkeze­tek vezetnek, azok között is a Kossuth TSZ, amely egészévi sertés- és tojásbeadásának telje­sítése mellett 23 mázsa árpával takarmánygabona-előírásának is eleget tett. Czinegé Dezső egyé­nileg dolgozó paraszt, aki több társával együtt résztvetf az át­adáson, megállapította, hogy ke­vés olyan árpát lehet látni, mint a Kossuth TSZ-é, ameiy 4 szá­zalékkal felülmúlja a szokvány­minőséget. A Petőfi TSZ is be­szállított már 98 mázsa árpát s valamennyi tsz-ünk úgy nyilat­kozik, hogy július 20-ig hiány­talanul teljesíteni tudják ke­nyérgabonabeadásukat is. Dolgozó parasztságunk aug. 20-ra folyó versenyét a begyűj­tési állandó bizottság szítja. Kör­zetenként ismertetik a párt és kormány határozatait. A leg­jobbak között kell megemlíte­nünk Gajdocsi Tamás tanácsta­got, aki a versenyben élenjár s a tanácstagi becsületkönyvet vállalásokkal töltötte ki. 120C öl árpája arat.. a után nyom­ban elvégezte a másodvetést Augusztus 20-ra egészévi adó­ját kifizeti s beadási kötelezett­ségét minden cikkféleségből ha­táridő előtt teljesíti. A tanács­tagoknak mindinkább szaporod­nak az olyan követői, mint Sághi Rezső 9 holdas gazda, aki 249 kg árpabeadását már telje­sítette, vagy Forró Lajos, aki az árpa learatása után nyomban bevetette a tarlót. Szalonnás Mihály vb-elnök, Bácsalmás. Megelőzte versenytársát A vaskúti határban dohognak már a csép­lőgépek. Ontják az ár­paszemeket. Hírhozó érkezik a terményát­vevőhely elé. — Megindultak az első kocsik. Nem kell sokáig vár­ni, máris kocsi gördül a raktár elé. A Szabad Föld I. típusú Terme, lőcsoport elnöke, Ku- bovics Béla kíséri a rakományt. Első kérdé. se: — Itt járt-e már az Uj Barázda? Elégedett a válasz­szák Megelőzték a ver­senytársat. Bontják az első zsák száját. Méregetik, kós­tolgatják, 71-es fajsú­lyú árpa termett. — Megjárja. Az elmúlt évben ugyanezekkel a sza­vakkal fogadta az el­nök a hírt a 9 mázsás termésátlagról. Az idén holdanként 17 mázsát értek el. A zsákok egymásután a mázsára kerülnek, nyomják is jól a mér­leg nyelvét. Délben indult meg a gép és az eddig élesé- pelt árpa közvetlenül a géptől a gyüjtőrak- tárba kerül. Kiürülnek a zsákok, A kocái visszaindul. Akárhogyan is estele­dik, egy kocsiravaló- val még fordulni fog­nak. Ma mindössze két gép dolgozott. — Holnap újabb négy fog a munkához. Ma csak árpát hoznak, c hét de­rekán már rozsra, hét­végére pedig a búzára is sor kerül. Több, mint 200 bold gabonái arattak le vasárnap a Kecskeméti Gépállomás traktorosai Az elmúlt napokban Kecskemét környékét is kiadós eső áz­tatta és azóta is mindennap volt csapadék. Ez több, mint két napi kiesést okozott az aratásban. A Kecskeméti Gépállomás 17 trak­torosa vasárnap is aratott, nehogy a túlérés miatt egyetlen szem gabona is elhulljon. Bár a harmatszerű eső miatt e napon is csak késő délelőtt láthattak munkához, estig mégis több, mint 200 hold lói vágták le a gabonát. Balanyi Bertalan, a városföldi Dózsa ISZ-ben a 120. holdat aratta le ezen a napon. Pallagi József fia­tal traktoros 15 hold búzát aratott le vasárnap estig. A Szabad­ságharcos TSZ-ben két aratógép dolgozott; Ágoston Sándor is a századik holdról aratott. Magó Mihály kombájnos is aratógéppel dolgozik, amíg nedves az időjárás. Ketten 20 holdat arattak le vasárnap. A tagság is dolgozott vasárnap a Szabadságharcos TSZ beás «gy hold korai ültetésű burgonyát szedtek fel.

Next

/
Thumbnails
Contents