Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. július (10. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-06 / 157. szám

Párfépíiés A páríoiiS»eiüli fegyelemről Pártunk alkotmánya, a Szer­vezeti Szabályzat félreérthetet­lenül leszögezi, hogy »o párt­ban vasfegyelem van, melynek minden egyes párttag és párt- szervezet köteles alávetni ma­gát*. Ez a vasfegyelem, ame­lyet pártunk tagjai vállaltak, volt alapja az elnyomatás 25 esztendeje alatt vívott sikeres harcainknak a magyar burzso­áziává! szemben és a felszaba­dulás utáni tíz esztendő győzel­meinek a szocializmus építésé­ben. Milyen fegyelemről van szó, amelynek alapján ilyen nagy eredmények születnek? Pártunkat éppen az teszi ma- gasabbrendűvé minden más párttól, hogy a fegyelem tuda­tosan, önként vállalt fegyelem. Ez teszi egységessé, megbont- hatatlanná sorainkat s éppen ezért képes ellentállni minden­nemű rendbontó kísérletnek. Ez a mi sikereink titka és további győzelmeink záloga. Ezért van tehát szükség arra, hogy a párt- szervezetek és a párttagság fi­gyelmét újra és újra erre a kér­désre összpontosítsuk. Vajon elmondhatjuk-e, hogy a* sikereinket megalapozó vas­fegyelmezettségünkön imitt- amott nem keletkeztek kisebb rések? Nem, nem mondhatjuk el! A Központi Vezetőség már­cius 4-én hotott határozata le­leplezi azokat a pártunkban el­uralkodott opportunista, jobbol­dali elhajlásokat, amelyek kö­vetkeztében helyenként nem kis mértékben megsértették a párt- szerűség alapvető követelmé­nyét: a pártfegyelmet. Miben nyilvánul meg mindez? Az 1953. évi júniusi határoza­tok után egyesek úgy gondol­ták, hogy most már sutba lehet dobni a fegyelmezettséget, Sok helyen elhanyagolták a párt­rendezvényeket. A vezetőségi üléseket találomra hívták ösz- sze, melyek kihatottak a tag­gyűlésekre is, úgyhogy azokat többször meg kellett hirdetni, hogy határozatképesek legye­nek. Nem tekintették kötelezőnek a felsőbb szervek határozatait, ami pedig a pártmunka törvé­nye. Pártunk Szervezeti Sza­bályzata leszögezi, hogy az alap­szervezetek kötelesek végrehaj­tani a felsőbb pártszervezetek határozatait és vitatkozni csak afölött van joguk, hogy hogyan hajtsák azokat végre. A községi pártbizottságok, pártvezetöségek megválasztása óta nagy mértékben szilárdult alapszervezeteinkben a párton- belüli fegyelem. A vezetőségi ülések rendszeressé váltak. Lá- togatottabbak, színvonalasabbak lettek a taggyűlések. Helvécián például ezelőtt hosszú időn 1»2- resztül határozatképtelenek vol- tag a taggyűlések. Most a tag­ság megjelenése általában 90— 95 százalékos. Az állampolgári fegyelem betartásában is példa­mutatóbbak lettek a párttagok Hajóson például mind a 60 beadásra kötelezett párttag tel­jesítette állam iránti kötelezett­ségét. Ezért Hajós község nem­csak járási viszonylatban első az adófizetési és beadási ver­senyben, hanem a megyében is az elsők között van. Azonban néhány helyen még mindig nem szilárdult meg kellő mértékben a párt- fegyelem, Szeremlén például a megala­kult községi pártbizottság elha­tározta, hogy hetenként veze­tőségi ülést tart. Ám a határo­zat csak annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle. A párt- bizottság két hónap alatt mind­össze három vezetőségi ülést tartott. Azon túl, hogy ez meg­sértése a pártfegyelemnek, azt is jelenti, hogy a pártbizottság nem tudta kézben tartani a község életének legfőbb ügyeit. A pártfegyelem megsértésével együtt járt az éberség eltompu- lása is. Mélykút községben a taggyűlést több esetben nem tudták határozatképesen össze­hívni. A párttagság eme fe­gyelmezetlensége a vezetőség rendszertelen, alaposságot nél­külöző munkájának következ­ménye. Ekkor keletkeznek olyan rések, ahová a pártunk­ba nem való, múltjukban erő­sen kifogásolható elemek tud­nak beférkőzni. Mélykúton a taggyűlés egy olyan jelentkezőt vett fel tagjelöltnek, akinek a múltbeli magatartása súlyos kifogás alá esik. Mindezt azon­ban nem is a mélykúti párt- szervezet, hanem felsőbb párt­szerv állapította meg. A pártfegyelem hiánya valósággal leiegyverzi a tagságot az ellenség, vagy a sorainkban megbújt ellenséges hangokat megütő elemekkel szemben. âzeremlén például az egyik párttag termelőszövetkezetelle­nes hangokat hallat nyíltan és leplezetlenül. A pártvezetőség azonban, — amely nem fordít gondot a vezetőségi ülések meg­tartására, — erre sem figyel fel s ezzel helyet enged a pártelle­nes megnyilvánulásoknak. így hát nem véletlen az sem, hogy ebben a községben az állam­polgári kötelezettségek teljesí­tése gyenge lábon áll, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése sem halad kielégítő mértékben. Látható tehát, hogy milyen messzire hat az, ha egy község szívében, a párt- szervezetben rendellenességek lépnek fel. Vizsgáljuk meg ezekután rö­viden, hogy a pártfegyelem milyen köve­telményekkel lép fel a párt­tagokkal szemben? A legelső követelmény: har­colni a párt politikájának, cél­kitűzéseinek megvalósításáért. Ennek érdekében minden ker­telés és huzavona nélkül, ma­radéktalanul végre kell hajtani a párthatározatokat. A fegyel­mezettség szoros tartozéka a munkahelyen való helytállás, a termelésben való kommunista példamutatás. Ilyenek az Ipar­ban az önköltségcsökkentés, a termelékenység növeléséért fo­lyó harc. Falun hasonlóképpen: a munkálatok időbeni elvégzé­se, a magasabb terményered­mény, a mezőgazdasági szoci­alista átszervezésének támoga­tása. Ezek a fokmérői a párt- szervezet és a kommunisták fe­gyelmezett tevékenységének. Egyik feladatunk most tehát a pártfegyelem megszilár­dítása minden pártszervezet­ben. Ne általánosságban, ne szóla­mokban és idézetekben beszél­jünk erről a kérdésről, hanem a helyi adatok alapján. A párt- szervezet életéből, az állampol­gári fegyelem betartásából, a termelőszövetkezetek munkájá­ból, a kommunisták helytállá­sából merítsük példáinkat. — Most, az aratás, cséplés idején különösen nagy szükség van a kommunisták példamutatására, fegyelmezettségére. Mozgósít­suk párttagságunkat a gabona szemveszteség nélküli betakarí­tása érdekében. A nagy mun­kák idején való helytállás a legjobb nevelőiskola párttag­jaink számára, hogy megfelel­jenek az előttünk álló felada­tok, a szocializmus építésének egyre növekvő követelményei­nek, Boros József, mb. politikai munkatárs. Megjutalmazzák a nyári mezőgazdasági munkaverseny győzteseit A gépállomások főigazgatója és a MEDOSZ elnöksége együt­tes utasítást adott ki a nyári mezőgazdasági munkák verse­nyének jutalmazására. Az utasítás szerint jutalmat kap az a három megyei gépállo­mási igazgatóság, amelyik nyá­ri idénytervét — ezen belül az aratási, a tarlóhántási és a csép- lési tervet részleteiben is — a legmagasabban túlteljesíti. Az első helyezést elérő megyei gép­állomási igazgatóság 15.000, a második 12.000, a harmadik pe­dig 10.000 forint jutalmat kap. Megjutalmazzák azt a három gépállomást is, amelyik a nyári idénymunka tervét a legmaga­sabban túlteljesíti, valamint amelyiknél — az összes trakto­rokat összevontan számolva — egy erőgép a legtöbb műszak­normát teljesíti. Az első gépállomás 10.000, a második 8000, a harmadik pe­dig 6000 forint jutalomban ré­szesül. Jutalmat kap az az első há­rom brigádvezető is, akinek brigádjában az említett feltéte­leket a legjobban teljesítik. A jutalom összege 2000, 1800 és 1600 forint. Ugyancsak megjutalmazzák az országosan legjobb nyolc kom­bájnvezetőt — segédvezetőjével és munlcacsapatával együtt. A nyolc első helyre csak az kerülhet, aki az idénytervet tel­jesítve napi átlagban is a leg­nagyobb teljesítményt éri el, s betartja a minőségi követelmé­nyeket. Az értékelésnél szá­mításba veszik az üzemanyag és az alkatrész felhasználását is. A legjobb teljesítményt a holdak és a mázsák szorzatának alapján állapítják meg. A ju­talmazásnál csak azok a kom­bájnvezetők. _ segédvezetők és munkacsapatok jöhetnek szá­mításba, akik a mag tisztítá­sát, magtárbaszállítását, a szal­Cf aliL&i leoelezo ink ívják CsaHakozun a pálmonosforai MNDSZ-asszonyok felhívásához A hartai MNDSZ-asszonyok csatlakoznak a pálmonostorai MNDSZ-asszonyok versenyfelhívásához, mely a Népújságban megjelent. Mi is vállaljuk, hogy egészévi gabonabeadásunkat a cséplőgéptől teljesítjük. Ugyancsak rendezzük a tojás, baromfi, tej és adófizetési kötelezettségünket. Az asszonyok egymással is versenyeznek, hogy ki tesz hamarabb eleget a beadási köte­lezettségének és ki ér el legjobb eredményt az aratással egy- időben végzendő növényápolásban. A Lenin Termelőszövetkezet asszonyai minden közös mun­kában résztvesznek, s az érsekhartai MNDSZ-asszonyokkal versenyeznek. A tsz asszonyai a beadási terv 100 százalékos határidőelőtti teljesítésére tettek vállalást. Tóth Imréné MNDSZ-titkár. Jói jövedelmez ez öntözéses kertészet A tompái Szabadság Termelőszövetkezet öntözéses kerté­szete primőr áruból eddig 90.000 forintot jövedelmezett. Pedig csak ezután fognak nagyobb mennyiségű árut piacra vinni. A közeljövőben öt vagon korai káposzta és öt vagon karfiol ke­rül elszállításra. Az önlözóses kertészei jövedelmezősége nagy­ban hozzájárul a tagok jólétének növeléséhez. Aratás előtt 6 forint 60 fillér előleget osztottak munkaegységenként. Bogárdi János tsz-szervező. Balotaszállási asszonyok vállalása az anyák világkongresszusának tiszteletére A balotaszállási MNDSZ-asszonyok felvilágosító munkát végeznek a községben, hogy minden asszony élenjárjon a be­adási tervek teljesítésében. Ezt a mozgalmat Osztobányi Já- nosné, járási tanácstag kezdeményezte, aki már egészévi ser­tés-. tojás- és tejbeadási kötelezettségét teljesítette. Osztobányi elvtársnő a községi tanácstagokat is versenyre hívta. Népne­velőmunkájának igen dicséretre méltó eredményei vannak. Vő- neki Ferenc, 9 holdas dolgozó paraszt vállalta, hogy október 1-ig teljesíti az állam iránti kötelezettségét és egészévi adóját is rendezi. Osztobányiné Gyereki Dánielt is meggyőzte az ál­lampolgári kötelezettségek teljesítésének fontosságáról, aki az összes adó- és beadási hátralékát rendezte. Magda Sándor is teljesítette félévi beadását és kifizette a hátralékban lévő 6000 forint adóját. Aradszky Dusánné levelező. maelhúzást és kazalozást, a pelyva és a törek különválasz­tását, valamint a tarlóhántási az aratást követő 48 órán belül elvégzik. Az első kombájnveze­tő 15.000, a második 12.000, har­madik 10.000, a negyedik 9000, az ötödik 8000, a hatodik 7000, a hetedik 6000, a nyolcadik pe­dig 5000 forint jutalmat kap. A jutalomból 20 százalék a kom­bájnvezetőt és 65 százalék a munkacsapat tagjait illeti meg. Jutalmat kap az az aratási munkában részvevő öt traktor- vezető és aratógépkezelö is, aki napi átlagban a legnagyobb tel­jesítményt éri el. Az első trak­torvezető és artógépkezelő 2500, a második és a harmadik 2000, a negyedik és ötödik 1500 forint jutalmat kap. A jutalom 60 százaléka a felelős traktor- vezetőt, 40 százaléka pedig ar aratógépkezelőt illeti. Megjutalmazzák azt a csak talajmunkát végző öt traktor­vezetőt, aki a legtöbb műszak­normát teljesíti, s üzemanyagot és alkatrészt takarít meg. Az első helyezett 1600, a második és harmadik 1200, a negyedik is az ötödik 1000 forint jutal- nat kap. Végül jutalmat kap az az öt cséplő munkacsapat, amelyik egy dobmilliméterre számítva a legnagyobb napi átlagteljesít­ményt éri el, feltéve, ha az elő­irányzott tervfeladatot minden részletében teljesítette. Az első munkacsapat 10.000, a második 8000, a harmadik 6000, a ne­gyedik 5000, az ötödik 4000 fo­rint jutalmat kap. A jutalom 12 százaléka a felelős vezetőt illeti meg. A nyári munkaverseny végső értékelését az augusztus 31-ig végzett munkák alapján készí­tik el. Dóig ?ztok Î ozo paras Mezőgazdasági gépeket, fel­szereléseket, aratási szerszá­mukat Kiskunfélegyházán, Szabadszálláson s Dunavecsén NÉPBOLTBAN vásároljanak. 105 Nyílt levél B. L.-né hetényegyházi levelezőnkhöz Kedves B. L.-né elvtársnő! Elsősorban az késztetett bennünket a levélírásra, hogy egy iidő óta- tartalmas levelei elmaradtak szerkesztőségi postánk­ban. S legutóbbi soraiban is csak annyit írt: '■‘■mivel nem kö­zölték lapjukban levelemet, ezért úgy látom, nem érdemes írni*. Ha naponta kézbe veszi lapunkat, láthatja, hogy a Nép­újság hasábjain szinte mindennap helyet kapnak a munkás- paraszt levelek. A havonta leközölt levelek száma mintegy 120 —130-ra tehető. Joggal feltehető azonban a kérdés: nem is a megjelent levelekkel van baj, de mi történik a meg nem je­lent levelekkel, és egyáltalában miért maradnak ki ezek a lap­ból? A szerkesztőségünkbe beérkezett munkás-paraszt leveleket a legkülönbözőbb módon használjuk fel. Van olyan levél, mely friss eseményt közöl és ez nyomban megjelenik Újságunkban. Ilyen leveleket szokott írni egyik régi levelezőnk, Gál Gábor- né, MNDSZ járási titkár. Nem sokat ír, csak néhány sorban számol be egy-egy jól sikerült békegyűlésről, vagy most pél­dául az aratási csatáról. Van azután olyan levelezőnk is, mint Bogyó Elemér, harkákötönyi tanító, aki fontos, országos ese­mények nyomán azonnal tollat ragad és megírja véleményét, így például legutóbb a pedagógusok bérezésének rendezéséről írt szerkesztőségünknek és ezt a levelet lapunkban meg is je­lentettük. Persze vannak olyan levelek is, amelyek kimaradnak az újságból. Előfordul, hogy egyszerű technikai okok miatt, vala­milyen váratlan hír vagy esemény kiszorít egynéhány cikket és egynéhány levelet is a lapból. Azonban leggyakrabban az történik, mint az egyik bajai levélírónkkal is: május elsejéről az ünnepség lezajlása után tíz nappal irt s mégis rossznéven vette, hogy lapunkban nem közöltük írását. Meg kell mondanunk, hogy az Ön levele, kedves B. L.-né, nem a fentemlített okokból maradt ki a Lapból. Nem jelent meg ugyan levele, de írása mégis nagyon hasznosnak mondható és nélkülözhetetlen betekintést adott számunkra, községük életébe. S bizonyára emlékszik, mikor kintjártunk községük­ben, az ön levelei alapot adtak vizsgálatainkhoz. Tehát nem­csak az a jó levél, amelyik a lapban is megjelenik. Erre a legékesszólóbb példát egyik legjobb és legrégibb levelezőnk, Bűn Ferenc (Kiskunfélegyháza) szolgáltatja. Legutóbb is az Állatforgalmi Vallalat egyik felvásárlójának figyelmetlen, ha­nyag munkájáról írt. E hanyagságnak egyik kárvallottja egy kiskunfélegyházi dolgozó paraszt volt. Bún elvtárs figyelmez­tetését az Állatforgalmi Vállalat megyei központja is megkö­szönte, mivel látták a levélből, hogy egyes felvásárlójÿ nem ok­tatják ki a dolgozó parasztolzat a beadásra vonatkozó rendel­kezésekről. Azzal zárjuk sorainkat, hogy szeretnénk, ha megértenéi kedves B. L.-né elvtársnő; az a kérdés, érdemes-e írni szer­kesztőségünknek — vagy sem, nem aszerint dől el, hogy meg­jelenik-e levele a lapban. Az még fontosabb, hogy a levél nyo­mán milyen intézkedések születnek. A munkás-paraszt levelek­nek fontos szerepük van abban, hogy a dolgozó milliók életét jobbá tegyük s építömunkánk útját álló tövisek eltávolításával még derűsebb legyen mindannyiónk holnapja. Ezért azt java­soljuk: írjon továbbra is, levelezéssel is segítse ejő drága ha­zánk fejlődését. Elvtársi üdvözlettel: tiozs ívnhály

Next

/
Thumbnails
Contents