Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. július (10. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-06 / 157. szám

Grotewahl: „fi németek közös programmai való együttes fellépése a négyhatalmi értekezleten megkönnyítené a német kérdés pozitív megoldását BERLIN. (MTI) Otto Grote­wohl, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke nyi­latkozatot adott a Trybuna Lu- du, a Lengyel Egyesült Mun­káspárt központi lapja berlini tudósítójának. Arra a kérdésre, hogy az NDK kormánya milyen további lépé­seket kíván tenni Németország békés és demokratikus újra­egyesítése érdekében, a követ­kezőket felelte: »Folytatni fogjuk az egysé­ges, békeszerető és demokra­tikus Németország létrehozá­sát célzó következetes meg­egyezési és békepolitikáinkat. A Német Demokratikus Köz­társaság napirendre tűzte a »németek üljetek közös tár­gyalóasztalhoz« jelszót. Ebben az a gondolat vezérelt ben­nünket, hogy a német nép lét­kérdéseinek megoldása első­sorban a németek ügye. Most mindenekelőtt amellett szál- irma síkra, hogy a Német De­mokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság képviselői alakítsanak ki kö­zös német álláspontot a kü­szöbönálló négyhatalmi érte­kezlet számára. Erre az össz­népiét álláspontra helyezked­ve követelni kell a megszálló csapatok kivonását, az idegen katonai támaszpontok felszá­molását, a békeszerződés meg­kötését és a szövetségektől mentes Németország felvételét kollektív biztonsági rendszer­be. A németek közös prog­MOSZKVA (TASZSZ) Moszk­vában tovább folyik a Szovjet Tudományos Akadémia üléssza­ka, amelyen az atomenergia békés felhasználásával kapcso­latos tudományos és technikai kérdéseket vitatják meg. Július hó 2-án az akadémia négy szakosztálya tartott ülést: fizikusok, vegyészek, biológu­sok és a technikai tudományok szakemberei számoltak be a rádióaktívitás felhasználásáról a ramma! való együttes fellépé­se a négyhatalmi értekezleten megkönnyítené a német kér­dés pozitív megoldását. És ez a pozitív megoldás Európa va­lamennyi népének hasznára válnék, mert ez Európa közép­pontjában lévő tűzfészket el­oltva. biztonságot és békét hozna a németeknek és a többi népeknek.« technikai folyamatok tökéletesí­tésében, továbbá a fiziológiában és az orvostudományban. Az ülésszak hatalmas érdek­lődést kelt a tudományos közvé­leményben. A szakosztályok ülé­sein többszáz "szovjet tudomá­nyos dolgozó és sok külföldi vendég vesz részt. Július 4-én a Szovjet Tudomá­nyos Akadémia fent említett négy szakosztálya folytatta ülé­seit. (MTI) A Szovjet Tudományos Akadémiának az atomerő békés jelhasználásával foglalkozó ülésszaka Ez történt a nagyvilágban PÁRIZS (MTI) Martiniqueból jelentik: A Fort de France-ban tartott megyetanácsosi pótvá­lasztás eredményeképpen Guit- taud kommunista jelöltet nagy többséggel megválasztották. — Guittaudra 3100 szavazatot, míg a gyarmatosítók jelöltjére mind­össze 574 szavazatot adtak le. PÁRIZS (MTI) A Francia Szocialista Fárt vezetősége köz­leményben hozta nyilvánosságra, hogy Capdeville képviselőt, a hadügyi bizottság alelnökét ki­zárja a párt tagjai sorából. A közlemény szerint azok a té­nyek, amelyeket a képviselő a Bodenan-féle gyilkossági ügy- gyeí kapcsolatban maga is elis­mert, nem férnek össze egy szo­cialista képviselőtől megkívánt magatartással és ezért nem ma­radhat tovább a párt tagja. PÁRIZS. (MTI) A társadalom- biztosító dolgozói több hónapja folytatott bérharcukban első si­kerüket érték el. Bacon munka­ügyi miniszter egymásután fo­gadta a CGT, a Force Ouvrière és a keresztény szakszervezetek megbízottait, s konkrét ajánla­tot tett nekik. Az ajánlat értel­mében a társadalombiztosító dol­gozói több hónapra visszamenő hatállyal öt százalékos azonnali béremelést kapnák. VARSÓ (PAP) Az V. Világ­ifjúsági Találkozó nemzetközi szervező bizottságának sajtóiro­dája jelenti, hogy Portugáliában befejezéshez közelednek az ifjú­ság előkészületei a VIT-re. PÁRIZS (TASZSZ) A Tribune Des Nations elégedetlenséggel állapítja meg, hogy Franciaor­szágnak továbbra is alárendelt helyzete van a nyugati tábor­ban. »A külföldiek — írja a lap — minden megértés nélkül és mind gyakrabban teszik fel a kérdést, mi a szerepe Francia- országnak a nemzetközi élet­ben?« A lap felhívja a francia külügyminisztériumot, cseleked­jék a helyzetnek megfelelően és nemzetközi politikájában vesse el az »ésszerűtlen függést«. BERLIN. A Német Demokra­tikus Köztársaság és a Lengyel Népköztársaság kormányának határozata értelmében a német— iengyel államhatár kijelöléséről szóló szerződés aláírásának ötö­dik évfordulója alkalmával a két ország kormánydelegációt cserél. E határozat alapján a Német Demokratikus Köztársa­ság kormányküldöttsége Otto Grotewohl miniszterelnök veze­tésével július 4-én Varsóba uta­zott. NEW YORK. Valamennyi lap kiemelkedő helyen foglalkozik a szovjet légiflotta napján Moszik- vában rendezett légiparádéval. A New York Herald Tribune első oldalon hozza az United Press hírügynökség közlemé­nyét, amely a többi közt így hangzik: »A szovjet repülés tör­ténetének eme nagyszerű tünte­tése idején a főváros fölött két új vadászgéptípus, valamiint nagy-hatqeugarú lökhajtásos borrubázógépek jelentek meg.« Symington, a légierők volt mi­nisztere kijelentette: »Mostmár világos, hogy a levegőben el­vesztettük annak az uralomnak egy részét, amelyet azelőtt ma­gunkénak hittünk.« Daniell, a New York Times moszkvai tudósítója a lap első oldalán részletesen beszámol a parádéról és rámutat, hogy az egyik lökhajtásos utasszállító­repülőgép modelljének bemuta­tása »arról tesz tanúságot, hogy a Szovjetunió a lökhajtásos utasszállító-repülőgépek terve­zése és gyártása terén lényege­sen felülmúlta az Egyesült Álla­mokat«. A cseh nép történelmének nagy évfordulója Az olasz kormányválságról ' A LEGUTÓBBI HETEKBEN Olaszország politikai életének legaktuálisabb kérdése az érle­lődő kormányválság volt. Az alkotmány értelmében, az új köztársasági elnök megválasztá­sa után a kormánynak le kel­lett volna mondania. De az ural­kodó csoport másfajta terveket szőtt. Scelba miniszterelnök a kormánykoalíció széthullásával és az ország politikai helyzeté­nek kiéleződésével ijesztgette a közvéleményt. Ezzel május 12-én elérte, hegy a kormány lemon­dása csak formális jellegű volt. A SCELBA-KORMÄNY mes­terséges újjáélesztésében döntő részük van az amerikai politi­kusoknak, ók ugyanis azzal fe­nyegetőztek, hogy nem fizetik ki Olaszországnak a megígért dollársegélyt, ha Washingtonnak nem tetsző kormány alakulna. Sőt, ez esetben még kárpótlást is követelnek az Egyesült Ál­lamok olaszországi kiadásaiért. A Scelba-kormány bukásáig ki tudta használni e fenyegetése­ket és elodázta az alsóházban u bizalmatlansági indítvány vitá­ját. Olaszország mai nagy nehéz­ségei szorosan összefüggnek kül­politikai irányvonalával. A kor­mánykörök már régóta amerika- barát külpolitikát folytatnak. Az atlanti politika olasz hívei jól tudják, hogy az osztrák ál­lamszerződés megkötése folytán ők is súlyos vereséget szenved­tek. Az Olaszországgal szomszé­dos Ausztria — állandó semle­gességének kinyilatkoztatása ré­vén, — kivívta politikai és gaz­dasági függetlenségét. Ez vég­képp leleplezte az atlanti poli­tika olasz híveinek azt a hazug­ságát, hogy Olaszország külpoli­tikájának egyetlen járható útja: az amerikabarát katonai töm­bökben való részvétel. DE OLASZORSZÁG nemcsak külpolitikailag, hanem belpoliti- kailag is zsákutcába került. A már néhány év óla uralmon lévő Keresztény Demokrata Párt csak azt könyvelheti el »ered­ményéül«, hegy a tömegek élet- színvonala tekintetében Olaszor­szág az európai kapitalista or­szágok közt az egyik legutolsó helyre került. A munkanélkü­liek száma 1952—1954-ig 400.000- rel nőtt. Ezzel a hivatalos ada­tok szerint is 2,344.000-es rekor­dot ért el. Egyidejűleg szünte­lenül csökken a dolgozó réte­gek részesedése az ország nem­zeti jövedelmében. Tavaly a bérből élő olasz dolgozó milliók­nak 32.9 százalék jutott a nem­zeti jövedelemből. Ezzel szem­ben a kapitalisták és a földbir­tokosok aránylag kis csoportja a nemzeti jövedelem 37.8 százalé­kát zsebelte be. A velük osztoz­kodó külföldi, főkép amerikai tőkések, akik évek óla az olasz munkások munkáján nyerész­kednek, most már az olajra, Olaszország újonnan felfedezett nemzeti kincsére is szemet ve­tettek. Amikor 1915 tavaszán Olaszor­szág belépett a háborúba, Gio- litti, az akkori idők híres olasz politikusa a következőket írta: »Mi, olaszok, újrakezdjük a korábbi századok szomorú éle­tét. Idegen államok pártjára ál­lunk, ahelyett, hegy csak a mi országunkra gondolnánk.« Giolitti akkori szavai ma ki­válóan alkalmazhatók a volt olasz kormányok politikájára. OLASZORSZÁGBAN MÁR* napokon át húzódik a kormány- válság. Antonio Segrii, szomba­ton elfogadta az új kormány megalakítására szóió elnöki megbízást. Azóta szakadatlanul tárgyal, hogy elsimítsa azokat a nehézségeket, amelyek még min­dig útját állják a Keresztény Demokrata Párt vezetősége által óhajtott új, négypárti kormány megalakításának. A legfőbb aka­dály az az ellentét, amely a ki­jelölt miniszterelnök szociális törekvései s a nagytőke és a nagybirtok közvetlen képviselő­je, a Liberális Párt között fenn­áll, különösen a mezőgazdasági bérletek kérdésében. Annakide­jén éppen Segni volt az, aki mint miniszter, olyan törvény- javaslatot terjesztett a parla­ment elé, amely kimondotta, hogy a mezőgazdasági bérleti szerződéseket csak jogos indok alapján lehet felmondani. Ezt a Liberális Párt ellenzi. De ellen­zi azt is, hogy az állami keze­lésben lévő vállalatokat kivon­ják az olasz gyárosok szövetsé­ge ellenőrzése alól és, hogy az olasz kőolajkincset megvédel­mezzék az amerikai monopóliu­mokkal szemben. Mindezideig nem sikerült kompromisszumot létrehozni, amely lehetővé ten­né a Liberális Párttal való meg­egyezést. MOST AZ A TERV, hogy olyan kormányt alakítanak, mely többé-kevésbé az eddigi kormá­nyok másolata lenne, azzal az egyetlenegy különbséggel, hogy Scelba nem venne részt. De az olasz nép nem ilyen kormányt követel, hanem olyant, amely tiszteletben tartja az alkotmányt és megvalósítja a legsürgősebb követeléseket. Ezt hangsúlyozza az Olasz Kommunista Párt nyi­latkozata is. Kecskeméti jegyzetek Az élenjárók üdvözlése A KÖZÉPKOR HATALMAS NÉPI TÖMEGMOZGALMAI az egyházi hatalom, a világi hübér- urak zsarnoksága ellen végig­járták Európát és Csehország­ban is fellángoltak. Éppen eb­ben az országban bontakoztak ki legteljesebb erővel a XV. szá­zad első felében a népi tömegek küzdelmei, hogy alapjában ráz­zák meg a cseh földesurak ural­mát és kiszabadítsák a népet a középkori egyház tűrhetetlen lelki és gazdasági kényszere alól. Húsz János mester, — akit ma 540 évvel ezelőtt vitt máglyára a klerikális és egyházi hatalom — 1402-ben, mint az egyház túlkapásait, a lelkiismereti sza­badságot bíráló prédikátor kezd­te meg működését Prágában, az azóta műemlékké nyilvánított, és eredeti állapotában teljesen újjáépített Betlehem-kápolná­ban. HÚSZ JÁNOS BESZÉDEI megtalálták az utat a legegy­szerűbb emberi szivekhez is, lángoló szavai megmutatták a fejlődés helyes útját. Ez az út a szigorú egyházi dogmák alól való felszabadulást, a szociális igazságtalanságok orvoslását, az emberi értelem diadalába vetett hitet, a társadalmi egyenlőség­re, a jogra és az igazságra tá­maszkodó szabad emberi társu­lásnak a létjogosultságát jelen­tette. Ezek az akkor meg telje­sen ismeretlen demokratikus aiapelvek nem várt visszhangra találtak. A katolikus egyházat bíráló Húsz, a társadalmi igaz­ságosság hirdetője hatalmas né­pi tömegmozgalom lángcsóváját vetette el. A husziták — me­lyeknek harca a mi népünk lel­két is megmozgatta —, harcaik és diadalaik után vereséget szenvedtek. A gazdag városi polgárság ugyanis elárulta a mozgalmat, a császár és a pápa zsoldosai így felülkerekedtek a gyászos emlékezetű Lipany mel­letti csatában, 1434-ben. A CSEH NÉP ÉLETÉBEN ez a 32 küzdelmes esztendő a leg­szebb nemzeti hagyományok kútfejét jelenti. Oiyan zseniális hadvezérek támadtak a fegy­verre kelt husziták élén, mint Jan Zsizska, aki újszerű hadá­szati eszközökkel, forradalmi ér­tékű hadvezetési módszerekkel nem egyszer győzelemre vitte a fegyveres jobbágyseregeket. Az eszmék, melyeket Húsz János és Zsizska testesítettek meg, nem vesztek el. Alapját képezték a cseh nép későbbi küzdelmeinek, a nemzeti, társadalmi s a leg­szélsőségesebb földesúri reakció­val szövetkezett elnyomó egy­házzal szemben. A huszita esz­mékhez kapcsolódott Jan Amos Korpensky egész humanista ta­nítása és a cseh népet a 30 éves háború súlyos nemzeti és társadalmi megpróbáltatása ide­jén, majd a rákövetkező XVIII. és XIX. században is eleven huszita hagyományok erősítet­ték. A XVIII. század végén, a cseh nemzeti megújhodás esz­méi i.s Húsz mester szellemi hagyatékából táplálkoztak. — Húsz és Zsizska küzdelmeinek dicső példája lelkesítette à cseh népet az 1848-as Habsburg-ei- lenes nemzeti forradalomban, a népi és szociális szabadságért vívott későbbi küzdelmekben, melyek napjainkban a népi de­mokratikus Csehszlovákia meg­teremtésével értek diadalmas vé­get. A SZÍNHÁZBA JÁRÓ KECSKEMÉTIEK az utóbbi évek jó pár keserű tapasztalata alapján valahogy úgy formál­hatták meg az esztrád-müsorok természetrajzát, hogy össze­állításukban törvényszerűség: — legalább nyolc-tíz közepes, vagy gyenge tehetségű előadó, sokszor eléggé tartalmatlan mű­sorának. végigszenvedése után lehetett eljutni ahhoz az egy-két elfogadható, jo műsorszámhoz, amely tulajdonképpen a nézőket becsalogatta az előadásra. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa már ebből a szempont­ból is példamutató módon szervezte meg július 4-i ünnepi mű­soros estjét. A vendégül látott 300 sztahanovista, élmunkás és élsportoló valóban ritka, színvonalas műsort láthatott. A KÖNNYŰ MŰFAJ leghlvatottabb hazai képviselői léptek színpadra, hogy tudásukkal, nagyszerű művészetükkel köszönt- súk a kecskeméti üzemek legjobb dolgozóit, legkiemelkedőbb sportolóit. Felszabadulás óta első ízben került sor arra, hogy a magyar operettszinpad egyik legnagyobb büszkesége, Honty Hanna Kossulh-díjas művésznő fellépett Kecskeméten. A szűnni nem akaró tapsorkán bizonyította, hogy az első szemé­lyes találkozás a kecskeméti dolgozókkal nagy élményt nyúj­tott. Utolérhetetlen bájjal előadott műsorszámai az est fény­pontját jelentették. Németh Marika és Ráthonyi Róbert az if­jabb operettnemzedéket képviselte, igen nagy sikerrel. Külön érdekessége volt az estének, hogy két fiatal, nem hivatásos mű­vész is pódiumra lépett: Táborossy Gyula és Gombos Tibor. Kettőjük közül különösen a iágy, Urai tenorral éneklő Tábo­rossy Gyula aratott sikert. A NAGYSZERŰEN SIKERÜLT műsoros est igazi ünne- peltjei azonban azok az élenjáró kecskeméti üzemi dolgozók, élsportolók voltak, akiknek a hősi tetteit, munkagyőzelmeit di­csérte ezen az estén minden dallam, minden kedves szó, amely az ünnepélyesen feldíszített színpadon elhangzott. Az ünnepi műsoros est ezúttal méltó volt az ünnepeitekhez, a legjobb kecskeméti dolgozókhoz, HÚSZ MESTER MÁGLYÁJÁ­NAK füstje késő évszázadok után is a lelkiismereti szabad­ság kivívására, az elnyomó egy­házi és világi hatalom elleni küzdelemre lelkesítette a cseh nép millióit,

Next

/
Thumbnails
Contents