Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. július (10. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-31 / 179. szám

A Minisztertanács renäcletet hozott a lernietőszövstNezeti csoportok állami támogatástían való részesítéséről A Minisztertanács rendelete a termel őszöve tkezeti csoportokat az állam — a mezőgazdasági termelőszövetkezetek elsőbbsé­gének szem előtt tartásával — támogatásban részesíti. Az állami támogatás, illetve Kedvezmény csak abban az esetben illeti meg a termelő­szövetkezeti csoportokat, ha az alapszabálynak megfelelően gaz­dálkodnak. A rendelet kimondja, hogy a termelőszövetkezeti csoportok tagjai a közgyűlés határozata alapján, beadási kötelezettségü­ket mind terményben, mind élő­ál latban és állati termékben — a termelőszövetkezeti csoportot megillető kedvezmények mérté­kének fenntartása mellett — Közösen teljesíthetik. Ennek megfelelően a tagokra eső be« adási kötelezettséget a termelő­szövetkezeti csoportra együtte­sen kell kivetni. A teljesítésről — a tagok egyéni felelőssége mellett — a termplőszövetke- isti csoport közösen gondosko­dik­A termelőszövetkezeti cso­port tagjai a közgyűlés határo- '.gta alapján, adófizetési kötele­zettségüket is együttesen telje­síthetik. Megilletik a termelő­szövetkezeti csoportokat mind­azok az adófizetési és beadási kedvezmények, amelyeket az I. Üpusú termelőszövetkezeti cso­portok jelenleg élveznek, felté­ve, hogy legalább a szántást közösen — a gépállomás igény- oevétejével — végzik és beadási Kötelezettségüknek közösen tesz­lek eleget. A jogszabályokban biztosított idózási, beadási és gépállomási díjkedvezményeken kívül min­den állami szerv köteles a ter­melőszövetkezeti csoportokat — a mezőgazdasági termelőszöve*- aezeteket követően — előnyben részesíteni nemesített vetőmag­vak, szőlő- és gyümölcsfaoltvá- nyok, növényvédőszerek, kisgé­pek, és egyéb termelési eszkö­zök, a termeléshez szükséges anyagok beszerzése, valamint lerineivényeik értékesítése, kü­lönösen termelési, tenyésztési és hízlalási szerződések kötése te­rén. A termelőszövetkezeti csopor­tok, ha azt a gazdasági tevé­kenységet, amelynek előmozdí- '.ására hitelt Igényelnek, közös gazdálkodás keretében folytat­ják, ugyanolyan hitelellátásban részesülnek, mint jelenleg az I. típusú . termelőszövetkezeti cso­portok. Közös állattenyésztés lé­tesítése céljából tenyészállatok beszerzésére ugyanolyan feltéte­lek mellett kaphatnak hitelt, mint a mezőgazdasági termelő- szövetkezetek. Közös állattenyésztést folyta­tott termelőszövetkezeti csoport­nak bármely közös gazdasági te­vékenységét szolgáló beruházá­sait (építkezés, talajjavítás, kö­zös szőlő- és gyümölcstelepítés, a közös állattenyésztés kiter­jesztése, stb.) ugyanolyan állami támogatásba kell részesíteni, mint a mezőgazdasági termelő- szövetkezetekét. Kimondja a rendelet, hogy a termelőszövetkezeti csoport gaz­dálkodásénak állandó fejleszté­se érdekében átlagosan kettő­ezer katasztrális hold területre, de legfeljebb három termelőszö­vetkezeti csoporthoz egy gépál­lomást mezőgazdászt kell beosz­tani. Ha a termelőszövetkezeti cso­port a gazdálkodás során az alapszabály rendelkezéseit meg­szegi, az állami támogatást és kedvezményeket — külön-külön, vagy együttesen — meg keil vonni. Az egyes kedvezmények megvonására a megyei tanács végrehajtó bizottsága, az összes kedvezmények megvonására a földművelésügyi miniszter jogo­sult. (MTI)----------------------,-----­E z törtért a nagyvilágban MOSZKVA. 1954 június 23-án Tajvan szigetétől délre, a nyilt tengeren, ahol az Egyesült Ál­lamok tengeri hadereje gyako­rol ellenőrzést, egy hadihajó jogtalanul elfogta a »Tuapsze« szovjet tartályhajót, amely pet­róleumot vitt a Kínai Népköz- társaságba. A hadihajó fegyveres kényszerrel egy tajvani kikötő­be kísérte a szovjet tartályha­jót. A tartúlyhajó legénységét Tajvan szigetén koncentrációs táborba zárták. A szovjet kormány többször fordult az Egyesült Államok kor­mányához, amelynek fegyveres erői tartják ellenőrzésük alatt azt a térséget, ahol a »Tuapsze« tartályhajót feltartóztatták. A s_ovjet kormány követelte, hogy bocsássák szabadon a tartályha­jót, rakományát és legénységét. Az erőfeszítések eredménye­ként sikerült elérni, hogy sza­badon bocsátották a »Tuapsze« tartályhajó legénységének egy 29 tagból álló csoportját. A »Tuapszo« legénységének szóbanforgó csoportja a legkö­zelebbi napokban hazaérkezik.' (MTI) SZOCSI. A Szovjetunióban tartózkodó jugoszláv újságíró- csoport a Pravda szerkesztőségi kollégiumának meghívására két napot töltött a Pravda kiadóvál­lalatának és nyomdájának szocsi szanatóriumában. A jugoszláv vendégek látoga­tásokat, kirándulásokat tettek a nevezetes üdülőhelyen. Pénteken reggel a küldöttség repülőgépen Tbiliszibe utazott. RÖMA, Olaszországban élénk vita indult meg az Atlanti Ta­nácsnak arról a döntéséről, hogy amerikai csapatokat helyeznek el az ország területén. Több olasz városban — különösen Li- vornóban — a lakosság tüntet a döntés ellen. Toscanában, Pug- liában és Emíliában a gyárak dolgozói, a politikai pártok és a tömegszervezetek tagjai tilta­kozó határozatokat hoztak a nemzetközi enyhülést akadályo­zó atlanti döntés ellen. PEKING. Lapjelentések sze­rint a harbini közbiztonsági szervek a lakosság közreműkö­désével kiterjedt csangkajsekis- !a 'kémszervezetet lepleztek le. A kémektől letartóztatásuk al­kalmával lőfegyvert és szúró- fegyvert, hadianyagot, távirati rejt jeltáblázatot, titkos értesü­lések továbbításához szükséges különféle eszközöket, ellenforra­dalmi műveket stb. koboztak el. A csoport tagjai behatollak a népi kormányszervekbe, ipari vállalatokba, a népfelszabadító hadsereg egységeibe. Politikai, katonai, gazdasági jellegű kém­értesüléseket gyűjtöttek, állaim- titkokat tartalmazó okmányokat lopkodtak és mindezeket Tajvan szigetére juttatták. DELHI. Delhiben a rivoli film­színház csütörtökön bemutatta a Nehru Szovjetunióban tett láto­gatásáról szóló színes szovjet dckumentumfiímet. A film nagy tetszést aratott. Az indiai sajtó melegen mél­tatja a szovjet dokumentum­filmgyártásnak ezt az alkotását. A Miiiiszlerlanics fiatárszaifaan megerssítelte a mezőgazdasági lermeiőszcvelkezelek mintaalapszabályának médositását A Minisztertanács és a Ma­gyar Dolgozók Pártja Központ} Vezetősége a Termelőszövetke­zeti Tanács és a földinő velős- ügyi miniszter előterjesztésére lóvúhagyta és megerősítette a mezőgazdasági termelőszövet kö­tetek minisztertanácsi határo­zattal megerősített miintaulap- szabályának alábbi módosításait: »A termelőszövetkezetekből való esetleges kilépés szándékát csak a belépéstől számított há­rom év eltelte után lehet beje­lenteni; a kérelem felől a köz­gyűlés határoz. A kilépő tagnak — a bevitt földjével azonos értékű földet — csak a gazdasági év végén, a termelőszövetkezet tagosítatlan földjeiből vagy állami tartalék­tőidből lehet kiadni. A tagosí- tott táblákat megbontatni nem lehet. A kilépő taggal minden­nemű elszámolás a gazdasági év végén, pénzben történik. A ki­lépő tag, a termelőszövetkezet­nek folyósított hosszúlejáratú beruházási hitelek, valamint a jószág, gép, és felszerelés vásár­lására folyósított középlejáratú hitelek kivételével, köteles vi­selni a termelőszövetkezet ösz- szes közös természetbeni é« pénzbeli tartozásaiból ráeső részt. Meg kell térítenie a tér-« melőszövetkezettel szemben fennálló esetleges tartozásait. A kilépő tagtól a termelőszövetke­zet által juttatott háztáji földet meg kell vonni. A termelőszövetkezet elnöke, könyvelője és ellenőrző bizott­ságának vezetője nem állhatnak egymással közeli rokonságban. A termelőszövetkezet köteles gazdálkodásáról a jogszabályok­ban meghatározott nyilvántartá­sokat, illetve könyvelést vezet­ni. A szociális-kulturális alap ki­elégítése után ki kell adni a föld járadékot azoknak a tagok-i nak, akik a termelőszövetkezet-* b_- földdel léptek be; földjára- dék címén a termelőszövetkezet használatában lévő állami föl-* dek nagyságától függően, a ter« melőszövetkezet évi tisztajöve- delméből a bevitt saját földekre aránylagosan eső jövedelem tíz, de legfeljebb húsz százalékát—t természetben és pénzben — a bevitt saját földek arányában kell kiadni; a termelőszövetke­zet terhére kivetett földadóból a bevitt földekre eső földadót a földjáradékból le kell vonni.« (MTI) 11 Minisztertanács jóváiiagyla és megerSsítetie a tarmelőszövetkezeti csoport új miniaalapszaíiályát A Minisztertanács a Termelő­szövetkezeti Tanács és a földmű­velésügyi miniszter előterjeszté­sére jóváhagyta és megerősítet­te a termelőszövetkezeti csoport új mintaalapszabályát. A Mi­nisztertanács tudomásul vette, hogy az I. és II. típusú terme­lőszövetkezeti csoportok a jövő­ben az új mintaalapszabály sze­rint folytatják működésüket. A Minisztertanács által elfo­gadott új mintaalapszabály —■ amelynek szövegét a Magyar Közlöny 1955 július 28-i száma közölte: —- a Termelőszövetke­zeti Tanács és a Földművelés- ügyi Minisztérium kiadásában rövidesen külön brosúrában megjelenik. (MTI) Oeiejezie Bakiját a SZOT Vit. teljes ülése A Szakszervezetek Országos Tanácsának VII. teljes ülésén Gáspár Sándor, a SZOT elnöke beszámolójának megvitatása so­rán számos felszólaló részlete­sen taglalta, melyek a szakszer­vezetek feladatai az új technika elterjesztésében. A Szakszervezetek Országos Tanácsa VII. teljes ülésének má­sodik napirendi pontjaként Döb- rentei Károly, a SZOT elnöksé­gének tagja »feladataink a szak- szervezeti beszámolók, taggyű­lések megtartásában és a szer-, vezet újraválasztásában« cím­mel tartotta meg beszámolóját Döbrent9i Károly beszámoló­jához többen hozzászóltak, majd Zentai Ernő, a SZOT titkárának referátuma alapján szervezeti kérdéseket tárgyaltak meg, vé­gül a tanácskozás Gáspár Sán­dor elnök zárszavával ért véget. r TTgy látszik, hogy a termelőszövet- kezeti elnökök immár sohasem fogynak ki a gondból. Egyszer ilyen, máskor olyan nehézségek bukkannak elő, de mindig akad belőlük. Jól em­lékszem, hogy tavaly, meg kétéve szá­mos elnöknek ugyancsak főtt a feje, hogyan tarthatná vissza a kifelé ka­csingatóitat, meg hogy miként ser­kenthetné a tagságot, a családtagokat s. orgosabb munkára. Bizony éppen elég gond volt azzal ts, meg ezzel is. Tör­hette a fejét a szegény elnök, hogyan tudja egyenesre állítani a tsz kocsi- rúdját. Szerencsére időben felfigyelt a párt ezekre a bajokra és mint a jó orvos, egy-kettőre meg is találta a betegsé­gek okozóját — a jobboldali politikát. S mintha csak elvágták volna, március óta az ilyen fajta gondok már kive­szőben vannak, még keresve is alig lehet velük találkozni. Hanem azért most is vannak gond­jaik a tsz-elnököknek, csakhogy most másfélék. Olyanok, hogy az ember szíves repes örömében, amikor hall róluk. A minap is találkoztunk egy ilyen nehézséggel. A mélykúti tanács­elnököt kérestük, vele akartunk be­szélni. Még is találtuk a szobájában, csakhogy várni kellett, mert egy ügyfél éppen a panaszát adta elő. . Ez az ügyfél — Móró Tamás volt, a helyi Termőkalász TSZ elnöke. Ott ült az elnök asztalához közelhúzott széken és dús, deresedő üstökét egyengetve panaszkodott. Szemei kialvatlanok, vö­rösek voltak, az inge meggyűrődött, markáns arcélén meg a másnapos sza­káll borostája feketéllett. — Vajon mi baj lehet a szövetkezet­Szíoíleritű ben? — néztünk össze, amikor az el­nököt így megpillantottuk. Hamarosan kitudódott a doiog nyitja. Maga az el­nök, Móró Tamás mondta e! nagy gond­ját, a legújabb nehézséget a tanácsel­nöknek. — Most az ősziárpával vagyunk baj­ban — kezdte. — Emlékszel biztos, el­nök elvtárs, hogy 30 hold ősziárpát ve­tettünk tavaly. Huszonnégyet a Pap-ta­nyán, a Szalmázó-dűlőben, hatot meg a Kutya-tanyán. Jó föld mindegyik, fő­képpen a szalmázói, ott tavaly is 10 mázsa búzát arattunk holdanként. Ara­tógép vágta a búzát, nyomban utána meg ment a tárcsa. A tábla szélére már időben odahordtuk a trágyát, olt állt szarvasban, csak ki kellett szórni. Ki is szórtuk a vetőszántás előtt és !e- szántottuk. Jó magágyat készítettünk és korán bevetettük. jVfl ár az ősszel gond volt vele — folytatta rágyújtva egy cigaret­tára. — Az agronönuis váltik azt erű- sítgette, hogy ritka, nem Sók Jót várha­tunk belőle. En meg más véleményen voltam, és nekem lett igazam. A télre már úgy megbokrosodott, hegy már a birkák sem győzték a ritkítását, még a borjúkat is rá kellett hajtanunk. így aztán elkerültük a bajt. — Hogy el ne feledjem, az istálló­trágyán felül még kétszer műtrágyáz- tnk is az ősziárpánkat. Az őszön 70, a tavaszon meg 40 kilót szórtunk hold­jára. Az ám, még a kalászcscdás idején is megszórtuk egyszer pétiáóval. Ezt még 53-ban ajánlották nekem, amikor Mátrafüreden voltam az üdülőben. Több tsz-eimök is volt ott akkor és jutott neliézúqvk időnk bőven a gazdálkodásról beszél­getni. Hát, mondom, ott ajánlották ezt a pétisózást. Az idén aztán utasítottam is Doszpod Joákimot, a növényterme­lési brigád vezetőjét, hogy 30 kilót szór­janak ki belőle holdanként. Ki is szór­tak becsülettel. tízótlanul és tanácstalanul hallgat- tűk a két e:nök beszélgetését. Miért sorolja fel most mindezt Móró Tamás? Nem értettük, mi ebben a pa­nasz. Az »ügyfél« további beszéde az­tán tisztázta ezt is. A baj ugyanis nem más volt, — bármily furcsa is ez — mint a nagy termés. — Gondold csak meg, — folytatta a Termőkalász nagy gondban lévő elnöke egy újabb cigaretta füstje mellett, — hova tegyük el ezt a sok árpát? Teg­napelőtt 230 zsák lett tele, tegnap már 150 zsákot köicsön is kértem, az is meg­tehet. 350 mázsa még most is ott van az udvarunkon, a ponyva alatt. Ott őr­zöm én is most már a második éjjel, ott alszom mellette. Ezért ilyen tüskés a képem is — simít végig mentegetőzve a sercegő borostán. — Kijöttek tegnap a gépállomásról is erre a csodára, mert hogy ilyen ga­bonatermésről ritkán lehet hallani. Ki­számították, hogy a 30 hóidon 750 má­zsa termett! Ez pont 25 mázsás átlag­termés. Nesze neked terv! — most újat készíthetünk az ősziárpára. Mert úgy terveztük, hogy 11 mázsa terem holdan­ként. A 30 hold terméséből az állam­nak 17 mázsát, vetőmagra 28, közös ta- karmányalapra 200 mázsát, a tagoknak meg 66 mázsát szántunk munkaegy­ségre, Dehát kétszerannyinál is több termett, s felborult a számításunk. Ke­reken 420 mázsa a többlet. ____ jVa most, van rá törvény, hogy a mi terven felül terem, annak negyed részét prémiumra kell fordítani. Hát ez megint egy gond volt; hogyan is osszuk el igazságosan? Mert, hogy nem adhatunk csak annak a 2—3 embernek belőle, akik az ősziárpán dolgoztak, hi­szen alig 30 munkaegységbe került az ősziárpa. A szántást, vetést, aratást — mindent a gépállomás végzett. Ha így osztanánk el, az igazságtalan lenne, hi­szen három és fél mázsát kellene adni egy-egy munkaegységre csak prémiu­mot! Megbeszéltük ezt a gépállomás! ag- ronómussal és úgy állapodtunk meg, hogy az egész növénytermelési brigádot megjutalmazzuk a prémiumból. így is kapnak szépen, s biztos, hogy jövőre majd meg nagyobb termésre töreksze­nek. — A többi ősziárpából meg az egész tagság részesedik. Munkaegységre is többet osztunk, meg a közös alapra is többet tartunk. Ez megint sokat hoz majd a tagságnak, mert úgy számítjuk, hogy legalább 25 hízót kihízlalunk be­lőle, s majd az árát osztjuk szét. J ól van. Jól teszitek — hagyta helyben Móró Tamás szavait a tanácselnök. — De hát mi à panaszod végeredményben ? — Ja, látod, a sok beszéd mellett még megfeledkeztem volna róla. Az a panaszunk, hogy még mindig kevés a zsákunk. Neked itt van kéznél a tele­fon, szólj át a járáshoz. Küldjenek gyorsan kisegítésbe még párszáz zsákot a Termőkalász TSZ-be. P. L.

Next

/
Thumbnails
Contents