Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. július (10. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-31 / 179. szám

BÁCSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG tmznsmmmmm A MAI SZAMBÁN: A Minisztertanács rendeletet hozott a termelőszövet­kezeti csoportok állami támogatásban való részesítésé­ről. — Ez történt a nagyvilágban. — Szívderítő ne­hézségek. — Hatéves alkotmányunk fényénél. — így élt Petőfi. — Böddi Lászlóék megtartják szavukat. X. ÉVFOLYAM, 179. SZÄM Ara 50 fillér 1955 JÜLIUS 31. VASÄRXAP Á kollektív szerződések becsületéért Üzemeinkben megtörténtek a kollektív szerződésekről szóló negyedévi beszámolók. A ta­pasztalatok alapján megállapít­hatjuk: tartalmilag jobbak a kollektív szerződések, mint a tavalyiak. A benne vállalt kö­telezettségeket jórészt teljesítet­ték. Ez mivel magyarázható? A kollektív szerződés terve­zetéhez számos kiegészítést, vál­toztatást javasoltak a dolgozók. A szerződés ezeknek figyelem- bevételével öltött végleges for­mát. A szerződések egyik fő erős­sége: részletesen foglalkoznak a legfontosabb feladatokkal, visz- szatükrözik a márciusi határo­zat útmutatását, célkitűzését. Általában minden beszámoló bevezetője az évi terv túlteljesí­tését, az önköltség csökkenté­sét rögzíti. Ez természetes is. Mindezeknek a valóraváltása teszi lehetővé: több jusson mun­kavédelemre, jutalmazásra, új gépek beszerzésére, épületek létrehozására. A termelés problémái mel­lett jelentőségének megfelelő helyet kapott a szerződésekben a munkavédelem. Azért fontos ezt megemlíteni, mert a már­ciusi határozat óta egyes üze­meinkben szem elől tévesztették a munkálkodó embert, annak kulturális és szociális igényeit. Az idei kollektív szerződések éppen ezért alaposabbak, mint a tavalyiak. Végrehajtásuk el­lenőrzésére, — amint a gyakor­lati példák mutatják, — egyes üzemekben több gondot fordíta­nak, mint tavaly. Néhol a dol­gozók figyelmét is felhívják a reájuk vonatkozó kötelezettsé­gek teljesítésére. Ez arra utal, hogy ezek az üzemek most már azon vannak, hogy a vállalt kötelezettségeket teljesítsék is. A Kecskeméti Baromfifeldol­gozóban, a Kiskunhalasi Sertés- tenyésztő Vállalatnál, az Alföldi Kecskeméti Konzervgyárban igen alapos volt a kollektív szer­ződés beszámolója. Külön dicsé­retet érdemel a Kecskeméti Ki­nizsi Konzervgyár igazgatója, Österreicher elvtárs. Nemcsak egyszerűen felsorolta a vállalt kötelezettségeket, azok teljesíté­sét, hanem elemezte is azt, hogy a gyár félévi tervét miért tel­jesítette túl. Az idén 50 szá­zalékkal többet termelte^, mint az előző év azonos időszakában. Az üzemrészek közötti verseny­ben első helyre a szárító, máso­dikra a dobozüzem, harmadikra a konzervüzem került. Ez utób­binál azonban még sok a ten­nivaló, mert három százalékkal túllépték a béralapot. Ennek oka: sok az állásidő, sok a se­lejt. Még megemlítette, hogy az első félévi igazolatlan mulasz­tások következtében 5 vagon ve­gyesíz gyártása esett ki a terme­lésből. Helyesen szólt a beszá­moló a szociális és munkavédel­mi beruházásokról. A befőttet gyártó üzem ventilátort kapott, a tésztát gyártó üzemrész pedig lisztporlást csökkentő berende­zést. A női és férfi ruhatárt bő­vítették. A vállalat üdülőjében 1? forintról 8 forintra csökken­tették az étkezési költséget. Már épül az új fürdő, öltöző. Egyes üzemeknél, vállalatok­nál csak hevenyészve összeállí­tott beszámolót terjesztettek a dolgozók elé megvitatásra. A Kalocsai Fűszerpaprikaipari Vál­lalat igazgatója, Végvári elvtárs, a Bajai Vágóhíd igazgatója, Wéhring Péter elvtárs, pedig csak száraz felolvasást tartott. Nem tért ki fontos kérdések elemzésére. Itt még szükséges rossznak, nem pedig az üzem alkotmányának tekintik a kol­lektív szerződést. Előfordult az is, — mint pél­dául a Borforgalmi Vállalatnál —, hogy a termelési értekezle­ten vitatták meg a kollektív szerződés beszámolóját. Ez nem a kollektív szerződés megbecsü­lését mutatja. A Kecskeméti Borforgalmi Vállalatnál, a Bajai Vágóhídon és még másutt az igazgató elvtársnak tudomásul kell venni: a termelési értekez­let és a kollektív szerződés be­számolója két különböző feladat. Ez a helytelen gyakorlat meg­engedhetetlen, mert odavezet, hogy a dolgozók érdektelenné válnak a kollektív szerződés el­lenőrzésénél. Pedig számos tény és hozzászólás arra utal, hogy a dolgozók úgy vélekednek, ha ők teljesítik a vállalt kötelezettsé­geket, akkor az igazgató és az üzemi bizottság is tegye meg. De nemcsak igazgatóink, ha­nem üzemi bizottságaink is ala­posan számot adtak a kollektív szerződésben vállalt kétoldalú kötelezettségek teljesítéséről. A negyedévi beszámolókat összegezve megállapíthatjuk: a szerződésben vállalt kötelezett­ségeket üzemeink igazgatói 90 százalékban végrehajtották. — Hogy a . következő negyedévben 100 százalékos legyen a végre­hajtás, szükséges, hogy üzemi pártszervezeteink a termelést ellenőrző munkájuknál térjenek ki a kollektív szerződésben vál­lalt kötelezettségek ellenőrzésé­re is. A kollektív szerződés csak ak­kor válik tényleges fegyverré az üzemben, ha a munkások és az igazgató, az állam képviselő­je között létrejött szerződést senki sem sérti meg felelőtle­nül, ELSŐ AZ ORSZÁG KENYERE! A kerekegyháziak fgérelök valóraváltásáért küzdenek A napokban a kerekegyházi tanács vezetői vb-ülést tartot­tak. Ezt az ülést az avatta je­lentőségteljessé, hogy itt szer­kesztették meg azt a versenyfel­hívást, melyet már el is küldtek a velük párosversenyben lévő lajosmizseieknek. A vállalás al­kotmányunk ünnepének tiszte­letére történt és tartalmazza, hogy a községben augusztus 18-ig minden gaTwv't elcsépelnek, és az azt követő 24 órában számot adnak az állam iránti kötelezettség teljesíté­séről is. Ez persze még csak ígéret, de a kerekegyháziak szívós mun­kával, lelkesedéssel váltják tet­tekre a szót. A cséplés megkez­désének első napjaiban már nagymennyiségű gabonát szállí­tottak a begyűjtőhelyre és jú­lius 28-ig a begyűjtési tervnek mintegy 25 százalékát teljesítet­ték. A naponta begyűjtött mennyiségek is azt igazolják, hogy komolyan vették ígéretü­ket. A cséplés befejezésének vállalt határidejéig még tizen­nyolc nap áll rendelkezésükre. Kiszámították, ha begyűjtési tervüket teljesíteni akarják, akkor naponta három és fél vagon gabonát kell a be­gyűjtőhelyre szállítani. Ezzel szemben a legutóbbi na­pokban ennél sokkal többet gyűjtöttek be. 28-án például négy és fél vagon gabona érke­zett a begyűjtóhelyre. A kerekegyháziak tehát ígére­tük valóraváltásáért hal-colnak. Ebben a munkában sokat segít az olyan dolgozó parasztok pél­damutatása, mint az ötholdas Szabó Istváné, valamint Hojsza Andrásé. Szabó Istvánnak egy hold búza- és egy hold roz^vetése volt az idén. Búzából 16 mázsán felül ter­mett az egy hold, rozsból pedig 11.62 mázsát takarított be. A beadásán, vetőmagon és háztáji szükségletén felül megmaradt gabonájára — 269 kiió rozsra és 632 kiló búzára — azonnal ér­tékesítési szerződést kötött és már be is szállította a begyűj­tőhelyre. HojsZa István 14 hol­das egyéni gazda 29 mázsa ga­bonát adott el értékesítési szer­ződésre az államnak, melyért több, mint 5900 forint készpénzt kapott. Mindkét gazda közvetle­nül a cséplőgéptől teljesítette beadási kötelezettségét is. Maüönyben aki csépeli, beadta gabeaájét Az időjárás hátráltatása mi­att nemrégen indult meg Har- kakötönyben a cséplés. A határ­ban három cséplőgép folyama­tosan dolgozik. A végrehajtó bi­zottság tagjai felosztották egy­más között a községet és tanya­világot s felelősséget vállaltak körzetük jó eredményéért. A vb. nagy gondot fordít a csép- iésre. Megbeszélték a cséplő­csapatok tagjaival a begyűjtés fontosságát, a szabadfelvásárlás előnyeit. Megszervezték a csa­patok közötti versenyt s az egyik DISZ-brigád tagjai az országos Megyénkben 5000 egyéni gazda teljesítette kenyérgabona beadását Augusztus 20 tiszteletére 10.237 dolgozó paraszt vállalta me­gyénkben, hogy a cséplőgéptől teljesíti gabonabcadási kötelezett­ségét. A versenyvállalók példamutató teljesítése magávalragadta a többi esépeltető gazdát is. Már a cséplés kezdetén, július 29-ig, több mint 5000 egyéni gazda vitte az előírt gabonamennyiséget a begyüjtőhelyrc, a felesleg gabonára pedig értékesítési szerző­dést kötöttek. Ennek alapján már eddig több, mint 115 vagon ga­bonát adtak cl az államnak. Fülöpházán Aszódi Pál 9 holdas dolgozó paraszt az előírt gabonabeadásán kívül 16 mázsát értékesített szerződés kereté­ben. Langó István ballószögi kisparaszt 7 mázsát adott cl az ál­lamnak szabadfelvásárlásra. versenyhez is csatlakoztak. A tanács két naponként értékeli a verseny eredményeit, értesíti a cséplőcsapatokat s a hangoshír­adó útján a község dolgozó pa­rasztságát. Az utóbbi értékelés szerint Csibor Gyula munkacsapata na­ponként 150 mázsát csépiéit el A Kossuth TSZ már teljesítette beadási kötelezettségét mind a kenyér-, mind pedig a takar­mánygabonából. A tsz példája magával ragadta a község és a tanya világ egyéni gazdáit is: aki eddig elcsépelt, rögtön teljesí­tette is mind beadási, mind sza­badfelvásárlási előírását. Pl. Ju­hász Mihály 210 kg., Scherer Péter 200 kg., Juhász Gergely 100 kg. gabonára kötött értéke­sítési szerződést. A tanács a gabona mellett az egyéb cikkek begyűjtését sem téveszti szem elöl. így a köz­ség a jelenlegi állapot szerint begyűjtésben a kiskunhalasi já­rás második községe. Bogyó Elemér. TJúgnak a cséplő- gépek Dunave- csén. A község mellett lassan folyik az öreg Duna. A zöld fák kö­zött visszamosolyogják a nap sugarait a vecsei házak, pompás nyári fényben úszik a táj. A kertek aljától dűlők so­ra húzódik s égszínké­ket játszik a dús ter­mést ígérő szőlők leve­le. F.olyik a munka, ele­ven az egész határ! Ki szőlőt permetez, ki a barackot szedi. Gyümölccsel megrakott szekerek vonulnak a vasúthoz. Ki tudja: hány vagon rakomány ment már el Dunave- cséröl? Hogy sok, az biztos, mert a teher­autók zsúfolásig rakva szállítják. Hat közös szérűn dol­goznak a cséplőgépek magasra rakott aszta- gok mellett. Úgy hor­danak a vecsei gazdák, mint a méhek. Min­Boldog emberek gazda«* nyara denki a hordással, csép- léssel törődik most, ki­véve a Petőfi TSZ tag­jait, akik a cséplés vé­ge felé járnak s elsőnek fejezik be. Mig az egyé­ni termelők csak szá- mítgatják a 7 mázsás termést, a tsz-ben már ismerik az eredményt. Tíz napja, hogy elcsé- pélték az őszi árpát, amely holdanként 21.23 mázsával fizetett. Búzá­ból 10.12 mázsa az eredmény holdanként. A kombájnnal aratott búzából már régen tel­jesítették a beadást, a községben szintén első­nek. i aztán nem is engedjük, hogy lepipáljon bennünket valaki! — mondják az egyik, — fiatal me­nyecskékből alakult — munkacsapat tagjai, Mi akik az utolsó sorokat járják a cukorrépában a gazolókapával. Hétfő­re 40 hold heterózis kukoricában is elvégzik a gazoló kapálást, a címcrleszedés már egy hete kész. Meggyesi István fele­lős traktorvezető úgy nézi hátát támasztva a félrerakott zsáktömeg mellett a cséplőcsapat munkáját, mintha va­lami nagyon szép fil­met látna peregni. Mo­soly ül szakállas, por­tól lepett arcán. Ez a traktoros a Solti Gép­állomás Dózsa-brigád- jába tartozik, — ugyan­ez a felirat diszlik a teli zsákokkal megra­kott vontató oldalán is. A Petőfi TSZ a tarlóhántást is befejezte, mire az ara­tással végzett. 21 hold másodvetésű moharjuk sötétzölden virít, szép a csatornádé és a. rövid- tenyészidejű kukoiica is. Persze, ahol a tag ság iparkodós, ott nem lehet valami rest em­ber az agronómus sem. Ferenci József ápri­lisban került ide iskola után, 21 éves fiatal­ember. ö már az őszi vetésekről, a jövő gazdasági évről beszél inkább. Úgy mondja: jövőre még az ideinél is nagyobb eredmény­re törekszenek. Terve­zik, hogy a konyhaker­tészetet 50 holddal bő­vítik jövőre, a manga- lica-sertéstörzshöz 36 cornwall-anyát állíta­nak s szaporítják a marhaállományt is tíz kitűnően tejelő tehén­nel. A cséplés befejezése után közös vacsorára gyűlnek a tsz tagjai, hogy a fáradságos mun­ka után a nagy család jól szórakozzék. Szabó Imre,

Next

/
Thumbnails
Contents