Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. július (10. évfolyam, 153-179. szám)
1955-07-30 / 178. szám
Többet kellene erről beszélni Pirtón is... A mezőgazdasági szakkönyvek nagy sikere — JÓ földön a bolond is tud gazdálkodni. De próbálja meg valaki itt! — hajtogatják sokszor amolyan keseredett- büszkén a pirtói dolgozó parasztok. S ami igaz, igaz. Pirtón élni, gazdálkodni nem könnyű. A buckás pirtói homok tényleg csak azért lett, hogy ne legyen lyukas a földgolyóbis. Az első települők ugyancsak megjárták, amikor itt is a szokott módon akartak gazdálkodni: búzát, kukoricát termelni. A homok sokszor még a vetőmagot sem adta vissza. De aztán az ügyesebbje- okosabbja rájött: inkább szeszélyes ez a föld, mint a fukar vénasszony, akit szép szóval, a szájaíze szerinti beszéddel mégiscsak adakozásra lehet szelídíteni. Kiderült, hogy szőlővel, gyümölcsfával a pirtói homokot is aranybányává tudják változtatni. Gombamódra nőttek ez: után a szőlők s ma. a soltvád- kerti kadarka, a . csengődi. riz- ling mellett legalább olyan híres a pirtói kövidinka, saszla, barack és körte. Az utóbbi években újra neki- •ugaszkodott a telepítési kedv s áj buckákat hódítottak meg szőlővel a pirtói gazdák. Az ősszel több, mint 26 hold települt. Nagyon rákaptak a gazdák a vesszőiskolára is. Csak az idén 9.5 holddal szaporították a meglévő 14 holdat. A termelő minden elültetett vessző után 16 fillért kap előlegként, átadáskor pedig 1.16 forintot fizet az állam. Idén végre jó termés is ígérkezik a szőlőből. Az új telepítések azonban még mindig csak parányi szigetek a nagy homokvilágban. Még mindig százholdakra megy az olyan terület, amely 2—3 mázsa rozsot, satnya, kisárgult kukoricát nevel. — Az egész határi szőlővel, gyümölcsfával kellene te- .erakni. Ez emelné ki Pirtót a szegénységből — mondogatják sűrűn a gazdák. De arra a kérdésre: miért nem csinálják hát s/aporán, csak hümmögetnek. Drága a talajforgatás, a dombokat el kellene kuhikolni, — de hol van arra egy kisembernek ereje, pénze? Bizony, itt csak egyetlen megoldás lenne. Az összefogás, a szövetkezés. A gépek, a nagyüzemi módszerek. S a példa is ott van egy hajításra a községhez: a Fehértói Állami Gazdaság szőlőtermelő üzemegysége. Mire tanítgatja ez a több, mint 200 holdas telep a pirtói kisgazdákat? 1. A nagyüzemben gépesíteni lehet .a telepítést és művelést. A nagyteljesítményű gép gyorsan, olcsón dolgozik, könnyen lehet vele egyengetni a buckahátakat-völgyeket, de csak nagy területen kifizetődő. Hasztalan kapna egy kisgazda Sztalinyecet a forgatáshoz, — mit kezdene vele fél holdon? Több lenne a gép forgása, mint teljesítménye. Táblában aztán meg lehet csinálni a gépes művelésre alkalmas telepítést is, 150x90 ernes ültetéssel. Ami azt jelenti, hogy a nyitást, takarást, kapálást mind ’ géppel végezhetik. Az üzemegység 31 holdas új telepítése már így készült, 2. Nagyüzemben minden munkát idejében és szakszerűen végezhetnek. Tudják, mi ellen és mikor lehet eredményesen védekezni. No jó, ezt a legtöbb kisgazda is tudja, de csinálhatja-e úgy is? Mert neki a permetezés mellett ugyanaznap kaszálni is kellene, a kukorica is gazos, de sürget az aratás is, esetleg pont aznap kell vasaltatni a lovat. Egyszóval: ezerfelé hívja a munka s csak két keze van. S ennek vagy a szőlő, vagy a kukorica, — de egyik feltétlen kárát szenvedi. 3. Az állami gazdaság nagyobb területen több és jobb árut állít elő. A pirtói kistermelők igen jó termésre: 15 mázsa átlagra számítanak szőlőből. Az üzemegységben 22 mázsa a terv s valamennyi dolgozó úgy nyilatkozik: túl is teljesítik, pedig szőlejük tele van gyümölcsfával is. Tavaly 293 mázsa exportszőlőt szállított a telep, idén jóval több . lesz. Egy hét múlva megkezdik a Csabagyöngye-csemege- szőio szedését,' tavaly ebből is 15—20 mázsát szállították. 4. Nagyüzemben táblásítani lehet a fajtákat s aikaimazni a modern termelési módszereket Megyénk állami gazdaságaiban és gépállomásain a mező- gazdasági munkákkal egyidő- ben halad az üzembővités, úi létesítmények építése. A második félévben összesen kilenc állami gazdaságban és nyolc gépállomáson dolgozik, új lakások és gazdasági épületek felállításán a megyei építőipari vállalat. Ameddig befejezett munkák közül a napokban hegy lakást adott át rendeltetésének a vállalat a Tiszakécskei Állami Gazdaságban és még őszig öt új lakást épít az Izsáki Állami GazduságKisparasztnál egy-egy szőlő- pászfában 3—4 fajta tőke is van, kevert, olcsóbb minőségű bora lesz. A nagyüzemnek segít, a tudomány is. hiány egyéni szőlőtermelő tudja (s hányán alkalmazzák is!), hogy például a káliumtartalmú műtrágya növeli a gyümölcs cukortartalmát, zama- tát, a szuperfoszfát a lombozatát erősíti, stb. Dióhéjban, nagyjából csak ennyit a nagyüzemi szőlőtermelés előnyeiről. Pontosan ezekkel a lehetőségekkel élhetnének a pirtói gazdák is, ha összefognának, magyarán: termelőszövetkezetekbe tömörülnének. I-es típusú tszcs működik ugyan több is pár éve, de jórészük csak néyleg s korántsem tudják kiaknázni a nagyüzemi gazdálkodásadta lehetőségeket. A baj ott van, hogy igen kevés szó esik a fentiekről Pirtón. Semmi, mozgolódás, jel nem mutat arra, hogy — mivel ebben a községben is megért már a fokozottabb fejlesztés lehetősége — hát munkához is kellene látni. Magától pedig Pirtón sem megy semmi. A járási pártbizottság vessen véget ennek a bizonytalan némaságnak. A pirtót kommunisták, a világosan látó, a község felemelkedését akaró emberek mozduljanak meg végre. Miről van szó? Arról, hogy a szövetkezés segítségével jómódú, elégedett emberek lehetnek a terméketlen buckák többségükben bizony nyomorgó gazdái, fejlődő, gazdag község ez a homokbatemetett kis falucska. Kinek az érdeke ez? Minden pirtói lakosé. S kikre vár minden időben az a . szép feladat, hogy egy egész emberi közösség szebb,, jobb életéért harcoljanak? A kommunistákra, a világosfejű, tettrekész emberekre. Kezdjenek hát munkához! ban. Ugyanerre az időre készül el két lakás és egy munkás- fürdő a Bugaci Állami Gazdaság dolgozói részére is. A Kiskunfélegyházi Tangazdaságban százférőheiyes, korszerű tehénistállót és a villamosításhoz szükséges erősáram-vezetéket építi meg a vállalat a második félévben. Â Kalocsai Kísérleti Gazdaságban 49 férőhelyes lóistálló épüi. Bővítik a Kalocsai, Csátal- jai és Kerekegyház) Gépállomásokat is. E helyeken új hangárszínek, pihenők és kombájnszínek épülnek ebben az évben. Megyénk területén az elmúlt félévben 602.482 könyvet kölcsönöztek könyvtárosaink. Ebben a számhan csupán falusi és járási könyvtáraink eredményei foglaltatnak, de ez az egyetlen adat is igazolja, milyen hatalmas tért hódított dolgozó népünk életében a jó könyv. A könyvtárosok sajátos munkamódszereikkel segítik a gyakorlati élet számtalan megnyilvánulásának kibontakozását, így a begyűjtést, a mezőgazdasági munkák előrehaladását is. Egyre szorosabb kapcsolat alakul ki a könyvtárak és a mindennapi termelő munka között. Ennek az elvnek érvényesítése érdekében megyei könyvtárunk és járási könyvtáraink az elmúlt félévben megyénk jellegének megfelelően elsősorban mezőgazdasági szakkönyvekkel gyarapították állományukat, hogy a lehető legnagyobb segítséget nyújtsák a dolgozó parasztságnak a korszerű termelési módszerek elsajátítására. — Valóban, egyre több dolgozó paraszt ismeri is fel, hogy a mezőgazdasági szakirodalom tanulmányozása etneli termelő mun- ! ája színvonalát. A kecskeméti megyei könyvtárban például Prohászka: Szőlő és bor, valamint örösi: Méhek között című művét ma már csak külön előjegyzésre lehet megkapni hosz- szabb, rövidebb várakozás után, annyira megnövekedett az érdeklődés e szakkönyvek iránt, de falusi és járási könyvtáraink kölcsönzési adatat is igazolják, hogy egyre nő a szakkönyvek iránti érdeklődés. Ezek az örvendetes tények azonban egyáltalán nem jelentik azt, hogy a szakkönyveket népszerűsítő munkánkban megállhatunk. Még további erőfeszítésekre van szükség, hogy a jó szakkönyv útmutatásával az élenjáró agro- és. zootechnika: ismeretek megyénk minden zugába eljussanak. Nemcsak a keceli, az izsáki, a vaskúti, a la- iosmizsei, a hartai, a tataházi és az ordasi könyvtárnak a kitűnő szakkönyy-népszerűsítő tevékenységét kell figyelembe venni, hanem biztosítani kell a továbbfejlődést ezen az úton. Megyei könyvtárunk a szakGERGELY MIHÁLY: ÖRVÉNY Az elbeszélés-kötet írója az élet apró mozzanataiban is fe. tudja fedezni az emberi problémákat, Címadó elbeszélése egy internáló táborból kiszabadult könyvek és mezőgazdasági tárgyú szépirodalom népszerűsítése céljából rendezi például a nyári hópapokban azt a harmincnégy könyvismertető előadást, amely ezekre a művekre itívja fel a figyelmet. Az előadások egy része már lezajlott. Sikeres felolvasásokról számol lse Izsák, Du- napataj, Kunszentmiklós, Solt, Marta, Ordas, Bátya, Foktő, Ai- sómégy és Úszód könyvtárosa is. Megyénk területén a legújabb tervek szerint 250 felolvasást is rendeznek a nyári hónapokban, a szemléltető agitáció számos eszközét alkalmazzák könyvtárainkban. A kiskunhalasi járási könyvtár például »Begyűjtési híradót« készített. — Megyei könyvtárunk 45 művészi kivitelű, mozgósító erejű plakátot állított elő függetlenített könyvtárai részére. Kecskeméten tíz plakát népszerűsíti a különböző körzetek élenjáró parasztjait, A dunavecsei járási könyvtár jelszavakkal ellátott röpcédulákat helyez a kölcsönzésre kerülő könyvekbe. A megyei könyvtár a szemléltető és a szóbeli propaganda használatára bibliográfiát állított össze. A szemléltető agitáció egyéb módszereivel, így a kiállítások módszereivel is igen gyakran élnek könyvtárosaink. Terveik szerint 34 alkalommal lesz a nyári hónapokban nagyobb méretű kiállítás megyénk területén. 160 kisebbfajta könyvkiállítást terveznek kisebb községeinkben. Csak egy-két példát hozunk fel a kiállítások sikerének igazolására. A halasi könyvtár Kunfehértón, a bácsalmási járási könyvtár a Lenin TSZ-ben rendezett könyvkiállítást olyan sikerekkel, hogy az összes kiállított szakkönyveket ott a helyszínen kölcsön is vették a látogatók. Járási könyvtáraink tehát teljesítik nyári propaganda-tervüket, a legváltozatosabb eszközökkel segítik megyénk területén a mezőgazdasági termeiét feladatainak végrehajtását. Fenyvesiné Góhér Anna, a Kecskeméti Katona József Megyei Könyvtár vezetője, mérnök néhány napjai « ita- gikus végét ábrázolja. Ezenkívül színes, élményeket elbeszélő karcolatok és parasztokról szóló novellák egészítik ki a kötetet. Győry Miklós rajzaival. Üj lélesiímsnyek épülnek megyénkben Könyvismertetés MÁZSA! A feketeszemű sötétség már ióideje bámulta az éjszakára ellustult határt, amikor Kozári Jóska az utolsó zsákokat szedegette le a cséplőgép öblös árkáról. Utoljára a búzát csapkodta a dob, rázta széles tenyerén a rosta és szelelte kifogyhatatlan tüdővel a ventillátor. Már vagy két napja olyan hírek keltek lábra a szövetkezetben, hogy S. búza nagyon jól fizet, többet, mint a terv — pedig tervezéskor abban sem nagyon hittek. .4 kíváncsiság rettentően furdalta <i tagok oldalát, de. végsőt csak akkor lehet mondani, ha a zsák az utolsó szemet is magába nyelte, a mérleg elmázsálta és utána a számolni tudó ember — ceruzával papíron — a gyorsabb észjárású fejben, az ösz- szes mennyiséget elosztja a bevetett holdak számával és így kap- ia meg azután a termésátlagot. Kiss Jani az utolsó kévét dob- a fel. — Nincs több — mondja, aztán villáját a gép oldalának támasztja, egy kicsit odább áll, kezét csípőre teszi és izzadt testét odamutatja a puhán áramló esti szellőnek, hadd szárítsa, hűsítse. A kalapját csak hanyagul odadobta a gyepre és a sebes munkától homloka gyöngyeit ujjaival belefésülte kusza hajába. Oskolás József etető az utolsó kévét úgy engedte a sebes dobra, mintha sajnálná, hogy már vége van a cséplésnek. Egy kis kivárással, komótosan, hadd érezze kezében a száraz szalma törését és az érett illatot, ami minden évben úgy ismétlődik, akár a fecskevándorlás, ha eljön az ősz első hűvös suhintása. Az elnök, Válik Ferenc, — aki már biztos volt a jó termésben, kezet fagott a csapat miden tagiával és meghívta őket vacsorára. Míg el nem készül vele a fehérnép, addig pedig csak mo- sakodjanak) szedjék rendbe magukat.-a számoló emberek pedig ■**-* már ott tülekedtek a mázsa körül, hogy az utolsó tételt is hozzáadják az eddigihez és a szükséges műveletekkel tisztázzák a végleges átlagot. Többen, akik lusták voltak számolni, csak nyújtogatták nyakukat, hogy mi is lesz a vége, mert hogy mennyi termett, az több szem-' pontból is igen-i,gen fontos. Kiss elvtárs, aki nemrég jött haza az iskoláról, Bcnénó, az agionómus, Farkas, a könyvelő külön-külön számolnak, talán azzal a mellékgondolattal, hogy külön kedvezőbb eredményre jutnak. . Gyulai bácsi a zsákoknak dőlt. Nem szólt n számokhoz, úgy tűni rajta, tisztában van, milyen eredménynek kell lenni, hiszen nem most látott először gabonát, megtanult »saccolhi«. Másról beszélt. — Ugye mit tösz a korai vetés? Ez a csínja-binja a dolgoknak. Igaz erre is áz a közmondás, hogy ki korán kel, aranyat lel. Aki korán vet, az meg azt a sokat leli, amit leadott a gép. Úgy teleltek ezek a gabonák, mint a jól fejlett egészséges ember, aki a fagyos télben csak élettelire pirosodik, de hagy megfázzon, vagy inkább megfagyjon, ífz nem fordulhat .elő. A többiek csak nógatták. — De ez még kevés. Hát gondoltátok, hogy fizetett volna a gabonánk, ha csak úgy engedjük magától bele a tavaszba, nem fogjuk meg az üstökét egy kis pétisóval. Fújhattuk volna. De a pátisó úgy zár gáttá, mint vadászkutya a nyulat. Versenyeztünk a szárazsággal. Mi nyertünk. A számolók, az okosok, mintha már végeztek volna. Úgy látszik a beszédjükből, hogy a papírokat egyeztetik és közben egymás számítás-tévedéseire mutogatnak. Válik, az elnök is ott terem, mert valahogyan öt izgatja legjobban. Nézi- nézi o. számokat, maga sem akarja hinni. Kétszer is megkérdezi: Jól számoltatok? Odaszól Szabónak; Te, benn van ennyi gabona? Benn ám, hát mit gondol, fölírok én olyat, ami nincs? Mintha egy kicsit meg is sértődött volna. — Tizenhat mázsa! — mond-, ja az elnök, nem nagy hangon, hanem szerényen, de baldog arccal, nagy-nagy belső örömmel. Mócza szőlős, de azért az 5 hold aratás jogán ő is belekon- tárkodik. — Hát ti csak most tudjátok? Az igazi paraszt nem plajhásszal számol, hanem a szömivel. A kalász megmutatta, hogy többnek költ lönni, mint a tervnek. A számok azok csak olyan vékony vonások, de a kalász... annak olyan hasa volt, mint az egykori basának. Hümmögik többen, hogy köny- nyű most okosnak lenni, miért nem mondta előbb. Mócza erre is tudott valamit mondani, de ez már olyan kacskaringós volt, hogy sem terjedelmében, sem szószerint az újságpapír nem veheti magára. VLAikor megint nagyot ne- vettek rajta — mert Mócza inkább szórakoztatja, mint bosszantja a többieket, — csak annyit mondott, hogy »mostmár igyunk is valamit, mert erre dukál a ballószagi kadar és lendületes kijelentését megtoldotta egy lépéssel. A cséplőcsapat a szövetkezet tagjaival együtt farkasétvággyal megették a vacsorát. A petróleumlámpa kellette félhomályban beszélgető csoportok körvonalai látszottak es jobbára a IC mázsás búzáról beszéltek, amire a határban nem voll példa az utóbbi esztendőkben. — Egyénieknél ilyen nem lesz — rázz a kopaszodó fejét Bencsik bácsi. — De nem is lehet — mondja mindjárt a tanácstag Domokos, — mert hát mit lehet csinálni azokon a kis tenyérnyi földeken gép nélkül. A gép az az igazi jószág, az a paraszt pö- fógős hátaslova. Kissné és Juhász néni éppen most érkeztek két nagy kosár tnróslepénnyel. Akkorák, hogy egész tenyeret kell tartani érte Ez tölti majd a bendőt és micsoda ágy ez a szomszédoktól vásárolt homoki kadarnak. Aztán már csak koccintanak A tüzes bor testén bágyadtan csillan az alig színes lámpafény es úgy ürül ki mindegyik pohár mintahogyan az egészséges emberek borszomjához illik. Az éjszaka már felényire falta önmagái. Éjfél van és ezzel nemcsak egy napnak, hanem az U) Tavasz Szövetkezet idei sike- rés, gazdag aratásának is vége A hajnali virradat már ú) terveket szó: az igazi parasztjövendő szépséges terveit. Weither Dániai.
