Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. július (10. évfolyam, 153-179. szám)
1955-07-30 / 178. szám
KECSKEMÉTI JEGYZET „Éljünk együtt a termelőszövetkezetekkel !“ A bajai járás földművesszövetkezeti ügyvezetőinek tanácskozásáról Három napos tanácskozásra gyűltek össze Bácsbokodon a bajai járás 'földművesszövetkezeteinek ügyvezetői, vezetőköny- celői és üzemágvezetői. Idejüket hasznos munkával töltötték. Felkeresték a helyi szövetkezet egységeit, megvizsgálták azok működését és a tapasztalt eredményekből és hiányosságokból saját területükre hasznos következtetéseket vontak le. Az értekezlet harmadik napián meglátogatták a Vörös Csillag Termelőszövetkezetet és a látottak alapján együttes értékelést tartottak a tsz vezetőségével. Alszegi Elek elvtárs, a vaskút! földművesszövetkezet ügyvezető elnöke az értékelés során így nyilatkozott: — A tsz kukoricája olyan gyönyörű, hogy talán az egész országban nem lehet szebbet találni. Meglátásom szerint átlagtermése eléri majd a 35—40 mázsát. Lesz mivel agitálnom otthon! A csávolyi ügyvezető, Odor Ferenc, aki évekig dolgozott a bácsbokodi Vörös Csillagban, a következőket mondotta: — Csak az tudja teljességében lemérni a csoport fejlődését, aki látta a két évvel ezelőtti eredményeket. — Véleménye szerint a tsz politikailag és szerve-« zetileg is hatalmas sikereket ért el. Gazdasági fejlődését bizonyítja az újonnan létesített sertéshizlalda, a nemrég épült szarvasmarhaistálló, a saját erőből létrehozott baromfinevelde és sertésfiaztató. Odor elvtárs a látottakat így foglalta össze: — A csoport búzából 15.5 mázsás, árpából 16 mázsás termésátlagot ért el. A tagok előlegben 5 kg. búzát és 4 kg. árpát kapnak munkaegységenként. — Mindezek alapján bátran mondhatom el a csávolyi földműves- szövetkezeti tagoknak, hogy a bácsbokodi Vörös Csillag tagjainak jövedelme túlhaladja a középparasztokét! Karmó István, a dávodi ügyvezető-elnök saját földmüvesszö- vetkezetük eddig elért eredményeiről számolt be a tanácskozáson. Ennek során a következőket mondotta: — Az itt látottak alapján állítom, hogy a dávodi Szabadság TSZ eredményei felülmúlják a Vörös Csillagét is. Ez ösztönözte szövetkezetünk 29 tagját arra, hogy Ujmajorban Uj Élet névvel egy új, III. típusú termelőszövetkezetet alakítson. Belépett az új csoportba Ormai András, a felügyelőbizottság tagja is, példát mutatva a földművé sszövetkezet többi tagjainak. A továbbiakban beszámolt Karmó elvtárs arról, hogy Dávodon megkezdte munkáját egy új előkészítő bizottság is. Ennek tagjai ifj. Zeller József felügyelőbizottsági elnök, Radó István igazgatósági tag és Solti Imre felügyélőbizottsági tag. A Vörös Csillag TSZ brigádvezetője, Dudás József elvtárs beszámolt a csoport 1949 óta elért fejlődéséről, majd így folytatta: — Eredményeinket mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy tagjaink jómódú, megelégedett emberek, Megyénk területén a dolgozók nagyrésze hizlal sertést. A közelmúltban már többszázan keresték fel az Állami Biztosító kecskeméti fiókját és a járási felügyelőségeket a hízósertések biztosítása céljából. A nagy értéket képviselő hízósertés elhullása jelentős gondot okoz a hizlalónak. A hizlalás 'kockázatától mentesülni lehet a sertések biztosítása által. A hízósertések nem előre meghatározott értékben, hanem a mindenkori súly szerint biztosíthatók a hizlalás időtartamára, vagyis 6 hónapra. A biztosítás a sertés betegségéből vagy balesetéből bekövetkezett elhullás vagy kényszervágás esetére vonatkozik és az így előállt kárt pótolja. Elhullás esetén a sertés súlya képezi a kártérítés alapját. Eddig főként Kiskunhalas, Kecskemét és Kiskunfélegyháza dolgozói vették igénybe a sertéakik a világ minden kincséért sem hagynák ott csoportunkat. Feleségem is most vásárolt be több ezer forintért és nyugodtan várja az év végi osztást, mely eddig sohasem tapasztalt jólétet biztosít az egész családnak. Az eredményes tanácskozást Gál István elvtárs, az FJK elnöke így foglalta össze; — A termelőszövetkezetben csupa mosolygó arcot láttunk. A csoport tagjai jókedvűek, kiegyensúlyozottak, mert anyagi helyzetük kitűnő és boldog, szép jövő áll előttük. Nekünk, földművesszövetkezeti veztőknek az a feladatunk, hogy együtt éljünk a termelőszövetkezettel és lépten-nyomon hirdessük eredményeiket, melynek nyomán a földművesszövetkezet egész tagsága rátér majd boldogulásuk egyetlen járható útjára... Az értekezletet Füzesi József, a bácsbokodi földművesszövetkezet ügyvezetője zárta be. Üt- ravalóul azt kérte a részvevőktől, hogy híven számoljanak be otthon a termelőszövetkezetben tapasztaltakról. M. I-né. sek biztosításának lehetőségét. Ezekben a városokban az Állami Biztosító már sokezer forintot fizetett ki a károsultaknak. A megyénkben kártalanított sok károsult közül megemlítjük özv. Zoltay Lászlóné (Kiskunhalas, Lenin tér 4.) 3000 Ft, Cs. Tóth László (Kecskemét, Szegedi út) 1400 forint, Lengyel Dezső (Kiskunhalas, Árpád utca) 3200 forint, Tumó Sándor (Fájsz) 1400 forint, ifj. Virág András (Jánoshalma) 1000 forint, özv. Rapcsá- nyi Antalné (Balotaszállás) 1000 forint összegű kártérítési összegeket, melyekből a károsultak az elhullott sertést pótolni tudták. — Bővítik a gépállomásokat. Megyénkben nyolc gépállomáson folyik nagyobb építkezés, A beruházásokra összesen mintegy 9,700.000 forintot fordítanak, A hízottsertések is biztosíthatók elhullás ellen EMLÉKEZZÜNK RÉGIEKRŐL Qe.Lky, cÁmLvás 225 esztendővel ezelőtt, 1730. július 30-án született Baján Jelky András, a későbbi regényes sorsú, hányatott életű magyar utazó, akinek kalandjain hosszú évtizedeken keresztül az egész Európa ámult. Jelky András abban az időszakban látta meg a napvilágot, amikor még nem ültek el hazánkban sem a Rákóczi szabadságharc dicső emlékei, öt éves volt, amikor a Délvidéken a marosmenti szerb határőrök Pero Segedinac kapitány vezérletével fellázadtak III. Károly zsarnoksága éllen és Rákóczi nevét tűzték a zászlajukra, éppen abban az esztendőben, amikor a nagy bujdosó szíve Rodostón, hűséges bujdosótársai körében utolsót dobbant. A magyar nép szabadságtörekvéseinek ebben a Rákóczi utáni korszakában nőtt fel Baján Jelky András és választotta a szabó mesterséget. 1754-ben, már abban az _ időszakban vándorolt ki a hányatott sorsú, parasztfelkelések tűzvészeitől vérvörösre festett egű Magyarországról, mikor Mária Terézia erélyes intézkedéseket tett arra, hogy a gyarmati sorsba bukott magyar népet még jobban kiszolgáltassa Ausztria önkényének és gazdasági zsarnokságának. 1754-ben adta ki a bécsi udvar azokat a vámszabályzatokat, amelyek az ipari termékek számára Magyarországot Ausztria korlátlanul kihasználható piacává tették. Jelky sem kerülhette ki a zsarnokság kezét, röviddel kivándorlása után katonafogdosó verbunkosok karmai közé került. De sikerült kikerülnie a hétéves háború előzményeként megerősített osztrák hadseregből. A kalandos élet Rotterdamba vitte, ahol mint csavargót, egy Kelet- Indiába induló hajóra kényszerítették. Észak-Afrikába vetődött, ahol el is adlak, mint rabszolgát, A jó Mikes Kelemen még javában írogatta bűsongó hangú leveleit a rodostói száműzetés magányából, amikor a vállalkozó szellemű bajai legény már a rabszolgasorsat is megkóstolta. A szabad világ álmai helyett rájöhetett arra, hogy mind kevesebb a.ki nem kutatott szárazföldeknek az olyan zuga, ahol ne érvényesülnének a zsarnokság rabló-törvényei. 1758-ban Batáviában, Jáva szigetén telepedett le és újból kezébe vette a varrótűt, hogy ha távol is hazájától, tanult mesterségében szerezzen hírnevet a magyar népnek. Meg is nősült, de a sors tovább hajtotta. Ceylonba került, ahol a gyarmatosítás ellen már akkor elkeseredett diihvel harcoló bennszülöttek a pusztulást hozó fehér embert látták benne és elfogták, És ettől kezdve sorsa úgy folyt, mintha csak a legféktelenebb képzeletű, romantikus regényíró tolla irányította volna. A ketrecbe zárt daliás magyart kiszabadította a törzsfőnök leánya és szerelmesével együtt a vadonba menekült. Egy évi Ro- binson-élet után került ismét a civilizáció közelébe, visszatért Batáviába, ahol rövid idő múlva megvagyonosodott. Tekintélye megnőtt és hűséges feleségének halála után, a hollandi kormány megbízásából. Japánban töltött be követi tisztséget. Sokat írtak akkoriban már bölcsességéről, tapasztaltságáról, egyeneslelkűségéről. Talán ez volt az oka annak is, hogy 1770- ben otthagyta a gyarmatosítás vérgőzös légkörét, visszatért Európáiba s utóbb Budán telepedett le. Kezébe vette a tollat, hogy elmesélje csodálatos élet- történetét. 1783-ban halt meg Budán, de halálával különös élete nem merült feledésbe. — Nemzedékek ismerkedtek a sorsával ennek a bajai világván- dannak Hevesi Lajos könyvéből, aki nem sokkal Jelky halála előtt adta ki, később gyermekkönyvvé vált életrajzát a nagy magyar utazónak. Szobra, pörge kalapjával, vándortarisznyájával, ott áll Baján. Hirdetvén ennek a nyugtalan lelkű, csodálatos életű honfitársunknak az akaraterejét, kitartását, életkedvét késő nemzedékek okulására, Egy versenytábla panasza Ne haragudjanak, hogy felhívom magamra a figyelmet, de őszintén megvallva szégyellem, hogy most, amikor betölthelném hivatásomat, senki sem törődik velem. Jóllehet, hogy a kecskemétiek nem figyelnek rám, de az autóbusszal átutazók annál inkább, hiszen le-, vagy felszálláskor kénytelenek tekintetüket rámvetni. S úgy gondolom, hogy elha- gyatottságom csökkenti megyénk hírnevét és rossz véleményt vált ki gazdám iránt. Az előbbi megállapításom abból tudódik, hogy hosszú hónapok óta úgy az élenjáró járások, városok, községek, termelőszövetkezeteket népszerűsítő, mint az elmaradókat bíráló nevek, adatok hiányoznak rólam. Tudomásom van arról, hogy a megye többi területén kezdenek jobban törődni testvéreimmel, miután jelentőségükre felhívták. a figyelmet. És, bár gazdám neve nem szerepel rajtam, de én sem akarok tovább szégyenkezni, ezért elárulom, hogy a gazdám: a Megyei Begyűjtési Hivatal. Begyűjtési Versenytábla. JHuizakí fa fizikai (tűlíjúzék hiumhiitya eltfafilmtelLtn Nem volt könnyű dolog. Fáradságos, hosszú munkával a pártszervezet útmutatása nyomán sikerült. Miről is van itt szó? A fizikai és műszaki dolgozók barátságáról a Kecskeméti Gyufagyárban. Ez a barátság ott kezdődött, hogy a pártszervezet nem nézte tétlenül a műszakiak tevékenységét. Addig-addig agitált, amíg a műszakiak megértették: a bizalom alapja a gyors segítség s bátorítás a hibák azonnali felfedéséhez. Most már nem sértődnek meg a művezetők, nem érzik tehertételnek — mint más üzemben —, ha a dolgozók valamit kifogásolnak. Sőt örülnek ennek. Ügy vélik, ez már a gyár iránti szeretet s a termeléssel való törődés jellemzője. Néhány eset a sok közül. A hámozóban Horváth elvtárs brigádvezető ezt mondja: — a legutóbbi termelési értekezleten szóvá tettem, nem jó a festőfelszerelés, kefe kéne a sáros fa tisztításához. Ez pénteki nap volt. Másnap már Donovár Ferkó barátom megcsinálta a művezető utasítására a festőfelszerelést, megkaptuk a kefét is. E napon tönkrement a gép- beállító rögzítője is. , Szóltam a művezetőnek. Ez azonnal szólt Ferkó barátomnak, hogy hozza rendbe a gépet. Egy óra múlva már kész volt. Nyugodtap dolgozhattunk — emlékezik Horváth elvtárs. A töltőosztályon történt nemrég. Szűcs Mihályné elvtársnő a gép körül foglalatoskodó Déri József művezetőnek odaszólt: — Déri elvtárs, nem jó a gyufafej nagyságának mérete, — nagy... Déri elvtárs megnézte, csak annyit mondott: — igaza van, Szűcs elvtársnő. De ezzel még nem zárult le az ügy. Elkerült az észrevétel öt percen belül Kibédi elvtárshoz, a vállalat vezetőjéhez. — A laboratóriumban meg kell vizsgálni a massza összetételét — adta ki az utasítást a vállalatvezető elvtárs. A vizsgálat megtörtént. Megállapítást nyert, hogy rosszminőségű volt a rozsliszt, új a festőanyag és egyéb dolog. Megváltoztatták a massza összetételét. A hiba megszűnt, a gyufa minősége kifogástalan lett. Az egyik nap a faíúrészesek- nél Pácsa bácsival történt meg az alábbi eset. — Pácsa bácsi, ebből a rönkből küldobozt kell készíteni, — mutatott Csányi főművezető egy hatalmas farakásra. Pácsa bácsi egy pillanatig elgondolkozott, majd megjegyezte: — nem jó lesz az kérem, küldo- boznak, csak beldoboznak... — Vágjon csak egy ötven— hatvan centiméteres szeletet — hadd nézzük meg, kéri a főművezető. Pácsa bácsi nem kérette magát, hanem levágta a kívánl szeletet. Hagyta, hogy nézze Csányi elvtárs. Nem szólt egy szót sem, csak várt. Kisvártatva a főművezető Pácsa bácsira nézett s így szólt; — magának volt igaza. Ez csak beldoboznak lesz jó. Csinálja csak a maga elgondolása alapján. Hiába! Pácsa bácsi nem újonc a szakmában. Tapasztalata igen nagy kincset ér. Ezt a kincset s Pácsa bácsit is igen megbecsülik. Sok ilyen apróságnak tűnő dolog gyors elintézése alakította ki a műszakiak és fizikai dolgozók barátságát. Ez a barátság most már olyan, mint a fára fonódó inda: — eltéphetetlen. Ez az egyik forrása annak, hogy az üzem augusztus 20 tiszteletére s megtakarított faanyagból 6000 dobozzal túlteljesíti a napi tervét. HÍREK I ~ 1955. Július 30. Szombat | Napkelte: 5.19 Napnyugta: 20.22 Holdkelte: 17.25 Holdnyugta: 1.05 Névnap: Judit. Várható időjárás ma estig; változó felhőzet, kevesebb helyen eső. Mérsékelt északnyugati-cszaki szél. A hőmérséklet nem változik lényegesen. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet 22—25 fok között. — A legjobb cséplőbrigádnak selyem vándorzászlót készít a hartai, dunapataji, dunaveegei és apostagi MNDSZ-szervezet. A vándorzászlót az értékeléskor a tanács adja át a legjobb csapatnak. —« A kecskeméti Állami Áruházban június 28-án tűz keletkezett. Rövidzárlat következtében a kábel kigyúladt, a tűzoltóság a helyszínre vonult, de beavatkozásra nem volt szükség. — Anyák találkozója lesz július 31-án délután 4 órakor Tl- szakécskén. A találkozót a helyi MNDSZ szervezte, a beszámolót Bíró Lajosné, a Budapesti Harisnyagyár igazgatója tartja, aki résztvett az anyák világkongresszusán. Mozik műsora Kecskemét Városi: Nagy kísértés. — Kecskemét Árpád: Valahol már találkoztunk. — Baja Uránia: Három Lamberti. — Baja Központi: Bátrak csapata, — Kiskőrös: Papa, mama, ő, meg én. — Kalocsa: Első számú közellenség. — Kiskunfélegyháza: Zavarosan folynak a vizek. —- Kiskunhalas: Harc a sínekért, — Megkezdték a különféle téli holmik gyártását a Zalaegerszegi Ruhagyárban. A gyár dolgozói a harmadik negyedévben 50 ezer férfi télikabátót és lo- dent, valamint 26 ezer gyermek télikabátót készítenek.
