Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. július (10. évfolyam, 153-179. szám)
1955-07-30 / 178. szám
Megkezdte munkáját a Szakszervezetek Országos Tanácsának VII. teljes ülése Pénteken délelőtt a Vas- és Fémipari Dolgozók Szakszervezetének dísztermében megkezdődött a Szakszervezetek Országos Tanácsának VII. teljes ülése. Az ülésen megvizsgálják azokat a feladatokat, amelyek a szakszervezetekre hárulnak az ipar technikai fejlesztésében. Cseterki Lajos SZOT-titkár megnyitója után Gáspár Sándor, 9 SZOT elnöke »A szakszervesetek feladatai az ipar technikai színvonalának fejlesztésében, az új technika bevezetésében és alkalmazásában« címmel tartott beszámolót. Bevezetőben foglalkozott a Központi Vezetőség márciusi Határozatának végrehajtása során a termelés, a szocialista munkaverseny és a munkafegyelem terén elért eredményekkel. Rámutatott, hogy a márciusi határozat végrehajtásában elöntő jelentősége van a termelékenység állandó fokozásának. Ennek legfőbb, legfontosabb módja a technika állandó fejlesztése, tökéletesítése, az új technika széleskörű alkalmazása. Ezután iparunk technikai színvonalának fejlődéséről számolt be. Számos példával bizonyította sikereinket az új technika alkalmazásában és továbbfejlesztésében. Megállapította, hogy ebben jelentős nagy szerepe volt a szakszervezetek mozgósító ereiének és nevelő munkájának is. — Mindez mégsem jogosít fel bennünket arra, 1— hangsúlyozta —, hogy önelégültek, elbiza- kodottak legyünk. A sikerek mellett világosan kell látnunk az ipar fogyatékosságait és a reánk váró nagy feladatokat is. Részletesen elemezte ezután a technikai szinvonal viszonylagos elmaradásának okait, majd rátért a szakszervezeti munkában tapasztalható hiányosságok taglalására. A továbbiakban a szakszervezetek feladatairól beszélt. — Az új technikához és a technika fejlesztéséhez nem elegendő néhány száz, vagy néhány ezer nagyteljesítményű gép, korszerű eljárás, hanem olyan emberek is szükségesek hozzá, akik megtanulták ezeknek a gépeknek kezelését, akik megismerték és hasznosítják munkájukban az eljárásokat. A technikai színvonal fejlesztése, a munkásosztály kulturális felemelkedésének velejárója. Megismerteti, megszeretteti a munkást az újjal, a haladóval. Ez egyszersmind harcot jelent a maradiság ellen. Gáspár Sándor kiemelte ezután, hogy szakszervezetünk és állami szerveink az elmúlt esztendőkben továbbképző tanfolyamok százain és ezrein gazdagították a munkások, technikusok és mérnökök szakmai tudását. Ezután hangsúlyozta, hogy a szakszervezetek vezető szerveit, és funkcionáriusait különösen súlyos felelősség terheli a dolgozók műszaki ismereteinek bővítésében 1953-ig nagy szerepet játszó tapasztalatcsere-mozgalom cllanyhulásáért, a gyakorlati bemutatók elhanyagolásáért. Hangoztatta, hogy a szakszervezetek egyik legfontosabb feladata, hogy gondoskodjanak a dolgozók szakmai képzettségének állandó emeléséről. Ezután részletesen elemezte újitómozgalmunkat. — Mindenekelőtt segíteni kell — folytatta — és ha szükséges, ki kell harcolni az üjitómnzgalom tervszerűbbé tételét. Olyan újítási feladat-terveket kell kidolgozni, amelyek alapot teremtenek a dolgozók mozgósítására. Meg kell szervezni a széleskörű tapasztalatcserét és el kell érni, hogy az iparágban általánosan elterjeszthető újításokat a legrövidebb időn belül bevezessék. Fokozottabban biztosítani kell a benyújtott javaslatok gyors elbírálását és bevezetését. Ezután rátért a technológiai fegyelem problémáinak méltatására. A szilárd technológiai (egyelem különösen élesen kidomborítja a tömegek szerepét az új technológia alkalmazásában és továbbfejlesztésében. Megállapította, hogy ezen a téren még igen sok a tennivaló, mert a műveleti utasítások figyelmenkívül hagyása, a munkafogások, eljárások önkényes megváltoztatása túlságosan gyakran fordul még elő üzemeinkben. Beszélt arról, hogy munkás- osztályunk többsége élénken emlékszik még a kapitalista időkre és tudja, hogy a fegyelem megsértése, a megszabottól eltérő munkadarab leadása úgyszólván kizárt dolog volt akkor. Az elrontott munkadarabért nem munkabér járt, hanem büntetés. Ismétlődéses esetben pedig elbocsátás. — Nem árt — mondotta —, ha a szakszervezeti funkcionáriusok ezekre a körülményekre újból és újból felhívják a figyelmet és megértetik dolgozótársaikkal, hogy a technológiai fegyelem megsértése egyet jelent önmagunk és a népgazdaság megkárosításával. Ezután azzal foglalkozott, hogy az új eljárások bevezetése sohasem volt könnyű feladat, nehézségekbe, akadályokba ütközik. Ez vonatkozik az új technikára, az új, magasabb termelékenységre, nagyhatásíokú eljárások bevezetésére is, bár ez- irányú munkákat nagymértékben megkönnyítik a Szovjetunió és a baráti országok tapasztalatai. Az előadó ezután a műszaki értelmiség — különösen a termelés alsó parancsnoki karának — a művezetők és a mesterek jelentős szerepéről beszélt, Szakszervezeteinknek sokkal jobban, alaposabban kell foglalkozniok a műszaki értelmiségiekkel. El kell érniök, hogy a műszaki vezetők és beosztottak egyaránt lelkes hívei legyenek a technika fejlesztésének. Aláhúzta a fiatalokkal való foglalkozás szükségességét, majd feladatul tűzte ki: a szakszervezetek az ipar vezetésével együtt vizsgálják meg, hegy a műszaki dolgozóknak mennyi adminisztrációs munkát kell végezniük. Gáspár Sándor végezetül a feladatok végrehajtásának megszervezésével foglalkozott. Több külföldi küldöttség érkezett Moszkvába MOSZKVA (TASZSZ) A Szovjet Mezőgazdasági Minisztérium meghívására július 28-án Moszkvába érkezeit a Lengyel Nép- köztársaság mezőgazdasági funkcionáriusainak küldöttsége. — Ugyanezen a napon lengyel vasutasküldöttség érkezett a szovjet fővárosba. A Szovjet Nők Antifasiszta Bizottságának meghívására csütörtökön norvég nőküldöttség érkezett Leningrádba. (MTI) A Jranciu sajtó ÍV. A. Bulganyin és N. Ss. Hruscsov angliai útjáról PÁRIZS (TASZSZ) A párizsi esti lapok figyelmének középpontjában az a hír áll, hogy N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov elfogadta Eden meghívását és 1956 tavaszán ellátogat Angliába. A Monde szerkesztőségi Cilikben foglalkozott N. A. Bulga- nyin és N. Sz. Hruscsov angliai meghívásával. A szovjet vezetők londoni útja — írja a lap — valamivel több, mint a feszültség további enyhülése. A katonai Croix emlékeztet arra, hogy a genfi értekezleten a szovjet vezetők előmozdították a nemzetközi feszültség enyhítését, s ez a (ény jelentős fokú bizalmat és hitet keltett a népekben. A lap ezután így folytatja: -reméljük, hogy az angol —szovjet találkozó ugyanilyen légkörben fog lezajlani«. A France Soir írja: -A Szovjetunió és Nyugat közötti viszony néhány nap leforgása alatt teljesen megváltozott. A hidegháború július 23-án . megkötött -fegyverszünete« óta nap mint nap újabb jelentések érkeznek a feszültség enyhüléséről.« A France Soir hangsúlyozza, hogy ezeket a jelentéseket mindenütt lelkes örömmel fogadják. (MTI) A Francia Kommunista Párt szóvivőié nyílt színvallást követel a kormánytól a marokkói kérdésben PÁRIZS (MTI) A francia nemzetgyűlés külügyi bizottsága csütörtökön ülést tartott, melyen résztvett Edgar Faure miniszterelnök is. A bizottság meghallgatta Pierre Julyt, a tuniszi és marokkói ügyek miniszterét, aki ismertette a marokkói helyzetet az ott legutóbb történt véres események megvilágításában. A miniszter beismerte, hogy ottani francia telepesekből alakult terrcrcsapatok ismételten provokálták a bennszülött lakosságot és alapos gyanú merült fel, hogy a marokkói francia rendőrség egyes tagjai is megszegték kötelességüket. A miniszter azonban tartózkodott attól, hogy ezekből az eseményekből levonja a szükséges következtetéseket és részletesen ismertesse a francia kormány jövőbeni marokkói politikáját. Baloldali politikai megfigyelők meggyőződése szerint ennek főleg az az oka, hogy July miniszter ilymódon akarja megakadályozni, hogy a marokkói helyzet miatt elmélyüljenek az ellentétek a kormányt támogató pártok között. Edgar Faure miniszterelnök sem volt hajlandó részletesebben megvilágítani a kormány által követendő marokkói és egész északafrikai politikát a nemzet- gyűlés csütörtöki ülésén. A Francia Kommunista Párt nevében Francois Billoux a nemzetgyűlés csütörtöki ülésén sürgette a kormányt, hogy végre az egész ország előtt szögezze le marokkói politikáját. A kommunista képviselő választ kér a kormánytól, milyen politikát kíván követni Marokkóban, hajlandó-e tárgyalásokba bocsátkozni a lakosság hivatott képviselőivel, beleértve természetesen az ottani munkásosztályt is. Összeliivlák a Szovjet* Legfelső Teaácsát Moszkva, július 28. (TASZSZ) A Szovjetunió Minisztertanácsa a Legfelső Tanács elé terjesztette a genfi négyhatalmi kormányfői értekezleten részt ■vett szovjet kormányküldöttség jelentését. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége elhatározta, hogy 1955 augusztus 4-re összehívja a Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésszakát, hogy az ülésszak meghallgassa N. A- Bul- ganyin elvtársnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének beszámolóját a genfi négyhatalmi! kormányfői értekezlet eredményeiről. Az ülésszak összehívásáról1 megjelenik a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének törvényerejű rendelete. Kijelölték, a Szovjetunióba utazó jugoszláv parlamenti küldöttséget MOSZKVA (TASZSZ) A Szovjetunió és Jugoszlávia baráti kapcsolatainak továbbfejlesztése céljából A. P. Volkov, a Szövetségi Tanács elnöke és V. T. La- cisz, a Nemzetiségi Tanács elnöke, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa nevében táviratot intézett Mosa Pijadehoz, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság Szövetségi Nemzetgyűlésének elnökéhez. A táviratban jugoszláv parlamenti küldöttséget hívtak meg a Szovjetunióba. Mosa Pijade a meghívásra válaszolva közölte, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság Szövetségi Nemzetgyűlése a két ház együttes ülésén küldöttséget jelölt ki, hogy ellátogasson a Szovjetunióba. M. Pijade, A. P. Volkovhoz és V. T. Laciszhoz intézett levelében rámutatott, hogy a jugoszláv parlamenti küldöttség szovjetunióbeli látogatása elősegíti a két ország jó kapcsolatainak továbbfejlesztését. A küldöttség augusztus elsején érkezik a Szovjetunióba. A SZABAD VIETNAMBAN A Vietnami Demokratikus Köztársaság agrárállam, amelynek lakossága 90 százalékban a parasztság soraiból tevődik ösz- sze. Ezért mondhatjuk, hogy a mezőgazdaság helyreállítása a mai napok legfőbb feladata, amelynek végrehajtására a kormány és a Vietnami Dolgozók Pártja az egész népet mozgó' sítja. Vietnam legfontosabb mező- gazdasági növénye a rizs, kukorica, gyapot, továbbá a cukornád, kaucsuk, kávé, tea és a dohány. Az ország szántóterületének nagy részét — körülbelül ötmillió hektárt — foglalja el a rizs. Érthető tehát hogy a mezőgazdaság továbbfejlesztésében nagy szerepe van az öntözésnek. A múlt évben a Vietnami Demokratikus Köztársaságban sokat dolgozlak a háború alatt majdnem teljesen elpusztított öntöző csatornarendszer helyreállításán. Mindezek az intézkedések azonban még nem elégségesek arra, hogy az ország mezőgazdaságát kiragadják az évszázados elmaradottságából. A vietnami parasztság rendkívül nehéz helyzetben volt a háború előtt. A parasztcsaládok mintegy 58 százalékának egyáltalán nem volt földje, ezért kénytelenek voltak bérbe venni a földbirtokosok földjeit, vagy elszegődni cselédnek. A feudalizmus évszázados jármát szétzúzni csak gyökeres földreformmal lehetett. A Vietnami Demokratikus Köztársaság Nemzetgyűlésének harmadik ülésén 1953-ban törvénybe iktatták a földreformot. A földreformról szóló törvény feladatul tűzte: el kell venni a földet a gyarmatosítóktól és a földbirtokosoktól, s átadni a dolJ gozó parasztságnak. A háború befejeztével teljes erővel hozzáfogtak a földreform végrehajtásához, amelynek jelenleg két szakasza van; először csökkentik a földbéreket, majd kisajátítják és felosztják a földbirtokosok földjét. Ez utóbbinál figyelembe veszik, hogy egyes földbirtokosok segítették a népet a gyarmatosítók elleni felszabadító harcában. Ezért, noha kisajátítják fölösleges földjüket, kártérítést kapnak. A kártérítés összegének megfelelő állami kötvényeket tíz év alatt váltják be. Ezeknek a földbirtokosoknak házát, gazdasági felszerelését, élelmiszerkészletét meghagyják. Azoktól a földbirtokosoktól, akik vétettek a nép érdekei ellen, s a megszállókkal tartottak, kártérítés nélkül sajátítják ki a földet. Állatállományukat, élelmiszerkészletüket, gazdasági felszerelésüket és egyéb javaikat elkobozzák. Az elítélt földbirtokosok családjai azonban minden lehetőséget megkapnak, hogy becsületes munkával megéljenek. A földbirtokosoktól kisajátított földet ingyen osztják fel a parasztok között. Minden parasztnak saját tulajdona lesz a föld, megművelheti, örökbe hagyhatja, elzálogosíthatja és eladhatja. Legelsősorban a háború aktív részvevői, a volt cselédek és földnélküli parasztok igényeit elégítik ki. A vietnami paraszt szabad emberré válik. Az egész vietnami néppel együtt arra törekszik, hogy minél teljesebb mértékben kihasználja az ország szabadságáért és függetlenségéért folytatott harcokban kivívott eredményeket és új életet építsen magának. Földhöz jutott vietnami parasztcsalád.
