Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. július (10. évfolyam, 153-179. szám)
1955-07-03 / 155. szám
A technika és tudomány világából A Moszkvai Össrszövelségi Mezőgazdasági Kiállítás f ÿi :;v ' vTEÿHWRT-y ’.vJisni A Moszkvai Összszövetségi Mezőgazdasági Kiállításon a látogatók az öntözőberendezést szemlélik, amelyet már sok kolhozban alkalmaznak. Az idén megrendezett Moszkvai Összszövetségi Mezőgazda- sági Kiállításon igen sok érdekes adat mutatja, hogy a szocialista ipar fölényes győzelmet arat a kapitalista országok ipara fölött. A szovjet gépipar évről-évre növeli a rxiezőgazdasági gépek és felszerelések gyártását. Elég talán megemlíteni, hogy az idei kiállításon 260 olyan korszerűsített gépi berendezést mulatnak be, amelyeknek még tavaly csak a terveik voltak meg. Látható például: az *»Sz-80« típusú új traktor, amelynek lánctalpszélessége egy méter. Figyelemre méltók továbbá a »DT- 24« és a »HPZ-7 M« új tiaktorlipusok is. Sok az új terménybeta- karító gép, amelyet a takarmányfélék előkészítésére szerkesztettek. Még a multévi kiállításon csupán a kolhozok, gépállomások, szovhozok és egyes kerületek mutatták be eredményeiket, íz idén egész kerületek, határvidékek és köztársaságok szerepelnek a kiállítók között. Nagy teret biztosítottak a kiállításon a gabonatermelés nagyarányú növelésében elfoglalt jelentősége szerint a szibériai, kazahsztáni, távolkeleti és az alsó-volgavidéki szűzföldek meg- müvelőinek. Az új földeken az idén mintegy 20 millió hektár területet vetettek be. Ez a terület 1956-ban 28—30 millió hektárra növekszik. Kazahsztánban 40 év alatt mindössze 5 millió hektár szűzföldet tettek termővé, ugyanakkor csupán a múlt évben 8 és félmillió hektárra növekedett a megművelt földek területe. \ Az idei kiállításon a kiállított növények és ültetvények több mint 25 hektár területet foglalnak el. A parcellákon, a pálmaházakban, a melegházakban 261 mezőgazdasági növény 1993 fajtáját mutatják be. Az állattenyésztők 40 hektár területet kaptak és két műszakban mutatják be állataikat. Így lehetővé válik, hogy a látogatók több állattenyésztési telepet tekintsenek meg. Geológiai atlaszt a tibeti fennsíkról Tanuljunk az élenjáró aratógépkezelőktől A tapasztalt mester tanácsai A Kínai Tudományos Akadémia Földtani Intézete geológiai atlaszt készített tibeti fennsíkról és a szomszédos területekről. A húsz térképből álló atlasz egy 600.000 négyzetkilométeres., eddig fel nem tárt terület földtani struktúráját és ásyánykin egeinek eloszlását tünteti fel. Az adatokat, a tibeti fennsík tektonikai szerkezetét és geológiai képződményeit tanulmányozó expedíció a? 1951—33-as években gyűjtötték. Porcellánföld 1300 esztendőre A kínai porcellángyártás központjában, Csintöcsen város közelében, hatalmas pcrcellánföld- telepekr© bukkantak. Az új telepeken körülbelül 100 millió tonna kiváló minőségű porcellánEöld van, ami azt jelenti, hogy a 20.000 munkást foglalkoztató rsintöcseni porcellángyárak 1300 üszíendőre el vannak látva nyersanyaggal. Építik Szlovákia első televíziós adó,áí A Kiskorpátok legmagasabb csúcsán, a Kanizik-hegyen megkezdték Szlovákia első televíziós adójának építését, A szakemberek azért választották a Kamzik-hegyet, mert előnyös fekvése minden olyan természetes akadályt kiküszöböl, amely károsan befolyásolná az adást. A felépített televíziós adó hatáskörödé eléri a 150 kilométert, a bratislavai televíziós adást például Szlovákián kívül Budapesten és Becsben is figyelemmel kísérhetik majd, A bratislavai televíziós stúdiót a Gottwald-téren építik fel. A kísérleti adásokra 1956 novemberében kerül sor. lüSI-ben pedig már rendszeresen sugároz műsort a Kiskorpátokban épülő televíziós adó. Bulgária legfiatalabb városa A Marica-folyó mentén nem is olyan régen, egy kis falu Rakovgzki helyén ma Bulgária legfiatalabb városa, Dimitrov- grad áll. Az első építők 1947- ben érkeztek meg ide, akiknek munkája révén ma 50.000 lakosú város áll a kis Rakov- szki falu helyén. Az el3ő építőkkel együtt dolgoztak és jelenleg is dolgoznak a szovjet szakemberek, vezetők, oktatók, építők és szerelők. Dimitrovgrad a bulgár nehézipar legnagyobb városa. Itt dolgozik Bulgária legnagyobb nehézipari vállalata, a Sztálin Vegyi Kombinát, a iparjcgi szénmedence öt bányája, a Vulkán Cementgyár és a Vlko Cservenkov Erőmű. Új automata vakológép Li Csan-bak koreai vakolómunkás nagyteljesítményű automata vakológépet szerkesztett. Az új vakológép egy nap alatt 750 négyzetméter falat vakol be. Az automatikus gép 30 átlagképességű vakoló munkáját helyettesíti. A habarcs adagolásától a vakolásig az egész munkafolyamat gépesítve van. A gép hordozható és mindössze egy ember elég a kezelésére. Az automata vakológép alkalmazásával egy | év alatt 32.000 munkanapot és több mint ISO tanna cementet és más építőanyagot lehetett megtakarítani. Makai Antal, a Kerekegyházi Gépállomás országszerte híres aratógépkezelőjé az idén már ötödször készült az aratásra. A munka megkezdése előtt tapasztalt mesterhez méltóan töviről- hegyire megvizsgált minden aratógépet. Társait pedig kioktatta, hogy mire vigyázzanak majd az aratás ideje alatt, hogy gépük kel üzemzavar nélkül dolgozhas sanak. — Mert, ha a gép jó, azzal akármilyen sűrű vagy dóit gabonát le lehet aratni — mondotta az egyik beszélgetés alkalmával, amikor éppen arról volt szó, hogyan dolgozzon egy ara* tógépkezelő, hogy tervét Makgi Antal példájára kétszeresen, háromszorosan teljesítse. — A vezető szeresse, ápolja a gépét, ez a legfontosabb — hangoztatta. — Szem előtt kell tartanunk, hogy a legtöbb hiba mindig a kötöző szerkezettel fordul elő és ha ez nem jól működik, szinte leáll az egész gép. Ha a kötözőszerkezet például egyenlőtlenül dolgozik, nagyon egyszerű a védekezés. Bizony vannak, akik ezt az egyszerű fogást nem ismerik és sokat kínlódnak vele. Legtöbbször a kötözőcsőr szorítócsavarja fellazul és nem köt, tehát ezt kell meghúzni. Az is baj azonban, ha a szorítócsavar túl szoros, ebben az esetben lazítani kell, mert különben szaggatja a zsineget. Zsinegszakadást okozhat még az, ha a kévekidobó szorítórugó- ja tűi van szorítva. Ekkor óvatosan meg kell lazítani a csavart. Ne túlságosan lazítsunk, mert akkor meg a kévéket köti lazán. Fontos dolog, ha dőlt gabonában jár a gép. a kalász- emelő alkalmazása. Ha ezt az egyszerű kis szerkezetet munkába állítjuk, nincs olyan dőlt gabona, amit aratógéppel ne lehetne levágni. A fiatal aratógépkezelőknek külön javasolta, hogy önélező kaszákat szereljenek fel, mert akkor nem kell olyan sűrűn cserélni a kaszát, kevesebb lesz a műszaki kiesés és a szempergés. A szemveszteság csökkentésére is adóit tanácsot, A szemveszteség nélküli betakarítást elősegíti, ha az aratógép motolláit a kalásztól lefelé 15—20 centiméterre járatjuk. Ilyenkor a motollalapok nem verik ki a kalászból a szemet. így oktatta a tapasztalt mester a fiatal vagy még kevésbé tapasztalt aratógápkezelőket. — Most már a gyakorlatban is alkalmazhatják ezeket a tanításokat. A napokban Makai Antal' iS megkezdte az aratást a lajos- mizsei Sallai Termelőszövetkezet őszi árpa tábláján. Alig két nap alatt 26 és fél katasztrális holdat aratott le, a szövetkezet negyven holctoyi árpájából. Gyűlnek a keresztek a bácsbokodi Vörös Csillag Termelőszövetkezetben ö A bácsbokodi Vörös Csillag Termelőszövetkezet 150 holdas árpatábláján két aratógép és egy kombájn végzi a termésbetakarítást. A tábla szélén Vicz- kó András brigádvezető megelégedéssel nézi a gépek munkád ját. Úgy megy minden, mint a parancsolat — mondja. Nem győzi dicsérni a gépeket. A két aratógép reggel kezdett dolgozni és délutánig már tizenegy holdon takarították le a termést. A kombájn is learatott négy holdat, pedig az is csak nemrég kezdett munkához. A brigádvezető elmondja, hogy a szövetkezet az idén 650 noldon termel kalászost. A gépállomás 280 holdat aratógéppel és 285 holdat pedig kombájnnal fog aratni. Mindössze 83 hold aratása történik kézzel. — Nagy segítség nekünk a gépi munka. Kiszámítottuk, hogy 150 hold aratásához 7 és él napra lenne szükségünk, ha az összes munkaerőt oda vonnánk be. A gépek segítségével nemcsak, hogy rövidebb idő alatt végzünk, hanem egyidejűleg tudjuk végezni a harmadik kapálást is — magyarázza. Gyűlnek a keresztek. Háhn Mátyás, a Bácsbokodi Gépállomás aratógépkezelője elégedetten szemléli az eddig learatott területet. Eddig még nem volt üzemzavar, reméli, nem ig lesz. Viczkó András pedig a tömött kalászokat szemlélgeti. Ragyogó arcán látszik, hogy meg van elégedve a terméssel. Az őszszel tizenegy mázsát terveztek holdanként az őszi árpából. Most pedig ahogy a dús kereszteket vizsgálják, számolnak mintegy 13—14 mázsa átlagtermésre. Fogynak a sorok, A vontató már várja az első szállítmány beszállítását. A brigádvezető elégedetten gondol arra, hogy a gépek nemcsak a munka nehezebbik részét vették le a termelőszövetkezet tagjainak válláról, de mintegy 14 ezer forinttal olcsóbba is kerül az aratás így, mint kézzel. A rozsot is kombájnnal A lászlófalvi Szovjet—Magyar Barátság TSZ tagjai eddig idegenkedtek a kombájnnal való aratástól. A napokban a Tisza- kécskei Gépállomás két aratógéppel és egy kombájnnal látott munkához. Tóth Gergely, a gépállomás fiatal kombájnvezetője jóminőségű munkájával csakhamar megváltoztatta a tagság eddigi vélekedését a kombájnaratásról. Szerdán délig már aratja a lászlóíalvi tsz a tábla nagyrészéről lekerült az árpa a kombájn segítségével. A tsz vezetősége és tagsága megelégedéssel szemlélte a munkát és ott nyomban elhatározták, hogy 45 hold rozsvetésüket Is kombájnnal vágatják le. Az aratógépek nyomában halad a szántótraktor is. Az őszi árpa helyére a szövetkezet csa- lamádét és szudáni füvet vet. Egy „jótékony11 kulák ifjú Mácsai István 1945- ben, felszabadulásunk első óráiban egy »nemes« cselekedettel írta bele a nevét Homokmégy történetébe: felosztotta felesleges gabonáját az grra rászorulók között, persze nem ingyen, hanem jópenzéri. Hogy még önzetlenebbnek lássák ez a cselekedete, jól megnézte azt is, hogy a leginkább rászorulóknak adjon. A gabona áj gazdái között kizárólag "jó családból« származó homokmé- yyi kulákok szerepeltek. Későbbi működése is magán viselte a jótékonyság «nemes« jeleit. Egy esztendővel ezelőtt például erősen megi ezeglctte a szívét, amikor megtudta, hogy egyik-másik homokmégyi dolgozó parasztnak nincs elegendő hereföldje. — Nekem van — mondotta magában — miért ne juttassak belőle dolgozó embertársaimnak? Ez egy nemes cselekedet, a plébánostól biztosan dicséretet kapok érte. Tíz év alatt gondolkodása jóval »demokratikusabbá« is vált- Nem csúnya, kizsákmányoló Tçu- íákokat részesített ebben az előnyben — azokat ő nem szerette —, hanem kisparasztokat■ Dekát ki kívánja azt ifjú Mácsai Istvántól, hogy nagyértékű here- vetését ingyen kótyavetyélje el? Nem, ennyi jótékonyságot még egy kuláktól sem kívánhat senki! A hereföld szétparcellázásá- val egyidőben áhilatcs hangon közölte a bérbevétel »jelentéktelen« feltételét: aki hereföldet akar, az munkáljon meg a Mácsai szántóföldjéből is egy-két holdat. Hiszen nem hal abba a munkába senki bele. És hát a hereföldek bérlői, mivel hogy szántóföldeket is használtak a Mácsai szép 38 holdas birtokából, hát legalább azzal hálálják meg a jóindulatát, hogy fizessék bs Mácsai adóját és beadását. JMí ikor idáig jutott ifjúi MáL7M csői István "demokratikus magatartásának« kibontakozásában, eszébe jutott, hátha a bérlők túlságosan meg találnak gazdagodni a vagyonából és uram- bocsá — még kulákok válnak belőlük. Éppen ezért egy pótfeltételt is közölt a bérlőkkel, nevezetesen azt, hogy holdanként 50 kiló búzát szolgáltassanak be neki. Azután kezébe vette a ceruzát és elkezdett számolni. 27 hold szántóföldje van: az 13 és fél mázsa búza, jó kenyérnek valót jelent. Lám-lám be se kelt vetnem a földemet, le se kell aratnom a termést, a verejtéket csalogató rekkenö nyári hőségben. Talán még valami hús gyógyfürdőbe is elmehetek ebben a testet, lelket csigázó melegben? Hadd gyakorolják csak magukat a munkálkodásban az én szeretett bérlőim, legalább megacélozódnak az izmaik. A kenyérhez való borocskát meg úgyis megtermi az a pár hold szőlő, ami maradt. iiizony ez szép eset, tanul** ságos történet. Minden józanul gondolkodó ember felismerheti ebben a történetben a kizsákmányoló kulák rút arcát. Munka nélkifl, a mások verejtékéből élni, ez a szabálya az osztályallenségnek falun. Ezt a szabályt akarja ő érvényesíteni most is. Tudnak erről az ügyről a homakméaui tanácsházán is. Felháborodottan csóválta a fejét a tanácselnök, valahányszor elmesélte ezt a históriái cgy-egy megyei vagy járási funkcionáriusnak, de cselekedni nem nagyon cselekedett. Azt se tudják, hogy ki bérli Mácsai István földjét. Beadást a számára nem is állapítottak meg, hiszen a földjeit nem ő műveli meg. A régi hátralékait valahogy kipréselték belőle, de azt már nem nézték meg, hogy a beadás alól »mentesült« földterület mennyi terményt ad a dolgozó nép asztalára, vagyad-e egyáltalán valamit. Igaz, hogy helytelenítették azt a kizsákmányolásszülte, undorító szerződést is, amit Mácsai István a bérlőivel csinált■ De nem fékezték, meg a kuláhof: Így aztán nem csoda, hogy Mácsai Istvánnak összesen 17.360 forint adóhátraléka van — Nade, hát miből fizesse be, ha nincsen földje — gondolták. Abba is belenyugodtak, hogy az öreg Mácsai átköltözött Akasztóra, amikor a hírét vette, hogy a Mácsai-család közösen használt és közösen művelt földterületeit végre közösen akarta megterhelni az államhatalom adóval és beadással. Az öreg Mácsai Akasztón lakik, onnan műveli a földjét, nem lehet egyesíteni a birtokot, — vélekedtek a tanácsnál. yl/t j hát a teendő Homokmé- rjL gyen? Nemcsak jelentésekbe való »konkrétumoknak-> kell tekinteni a homokmégyi kulákok gazemberségeit, hanem az osztqlyhatalam erejével meg kell fékezni őket. Erre minden lehetősége megvan a homokmégyi tanácsnak.
