Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. július (10. évfolyam, 153-179. szám)
1955-07-03 / 155. szám
Megjavult a munka gépállomásunkon A Tiszakécskei Gépállomás a tavasszal alaposan elmaradt a tervteljesítéssel, ugyanakkor •magas önköltséggel dolgozott. Okulva a tavaszi hibákon, párt- vezetőségünk a gépállomás vezetőségével együttműködve, gondosan kidolgozta a nyári munkák irányelveit. Főleg a helye3 munkaszervezésre és a dolgozók közt végzendő felvilágosítómunkára fordítottunk nagy gondot. Párt- és DISZ-taggyűléseken. majd termelési értekezleten részletesen megbeszéltük, hogy mi volt az oka tavasszal az elmaradásnak. Egyben abból okulva megtárgyaltuk azokat a feladatokat, melyeket a nyári aratási, cséplési, tarlóhántási, másodvetési tervek sikeres teljesítése érdekében tennünk kell. A pártvezetőség javaslatára a gépállomás vezetősége úgy bontotta fel a nyári tervet a traktorosok részére, hogy azon szerepelt a tavaszi elmaradás, valamint az üzemanyag-túlfogyasztás is. A felvilágosító munkának, a hibák feltárásának az lett az eredménye, hogy a gépállomáson eddig soha nem látott lendülettel és bizakodással indultak a traktorosok és brigádvezetők harcba a nyári munka sikeréért. A napokban tartott termelési értekezleten egymásután tették meg traktorosaink vállalásaikat. Püspök István brigádvezető versenyre hívta az Úttörő- és Harcos-brigádot a cséplési terv 120 százalékos teljesítésére, a tavaszi elmaradás pótlására, valamint az íizemanyagfogyasztás 5 százalékos csökkentésére. Petrezselyem István fiatal zetoros Bállá János zetorost hívta versenyre a növény ápolási terv 150 százalékos teljesítésére. Ugyanakkor vállalták az üzemanyagfogyasztás 5 százalékkal való csökkentését is. A cséplés ideje alatt a verseny eredményeit naponta értékeljük és eljuttatjuk a cséplőgépekhez. Ezt Somodi László agronómus vállalta. Megvan a feltétel ahhoz, hogy traktoristáink teljesítsék az adott szót. Petrezselyem István zetoros 30 hold kukoricát kapál meg naponként. A termelőszövetkezetek nagyon meg vannak elégedve zetorosaink munkájával. A zetorosoknak érdeme, hogy a gépállomás növényápolási tervét június 20-ra befejezte. Az idén a gépi munka teret hódított a termelőszövetkezetekben. A lászlófalvi Úttörő és a tiszakécskei Szabadság Termelőszövetkezetben eleinte idegenkedtek a kombájnnal való aratásról. Tavaly, tavalyelőtt nem is arattak kombájnnal ebben a két termelőszövetkezetben. Az idén már ezeknél, de valamennyi körzetünkhöz tar- tozó termelőszövetkezetben végzünk kombájnaratást. A napokban kezdtük meg az aratást a lászlófalvi Szovjet-Magyar Barátság Termelőszövetkezet árpatábláján. A termelőszövetkezet tagsága mellett a környékben lakó dolgozó parasztok is érdeklődve nézték a gép indulását. Többen vizsgálták a szalmát, a pelyvát, a tarlót. Nem találtak elszóródott szemet. Rövid idő múlva szétoszlott a kíváncsiak serege és csak a kombájn egyenletes búgása, a simára vágott tarló és a szép, egymás mellé rakott szalmakockák bizonyították, hogy a Szovjet- Magyar Barátság Termelőszövetkezet tagságának hű segítőtársa a kombájn. Ugyanakkor még két aratógép is segíti a termelőszövetkezet gyors, szemveszteség nélküli aratását. Szüksége is van a termelőszövetkezetnek a gépi munkára, mert ebben az évben igen jó gabonatermést várnak. Az eddig learatott őszi árpa terméshozama helyenként eléri a holdankénti 18 mázsát, átlagosan 14 mázsa holdankénti termésre számolnak. Zámbori Bertalan párttitkár, Tiszakécskei Gépállomás Megkezdték a rozs aratását a Vaskúti Állami Gazdaságban Állami gazdaságainkban mindenütt lendülettel folyik az árpa aratása. A Vaskúti Állami Gazdaság 44 holdján már be is fejezték és hozzáfogtak a rozs aratásához. A Katymári Állami Gazdaságban eddig 60 holdon végeztek az aratással. 30 holdon aratógépek dolgoztak, 30 holdról pedig a kombájnok 476 mázsa gabonát csépeltek el. A Mátételkei Állami Gazdaság 86 holdján végeztek eddig az aratással. Az aratógépek 62 holdon, a kombájnok 24 holdon fejezték be a termésbetakarítást. rOdlcuz az ölömé k kátdéiewe. TÖTH IMRE TSZ-ELNÖK, DUNAVECSE. A levélben feltett kérdéseire a következő választ tudjuk adni: A házépítési kölcsönakciót az 1/1955. VKGM rendelet szabályozta. Eszerint egyénileg dolgozó parasztok és termelőszóvetkezeti tagok részére csak kivételesen indokolt esetben és csakis a családi ház építésének befejezéséhez adható kölcsön, legfeljebb 10.000 forint erejéig. Ez a összeg a házépítéshez szükséges anyagköltség 50 százalékát fedezheti, A kölcsön kamata évi 2 százalék, késedelmes fizetés esetén 6 százalék. Az, aki a kölcsönt a törlesztésre megállapított határidőre visszafizeti, a felvett kölcsönösszegből a kiegyenlítéskor fennálló tartozás alapján annyiszor egyszázalékos engedményt kap, ahány évvel előbb fizette visz- sza a tartozását. A kölcsönigénylés igen fontos feltétele termelőszövetkezeti tagoknál és egyénileg dolgozó parasztoknál: aí állami kötelezettségek maradéktalan teljesítése. A kölcsönt igényelni lehet az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, az önök esetében a járási takarékpénztári fióknál, s a kölcsön kérelem átvétele nem jelenti még annak teljesítését. Egyébként a Dunavecsei Takarékpénztár részletes felvilágosítást ad a továbbiakról. SÜMEGI JÁNOS, KISKUNFÉLEGYHÁZA. Kedves levélírónk! A Minisztertanács 36/1955. (VI. 26.) M. T. számú rendeleté a borforgalmi adóról a következőket mondja ki; A bortermelőket az általuk és családtagjaik által elfogyasztott saját- termésű boraik után borforgalmi adókedvezmény illeti meg. Az adókedvezmény mérvét és a kedvezményesen elfogyasztható bormennyiséget a földművelésügyi miniszterrel egyetértéssel a pénzügyminiszter állapítja meg. A mezőgazdasági termelő- szövetkezeteket, valamint az I. és II. típusú termelőszövetkezeti csoportokat akkor is megilleti az adókedvezmény, ha erre vonatkozó jogosítvány alapján folytatják sajáttermésű boruk árusítását. KALMÁR VINCE, KALOCSA. Az a munkaruha melyet a dolgozó kizárólag egyedül használ, az elhasználódási idő elteltével tulajdonába megy át. Ha a dolgozó munkaviszonya az elhasználódási idő eltelte előtt megszűnik, vagy ugyanez esetben a dolgozót olyan munkakörbe helyezik át, melyben a korábbi munkakörében használt munkaruhára nincsen igénye, akkor a munkaruhát köteles visszaszolgáltatni. Amennyiben ezt elmulasztja, meg kell térítenie a munkaruha beszerzési árának az elhasználódási idő hátralévő tartamára eső részét. Ha a gazdaság, vagy gépállomás dolgozója munkaviszonyának megszűnésekor a részére kiadott munkaruhát magával viszi, jóllehet annak elhasználódási ideje még nem járt le és így még tulajdonába nem mehetett át, ezért ezt a munkaruha jogtalan eltulajdonításának kell tekinteni. Sőt végső esetben, ha felszólítás ellenére nem küldi vissza, akkor ellene a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűntett miatt feljelentést kell tenni. • "LEVÉLÍRÓ" JELIGÉRE, KECSKEMÉT. A sütőüzemben, vagy annak raktárába beérkező liszt szállítási munkabérét az országos normaalapokból felépített norma vagy időbér alapján (ehet számfejteni. A sütőüzemben feldolgozásra j-erülö lisztnek a raktárból vagy más tárolóhelyről a feldolgozóterembe való szállítása a késztermék normáiba be van építve, azt külön díjazni nem szabad. Egyébként megjegyezzük kérdésére válaszolva, hogy a sütőiparra érvényes szövetkezeti bérezés nem foglal magában olyan kitételt, amely előírná, hogy minden mázsa liszt mozgatásáért 71 fillér munkabért kellene fizetni. A Mchácsszigeti Állami Gazdaságban 30 holdat kombájnok arattak. Háy József kcmbájnos eddig 14 holdról 238 mázsa gabonát csépelt el. A Tompái Állami Gazdaságban is lendülettel folyik az aratás. Eddig 74 holdon fejezték be. Az aratógépek 32, a kombájnok 42 holdról 690 mázsa gabonát takarítottak be. JEGYZET Édes italnak keserű ára Valahol még régen megtörtént — úgy emlékszem, éppen a kecskeméti volt Beretvás-szállóban —, hogy a szoba díjszabását harmonikásszerű, összecsukható kartonra ragasztották. Ezzel a »tarifával« a gazdag tulajdonos ügyesen »har- monikázott«. Ha úgy látta, hogy a vendégből többet lehet kipréselni, akkor arra az oldalra fordította a kartont, ahol a díjszabás magasabb árat jelzett. A skálaszerű díjszabással a tőkés tulajdonos igen »rugalmasan« alkalmazkodott a vendég pénzügyi tehetségéhez, erszényének tartalmához. De ez még egy évtizeddel ezelőtt volt. De — úgy látszik — maradt egy-két ember, akinek koponyájában még nem hamvadtak el a tőkés világ »üzleti fogásai«. Az utóbbi időben ezekből kettő is akadt a Kedvescukrászdában. Mindkettő arra törekedett, hogy az amúgy -fix árakat a fogyasztó, a »Itedves« vendég erszényéhez szab- ja. így alakultak a »szabott« árak! Miután mindkét felszolgáló saját zsebére dolgozott, azon már nem csodálkozunk, hogy a II. osztályú cukrászdában előszeretettel elsőosztályú árakat számláztak. Vagyis 3.60 forintos feketéért 4 forintot, 1.70-es piskótatekercsért 4 forintot, 80 fcnintos édes ital fogyasztásáért 120 forintot. Így lett az édes italnak keserű ára! Sokan tán azt gondolják, hogy miután az egyik kartárs »újítása« következtében olajozták a cukrászda parkettjét, a a felszolgálók borbélyműhelyben képzelték magukat — ugyanis ott szokták a parkettát olajozni — és ezért »nyírták« a vendégeket. Mi más nézeten vagyunk. Abból, hogy ezek a felszolgálók nemcsak »nyírták«, hanem valósággal megnyúzták a fogyasztókat, az következik, hogy tudatosan árdrágítottak, a dolgozókat becsapták. Csak helyeselni tudjuk, hogy a vállalat új vezetője oly gyorsan intézkedett és eltávolította ezeket az árdágíló felszolgálókat. De még helyesebb volna — és ezt megköveteli a dolgozók érdeke —, ha tovább lépne a vezetőség és az ügyet átadná az ügyészségnek is. Ezzel ugyanis nincs megoldva a. kérdés, ha a Kedvesből az árdrágítót kitessékelik és a földművesszövetkezet Rákóczi-éttermében esetleg huszáros kapurántással befogadják, hogy a jövőben ott »hasznosítsa« érté- X kés tapasztalatait. Ez csak azt jelentené, hogy a fogyasztókat 5 nem a Kedves-ben, hanem a Rákóczi-ban »nyírná« meg! 00<H>00<><>0<H>0<KK>0-0-0-0-0-<>00-C>-<>CK>0<>0-0-0-CK>-C><>0-0-CK>0<>000<> Több mint 300 új nevelő indult útnak megyénkben Gazdag árpatermés a garai Vörös Csillagban A garai Vörös Csillag 72 holdas árpatábláján 2 aratógép és egy kombájn takarítja be a gazdag termést. Tíz aratópár végzi a sarkok és a szélek aratását. Eredményes munkát végeztek az idén a szövetkezet tagjai. A próbacsépiés eredménye alapján átlagos 21 mázsás árpatermásre számíthatnak. Már számolják is a tagok, az idén egyedül árpából 1000 mázsa termést takarítanak be. A megyei tanács kultúrtermében beosztásuk miatt gyűltek össze július elsején az ez évben végzett óvónők, tanítók és tanárjelöltek. Az összejövetelen részt vett Derényi István, a megyei tanács oktatási osztályának egyik vezető helyettese, Bakos Jolán, a DISZ-megyebizottság Iskolai osztályának vezetője, Szabó László, a pedagógus szak- szervezet területi bizottságának elnöke és a járások oktatási osztályának vezetői. Derényi István elvtárs üdvözölte az ifjú pedagógusokat és felhívta figyelmüket a becsületes és helytálló munkára. Fodor Júlia, új tanítójelölt mindannyiuk nevében ígéretei tett, hogy munkájukat a legnagyobb odaadással és a legjobb tudásuk szerint végzik. Mintegy 300-an indultak a tanyaközpontok, falvak és városok felé, hogy szakmai gyakorlatot szerezzenek és egy év után letegyék az oklevélszerző vizsgát. A nevelők döntő többsége megyénkből származik. A beosztás mindenki legteljesebb megelégedésére történt Pénteken délután mindannyian új munkahelyükre indultak, ahol már lakásuk és ellátásuk biztosítva van. Az aratással egyidősen végezzük el a tarléhántást Megyeszerte folyik az aratás. A kasza alá érett gabonából naponta többezer holdon kerül keresztbe a termés. Nem tekinthető azonban befejezettnek az aratás addig, míg a kombájnt, aratógépet és a kézikaszát nem követi az eke, vagy a tárcsa, vagyis míg el nem végezzük a tarlóhántást. Nem lehet eléggé hangsúlyozni ennek jelentőségét. Csapadékban szegény vidékeink gabonaterületeinek legjelentősebb nedvesség- megőrző tényezője az aratással egyidőben végzett tavlóhántás. Forró nyári napokon pár napi késés is számottevő veszteséggel járhat. A taxlóh'ántással tudjuk csak megakadályozni a nedvesség elpárolgását. Nem lehet ugyanakkor közömbös az sem, hogy az aratás után visszamaradott tarló és gyökérzet — mely tömegében megközelíti a letakarított szalma mennyiségét — milyen körülmények között és milyen hosszú idő alatt korhad el. Ugyanis párnapos száraz idő elégséges ahhoz, hogy a szárrészek és a talaj teljesen kiszáradjanak és ha már elekor végezzük a tarlóhántást, igen sok értékes anyagot veszítünk el. A tarlóhántás azonnali elvégzése fontes a gyomok elleni küzdelemben is. A gyomosodás jelenlegi mértéke is elsősorban a hosszú évek óta elmulasztott vagy későn 'végzett tarlóhántás eredménye. A gabona közt meghúzódó gyomok — amelyek túlnyomórészt alacsony növésüek —. az aratás után viszonylag rövid időn belül magot érlelnek és azt gyorsan el is hullatják. Az aratás előtt, vagy ezzel egyidőben elhullott gyommagvak a területen elfekszenek, ha későin kerülnek le- széntásra, csak a következő év tavaszán csíráznak ki. A tarló- hántás ennek elejét veszi. Ilyenkor a már elhullott gyommag a nyirkos talajban csírázásnak indul, kihajt. Ezeket a gyomokat aztán a tarlóhántást követő ta- lajápolúsi munkáikkal, vagy éppen a koraőszi mélyszántással megsemmisíthetjük. Az aratás utáni azonnali tarlóhántással a rovarokat is irtjuk. mert a peték, álcák tömegeit forgatjuk a talajba, ahol nagyobb részük elpusztul. Maga az egész munkafolyamat gyorsaságot, kevés erőt igényel. Ma már rendelkezünk olyan gépparkkal, hogy termelőszövetkezeteinknél az aratással szinte egyidejűleg végezhetünk tarlóhántást, sőt géppel tudjuk segíteni az egyénileg dolgozó parasztságot isT Itt azonban meg kell említeni azt is, hogy mikor a tarlóhántásról beszélünk, nem mindegy, hogy azt milyen minőségben végezzük el. A gyakorlatban bevált eszközök az eke és a tárcsa. Hogy melyiket miikor használjuk, azt a talaj, valamint a gazdaság mindenkori adottsága dönti el. Rövidre vágott tarló esetén kitűnő és gyors munkát végez a megfelelően beállított tárcsa. Még szárazabb talajokon is jó munkát végezhetünk hossz-keresztirányban való tárcsajáratással. A magasabb tarlót jó eredménnyel forgathatjuk a talajba ekével. Akár tárcsával, akár ekével végezzük is a tarlóhántást, a minőség mellett fő a gyorsaság és lehetőleg az igen laza futóhomokterületek kivételével minden learatott területet bántsunk fel. Még lazább talajokon is végezhetünk tarlóhántást, ha oda az ősszel ismét vetni akarunk. A helyes nedvességtárolós, a gyomirtás, a korhadáé jó feltételeinek biztosítása érdekében tarlóhántást 8—10 ccntimé- teriicl mélyebben soha ne végezzünk. Az időben és jó minőségben végzett tarlóhántás sem járhat teljes eredménnyel, ha a talajápolásról megfeledkezünk. Akár tárcsázunk, akár szántunk, ne felejtsük el a fogas vagy henger járatását, sőt még ezt követően is fogasoljunk őszi szántásig annyiszor, ahányszor a gyomosodás, illetve a talajfe’ü- lett tömődöttsége ezt megköveteli. Traktorosaink, agronómusaink, termelőszövetkezeteink harcoljanak szívvel, lélekkel a tarlóhántás gyors elvégzéséért, hasonlóképpen az egyénileg dolgozó parasztok is. Csak a tarióhántás elvégzésével lehet már mos' biztosítani a jövő évi magasabb termést. Bank Gyula. megyei főagronómua. I
