Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. július (10. évfolyam, 153-179. szám)
1955-07-28 / 176. szám
TsK-iiioiBogrslfistk készülnek a k i s k a n t é I e ^ y II il z i járásban JlidiceL Leóéi DCalúciára Drága Barátaink! A GÁTÉRI TANÁCSHÁZA előszobájában színes falitábla vonzza az arra járók érdeklődését. A gátéri Vorosilov Termelőszövetkezet fejlődését szemlélteti a tábla. Kitűnően megrajzolt grafikus ábrák mutatják: hogyan gyarapodott, fejlődött ez a gazdag szövetkezet 1950-től a mai napig. Külön sor adat jelzi a földterület, a tagok száma és a jövedelem növekedését, lent az egyes üzemágak, állattenyésztés, nôvényteçmelés, sertésállomány, baromfiak állományának növekedése olvasható le az egymást követő évek számai alapján. Sokan fordulnak meg a tanácsházán, sokan állnak meg a tábla előtt, hogy végignézzék a fejlődés mindennél ékesebben bizonyító számait. A KISKUNFÉLEGYHÁZI JÁRÁSI TANÁCS népművelési osztálya, amikor nyári agitá- ciós tervét előkészítette, nagy- jelentőségű lépésre határozta el magát. Úgy döntött, hogy helyi erőkkel elkészítteti a járás ösz- szes termelőszövetkezeteinek fejlődését szemléltető falitáblákat. A szövetkezetekről szóló .képes »történelem-« jórészt már készen áll. A legtöbb község meg is kapta az egyforma kivitelű, hozzáértő grafikusok által készített igen ízléses táblákat, hogy kellő helyen, a falusi dolgozók rendelkezésére bocsáthassák a szocialista nagyüzemi termelés előnyeit, a termelőszövetkezetek fejlődését ábrázoló beszédes adatokat, grafikonokat. Jó szolgálatot tesznek ezek a táblák most, amikor pártunk nagyjelentőségű határozata falun ma az egyik legfontosabb feladatként jelölte meg a szocialista szektor fejlesztését. A JÁRÁSI NÉPMŰVELÉSI OSZTÁLY munkatervében azonban a termelőszövetkezetek fejlődésének népszerűsítésére nem ez jelenti az egyetlen célkitűzést. Tárgyalások folynak a TTIT kiskunfélegyházi szervezetével arra nézve, hogy helyi szakemberek közreműködésével megindítják a járás termelőszövetkezeteinek történetírását. A járásban dolgozó termelőszövetkezetek megalakulását és fejlődését részletesen és sokoldalúan tárgyaló kis monográfiák egészítenék ki azokat a szemléltető ábrákat, melyek egymásután jelennek meg a községekben elhelyezett faliuj- ságtáblákon. Mindez termelőszövetkezeteink élő és agitativ történetének lerögzítését jelenti és egyben azt is, hogy a járási népművelési osztály komolyan és sokoldalúan igyekszik megvalósítani pártunk határozatát a mezőgazdaság fejlesztésére. EGÉSZ SOR HELYI KEZDEMÉNYEZÉS felkarolásával is szolgálja a népművelési osztály ennek a fontos határozatnak a megvalósítását. Kiskunmajsán például azt javasolták a község vezetőd, hogy hevenyészve ösz- szeállított dicsőségkönyvek helyeit készítsenek a járás területén az egyes községek dolgozóinak hőstettei feljegyzésére alkalmas olyan dicsőségkönyveket, amelyek hosszabb időre, több évre elegendő betétlapokat tartalmaz és necsak a tényeket rögzítsék banne, hanem a bejegyzés mellé helyezzék el a dicsőségkönyvben az érintett dolgozó paraszt vagy termelő- szövetkezet fényképét, fényképes dokumentumait. Ezt a helyes kezdeményezést, illetve javaslatot a járási népművelési osztály .továbbította felettesének és minden község Imp olcsó, szép, központilag megrendelt dicsőségkönyvet. amely többéves bejegyzéseket enged meg, így tehát a község gazdasági éleiének több esztendőre terjedő jelentékeny adat- gyűjteménye, írott történelme lesz. Hasonló jó kezdeményezés történt a közelmúltban Csolyós- páloson, ahol a tanyavilágban rendeznek 25—30 kilométeres hatósugarú terület sz.'ünára falunapot A tanyai találkozó előkészületei kitűnően haladnak Kígyós, Tajó, Kömpöc és Cso- lyóspáios dolgozói számára a járási kultúrház műsorbrigádja és a helyi szervek egésznapos, változatos műsort rendeznek. A járásban több helyen is rendeznek még a csolyóspálosiak kezdeményezése nyomán hasonló tanyai összejöveteleket, egésznapos műsorral rendezendő talál kozókat. ÖRÖMMEL FOGADTA a népművelési osztály azt a széleskörű kezdeményezést is, amely ugyancsak Kiskunmajsáról indult ki. Augusztus 20—21-én Közismert tény, hogy a nyers gyümölcsöt fogyasztás előtt meg kell mosni, mégis sok olyan ember van, aki ezt nem teszi meg — részben a körülmények miatt, például az utcán zacskóban vett barackot menetközben fogyasztja el; részben nem végzi el a gyümölcs mosását — azért, mert nem ismeri a mulasztás káros következményeit. A fogyasztásra alkalmas gyümölcs a mindennapi életünkben többféle megbetegedést okozhat, melyeket két csoportba osztunk: fertőző betegségekre és mérgezésekre. A gyümölcsök által okozott fertőzés teszi ki a megbetegedések legnagyobb részét. A mosatlan gyümölcs fogyasztása utáni betegségek első csoportjának megbetegedéseit baktériumok okozzák, ezek közü;. gyakoriság szempontjából a gyomorrontás fordul elő legtöbbször. A gyomorrontás nem egy bizonyos kórokozóhoz kötött betegség, hanem a mosatlan gyümölcsről bekerült baktériumok tömegének, illetve sokszor az elfogyasztott nagy gyümölcsmennyiségnek a következménye. Ezeket gyakran a gyümölcs gondos lemosásával megelőzhetjük. A fertőző kórokozó sokféle úton kerülhet a gyümölcsre. A fertőzésben legnagyobb szerep a legyeknek jut, de nem szabad lebecsülni a gyümölcsfákról a fogyasztóig jutott gyümölcs útjában azt a sok keebben a községben az összes helyi szervek bevonásával nagyszabású mezőgazdasági termény, tenyészállat, áru- és kézműipari kiállítást tartanak vásárral egybekötve. A község a kiskunsági szocialista gazdálkodás eredményeit és az élenjáró egyénileg termelők munkáját akarja bemutatni és szívesen látja a kiállításon a környékbeli községek dolgozóit és kiállítóit is. Az előkészületek már meg is indultak, a községi tanács augusztus 10-ig fogadja el a vidéki benevezéseket. À járási népművelési osztály a kulturális programm szervezésében és más fontos tennivalók elvégzésében nyújt majd hathatós támogatást Kiskunmajsán. A KISKUNFÉLEGYHÁZI JÁRÁSBAN tehát a termelőszövetkezetek eredményeinek népszerűsítésével, a helyi kezdeményezések felkarolásával is igyekeznek hozzájárulni a népművelés dolgozói, aktivál pártunk politikájának végrehajtásához. zet sem, nem utolsó sorban a fogyasztó kezét sem, melyek mind akaratlanul is, kórokozó? kát vihetnek a gyümölcsre. A mosatlan, nyers gyümölcs a vérhas terjesztője lehet, de nem egyszer sokkal súlyosabb betegsége, tífusz, cholera kórokozóját juttatta a szervezetbe, Nem is olyan ritkán, különösen gyermekeknél, kik egyes gyümölcsök ízét még nem jól ismerik, mérgezések jöhetnek létre mosatlan gyümölcs fogyasztása után. Ez úgy válik lehetségessé, hogy egyes gyümölcs- fajtákat, mint például a szöiő, rendszeresen, másokat pedig szükségszerűen védenek a bogarak ellen különféle vegyszc __ per metezésével. A rézgálic köz- [ ismert méreg, és tudvalévő, hogy igen gyakran használnak a permetezéshez dohánylevél szárából készített oldatokat, ami az emberi szervezetre ható legveszedelmesebb mérgek egyikét, a nikotint tartalmazza. Mivel a permetező szerek vízben vannak oldva, a vízzel való gondos lemosás maradéktalanul eltávolítja azokat. Mindebből nyilvánvaló, hogy a nyers gyümölcs lemosása elsősorban egyéni érdek, szülők részére azonban kötelezőnek foghatjuk fel. Leghelyesebb, ha folyóvizet használunk, gondosan ügyelve arra, hogy a víz mindenütt, még a gyümölcs szára és teste között is alaposan cserélődjön. Ki&hunfélegyházi ./egyset Nagyobb tisztaságod! Aki belép a kiskunfélegyházi járási tanács lépcsőházába, a fordulónál, az udvar felé nyíló ajtó mellett elég nagybetűs feliratot lát, amely azt mutatja, hogy a kisudvaron áthaladva a látogató beléphet a járási tanács dolgozóinak szakszervezeti kultúr- ottlionába. Naponta jópár ember megfordul a tanácsnál, megnézik a feliratot és csak úgy kíváncsiságból bekukkantanak a nyitott ajtón túl található kis udvarba. Bekukkantanak és megcsóválják a fejüket. Ugyan miért? Egyszerűen azért, mert a szakszervezeti klub előtti udvarban határtalan rendetlenség, szenny és szemét halmozódott fel. Lehet, hogy hosszú hónapok óta nem takarították ki ezt az udvart, legalább az enyészőfélben lévő faltörmelékek, pókhálós szemétkupacok erről árulkodnak. Nem válik valami túl nagy dicsőségére a tanács szakszervezeti vezetőinek sem ez a kis udvar, annál is inkább, mert a szemetet »romantikus« pocsolyák is környékezik a bőségesen odalocsolt mosogatóié maradványaként. A mosogatóié valószínűleg az épületben megnyílt cukrászda szüleménye, de éppen olyan gusztustalan, mint a félig megkövesedett szemét. A kiskunfélegyházi dolgozók úgy vélik, nem kerülne nagy fáradságba a járási tanács szakszervezeti bizottságának, ha valamivel nagyobb odaadással szorgalmazná a szakszervezeti kultúrhelyi- ség bejárata előtt terjengő szemét és mosogatóié rendszeres, naponkénti eltakarítását. Rosszaló fejcsóvilások helyett bizonyára helyeslő fejbólintáso- kat kapna a tanácshoz látogató dolgozók részéről. Egészségügyi tanácsadó Miért kell megmosni a nyers gyümölcsöt? Szíves elnézésüket kérjük, hogy 1955 június 13-án kelt táviratukra, amelyben a lidicei mártírok tiszteletére emelt emlékmű leleplezéséről számolnak be, ilyen megkésve válaszolunk. Válaszunkat az a körülmény hátráltatta, hogy először az önök táviratát cseh nyelvre, mostani levelűnket viszont magyarra kellett fordíttatnunk. Különös örömmel és meghatottsággal fogadtuk a hírt, hogy városukban a lidicei mártíroknak emlékművet ■ állítottak fel. Európa területén ez az első lidicei emlékmű és annál kedvesebb nekünk, hogy a testvéri Magyarország területén van. Már azelőtt is bizonyára sokat hallottak és olvastak a lidicei tragédia visszhangjáról a világ minden táján. Ez a visszhang és a szolidaritás a háború idején csak a fasiszták által nem megszállt országokban nyilvánulhatott meg — tehát Európa túlnyomó részén kívül. Abban az időben műemlékeket állítottak fel, helyiségeket, kerületeket, és utcákat neveztek el Lidice tiszteletére, különösen a tengerentúli országokban, például Dél-Amerikábam ahová csak a háború híre jutott el. Most tehát azokhoz az emlékművekhez, amelyek Montevideó- ban, Gallauban, panamai, ülinoisi Lidicékben állnak, a testvéri magyar Kalocsában emelt emlékmű is társul. Drága kalocsai békeharcosok, köszönjük a halottainkkal szemben tanúsított tiszteletüket. Köszönjük az összes magyar békeharcosoknak azokat a gyönyörű rózsafákat, amelyeket a lidicei barátság és béke kertjébe küldtek és amelyet 1955 június 19-én ünnepélyesen megnyitottunk. Szilárd meggyőződésünk, hogy a béke megőrzéséért kifejtett közös erőfeszítésünk — amelyről a kalocsai Lidice-emlékmű és a Lidicében virágzó magyar rózsák tanúskodnak — nemcsak a mi két országunk testvéri népeinek, de az egész emberiségnek jobb és boldogabb jövőt biztosít. Őszintén reméljük, hogy alkalmat találnak arra, hogy megbízottakat kiküldjék hozzánk. Mindenesetre azonban arra kérjük az Elvtársakat, szíveskedjenek az emlékmű fényképét elküldeni nekünk. Éljen a Kalocsa és Lidice közötti barátság! Lidice, 1955 július 14. Az új Lidice lakosai nevében: Ruzena Krásová, a Városi Nemzeti Bizottság elnöknőjei A lidicei hősök emlékműve Kalocsán film ism érteién Isten hozta mister Marshall Több, mint másfél évtizede szenvedi már a spanyol nép a fasiszta Franco rendszer diktatúráját. E hosszú idő alatt sok cselekedettel keserítették meg a spanyolok életét, egyet azonban mégsem sikerült elérniök: nem tudták megölni a spanyol nép szabadság és függetlenség vágyát. Egyre erősebben bontakozik ki a szellemi ellenállás a francoista ideológiával szemben, és ennek az ellenállásnak, a haladó gondolat spanyolországi előretörésének egyik jelentős bizonyítéka ez a filmszatíra is. A film haladószellemű alkotói kétfelé is irányították gúnyos szatírájuk élét. Egyfelől leleplezik az amerikaiak előtt hajbókoló, nagyzoló és nagyravágyó, a népet ide-oda rángató spanyol vezetőséget. A művészek az egész spanyol társadalom keresztmetszetét rajzolják meg egy kisváros életén keresztül. A szatirikus mondanivaló éle másfelől az amerikai imperializmus eilen irányul, amely hangzatosán hivalkodó jelszavakkal próbálja segítségnek feltüntetni a nyugateurópai népek előtt azt, ami valójában nem segítség, hanem rablótörekvés és elnyomási szándék. A filmet nagy sikerrel mutatták be vidéki nagyobb városaink és a kecskeméti Árpádfilmszínház. S a közeljövőben bemutatásra kerül a megye többi mozijában is. Jelenet a filmből.
