Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. július (10. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-28 / 176. szám

Népnevelő Híradót adtak ki a k u n szén t m i k ló si járásban A népnevelő munka színvona­lában, — mióta a községi párt- bizottságok, párt vezetőségek létrejöttek, — javulás tapasz­talható. A járási pártbizottsá­gok is egyre jobban szívügyük­nek tekintik a községekben fo- llyó agitáció irányítását. A nem­rég megtártott népnevelő tan­folyamok levezetésébe például a járási titkár elvtársak is bekap­csolódtak. A dunavecsei járási pártbi­zottság tovább ment ennél: — »Népnevelő Híradóit szerkesz­tett. Ezt a kunszentmiklósi já­rási bizottság átvette és tovább­fejlesztette. Igen helyes kezdeményezés ez az agitációs munka javí­tása érdekében. ilyenformán a járási bizottság jó érvekkel tudja segíteni a községekben folyó agitácjót. A kunszentmiklósi »Népne­velő Híradó« bevezető részében a termelőszövetkezetek ered­ményeivel foglalkozik, jó helyi érveket nyújt a népnevelők szá­mára. Ilyenek például: A íülöpszállási Alkotmány Termelőszövetkezetbe egy év­vel ezelőtt lépett be Papp La­jos. Belépésekor teljesen nincs­telen, szegény ember volt. Most háztáji gazdaságában egy anya­kocája van, 5 darab malaccal. Van még két darab süldője és kb 100 darab baromfija. A kö­zelmúltban eladott egy 104 ki­logrammos süldőt, melyért 2000 forintot kapott. Ez évben egy tehénnel akarja gyarapítani háztáji gazdaságát. Harcsa János, a fülöpszállási Alkotmány TSZ tagja, 1954-ben 40 mázsa gabonát kapott többek között. Az elmúlt évi jövedel­méből két darab kerékpárt, egy tűzhelyet és egy rádiót is tu­dott vásárolni. A Népnevelő Híradó további részében a rendeleteket is ismerteti. Többek között -az állami gabo­nafelvásárlással foglalkozik oly módon, hogy az esetleges ellen­séges hangokat is vissza tudják verni a népnevelők. Ez a Népnevelő Hiradó első példánya. Meg kell állapíta­nunk, hogy még érdekesebbé, jobbá le­hetne tenni. Ehhez az szükséges, hogy a községi pártszervezetek vezető­ségei ne csak olvassák azt, ha­nem segítsenek elkészítésében is. Sok hasznos tapasztalat összegyűlik egy-egy községben, amit a másik községben is jól fel lehelne használni. írhatná­nak a községi pártszervezetek egy-egy jó népnevelő módszeré­ről, hogy miként agitálták meg eredményesen egyik-másik dol­gozó parasztot az állampolgári kötelezettség teljesítésére, vagy a termelőszövetkezetbe való be­lépésre, stb, Maguk a népneve­lők is segíthetik a járási bizott­ságot a Népnevelő Híradó meg­szerkesztésében azáltal, hogy megírják észrevételeiket, vagy saját tapasztalataikat a népne velő munkával kapcsolatban. Reméljük, a Népnevelő Hír­adó egy-két példány kiadása után nem fog megszűnni, ha­nem egyre színvonalasabbá fog válni. Helyes lenne, ha a többi járási pártbizottságok is szer­kesztenének Népnevelő Híradót s ezzel is segítenék a községek­ben folyó agitációs munkát. Jusztinák rádiót vásároltak az államtól kapott pénzen Jusztin Mihály tiszaújfalusi 8 holdas dolgozó parasztot ismerik és megbecsülik a környékbeliek. Nemcsak mint kiváló gazda, hanem mint kötelességtudó is, kivívta magának a tekintélyt. Az idén is jó termést takarított be kenyérgabonából, Majdnem három holdon 3023 kilogramm búzája és rozsa termett. A ve­tőmagon, a beadáson és a ház­tartási szükségletén kívül tíz mázsa gabonája maradt. Va­lamennyit eladta az államnak értékesítési szerződésre. Mivel nem vette igénybe a kedvez­ményeket, a beadott búza és rozs után mintegy 2500 forint készpénzt kapott és jár neki két mázsa korpa is. Jusztin Mihály elmondja dől gozó paraszttársainak, milyen jól járt azzal, hogy az államnak adta el a gabonáját. A 200 kiló korpát 300 forintért kapja meg ugyanakkor, ha a piacon kellett volna megvásárolnia, legalább 1200 forintot adhatott volna érte. Ú ezt úgy számítja, mintha ennyivel magasabb árat kapott volna a gabonájáért. Van egy tehene. A 200 kiló korpa 400 li­ter tejet jelent Jusztinák ház­tartásában, ami pénzben kife­jezve újabb 1200 forint. Megörüllek a szabadfelvásár­lási gabona után lmpolt jó pénznek, mindjárt felkerekedtek és elmentek Kiskunfélegyházára rádiót vásárolni. A kecskeméti tsz-ek túlteljesítik másodvetési terveiket Kecskemét határában az ara­tással egyidőben és párhuzamo­san folyt a tarlóhántás és má­sodvetés. Ennek a szorgalomnak köszönhető, hogy pillanatnyilag már a learatott gabonuföldek közel háromnegyed részén kész h tarlóhántás s másodvetési tervét is 70 százalékon felül tel­jesítette a járás. A tarlóhántás holdakban számítva eléri a 4500 holdat, a másodvetés pedig meg­közelíti, a 2000 holdat. Számos termelőszövetkezet ebben a munkában is élenjár. A Győzelem, az Igazság már befejezte tarlóhántási tervét, a Béke és Uj Tavasz TSZ túl is teljesítette. Az előbbi 139, az utóbbi 65 holdat hántott fel. Legtöbb másodvetést a Sza­badságharcos TSZ végzett, — a tervezett 45 holddal szemben 92 holdat vetett be eddig. A Béko TSZ ugyancsak 10 holddal teljesítette túl eredetileg terve­zett^ hold másodvetését, A könyvtárak versenye A közelmúltban hírt adtunk arról, hogy a Kecskeméti Ka­tona József Megyei Könyvtár veisenymozgalmat indított és jelentős vállalásokat tett a könyvpropaganda fejlesztése ér­dekében. A vállalások között szerepel az íb, hogy az olvasók számát december 31-ig egymil­lióra növelik. Ez a közlés nem felel meg a valóságnak. A ver­senypontok között az szerepel, hogy a könyvtár nem az olvasók, hunem a kölcsönzések számát emeli egymillióra a jelzett Idő­pontig. Épül a Kecskeméti Gépállomás Szépen halad az építkezés a Kecskeméti Gépállomáson. A többmilliós beruházásból az idén a szerződések szerint mintegy 2 millió 500 ezefr forint értékű beruházás valósul meg. Az év végére már hat család beköltözhet a három új iker- talcásba. Két kétszba-konyhás épület pedig tető alá kerül. Egy­millió 324 ezer forint értékben pedig elkészül a gépjavítómű­hely, a pihenőszín falfelhúzása mintegy 50.000 és a hangárszín alapozása pedig 25.000 forint költséggel. A gépállomást bekapcsolják a városi vízhálózatba is, A háló­zat kiépítése már megtörtént, 219.000 forint beruházással. A gépállomás egész területét drót­háló kerítéssel vonják körül. A munkák jó ütemben ha­ladnak s az ÉM Bácsmegyei Építőipari Vállalat terven felül mintegy 280—300 ezer forint ér­tékű beruházást helyezett kilá­tásba. Koaçel 2000 hold tarlóvetés Tiszakécskén Az elmúlt hetekben kívánni sem lehetett volna kedvezőbb időt a tarlóhántásra és másod­vetésre. A szokatlanul bősége­sen lehullott csapadékot a fel­szántott tarló jól tartalékolja, a megázott talajba került má- sedvetés pedig, — ha az esős nyárra még hosszú enyhe ősz is következik — bőséges ter­mést, takarmányt ad. Jól számítottak tehát a tisza- kécskei dolgozó parasztok is akik a kecskeméti járásban a legnagyobb területen: 1860 hol­don végeztek eddig másodve­tést. Különösen sok rövidte­nyészidejű kukoricát lehet látni idén a tiszakécskei tarlók he­lyén. Holdanként legalább 8— 10 mázsás termésre is számít­hatnak belőle. Nagyobb gondot a csépfési tűzbiztonságra! 1955. július 22-én 15.30 órakor a kecskeméti határban, Kis­fái 57. szám alatt hatalmas arányú gabonatűz keletkezeit, — melynek következtében 500 kereszt rozs és 40 kereszt, árpa vált a tűz martalékává. A tűzkárosultak Vörös Sándor, Balogh tm- "e, Pozsgai István és Berente Menyhért egyéni dolgozó pa­rasztok. A tüzet a három motorosjárművel kivonuló kecskeméti tűz­rendészen alosztály oltotta- el. A lefolytatott vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a tűz a traktorból kipattanó szikrától keletkezett annak következtében, hogy a traktor kipufogója nem volt szikrafogóval felszerelve. Szlávlk Pál gépkezelő ellen bűnvádi eljárás Indult gondatlan­ságból előidézett tűzvészokozás bűntette miatt. Nevezett gép­kezelő több mint 160 mázsa gabonával rövidítette meg dolgozó népünk államát. Az okozott kár pénzértékben 38.470 forint. Július 26-án a Tompái Állami Gazdaságban cséplés alkal­mává! ugyancsak a traktorból kipattanó szikrától tűz keletkezett, melynek következtében 100 kereszt búza és 80 mázsa szalma, égett meg. Az okozott kár 7460 forint. Az erőgépkezelő ellen az eljárás megindult. Ezúton hívjuk fel a cséplési munkálatoknál közreműködő erőgépkezelők figyelmét arra, hogy cséplés alkalmával a hatásosan működő szikrafogók alkalmazására fokozott gondot fordítsanak, mert a szikrafogó hiánya, vagy annak hibássága következtében keletkezett tűzesetek miatt minden esetben bűnvádi eljárás indul meg a gépkezelők, mint cséplési felelősök ellen. Példái mulat a tejbegyüjtcsben Kunszállás Félév alatt 216.884 forintot és 114 mássa korpát kaptak a termelők y i Csak úgy találomra meg­kérdeztem egy szembejövő idős parasztasszonytól: mondja, nénikém, Simon elvtárs mer- refelé lakik? Szinte magam sem hittem, hogy útbaigazítást kapok, hiszen Simon Miklóst mindössze néhány héttel ezelőtt helyezte ide, Alpár községbe a Kiskunfélegyhá­zi Járási Pártbizottság. S mégis, szinte magátólértetődően hang­zik a válasz, az útbaigazítás. Igen, Simon elvtársat ma már mindenki ismeri a faluban. Ki is hát Simon Miklós? Mi­ként került Alpárra? Amit eddig tudok róla, azt a járási pártbi­zottságon hallottam. Az ő törté­nete egyszerű, megszokott ha­zánkban. Simon Miklós egyike volt azoknak, akik 1945-ben sza­badságot, földet kaptak. S fia­tal feleségével együtt mint új- gazda, szinte tíz körmével túrta a földet. Később DÉFOSZ-titkár lett és rövidesen pártiskúlára került. Vasszorgalommal, mohó érdeklődéssel tanult és a párt képzett kommunistát, pártmunkást faragott belőle. 1950-ben főhadnagy lett, most pedig a párt hívó szavára önként jelentkezett falusi pártmunkára. Így lett két községben, Alpáron és Tiszaújfalun instruktor. Most pedig itt ált előttem Si­mon Miklós, a volt főhadnagy, öltözékén még ma is meglátszik, hogy nemrég katona volt. Egy­szerű sportinget, lovaglónadrá­got és csizmát visel. Kérdéseimre katonás tömörséggel ad választ. Kicsit fáradtnak, megtörtnek látszik. Csizmája is egy kissé RÁ FAL sáros. A »tűzvonalból« jöttem — mondja félig tréfásan. — És tu­lajdonképpen igazat is mondott, ugyanis éjt nappala téve, ott küzdött ő is a falu népével együtt a gátakon, feltartóztatva a háborgó Tiszát. Szervezte az árvízvédelmet. Gátvédő anyagot szerzett, bíztatta, lelkesítette az embereket, s maga is csákányi és ásót ragadott a kezébe és lapátolta a földet a veszélyezte­tett pontokon. Ott ismerték meg őt a veszély óráiban a falusiak. Ezért ismeri már mindenki Si­mon elvtársat mindkét község­ben. Mindössze néhány hete költö­zött le feleségestül, gyerekestől Alpárra. Ez a rövid idő legfel­jebb csak ismerkedésre elegen­dő. Mert hát ő nem ismerős a faluban, nem erre a vidékre való. Meg kell mondani, egyesek eleinte nem valami szívesen fo­gadták. Amikor megérkezett a faluba, a községi pártvezetőség­ben páran még így vélekedtek: »Messziről jött epibert hoztak ide. Nincs a mi falunkban olyan, aki el tudná látni ezt a munkát?« Itt van például Haticza János elvtárs, aki Alpáron Simon elvtárs előtt volt az instruktor és saját kérelmére vissza került a tsz-be. Azt gondolta, hogy megjött Simon elvtárs, így hát minden felelősség az övé. Rajta kívül még mások is így gon­dolkodtak. Azóta nagyrészük már belátta, hogy Simon élvtárs le­gény a talpán, sokat segít a munkában, Néhányan azonban ennél tovább nem mennek. Azt mondják: ha idejött segíteni nekik, hát segítsen, csinálja a dolgot, majd ők meglátják, lesz-e eredmény? Simon elvtársat nem riasztja vissza az ilyen vélemény. Fá­radhatatlanul járja a határt, ahtívaüléseket tart, beszélget a pártvezetőségt tagokkal. S van is már eredménye munkájának. Alpár teljesítette a gyorsbeadási tervét. A gyengelábon álló tsz- mozgalom is erőteljesen fejlődik, erősödik. Az alpári »Dolgozó« TSZ-be új tagok kérték felvételü­ltet. A tiszaújfalusi Alkotmány TSZ-be is 14 dolgozó paraszt ír­ta alá a belépési nyilatkozatot. Sóstó környékén a parasztok maguk kérték Simon elvtársat, menjenek ki hozzájuk, ma­gyarázzák meg számukra a tsz alapszabályát. így hát mindkét községben épül, terebélyesedik az új élet fája. Az új élet formálói a kommu­nisták Alpáron és Tiszaújfalun is. S miközben az életet formál­ják, ők maguk is átalakulnak. A bizalmatlanság ködfüggönye kezd szertefoszlani. Ma már egyik-másik kérdésben maga Haticza elvtárs is kikéri Simon elvtárs véleményét, javaslatait. Kezdi úgy tekinteni, mint egy tapasztaltabb testvért. Mi en­nek a titka? Elsősorban az, hogy aki kommunistának vallja ma­gát, az érzi és tudja: Alpár és Tiszaújfalu boldogulásáért sem egyedül Simon elvtárs, hanem együttesen ml, kommunisták, vagyunk felelősek, R, M, Kunszállás a tejbegyűjtés ha­vi tervét állandóan felül telje­síti. Az éves tervben 59 száza­léknál tartanak. Az eredmény alapja, hogy a párt, a tanács s a tejgyűjtő naponta számontart- ják a begyűjtési munkát; úton- útfélen beszélgetnek a terme­lőkkel. A község három termelőcso­portja rendszeresen túlteljesíti havi tervét, mindhárman sza­bad tejet is szállítanak s meg­kapják a literenként járó fél kg korpát. Az Alkotmány TSZ például ez évben 29 mázsa kor­pát kapott, 44 forintos áron. Hu úgy számítjuk, hogy a kor­pa szabadpiaci ára 500 forint mázsánként, akkor kitűnik, hogy a tsz az első félévben csupán a tejbeadásból több mint 13.000 forint jövedelemhez jutott. Az egyéni gazdák 90 százalé­ka is becsületesen szállítja a te­jet. Konc Benő, 3 holdas gazda egy törzskönyvezett tehene után a beadáson felül 1312 liter sza­badtejet szállított, 4—4.2-es zsír­százalékkal. Ezért kapott 3782 forint tejpénzt és 297 kg korpát. Törteli Kálmán tsz-tag háztáji tehene után 4 hónap alatt 901 liter tejet szállított. 2450 forint tejpénzt és 135 forint prémiu­mot kapott. Ilyen tsz-tag van még a községben tizenöt. A megyei tejipari vállalat és a kecskeméti tejüzem biztosít­ja, hogy pontosan, idejében tud­nak fizetni, korpát osztani. Fél év alatt Kunszálláson 211.400 forint tejárat, 5484 forint pré­miumot és 114 mázsa korpát- kaptak a termelők. Megjutalmazták a Kölcsönös Segitőtakarékpénztár aktíváit Kecskeméten a júniusban tar­tott takarékossági hónap alatt 780 taggal emelkedett az új be­tétesek száma. A múlt hónap­ban hét Kölcsönös Segítőtaka- rékpánztár alakult és 13 szer­vezése folyik. A KST jól dolgozó aktíváit július 27-én délután fél 5 óra­kor ankéton megjutalmazták. Ajándéktárgyat kapott: Rosen­feld Géza (Borforgalmi Válla­lat), Gnóth Istvánná (Tejipari Vállalat), Nagy Béla (Útfenn­tartó V.), Sasvári Ede (Kémény­seprő V.), Szijj Béla (Kiskeres­kedelmi V.), Lajos Ferancné (Földmű vessző vetkezet), Varjú Pál (Városi Tanács), Varga Jó­zsef (MÁV osztálymérnökség), Deák Józsefné (Cipőgyár), Tones László (Gépgyár), Karátsonyi Györgyné (Villamosmű), Kemen- czei Rózsa (MSZT), Adorján Im­re (Járás-bíróság), Becski Rézső- né (Gépkocsiközlekedési V.), Mu­hi Bertalan (Kinizsi Konzerv­gyár), Koperniczki Ferenc (Nép- fron-tbizottság), Sághy Ferenc (MÁV), Fehér László (Kordé- lyos Vállalat), Molnár Józsefné (SZMT), Tyukos Béla (Megyei Tanács). Pénzjutalomban Bokor Henrik, T. Nagy Sándorné, Ma­jor Ernáiméi, Trombitás Lajos és Fehér Sándor részesült,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents