Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. július (10. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-23 / 172. szám

Ezzel is törődjenek pártbizottságaink ! A közoktatás néhány kérdéséről Ház épül a gyárban. PÁRTBIZOTTSÁGAINKNAK nem lehet közömbös ifjúságunk nevelésének, az új nemzedék fejlődésének ügye, figyelemmel keil kísérniük az ifjúság neve­lését, a munkásság, a paraszt­ság soraiból nevelt új értelmi­ség kialakítását. Ahol az ifjúság szocialista nevelésével való ál­landó, gondos törődés háttérbe szorul a többi fontos teendő mellett és csak egy munkatervi ponttá silányul az oktató-nevelő munkával való törődés, ott a pedagógus tevékenységét sem fogják áthatni a tanításban, az iskolánkívüli foglalkozásokon azok a világnézeti, politikai és erkölcsi eszmék, amelyeket meggyőződéssé akarunk érlel­ni ifjúságunkban. AZ IFJÚSÁG NEVELÉSÉ­VEL való kampányszerű fog­lalkozás vezetett sok esetben azokhoz a kirívó jelenségek­hez, amelyekért elsősorban az iskolát hibáztatták ■ egyes elv­társaink, pedig legtöbbször az is okozója volt, hogy pártbizott­ságaink megfeledkeztek a poli­tikai segítségről. Pártunk az oktató-nevelő- nunka színvonalának állandó emelését tűzte pedagógusaink elé. A színvonal emelésén azonban a gyakorlatban leg­többször csak a tudományos— szakmai színvonal emelését ér­tették iskoláinkban és nem a tanulóifjúság osztálypolitikánk­nak megfelelő összetételét, tu­dásának, eszmei-politikai vér- tezetének, erkölcsi magatartá­sának, pártunk és dolgozó né­pünk által megkívánt mértékét Nem csoda, hogy akadtak éppen ezért olyan fiatal tanáraink is, akik az idealista világnézetet összeegyeztethetőnek tartották a materialista tudománnyal. Ezért csökkent az utóbbi idő­ben a munkás- és parasztfiata­lok egyetemi és főiskolai to­vábbtanulásra való jelentkezésé­nek aránya, ezért gyakori a panasz a középiskolás tanulók körében fellelhető nacionalista, soviniszta és kozmopolita né­zetek miatt. Meg kell állapíta­nunk, hogy pártbizottságaink gyakran elfeledkeznek az isko­lákban folyó oktató-nevelőmun­ka elvi-politikai irányításáról és segítéséről. A HIÁNYOSSÁGOK egy RÉSZE abból fakad, hegy a nevelőknek nem kielégítő az ideológiai, politikai és marxis­ta-pedagógiai felkészültsége. Az új pártoktatási évben tehát pártbizottságainknak nagyobb gondot kell fordítaniok a peda­gógusok ideológiai továbbképzé­sének ellenőrzésére és szervezé­sére. Emellett számoltassák be a területileg illetékes oktatási osztályok vezetőit a pedagógusok ideológiai továbbképzéséről, hangolják össze a tanácsok által készített pedagógus to­vábbképzési tervezetet a párt- oktatási tervekkel. A HIÁNYOSSÁGOK MÁSIK FORRÁSÁT abban kell látnunk, hogy csökkent az oktatási osz­tályok és a pedagógus szak­szervezet irányító munkájának pártossága, politikai színvonala. Hátráltatja az iskolai nevelő­munka megjavítását egyes pe­dagógusok túlzott igénybevétele is. A lajosmizsei iskolaigazgató például alapszervi titkár, járási pártbizottsági tag. helyi tanács­tag és végrehajtóbizottsági tag egyszemélyben. Másutt is talál­hatók hasonló jelenségek. Párt- bizottságaink hassanak oda, hogy az ilyen pedagógusok funkcióit arányosan osszák szét több dolgozó között, hogy ed­dig túlterhelt pedagógusaink a terhektől megkönnyebbülve töb­bet foglalkozhassanak az iskolai nevelés politikai színvonalának emelésével. ISKOLAI PÁRTSZERVEZE­TEINKRE (pártcsoportjainkra) is nagy feladatok várnak. Saj­nos, nem egy helyen alig isme­rik, milyen nagy kezdeményező erőt jelent a pedagógus párt­csoport, nem harcolnak eléggé a marxista-leninista szellemű oktató-nevelőmunka fejlesztésé­ért, az élenjáró szovjet pedagó­gia eredményeinek helyes fel- használásáért a pedagógusok politikai neveléséért. Jellemző hogy amíg a párttag pedagógu­sok gyakran végeznek népneve­lőmunkát iskolán kívül, a tantestületben végzett nép­nevelőmunkájukról alig be­szélhetünk. Persze, az igazság kedvéért meg kell jegyezni, hogy nem is kap­nak erre elég ösztönzést párt- szervezeteink részéről sem. PARTSZERVEZETEINKNEK (pártbizottságainknak) tehát alaposabban kell foglalkozni- ok most, az iskolai év előké­szítésének szakaszában is pe­dagógiai kérdésekkel, állandó­an figyelemmel kell kísérniük Termelőszövetkezetünk már július 6-án befejezte az őszi árpa aratását és cséplését és Kunbaja községben mi teljesítettük első­nek árpabeadási kötelezettségün­ket is. Termelési tervünket túl­teljesítettük 70%-kal, s 50 má­zsás takarmányalap helyett 150 mázsát hagytunk meg. Ezenfelül még prémiumként is osztottunk munkaegységenként 3.45 kilo­gramm takarmányt. Az őszi szét­osztásra is maradt még 89 má­zsa takarmánygabonánk. Pein Béláné, Kunbaja, Petőfi TSZ. * Dacolva az esős időjárással, a mai napig kévekötő aratógép­pel 46 katasztrális hold őszi árpát és 247 hold rozsot arat­déseinek eredményeit pedagó­gusaink munkájában, tanuló- ifjúságunk tudatában, gondol­kodásában és magatartásában. Itt igen fontos szerep jut a nem függetlenített járási köz­nevelési-felelős elvtársakra. Sajnos, még mindig altod olyan pártbizottságunk, ahol ennek a fontos funciónak a betölté­séről nem gondoskodtak. Arra is akad példa, hogy beállítot­ták ugyan, de feladatait nem jelölték ki, nem hívják meg a közneveléssel foglalkozó úie- sekre, értekezletekre. HASSANAK ODA pártbi­zottságaink, hogy a járási köz­nevelési felelősök az iskolai pártszervezet titkáraiból, a pedagógus pártcsoport t>izal- mikból, a DISZ és úttörő-csa- patvezetőkből, a pedagógus szakszervezet helyi vezetö.ből aktivát szervezzenek mi- guk köré, amelynek a segítségével pár­tunk politikai irányvonalát át tudják vinni a gyakorlati mun­kába. A köznevelési felelős elvtársaknak kell foglalkozni­uk a párt- és az állami ideoló­giai továbbképzés összhangjá­nak megteremtésével is az ebből kimaradt pedagógusok­nak a szakszervezeti erratái­ba való bekapcsolásával is. FEL KELL ISMERNIÜK pártbizottságainknak, hegy azok a jobboldali antimarxista és vallásos-idealista nézetek, ame­lyek a mi politikai, ideológiai nevelőmunkánk gyengesége miatt még jelentkezhetnek a közoktatásban is, szocialista építőmunkánkat, gazdasági és politikai feladataink még ered­ményesebb megvalósítását fé­kezik. A köznevelés kérdései­vel való fokozottabb törődés tehát a szocializmus építésével való odaadóbb foglalkozást, tö­rődést is jelenti. Sebő Gyula mb. politikai munkatársa tunk le. A munkában mindenütt élenjárt L. Szabó János és Krisztián Mihály, akik a múlt vasárnapi műszakon 16 kataszt­rális holdról aratták le a gabo­nát. Cséplőbrigádjaink is dereka­san dolgoznak. Már 13-án két vagon kenyérgabonát indítottunk útnak a kecskeméti villany- ! malomba a dolgozók kenyérellá- I tásának biztosítására. Ezentúl I folyamatosan két naponként 3 ! vagonnal küldünk kenyérgabo-1 nát a városnak. Ezt dolgozóink becsületbeli kötelezettségüknek tekintik. Mindnyájan megfogad­tuk, hogy kenyérgabonabeadási tervünket 35 százalékkal túltel­jesítjük. Erdélyi Béla, Bugacpusztai Állami Gazda­ság. EZ KISSÉ SZOKATLANUL hangzik, pedig a valóságban így van. Az építendő ház elemei: fal-panelei, oszlopai, lépcsőkar- jai, stb. — a vasbetonszerkeze­tek gyárában készülnek. Ily- módon a ház épületelemeinek nagyrésze egy ipari vállalat üzemeiben készül el, az építkezés helye pedig, ahol ezeket az előregyártott elemeket házzá állítják ösz- sze, lényegében szerelőtérré változik. A Szovjetunióban többszúz gyár épül, amelyekben elöre- gyártott vasbetont készítenek majd. Az ilyen gyárak létek- tése lehetővé teszi, hogy gyor­san és olcsón, a lehető legke­vesebb munka- és anyagráfor­dítással építsenek lakóházakat. AZ EGYIK ILYEN házépítő gyár — a Moszkva környékén lévő ljuberci épületelemgyár. A ljuberci előregyártott vasbeton­szerkezetek gyárában nagymé­retű épületelemek készülnek váz-paneles házak számára. — Egy ilyen ház váza nagy, két- emelet magasságú vasbetonosz­lopokból áll. Az építendő laká­sok padozatának és mennyeze­tének szintjén az oszlopokat vasbetongerendák kötik össze. Ezek az oszlopok és gerendák itt készülnek a gyárban. Elő­ször egy különleges szerkezet feltekercseli a vashuzalokat — az armatúrát. Egy ilyen arma- turaköteg hosszában betölti az egész formát. A TEKERCSELÉS UTÁN az előkészített forma futószalagon a betonozógép alá kerül, ahol' betonnal töltik ki. A betonnal! színijitig megtöltött formákban,! a keveréket vibrátorok sűrítik: össze. Innét a formák a szá-- rító kamrába kerülnek, ahol* a magas hőmérséklet hatására! a beton kőkeménnyé szilárdul,! keménységben nem sokkal ma-! rád el a gránit mögött.- így ká-: szülnek a ház vázának legfon­tosabb alkatrészei. AZ ÉPÜLET VAZA azonban! még nem ház. A házhoz fő-: démlemetekre van szükség,* amelyekből padlókat és meny-1 nyezeteket készítenek, vala­mint faiak és egyéb épület-' elemek kellenek. A ház fal- panelei ugyancsak a ljuberci' gyárban készülnek. íme így, gyártják őket: a forma alját*: amelyben a fal-panel készül ke­rámialappal fedik be. A for­mába belehelyezik az összehe-; gesztett armaturavázat és a kü­lönleges hőszigetelő betétlapo­kat, majd a formát kitöltik be­tonnal és szárítják. AZ ELKÉSZÜLT FAL-PA­NELT hatalmas híddarú sz-ái- lítja a raktárba. A panel belső oldala készen áll festéshez vagy a tapétázáshoz, külső oldalát világos kerámia burkolja majd,> Az így készült előregyártott elemekből az építkezés terüle­tén összeszerelik az épületet. A ljuberci gyár futószalagján ról minden órában három »la­kás« kerül ki. Az előkészített formát a betonkeverőgép betonnal tölti ki a közoktatási szervek íntezke­Cpaliui Leodezéink ír ják DCaloeiai idtärok r()iie(jrá(lőii zekben a hetekben két­hetes időtartamra nyolc­van kalocsai úttörő, fiú és leány utazott Visegrádra, hogy ott a tanév befejezése után táborozza­nak. A táborozás költségeit az úttörők a vasgyüjtés, a rendez­vények bevételeiből, takarék- betétekből biztosították jelentős részben, a hiányzó összeggel pe­dig a városi tanács és a DISZ sietett segítségükre. Így jutott el nyolcvan ka­-* locsai gyerek a festői szépségű Visegrád környékére. Máris nagyon sok élményről számoltak be. Hajóval utaztak végig a Dunán. Megcsodálták Sztálinváros, Budapest, Vác szép­ségeit. Üdvözölték a Naszályt, Nagyvillámot, a visegrádi felleg­várat. A vadregényes visegrádi A.pátkúti völgyben várták a sát­rak a táborozókat. A kökonyha felől ízes ételillat terjeng. Ezek voltak az első benyomások, ame­lyek oly örömmel töltötték el az úttörőket. Minden nap kürtszó­ra ébrednek. A Magda-forrás hús vize felfrissíti a még álmosakat is. Bőséges reggeli után, vagy a visegrádi Alkotmány TSZ-be mennek el segíteni, labdarúgó­csaták, vagy kirándulások teszik érdekessé a napot. Ebéd utáni pihenő után újra megélénkül a tábor környéke. Ismereteiket bő­vítik az úttörők akkor, amikor gyűjtik azokat a rovarokat, ame­lyeket az) Alföldön nem ta­lálnak meg, hogy az iskola gyűjteményét tegyék gazdagab­bá. Hasonlóan hasznosak a kirándulások, hiszen Nagymaros, a visegrádi vár és a környék más történelmi nevezetessége sok élményt és tapasztalatot nyújt. l^em lebecsülendők azok a ■L " hadijátékok, »nemzetkö­zi« labdarúgó-mérkőzések, rop* labda-találkozók, amelyeket a Lepence-pataknál táborozó Aba- új-Zemplén megyei, valamint budapesti úttörőkkel vívnak. Ezek a találkozók eddig kalocsai győzelmekkel végződtek. Legna­gyobb labdarúgó-küzdelem a Zemplén megyeiekkel volt, de az is 2:l-es győzelemmel végződött. Ilyen bő program után bizony jól esik a vacsora. Majd fellobog a tábortűz. Vidám nótázással, mókával fejezik be a napot az úttörők, vagy moziba mennek a községbe. Tíz órakor takarodóra hív a kürtszó. Hamar lefekszenek a gyerekek, elcsendesül a tábor, csak az őrök lépése hangzik. Így telnek a kalocsai úttö­-* rők napjai Visegrádon. Hamar elszalad a két hét, de felfrissülve, élményben gazda­gon jönnek haza, hogy itthon tovább folytassák az úttörő, majd később az iskolai munkát, hogy újra kiérdemeljék: jövőre me­gint részesei lehessenek a leg­jobbak táborozásának. Gert István, (Hj kiinijütki'öl — teli)leien SZÁMOLJ OV : EMLÉKEK A MÚLTBÓL (Szikra) A szerző az októberi forrada­lom előtti Oroszország életét ismerteti könyvében. Leírja saját gyermekkorát, az orosz falu nyomorúságos életét és a gyári munkásnegyedek sivársá­gát. Az olvasó találkozik ' a könyvben az 1905-06 forrada­lom napjaival, majd a forra­dalom utáni reakció tobzódá- sávail és megismerkedik az Ál­lami Duma bolsevik frakciójá­nak munkájával. A könyv be­fejező része az októberi forra­dalom közvetlen előzményeit világítja meg. MAKARENKO MÜVEI 2. (Tankönyvkiadó) A sorozat e kötete Makaren- konak a harkovi Dzerzsinszkij kommunában végzett páratlan sikerű és hatású nevelőmunká- elemzését tartalmazó cikke­ket és szépirodalmi műveket foglal magában. A kötetben szereplő »A harmincas év me­netelése«, az »FD 1.« című el­beszélés, a »Mazser« című színdarab magyar nyelven ed­dig nem jelent meg. SZAUDER JÓZSEF: KÖLCSEY FERENC (Művelt Nép) A mű tanulmány Kölcsey Fe­rencről, a XIX. század első fe­lének nagy magyar költőjéről* a reformkor nagy alakjáról. Az olvasó nemcsak Kölcsey csoda­latos költeményeit ismeri meg, hanem kitárul előtte követke­zetes, szilárd és harcos jelleme is. Szauder munkájának eré­nye, hogy Kölcsey költészeté­nek kibontakozását szorosan élete eseményeihez kapcsolja* s ezáltal mélyebb bepillantást nyerhetünk a versek keletke­zésének történetébe és közelebb jutunk mondanivalójának meg­ér tásébeZjL^ v 'v~'.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents