Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. július (10. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-23 / 172. szám

À pàlmortosfori községi fcsnács és a begyűjtés lamennyien vállalták, hogy kör­zetükben kisgyűléseken és egyé­ni beszélgetések formájában felvilágosító munkát végeznek a beadással, az értékesítési szer­ződéssel kapcsolatban s tapasz­talataikról hetenként tájékoztat­ják a végrehajtó bizottságot. A végrehajtó bizottság nem feledkezett meg az egyéb be­adási cikkek teljesítésének szor­galmazásáról sem. Megbeszél­ték a termelőkkel, hogy azok, akik már hízottsertéssel rendel­keznek, a határidő előtt telje­sítsék beadásukat. A baromfi- és tojásfelvásárlónak azzal nyújtottak nagy segítséget, hogy hetenként rendelkezésére bo­csátják a községi előfogatoi. így a tanyavilágban létesített ideiglenes átvevőhelyeiken is nagy a forgalom. A pálmonostori községi ta­nács vezetői helyes elgondolás­sal láttak munkához és az eredmény nem is késik. A jól szervezett munka eredménye­képpen gyűlnek kévébe a ka­lászok és szaporodik azoknak a száma, akik már teljesítették az állam iránti kötelezettségü­ket. Koős Zoltán Községi tanácsaink sokoldalú munkájában most a legfonto­sabb feladatot, a kenyérgabona betakarítása és begyűjtése ké­pezi. A munka eredménye nagy­részt az irányítástól és ellenőr­zéstől függ. így vallják ezt a pálmonostori végrehajtó bizott­sági tagok is, akik részletes munkatervet készítettek e nagy feladat végrehajtására. A vég­rehajtó bizottság tagjai egymás között felosztották a község te­rületét és felelősséget vállal­tak, hogy a rájukeső területen minden tőlük telhetőt megtesz­nek a betakarítás és begyűjtés sikeres elvégzése érdekében. Ezt a munkatervet a végre­hajtó bizottság tagjai úgy hajtják végre, hogy már kezdettől fQ'g* va a helyszínen adnak segítsé­gét az agitációs munkában, a begyűjtésben. Reggelenként, kö­zösén beszélik meg a napi ten­nivalókat. Ezekre a megbe­szélésekre meghívják a pártbi­zottság titkárát, valamint a Begyűjtési Hivatal vezetőjét és a begyűjtő vállalat agitációs bi­zottságának vezetőjét. Ezek a reggeli megbeszélések szabják meg a végrehajtóbizottsági ta­gok egészmapi munkáját, de az agitációs bizottság vezetőjének is sok segítséget adnak, mert a végrehajtó bizottság tagjai­nak tapasztalata alapján a nép- névelőket bőséges útmutatással láthatja el. A végrehajtó bizottság a csép- lésre is nagy gondbt fordít. Már kiindulás előtt ellenőriz­ték: a gépállomás jól kijavítot­ta-e a gépeket, majd pedig meg­beszélést tartottak a cséplőmun­kacsapatok dolgozóival. A köz­ség területén dolgozó gépek tel­jesítményét minden este meg­kapja a végrehajtó bizottság és ennek alapján készítik el a ver­senyértékelést, melyet minden réggel futárral küldenek ki a cséplőgépekhez. A verseny nyil­vánosságát meg azzal teremtik meg, hogy minden cséplőgépnél dicsőségtáblát állítanak fel, melyre a munkacsapat telje­sítményével együtt felírják a beadásban élenjáró dolgozó pa­rasztok neveit is. A beadásban élenjáróknak különben a vég­rehajtó bizottság tagjai dicsérő levelet írnak. A nagy munkára mozgósítot­ták a tanácstagokat is, akik va­A kiskunhalasiak A KISKUNHALASI MICSU­RIN Termelőszövetkezet már a múlt héten, a város többi termelőszö­vetkezetével együtt telje­sítette összes gabonabeadá­si kötelezettségét, a szabad­gabona beadását is. Az utóbbi napokban azonban a tagság úgy határozott, hogy a még megmaradt felesleg egy- részét szintén az államnak ajánlja fel megvételre. így az elmúlt napokban újabb gabona- szállítmányt vittek a begyűj- tőhelyre. A kiskunhalasi Uj Elet Termelőszövetkezet tagjai is készülnek még egy vagon szabadgabona beadására. példát mutatnak De nemcsak a termelőszövet­kezetek adják örömmel az ál­lamnak feleslegben megmaradt gabonájukat a méltányos fel- vásárlási ár ellenében, hanem az egyéni gazdák is. Hegyes M. Elek, zsanapusztai tanácstag a saját körzetében kisgyülés ke­retében ismertette a szabad- gabona felvásárlásával kapcso­latos rendelkezést. A rendelet megismerése után több dolgozó paraszt kijelentette, hogy így még jobban járnak, mintha a szabadpiacon ad­nák el gabonájukat, mert az eladási áron kivül nagy segítséget jelent számuk­ra a mázsánkénti 20 kiló kor­pajuttatás is, Takarékoskodjunk a Tízzel Kecskeméten a meleg idő be­álltával indokolatlanul megnö­vekedett a lakosság vízfogyasz­tása. Ennek egyik oka, hogy a lakosok nem takarékoskodnak kellően a vízzel. A Víz- és Csatornamű Vállalat jó ivóvíz- ellátása csak úgy tudja biztosí­tani, ha a nyári forró napokon a vízzel a legmesszebbmenően takarékoskodunk. A vízvezeté­kek belső berendezéseit vizs­gáljuk felül, a hibás csapokat azonnal javítassuk ki, a feles­leges vízelfolyásokat szüntessük meg. Az udvarok, kertek locso­lását a késő esti, illetve a' reg­geli órákra helyezzük át. Így tudják a nappali vízfogyasztást csökkenteni s a háztartások ré­szére a szükséges ivóvizet biz­tosítani. A soiti Szikra TSZ éleiéből A Solti Szikra TSZ tagjai kö­zött nincs olyan ember, aki ke­rülné a munkát. Mikor megkez­dődött az aratás, a közgyűlés így határozott: az összes gabona­féléket kombájnnal aratjuk le. A tagok meggyőződtek arról, hogy a gép segítségével csök­kenthető a szemveszteség. Egyéb­ként őszi árpából holdanként 21.5, búzából pedig 14 mázsás átlagtermést értek el. A község­ben elsőnek a Szikra TSZ tel­jesítette beadási kötelezettségét. (Nyéki József, községi agronó- mus.) A Belkereskedelmi Minisztérium kollégiumának tapasztalatai megyénk kereskedelmi életéből A Belkereskedelmi Miniszté­rium kollégiuma hosszabb ideig tanulmányozta megyénkben a kereskedelem munkáját, s meg­jelölte azokat a feladatokat, melyeket az elkövetkezendő idő­ben végre kell hajtani. A minisztérium megállapí­totta, hogy a megyei tanács kereskedelmi osztálya a me­gye kereskedelmét eredmé­nyesen irányítja. Ezt bizonyít­ja az 1954, évi áruforgalom és a lakosság ellátásának alakulá­sa, a helyi árualapok feltárásá­ban végzett eredményes mun­ka, az ötletes kezdeményezé­sek, a nagykereskedelmi vál­lalatokkal, meg az országos ke­reskedelmi szervekkel való jó együttműködés. Ezek révén megyénk kereskedelme 1951-ben 21 százalékkal több árut hozott forgalom­ba, mint az előző évben, A megyei áruszükséglet 6.8 szá­zalékát a helyi árualapból biz­tosította a kereskedelem. A me­gyei kereskedelmi osztály eze­ket. as eredményeket főként an­nak köszönheti, hogy a megyei tanács végrehajtó bizottsága rendszeresen segíti a kereske­delmi osztály munkáját és ugyancsak sok segítséget kap a párt megyei végrehajtó bizott­ságától is. A jó eredmények mellett azonban a kereskedelmi osztály munkájában még sok a javíta­ni való a lakosság ellátásának továbbjavítása érdekében. Hi-1 szén tudvalevő, hogy megyénk lakosságának 75 százaléka dol­gozó paraszt, akiknek több mint a fele tanyán él. A kereske­delmi osztály ezt a tényt nem vette eléggé figyelembe, s en­nek révén az áruterítés nem volt következetesen tervszerű. A kereskedelmi osztály e mun­kája következtében gyakori jelenség, hogy egyes boltokban nincs meg a szükséges árukészlet, más boltokban viszont igen sok felesleg halmozódik fel. A minisztériumi vizsgálat na­gyon súlyos hiányosságként ál­lapította meg, hogy a kereske­delmi hálózat gyorsütemű fej­lesztése következtéiben a tanyavilág ellátása háttér­be szorult. A meglévő boltok közül vannak olyanok, amelyek nem felelnek meg a szocialista kereskedelem színvonalának, gok mindenna­pos cikk hiányzik még a bol­tokból, s ami még növeli az osz­tály felelősségét: hogy a külte­rületeken működő boltok üze­meltetésére és ellátására sem fordított elég gondot. Az állami vendéglátóipar, de az egész megyei állami keres­kedelem leggyengébb pontja a Kecs­keméti Vendéglátóipari Vállalat. A városban a vendéglátóipari egységek nagyrésze elhanya­golt, piszkos, kultúrálatlan. Az étlapok szegényesek, ételben, italban gyér a választék. A Népbüffében tűrhetetlen álla­pot uralkodik. Ez a hiányosság annál szembetűnőbb, mert a vendéglátóipari vállalatok üze­meltetéséhez szükséges adott­ságok megvannak. Példa erre a Kiskunhalasi Vendéglátóipari Vállalat, amely igen szép ered­ményeket szokott elérni. A minisztérium továbbá meg­állapította, hogy a megyei ke­reskedelmi vállalatok a tervezett nyereséget nem tudták elérni. Sőt jelentős költségtúllépésük van, mely a különböző gazdál­kodási lazaságokból ei'ed. En­nek oka továbbá az, hogy sem a kereskedelmi osztály, sem a vállalatok vezetői nem foglal­koztak jelentőségének megfe­lelően a költséggazdálkodás kérdéseivel, A meglévő hiányosságoknak a megszüntetése érdekében a megyei kereskedelmi osz­tálynak utasítást adott a minisztérium, melynek végrehajtásáért sze­mély szerint tette felelőssé az osztály vezetőjét és az osztály dolgozóit. Ugyanakkor a Bács- Kiskun megyei tapasztalatok alapján országos viszonylatban is intézkedéseket foganatosított a kereskedelem megjavítása ér­dekében. Leveleink nyomán A pirtói eset EGYSZERŰ KIS KÖZSÉG a kiskőrösi járásban Pirtó, nagy kiterjedésű szőlőkkel, homok­buckás, gidres-gödrös utakkal. Eddig különösebb eset, vagy ese­mény nem fűződött nevéhez. Ha a járásnál valaki érdeklődött Pirtó felől, akkor magyaros rö­vidséggel megkapta a választ: Pirtó az elsők között van az adó­ban és a begyűjtésben. S a ta­nácselnök, Reményi József, egy régi, veterán tanácsalkalmazott, aki jó pártember hírében áll. NO, DE ÁLLJUNK MEG egy kicsit a sok dicséret után. Az utóbbi időben ugyanis e csendes, idillikus hangulatú községből le­velek érkeztek szerkesztőségünk­höz, az ügyészséghez, a megyei tanácshoz. Tartalmuk arra enge­dett következtetni, hogy vala­hogy nincs minden rendjén a ta­nácselnök körül, S bármily furcsán hangzik, így szólt a vád: összepaktál a kulákokkal. Mikor a levelek nyomán vizs­gálódni kezdtünk, az első pilla­natban úgy látszott, hogy Pirtón szőrén-szálán »eltűntek« a ku- lákok. Itt van például Réti Nagy Lajos, akit ugyancsak kuláknak neveztek a levélírók, s íme csak hat hold földje van, és hasonló­képpen a többi kuláknak neve­zett személynél is ugyanezt ta­pasztaltuk. VAJON, HOVA LETTEK a kulákok Pirtóról? »Én tüntet­tem el őket« — mondhatná Imgrud István. — Persze ezt Imgrud nem mondta, hiszen ő is az átvedlettek között volt 30 hold földjével, szőlőjével és többszáz holdas apjával. De ami a kulákok dolgozó paraszttá vedlését illeti, valóban Imgrud kezdte a dolgot. Mégpedig a pincében a jó öreg borok szom­szédságában. Ugyanis figyelmes, előzékeny vendégeskedés volt nem egyszer Imgrudéknál. A vendég pedig nem más volt, mint Reményi József tanács­elnök. A borokat azután kisebb- r.agyobb ajándékcsomagok kö­vették, gyümölcs, lekvár, miegy­más vándorolt a tanácselnök kamrájába, megenyhítve a ke­mény elnöki szivet, s ezzel párhuzamosan növelve az egyet­értést közte és a kulákok kö­zött. Imgrudék földjét a tanács­elnök jóváhagyásával szétírták fiai között. S egyre élénkebb lett a kulákuzsora is. Megtörtént például, hogy Nagy Sándor pirtói lakos 20 forinttal adósa maradt Imgrudéknak. A kulák csupán kamat fejében egynapi bérmunkát követelt tőle, holott ez időben 70—80 forint volt a napszám! Ott van a másik ku­lák, Réti-Nagy, a 70 holdas, ö Lajosnak, Józsefnek, Katalin­nak és Verának, az összes ku* lák-testvérnek és rokonnak ne­vére szétiratta földjét. Álla­munk kára a Réti-Nagy-féle fold szétiratása miatt csak búzá­ból több, mint 2 mázsa volt. Ha­sonló módon járt el a tanács­elnök sógora, Nagy László is, aki az utóbbi időben meggazda­godott és 30 hold földjét égy tucat helyre Íratta szét. Ó is másfél hektó borral, csaknem két és fél mázsa búzával káro­sította meg a nép államát. S így sorolhatnánk még tovább Nagyék és a többi kulákok több- mázsás beadási csalásait. A kulákok felhasználták Re­ményi József pozícióját és ez az ingatag jellemű ember, aki kulák-sógorságba keveredett, lehetővé tette, — ha csak ideig* óráig is, — hogy a kulákok ki játszhatták Népköztársaságunk törvényeit. Reményi ügye ma már jó kezekben van. Űkelme hatóságaink őrizete alatt áll, S az ügy mostmár megy a maga útján. Az osztályharc egyik üt­közete Pirtón is a kulákok ve­reségével végződött. A PIRTÓI ESETBŐL min­denekelőtt azt a tanulságot von­hatják le a járási párt- és ta­nácsszervek: az embereket nem nagyhangú kijelentéseik és a pártról tett szólamaik, alapján kell megítélni, mégkevésbé a szépen kicirkalmazott eredmény­statisztikák szerint, hanem azt is nézzék meg, mi van a statisz­tikai jelentések mögött. Állan­dóan és rendszeresen, figyelme­sen tanulmányozni kell a káde­reket munka közben. Ha ez így lett volna Pirtón, akkor nem követhettek volna el a kulákok begyűjtési és adócsalást. S a tanácselnök látszateredményei­nek dicsérete helyett, már előbb megkapta volna a megérdemelt büntetését kulákcimboráival együtt. LEVELEZŐINK ÍRDÁK A DUNAEGYHÁZ1 TÁNCSICS és a Béke TSZ asszonyai régi versenytársként küzdenek az évi 200 munkaegység eléréséért. Mindkét szövetkezetben jól dolgoznak az asszonyok. A 70 éves Szabados néni, Jégerné, Varga Pálné és a többiek is rendszeresen dolgoznak a Táncsics TSZ kertészetében, sőt az aratásnál is se­gédkeztek. Még nem tudni, hogy az idén melyik szövetkezet asszonyai lesznek az elsők, de az biztos, hogy a Béke TSZ asszonyai is min­denhol ott vannak, ahol szorgos kezekre van szükség. Mikus Pálné eddig 200, Horváth Istvánné pedig több, mint 130 munkaegységet szerzett. (Gál Gáborné.) • BALOTASZÁLLÁSON eddig helyiséghiány miatt nem tudott a DISZ megalakulni. Ma már szervezeti életet élnek a fiatalok, mert a pártbizottság foglalkozott az ifjúság helyzetével és szép he­lyiséget is biztosított. Az új diszisták vállalták a helyiség rendbehozását. S nemcsak a DISZ, hanem a párt helyiségét is széppé, otthonossá tették. Jó munkájáért dicséretet érdemel Vígh Jenő, négyszeres sztahano­vista, Bizony Ilona középiskolás tanuló és Figora Antal dolgozó parasztfiatal. A DISZ-székház avató ünnepségére nemcsak a fiatalok, hanem a szülők is el­jöttek. (Bogyó Elemér.) * BUGAC KÖZSÉG is épül, szé­pül. Az esőzések alkalmával nem kell már a falusi dolgozóknak a sarat taposni, mert elkészült a betonjárda. A mozihelyiség is újjá varázsolódott a tatarozás következtében. Most pedig egy kultúr ház építését tervezi a köz­ségi tanács, hogy legyen a fia­taloknak és a falusi dolgozók­nak hol szórakozni, művelődni. (Török Jolán.) * NÉPSZERŰ KÖNYVTÁRO­SUNK, Gallai néni nemcsak az­zal törődik, hogy olvasnak-e a fiatalok, hanem azzal is, hogy mikor, milyen könyveket vesz­nek a kezükbe. Nekem is sok olyan könyvet javasolt már, amelyből sokat tanultam. A könyvtárban szép akvárium is van. A gyönyörű halakat sok­szor órákig is elnézik a könyvtár látogatói. De más látnivaló is van Kiskunhalason. A képzőművé­szeti kör igen értékes képkiállí­tást rendezett, melyet igeú"sokan megtekintettek, (Békési Vince, Kiskunhalas.) Olvasóink figyelmébe! Minden héten kedd délután fél 5 órakor díjtalan jogi tanács­adást tartunk szerkesztőségünk­ben. A fogadóórák pontos címe: Kecskemét, Széchenyi tér 1., I. emelet 2. sz. alatt, a megyei ügyész elvtársak bevonásával tartjuk a tanácsadást. Megyénk többi városában nem rendszeresítettük a tanácsadáso­kat. Vidéki olvasóink írásban is felkereshetik szerkesztőségünket a fenti cím alatt, s tanácsadónk ugyancsak írásban válaszol.

Next

/
Thumbnails
Contents