Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. július (10. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-03 / 155. szám

BACSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG x. Évfolyam, 155. szám Ara 50 fillér EEznnsM 1955 JÜLIUS 3, VASÁRNAP A kultúra fegyverével Pártunk Központi Vezetőségének júniusi határozata hatal­mas feladatot tűzött ki dolgozó népünk elé. Az elkövetkezendő években mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy teimeiőszövetkezeteink megyénkben megerősödjenek és számsze­rűen nagy tömegekkel gyarapodjanak. Ugyanakkor e nagyszerű feladatok végrehajtásával együtt gyors ütemben kell emelnünk megyénkben a mezőgazdasági termelés színvonalát. Több ter­ményt, bort, gyümölcsöt kell adnunk a dolgozó nép asztalára. Fel kell lendítenünk itt-ott még elmaradt állattenyésztésünket is. E hatalmas célkitűzések megvalósításának nyári szakaszában szép és változatos tennivalók varnak városainkban, falvainkban kultúré’etünk vezetőire, munkásaira is. A tanács népművelési apparátusa most nagy lépésekkel viheti előre tanácshatalmunkat a kulturális munka módszereinek felelevenítésével, sokszínübbé- tételévei is azon az úton, mely népünk, megyénk felemelkedésé­hez vezet és egyben megyénk hatalmas dolgozó tömegeinek, partunk, államunk célkitűzései mellé való tömörítéséhez is. Az elmúlt esztendőkben a kulturális életbe befurakodott jobboldali nézetek érvényrejutása következtében nem egy helyen iiábrakapott az a vélemény, hogy a kulturális agitáció, a közvet­len gazdasági célok megvalósítására való ösztönzés, — az agitá­ció kulturális vonatkozású eszközeinek alkalmazása útján •— valami alacsonyabbrendű, kulturális életünktől idegen, egyoldalú tevékenység, mely nem méltó a fejlesztésre. Ez a nézet helytelen és egészségtelen, és következményeiben nem egyszeír veszélyes is volt. Az igaz, hogy egyes helyeken a falusi tanácsaink, de még pártszervezeteink is úgy gondoltak, hogy a falusi kulturális élet­nek szinte egyetlen megnyilatkozási formája a közvetlenül ter­melésre mozgósító brigád-agitáció, rigmusmondás, stb., stb., — emellett elhanyagolható a közvetettebb módszerekkel végzett kultúrmunka. Pártunk kultúrpolitikai célkitűzései azonban erre sohasem tanítottak. Pártunk a kulturális forradalmat a kultúra minden területének, megnyilvánulási formájának harmonikus forradalmi fejlesztésében látja, legszorosabb egységben dolgozó népünk harcával a szocializmus építéséért. Kultúrforradalmunk- hoz tehát éppúgy hozzátartozik a színház, a film, a népművészet, az irodalom, a tudomány, mint a termelési agitáció egyes formái, anélkül, hogy közéjük fontosságukat megítélve egyenlőségi jelet tennénk. Ennek megfelelően az idén sokoldalú és érdekes agitá- ciós kampány van kibontakozóban megyeszerte. Ebben az agitá- cióban nagy felkészültséggel, színes és érdekes módszerekké, vesznek részt kulturális életünk szervezetei és aktívái, Népművelési apparátusunk akkor hajthatja végre pártunk ' útmutatását, ha most a nyáron sajátságos eszközökkel, közvetett, vagy közvetlen agitációvai a legszélesebb körben támogatja falusi doígazóínk nagy erőfeszítéseit az idei termés betakarításáért és a beadás hiánytalan teljesítéséért. Elmek a kulturális agítációnak a színhelyei a mezei munkahelyek, szabadtéri színpadok, kuitúr- otthonok, termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, gépállomások, ahol az új élet, az idei kenyér születéséért kemény munka fo­lyik. Népművelési apparátusunknak fel kell elevenítenie a már jói bevált módszereket, így többek között a »Kérdezz — felelek«- estéket. Részt kell váHainiok népes gazdagyűlések rendezésében éppúgy, mint a Szabad Föld Vasárnapok előadásainak megtar­tásában. Már történtek több helyen, így a kiskunfélegyházi, a bajai járásban, Kalocsa környékén lépések arra, hogy falun valóban, népi alapokon felélesszék — a versenyek előrelendítésében az előző esztendőkben is jó szolgálatokat tett — rigmusbrigádokat. A megyei tanács népművelési osztálya amellett, hogy az egész munka központi irányítását végzi, maga is az agitátorok soraiba állítja dolgozóit. Megyei kultúrautót indít földjeinkre változatos műsorral, mindig friss agitációs anyaggal. Az elmúlt esztendők­ben hasonló módszert már sikerrel alkalmaztak a kalocsai járás­ban, ahol a különleges tanyai települések, a »szállások-« rend­szerei ezt szükségessé is tették. Az eredmény kitűnő volt. A dol­gozók szívesen, hálásan fogadták azt, hogy színvonalas szórako­zásban részesítették őket. Az idén kulturális szerveink feladata a falusi versenymoz­galmat elősegítő szemléltető agitáció szervezése és irányítása is. Fontos feladata népművelési szerveinknek, hogy ezt az agitációt valóban elevenné, frissé és hatékonnyá tegyék, a megalakuló agitációs bizottságokba a legtettrekészebb falusi vezetőket és dol­gozókat válasszák, munkájukat sokoldalú segítséggel, rendszeres ellenőrzéssel előbbrevigyék. Az aratás, a cséplés agitációs munkájának megszervezése, I kulturális aktíváink, a népművelési apparátus nagy erőpróbája lesz. Munkájuk sikere a falusi dolgozok öntudatának növekedé­sében, kulturális igényei szélesedésében és nemesedésében nem utolsó sorban abban is megmutatkozik majd, hogy népünk ke­nyerét hogyan biztosítja, megyénk dolgozóinak asztalát hogyan látja el minél gazdagabban, minél jobban — a falu népe. A Grúz SZSZK-ban elsőrendű gyógyfürdők vannak. Évente több tízezer dolgozó tölti szabad­ságát a grúziai üdülőkben és gyógyfürdőkben. 1951-ben csak­nem 140 ezer volt az üdülők száma. — Képünk a gagrai sza­natórium épületét mutatja be. ARAT MEGYÉNK NÉPE Kalászosaink 90 százalékát géppei aratjuk Ncmesnádudvaron a Hosszúhegyi Állami Gazdaságban is megkezdődött az őszi árpa ara­tása. Június 28-án délelőtt 11 órakor két kom­bájn látott hozzá a gazdaság 20 holdas árpa- táblájának aratásához és még aznap este 10 óra­kor be is fejezte. A talaj homokos, a tábla erő­sen hullámos volt, így a kombájnok derekas munkát végeztek. A tábláról 234.09 mázsa őszi árpát takarítottak be, ami 11.7 mázsás átlagter­mésnek felel meg. A szemveszteség jóval a meg­engedett alatt maradt. Egy-kct napon belül a gazdaság többi táb­láján is beérik az őszi árpa. Ha ennek aratása megkezdődik, a kombájnok munkája valameny- nyi kalászosunk betakarításáig biztosítva van. Két kombájnunkra 400 hold aratását terveztük, úgyhogy kalászosaink 90 százalékát géppel arat­juk. így követjük a Központi Vezetőség márciusi határozatát, hogy a mezőgazdaság termésered­ményeinek növelésével egyben az önköltséget is csökkentsük. Versenyre hívtuk a Vaskúti Állami Gazda­ságot. Ugyanakkor gazdaságunkban kialakult a versenyszellem. Ez a brigádok párosversenyét eredményezte. Illés István traktoros brigád vezető. Valamennyi cséplőcsapat túlteljesíti tervét a Jakabszállási Gépállomáson 34 géppel csépel idén a Jakabszállási Gép­állomás. Hatalmas területen, szétszórt, homokos tanyavilágban dolgoznak majd ezek a gépek Hiszen a gépállomás körzete Kiskunfélegyházá­tól három kilométerre kezdődik és Fülöpszállás előtt négy kilométerre zárul, s hat község esik bele határostól: Izsák, Ágasegyháza, Helvécia, Bugac, Jakabszállás, Orgovány. Csak a jakab- szállási rajonban mintegy 700 szérűt kell csé­pelniük és csupa magánszérüt, mert a szétszórt tanyák között nehezen lehet közös szérűt szer­vezni. A cséplőgép-felelűsvezelők számolva mind­ezekkel a nehézségekkel, mégis lelkes vállaláso­kat tettek a legutóbbi termelési értekezleten a cséplési tervek túlteljesítésére. Egy-egy gépre 250-től 600 holdig terjedő kalászos terület el- cséplése „jut. D. Kovács Benjámin 200 százalé­kos teljesítést vállalt s minden munkacsapatot versenyre hívott. A 34 felelős vezető kivétel nél­kül csatlakozott, — 104-től 200 százalékig ter­jedő tervtúlteljesítésre. A gépállomás vezetősége felkészült a húza- tások nehézségeire. Megfelelő mennyiségű drót­kötelet szereztek be s minden gépet , ódairányí­tottak lehetőleg, ahol már évek óta csépel, mert így a vezető ismeri az útviszonyokat. Éles verseny alakult ki a Gazdaságok kombájnosai Bajai és a Garai Állami 5 aratógépkezelői között A bajai járás két állami gaz­dasága: a Bajai és a Garai Vörös Traktor kombájnosai, aratógép­kezelői között fellángolt verseny mind erőteljesebben bontakozik ki. A két gazdaság naponta ér­tékeli az eredményeket és azo­kat kölcsönösen egymás tudomá­sára adja. A versenyben a június 30-1 értékelés szerint a Bajai Állami Gazdaság vezet. A gazdaság 256 holdon végzett az árpa aratá­sával. Az aratógépek 204, a kombájnok 52 holdon végeztek a munkával. Tarlóhántást 108 holdon végeztek. A garai Vörös Traktorban az eddig learatott 192 holdból az aratógépek 179, kombájnok 13 holdon végeztek az aratással. A gazdaság 38 hold tarlóhántással, 21 holdon a má­sodvetéssel is végzett. A két gazdaság kombájnosai, aratógépkezelői nemcsak a két gazdaság között, de az egyes gazdaságokon belül kialakított párosversenyben is egyre élese­dő küzdelmet folytatnak. A Bajai Állami Gazdaság araíógépkezelőinek verse­nyében Kovács Antal 45, Vedelek József 36, Tirala Péter 34, Török József 33, Farkas József 23, valamint Féth Antal 19 holdon végzett eddig a termésbetakarítással. A kembájnosek közül Pákái Miklós 12 holdról 179, Kiss Károly 8 holdról 130 mázsa gabonát takarítottak be. Különösen . éles küzdelem folyik Vedelek'József és Tirala Péter párosversenyében. Június 29-én Vedelek József előnye verseny­társával szemben nflsg 7 hold volt, melyet Tirala Péter fokoza­tosan pótolt és 30-ára már 2 holdra csökkentette. Ezen az egyetlen napúin Tirala Péter 18 holdon végzett az aratással. A garaiaik közül Osztrogonácz Elek es Jaul» Jakab araíógépkezelők fej­fej mellett 33—33 hold teljesítéssel küzde­nek az elsőségért. Erősen nyo­mukba tör azonban Schmidecsin János 26 hold teljesítésével. — Staller József 20, Trabajkó Ká­roly 19 holdon , végeztek eddig A kombájnosok közül Bakó Ist­ván 6 holdon végezte el a ter- mésbetakaritást. Ili in kun in aj .«tán jól felkészültek a csépiésrc és a begyűjtésre Kiskunmajsán pénteken az őszi árpa aratását befejezlek és a rozsnak majdnem felét levágták. A községi tanács vezetői az ara­tás előrehaladására való tekintettel jól felkészüllek a eséplésre és a gabonabegyűjtésre. A végrehajtó bizottság tagjai feloszlottak egymásközt a község határát, megállapodlak, hogy hetenként csak 1—2 napot tartózkodnak bent, a bét többi napjait a határban töl­tik. A cséplőgépeknél a dolgozó parasztok közt szorgalmazzák, hogy a cséplőgéptől a begyújtőhelyre vigyek a gabonái. A községi tanács segítségére vaunak a dűlőbiztosok. Ezekkel két hetenkénl vasárnap délután beszélik meg a tennivalókat. A végrehajtó bi­zottsági tagok a hozzájuk tartozó területen állandó kapcsolatot tartanak a tanácstagokkal. Czinkóci Dániel tanácstag kezdemé­nyezésére valamennyi tanácstag versenyben van a betakarítási munka mielőbbi jó elvégzése és a beadás teljesítése érdekében. A nagy munkák alatt 32 tanácstag tart kisgyúlést. ahol ismerte­tik az elért eredményeket cs az időközben hozott intézkedéseket. A községi tanács munkáját segítik a cséplőmunkások is. Sz,. Kovács Jenő felelős vezető, Novikov János munkacsapat vezető versenyre hívta a többi 10 cséplőgép munkásait, hogy nemcsak a gyors és a minőségi munkára lesznek tekintettel, hanem arra törekednek, hogy minden csépeltetö teljesítse beadási kötelezeti ségét. A községi tanács minden héten jutalmazza » legjobb ered «lényt elért cséplő-munkacsapatot.

Next

/
Thumbnails
Contents