Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. június (10. évfolyam, 127-152. szám)
1955-06-11 / 136. szám
BÁCSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG AZ MDP BffCSKlSKUNMEG YEÍ PARTBIZOTTSKGKNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 136. SZÁM Ára 50 fillér 1955 JÜNIUS 11. SZOMBAT A Szakmári Állami Gazdaság 24 holdas őszibúza-tákláján Dikonirt vegyszeres gyomirtást végeznek a tassi 10 sz. növényvédő állomás dolgozói. A virágzó szocialista mezőgazdaságért Pártunk Központi Vezetőségének határozata a mezőgazdaság szocialista átszervezésének és a mezőgazdasági terme.es fellendítésének további feladatairól feltárja egész mezőgazdaságunk jelenlegi helyzetét, hosszú évekre megállapítja falusi tennivalóinkat, világosan megmutatja mezőgazdaságunk fejlődésének távlatait. A határozat rámutat, hogy a mezőgazdaságban pártunk előtt két feladat áll. Elsősorban a párt III. kongresszusa határozatának megfelelően a termelőszövetkezeteket számszerűleg is tovább kell fejleszteni, el kell érni, hogy a második ötéves terv végére a mezőgazdaságban is túlsúlyban legyen a szocialista szektor. Ezzel egyidőben pedig növelnünk, olcsóbbá, gazdaságosabbá kell tennünk a mezőgazdasági termelést. A határozat részletesen taglalja: mit kell tennünk annak érdekében, hogy ezt a két feladatot egyszerre meg tudjuk oldani Megállapítja a határozat, hogy a Központi Vezetőség márciusi és áprilisi határozata leleplezte a jobboldali, népellenes nézeteket. Ez a két határozat egyben kétségtelenné tette, hogy pártunk és kormányunk egységesen a mezőgazdaság szocialista átszervezésének ügye mellett áll. Nem kétséges, hogy ennek a határozatnak nyomán a már meglévő igen jelentős számú termelőszövetkezetünk még szilárdabbá válik, újabb tagokkal erősödik és számos új termelő- szövetkezet, vagy termelőszövetkezeti , csoport alakul. A termelőszövetkezetekben lévő dolgozó parasztok tízezreinek biztonságot ad ez a határozat, mert látják, hogy a párt és a kormány segítő kezére a jrvőben az eddiginél is jobban számíthatnak. Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a termelőszövetkezetek fejlesztése szigorúan az önkéntesség alapján történik, mert a sényszerrel és erőszakkal létrehozott termelőszövetkezetek csak gyengítik a szövetkezeti mozgalmat. Az egyénileg dolgozó parasztok tehát továbbra is biztonsággal gazdálkodhatnak, a nyugodt termelés és gazdálkodás feltételeit biztosítva mutat utat ez a határozat a felemelkedés, a jobb élet, a társasgazdá’kodás felé. A Központi Vezetőség határozata a mezőgazdasági termelés egyik fő feladataként kenyérgabonatermelésünk növelését jelöli meg. Külön kiemeli, hogy mezőgazdasági termelésünk fellendítésének mindent megelőző feladata a kemyérgabonatermelé- sünk olyan arányú fejlesztése, amellyeL biztosítjuk dolgozó népünk ellátását a kenyérgabona minden termékével, — mindenekelőtt kenyérrel — ugyanakkor gondoskodni tudunk megfelelő tartalékról a gyengébb termésű esztendőben. A kenyér- gabonatermelés jelentőségének lebecsülése megyénkben is tapasztalható. Míg a szocialista szektorok teljesítették a kenyérgabonavetési tervet, addig az egyénileg dolgozó parasztok közül sokan nem tettek eleget kenyérgabonavetési kötelezettségüknek. Pártszervezeteink és tanácsaink nem elég erélyesen követelték meg a kenyérgabonavetési terv teljesítését. Másik fontos probléma, mely- lyel részletesen foglalkozik a határozat: a takarmánytermeiés. Megyénkben is az állattenyésztés fejlesztésének legfőbb akadálya, hogy mindeddig nem sikerült szilárd takarmánybázis; teremteni a jószágállomány részére. Több termelőszövetkezetünkben éppen ezért nem tudnak jövedelmező állattenyésztést folytatni. Például jelenleg is vontatottan történik a megyében a takarmánybetakarítás és silózás. Pedig a bőséges takarmánykészlet megteremtése teszi csak lehetővé állattenyésztésünk fejlesztését és dolgozó népünk megfelelő hússal, zsírral és tejjel való ellátását. Ami az állattenyésztést illeti, a szarvasmarha- tenyésztés fellendítése a legégetőbb feladatunk. A határozat nyomatékosan rámutat az állam iránti kötelezettség teljesítésének fontosságára. A begyűjtést és az adófizetést sem az egyénileg dolgozó parasztok, sem a termelőszövetkezeteink nem hanyagolhatják el. Nemcsak kötelessége, de érdeke is ez minden becsületes állampolgárnak. Az állam segítő kezére csak akkor számíthat bárki, ha saját államának nem marad adósa. Munkásosztályunk nagy feladatokat vállal magára a mezőgazdaság szocialista átszervezéséért és a mező- gazdasági termelés fellendítéséért. Magától értetődik: a munkásosztály, az ipar csak ajkkor tudja hiánytalanul végrehajtani a mezőgazdaság segítésének nagy tervét, ha a mezőgazdaság is megteszi a magáét. Ezért mutat rá külön a Központi Vezetőség határozata, hogy a kötelező beadás gazdasági rendszerünk állandó és jellegzetes vonása, amely a szocializmusban is fennmarad. Aki tehát nem teljesíti az állam iránti kötelezettségét, az ellen a törvény szigorát kell alkalmazni. A határozat megvalósításában nagy feladatok hárulnak elsősorban a pártszervezetekre, a kommunistákra. A párt tagjainak példája tudja a leghatásosabban magával ragadni az egész magyar dolgozó népet. Mindenki a maga munkaterületén, képességeihez és erejéhez mérten vegye ki részét a mezőgazdaság fejlesztéséért folyó munkából. A Központi Vezetőség határozatának végrehajtása hatalmas lépésekkel viszi előre a szocializmus építésének, a népjólét emelésének, hazánk további erősítésének magasztos ügyét, Ünnepségek a Magyar—Szovjet- Társaság fennállásának tizedik évfordulója alkalmából Szerte az országban ünnepelték a Magyar—Szovjet Társaság fennállásának tizedik évfordulóját. Budapesten csütörtökön este ünnepi gyűlést tartottak a Vas- és Fémipari Dolgozók Szakszervezete székhazának dísztermében. Az ünnepségen megjelent- Dobi István elvtárs, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Apró Antal elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, Vég Béla elvtárs, az MDP Központi Vezetőségének titkára, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének és a Minisztertanácsnak több tagja, tömegszerveEr dei i Erdei Ferenc elvtárs ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy a magyar—szovjet barátság, amely országunk felszabadulásával, egész népünk életének történelemalkotó erejévé vált, már a Nagy Októberi Szocialista Forradalom idejen kezdődött és a forradalomért harcoló hősök vére pecsételte meg. — A magyar—szovjet barátság, amely szakadatlanul él népünk legjobbjai szívében, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom óta, a Nagy Honvédő Háború során, országunknak a Szovjetunió által történt felszabadításával teljes erejével kibontakozhatott, s népünk történetének egyik sorsdöntő, hatalmas tényezője lett — mondotta Erdei Ferenc elvtárs. Ezután ismertette a Magyar— Szovjet Társaság fejlődését, a Szovjetunió életét, kultúráját, a szovjet nép útját. — A szovjet kultúra minél mélyebb és tisztább ismerete és terjesztése, saját kulturális fejlődésünk alapvető érdeke: ez segít nemzeti kultúránk legjobb hagyományainak ápolásához és új, szocialista kultúránk teljes kibontakozásához, virágzó fejlődéséhez— folytatta Erdei elvlárs. — Az elmúlt évtized sikereiben zeti vezetők, a magyar—szovjet barátság régi harcosai, politikai, gazdasági és kulturális életünk számos kiválósága. Részt vett az ünnepi gyűlésen J. V. Andropov, a Szovjetunió budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, a VOKSZ- küldöttség tagjai: V. G. Jakovlev, a VOKSZ-vezetőség elnökének első helyettese és V. I. Muradeli, Sztálin-díjas zeneszerző, a VOKSZ zenei szakosztályának tagja, az OSZSZSZK és a Habard Autonóm SZSZK érdemes művésze. Megjelent az ünnepségen V. Z. Kuzmenko, a VOKSZ magyarországi megbízottja, 'ere ne elvlárs i nagy szerepe van a Szovjetunió szüntelen baráti segítségének. Eredményeink forrása és jövő fejlődésünk záloga — felszabadult népünk saját erején és öntudatán kívül —- elsősorban az a barátság, amely évról-évre elsza- kíthatatlunul kapcsolja össze népünket a nagy szovjet néppel. A Szovjetunió politikájának eredménye az — tette hozzá az előadó, — hogy ma már nyitva áll az út, hogy valamennyi népi demokratikus ország baráti kapcsolatot létesíthessen a Jugoszláv Szövetségi Népköztársasággal. Hangsúlyozta továbbá, hogy a magyar—szovjet barátság újabb eredményei elválaszthatatlanok népi demokratikus fejlődésünk előrehaladásától és a békéért folyó harctól. A felszólalók közül Vég Béla elvtárs. a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségéneik titkára hangsúlyozta, hogy a szocialista építés ragyogó eredményeit, — melyre méltán büszke minden hazáját és népét szerető magyar — úgy tudtuk elérni, hogy a Szovjetunió nemcsak felszabadított bennünket, hanem az elnyomók kiűzésének első napjától kezdve állandó, önzetlen Eugén Rodan, a Román—Szovjel Kulturális Kapcsolatok Társasága főtanácsának titkára és John Rodgers, az Ausztráliái—Szovjet Baráti Társaság képviselője. Ót'! voltak az ünnepségen a hazánkban tartózkodó szovjet sakkcsapat tagjai is. A magyar és szovjet himnusí elhangzása után Gazda Géza. Kossuth-dijas, az MSZT alelnö- ke nyitotta meg az ünnepi gyűlést, majd Erdei Ferenc földművelésügyi miniszter, a Magyar- Szovjet Társaság elnöke mondott beszédet, t e s séd e és baráti segítségnyújtással támogatta hazánkat. Népünkben szilárd elhatározás él arra, hogy mint szeme fényét, úgy fogja őrizni a jobb jövőt, további felemelkedésünk legbiztosabb zálogát, a magyar—szovjet barátságot, V. G. Jakovlev elvtárs, * VOKSZ vezetősége elnökének első helyettese felszólalásában elmondotta, hogy a Társaság megalakítása azt jelképezte, hogy a Magyarország és a Szovjetunió között új történelmi kapcsolatok jöttek létre, a barátság, az együttműködés, a kölcsönös segítségnyújtás és támogatás, a nagyrabecsülés és az egyenlőség viszonya. Országaink belső, fejlődése — hangsúlyozta, — a népek közötti béke védelmében folytatott harc minden feltételt biztosított ahhoz, hogy a magyar é? a szovjet nép testvérként kicserélje kulturális értékeit. Mi nagyrabecsüljük — folytatta — a Magyar—Szovjet Társaság szerepét a népeink közötti kulturális kapcsolatok és barátság fejlesztésében és megszilárdításában. A Szovjetunióban úgy tekintik Társaságuk fönnállásának tizedik évfordulóját, mint a magyar és a szovjet nép közös ünnepét. Kecskemét is ünnepelt Kecskeméten a Magyar—Szovjet Társaság városi szervezete csütörtökön este 7 órai kezdettel tartotta ünnepi gyűlését a Katona József Színházban. Az ünnepi beszedet Németi Józsefné, a Magyar Dolgozók Pártja Kecskemét Városi Végrehajtóbizottsága agit.-prop. osztályvezetője tartotta. Németi elvtársnő röviden ismertette a Magyar—Szovjet Társaság munkájának eredményeit a Két nép közötti baráti kapcsolat szélesítésében, a szovjet nép életének és kultúrájának megismerésében. Az ünnepi beszédet Kultúrműsor követte. Csapó János, a Katona Józsei Színház művésze sikerrel szavalta Benjámin László: »Nyolcszázmillió« című versét. A Zenei Általános Iskola énekkara nagy tetszést aratott. A gyermekkórus tisztán csilingelő hangja betöltötte fi hatalmas színháztermet és felejthetetlen élményt nyújtott az ünneplő közönségnek. Az országoshírü drágszéli népiegyüttes pedig a »Menyecskecsalogató« és »Vasárnap délután- című táncjátékukkal arattak sikert. Ünnepségek a kalocsai járásban Miskén, Drágszélen, öregcsertőn ma barátsági esteken emlékeznek meg a Magyar—Szovjet Társaság fennállásának 10. évfordulójáról. Homokmégyen műsoros esttel kötik össze, a járás többi községeiben pedig vasárnap rendezik meg. az ünnepséget. Fajszon juniális keretében, Dusnokon és Szakmaron a traktorosnappal egybevonva emlékeznek meg az évfordulóról. Kalocsán a békebizottsággal, a gépállomással közösen egésznapos békenapot tartanak, amelyen megjutalmazzák az MSZT iegjobb aktivistáit és legjobb traktorosokat. A békebizottság az MSZT-vel együtt nagyszabású ünnepség keretében avatja a »Lidice«-kertet«
