Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. június (10. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-11 / 136. szám

Ez történt a nagyvilágban

 mezőgazdaság szocialista átszervezésének és a mezőgazdasági termelés fellendítésének

további feladatairól

Hegedűs András elvtárs előadói beszéde a Központi Vezetőség 1955 június 7—8-i ülésén

— Tisztéit Központi Vezetőség!

— A munkásosztály hatalomra kerülése óta társadalmunkban, népgazdaságunkban és ev.eh belül a mezőgazdaságban is mélyreható változás következett be. Történelmi jelentőségű az a tény, hogy a mezőgardaságban szocialista szektor alakult ki, amelyhez szántóterületünknek már egyharmada tartozik. Megindult és — a kulákság, valamint más ellenséges elemek minden mesterkedés ellenére — ellenállhatatlan erővel halad a szocialista mezőgazdaság kialakítása, ami megteremti a lehetőséget a mezőgazdasági termelőerők gyors kifejlődéséhez és kizsákmányolástól mentes, szabad életet, jólétet biztosít a dolgozó parasztságnak.

— Pártunk és kormányunk a gyorsan fejlődő szocialista nehéziparra támaszkodva, népünk élelmiszerekkel való jobb ellátása, népgazdaságunk fejlesztése érdekében nagy erőfeszítéseket tett a mezőgazdasági termelés fellendítésére. Az 1953 decemberi határozat intézkedéseinek megvalósítása nyomán a mező- gazdasági termelés sok ágazatában, kiváltképpen a kukorica- és zöldségtermelésben, a sertés- és baromfitenyésztésben erőteljes fejlődés indult meg.

— A mezőgazdaság egészséges fejlődését azonban hátráltatták és sok tekintetben megakasztották a pártunkban és államapparátusunkban főveszély- lyé vált népellenes, jobboldali nézetek, amelyek egyaránt kárt okoztak a mezőgazdaság szocialista átszervezésében és a mezőgazdasági termelés általános fellendítésében.

— Pártunk Központi Vezetőségének márciusi és áprilisi határozata döntő csapást mert ezekre a népellenes nézetekre, nyomatékosan aláhúzta, hogy csak a lenini hármas jelszó következetes alkalmazásával, — a szegényparasztságra támaszkodva, szilárd szövetségben a kó- zépparasztsággal, harcolva a kulákság ellen — lehet megvalósítani a munkás-paraszt szövetség megerősítését.

— A párt és a munkásosztály azonban nem tudná megszilárdítani befolyását a középparasztság között, ha a szegénypaíaszt- ságra támaszkodva nem folytatna következetes, mindennapi harcot a kulákságnak a dolgozó parasztokra gyakorolt befolyása megsemmisítéséért. A jobboldali nézetek — figyeímenkívül hagyva az osztáiyharc éleződését — gyengítették a kulákság elleni hárem és lehetőséget adtak a kulákság politikai befolyásának megnövekedésére, és gazdagodására is. Most az a tennivalónk, hogy elsősorban politikai munkával leleplezzük, elszigeteljük, s határozott gazdasági intézkedésekkel visszaszorítsuk a ku~ Iákságot, ez egyik legfontosabb előfeltétele a mezőgazdaságban előttünk álló feladatok sikeres megoldásának.

Pártunknak és kormányunknak a helyes lenini politikát követve a faluban két egymástól elválaszthatatlan, egymással egységet alkotó feladatot kell megoldania: győzelemre kell

vinnie a mezőgazdaság szocialista átszervezésének ügyét és ezzel egyidőben fel kell lendítenie a mezőgazdasági termelést.

Tisztelt elvtársak! Pártunk előtt a falun népi demokráciánk fejlődésének mostani szakaszában legfőbb feiadat a mezőgazdaság szocialista átszervezése, á dolgozó parasztok kisüzemi gazdaságainak egyesítése, az önkéntesség alapján, szövetkezeti nagyüzemi gazdaságokba. E feladat sikeres végrehajtása ad lehetőséget a mezőgazdáságban a munka termelékenységének gyors növekedésére és arra, hogy megszűnjék az az ellentmondás, amely a gyorsan fejlődő szocialista ipar és az egy helyben topogó mezőgazdaság között fennáll.

A termelőszövetkezeti mozgalom megfelelő ütemű fejlődéséhez pártunk III. kongresszusa határozatának megvalósításához mindenekelőtt arra van szükség, hogy végrehajtva a Központi Vezetőség márciusi és áprilisi határozatait, szétzúzzuk a mezőgazdaság szocialista átszervezését akadályozó, mindenekelőtt Nagy Imre elvtárs álltai képviselt káros jobboldali nézeteket. Elsősorban azokkal a nézetekkel kell szembeszállnunk, amelyek szerint a kis- és középparaszti gazdaságok a maguk módján szintén a szocializmus irányába fejlődnek és a népi demokrácia viszonyai között tömegesen és évről-évre képesek rendszeresen bővített újratermelésre. Ezek a nézetek a termelőszövetkezeti mozgalom ellen irányultak és hirdetőik — szemben a kongresszus határozatával — a mezőgazdaság szocialista átszervezésének látszólagos elnapolását, ténylegesen azonban a napirendről való teljes levételét szorgalmazták.

A kisárutermelés fejlődéstür- vényeinek meghamisítása, a kis- és középparaszti gazdaságok termelési lehetőségeinek túlértékelése antimarxista álláspont. A kis- és középparaszti gazdaság, mint Lenin megállapította, a proletárdiktatúra viszonyai között is napról-napra szüli a kapitalizmust, azaz lehetőségei ad a kizsákmányolás és a spekuláció különböző formáinak újjáéledésére, sőt erősödésére.

A kis- és középparaszti gazdaságok természetesen fejlődhetnek a szocializmus irányába, de nem automatikusan és nem a kiséruíermelés keretei között, ahogy azt mindenekelőtt Nagy Imre elvtárs és mások állítot" ták, hanem a párt és a kormány tudatos, a mezőgazdaság szocialista átszervezésére irányuló politikai, gazdasági és szervező munkája eredményeképpen olymoden, hogy az Önkéntesség elve alapján fokozatosan szövetkezeti, nagyüzemi gazdaságokba egyesülnek.

Pártunknak és kormányunknak a mezőgazdaság szocialista átszervezése érdekében nagyarányú politikai és gazdasági szervező munkát kell végeznie, hogy — fokozatosan gyorsítva a termelőszövetkezetek fejlesztésének ütemét, 1960-ra a termelőszövetkezetek szántóterülete az ország szántóterületének a többségét tegye ki.

A mezőgazdaság szocialista átszervezésének egyetlen helyes útja az, amelyet Lenin dolgozott ki szövetkezeti tervében és amelyet Sztálin fejlesztett tovább. Ezen az úton győzött — a világon először — a Szovjetunióban a szocializmus és létrejött a világ legfejlettebb és leg- gépesítettebb szocialista, nagyüzemi mezőgazdasága.

A lenini utat követve nem szabad megismételnünk azokat a hibákat, melyeket 1953 júniusa előtt számos esetben .elkövettünk és mindenképpen biztosítanunk kell a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése egyik legfontosabb elvének, az önkéntességnek a betartását. A kényszer és erőszak útján létrehozott szövetkezetek a gyakorlatban csak hátrányt jelentenek.

Pártunk és kormányunk nemcsak, hogy kényszert nem alkalmaz a szövetkezetek szervezésénél, hanem továbbra is segíti az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokat abban, hogy növelhessék termelésüket és biztosítja, hogy szorgalma« munkájuk számukra megfelelően gyümölcsözzék és nem tűri, hogy bárki is — elferdítve pártunk politikáját — e tekintetben zavart keltsen a dolgozó parasztság soraiban.

Az önkéntesség elvének azonban semmiféle köze nincs ahhoz az »elmélethez«, amely szerint a mezőgazdaság szocialista átszervezése minden különösebb erőfeszítés nélkül, automatikusam megy végbe. A mezőgazdaság szocialista átszervezése csakis a párt— és a népi demokratikus állam céltudatos, politikai és gazdasági szervezőmunkájával jöhet létre. E nélkül a szocializmus ügye nem győzhet a mezőgazdaságban.

A szocializmus győzelmét a falun megkönnyíti, hogy a Szovjetunió tapasztalatainak felhasználásával hazánkban is kialakult a szövetkezésnek olyan egészséges, életerős formája, amilyen a mezőgazdasági termelőszövetkezet, amely a legjobban egyezteti össze a népi demokratikus állam általános és a dolgozó parasztság egyéni érdekeit. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek politikai, társadalmi és gazdasági szempontból egyaránt a továbbiakban is összehasonlíthatatlanul nagyobb segítséget és támogatást kell, hogy kapjanak, mint a szövetkezetek egyszerűbb típusai, vagy a különféle társulások.

Az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztság egy része azonban nem egyszerre választja a régitől leginkább eltérő, legfejlettebb szövetkezeti formát, hanem kezdetben olyan átmeneti megoldásokat tesz magáévá, amelyek kevésbé térnek el a számára megszokott, régi gazdálkodástól. Pártunk és Kormányunk ezért a mezőgazdaság szocialista átszervezése érdekében n szövetkezésnek egyszerűbb formáit is segíti. Továbbra is támogatni kívánjuk a gyakortat- ban bevált I. típusú termelőszövetkezeti csoportokat, valamint a különböző termelési társulásokat, amelyek elsősorban a töití- művesszövstkezetek keretében alakultak és működnek. Sőt, rtiég a legfejlettebb típusú szövetkezetben is fenn kell tartanunk a szövetkezésnek azokat a vonásait, amelyek — .mint a földjáradék fizetése, a bevitt állatok és felszerelések értéke egy- reszének az alapszabály-szerinti visszatérítése — könnyebbé és érthetőbbé, éppen ezért elfogad- hatóbbá teszik a szövetkezést az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok, köztük a középparasztok számára is.

A termelőszövetkezetek növekedése és az új termelőszövetkezetek alakulása már ez év őszén elkerülhetetlenül napirendre tűzi a belépő dolgozó parasztok földjének összevonását olyan táblákba, amelyeken nagyüzemi szövetkezeti gazdálkodást lehet folytatni. Ahol a dolgozó parasztok nagyobb számban termelőszövetkezetekbe lépnek — ott egész községre kiterjedő földrendezés, j illetve tagosítás nélkül az új és megnövekedett termelőszövetkezetek földjei szétszórt kis parcellákban maradnának és így a szövetkezés előnyeit nem lehetne kihasználni.

(A folytatást legközelebbi

számunkban közöljük.)

PAílTHIR.

Felhívjuk valamennyi alap- szervezet vezetőségét, hogy e

pártnapokat június 39 és július 5 kozöít tartsák meg. A pátinap- éíőitésEÍtő időpontjáról értesítjük az elvtársakat.

Kecskemét Városi Párt-végrehajiúáiíottsáu

MOSZKVA. A Szovjetunió Minisztertanácsa kinevezte az ENSZ sanfranciscói jubileumi ülésszakán részvevő szovjet küldöttség tagjait.

A küldöttség tagjai a következők: V. M. Molotov, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnök- helyettese, és a Szovjetunió külügyminisztere (a küldöttség vezetője), N. T. Fedorenko külügyminiszterhelyettes, G. N. Zarubin washingtoni szovjet nagykövet, A. A. Szóboljev, a Szovjetunió ENSZ-ben működő állandó képviselője. A küldöttség tanácsadóiul Sz. K. Carapkint, B. M. Volkovot és M. A. Harlamo- vot nevezték ki.

MOSZKVA. A francia—szovjet

szakszervezeti bizottság negyedik ülésszakára és a CGT 30. kongresszusára L. N. Szolovjev, a Szovjetunió Szakszervezetei Központi Tanácsának elnökhelyettese vezetésével szovjet szakszervezeti küldöttség utazott repülőgépen Moszkvából Párizsba.

BERLIN. A Német Béketanács közölte, hogy a nyugatnémetor- szági békemozgalom képviseletében 150 tagú küldöttség vesz részi a június 22-én kezdődő helsinki béke-világtalálkozón.

BELGRAD. A Narodna Armija című lap megjegyzéseket fűz a szovjet—jugoszláv kormánynyilatkozathoz. A többi között ezeket írja:

— A jelenlegi nemzetközi helyzetben ez a nyilatkozat kétségkívül az egyik legnagyobb hozzájárulás a nemzetközi feszültség enyhítésének ügyéhez, komoly bizonyítéka annak, hogy az államok közötti megegyezés módszere a legjobb módszer a vitás kérdések megoldásánál.

KAIRÓ. Az Egypte Nouvelle című folyóirat cikket közöl,

A budai Rózsadomb legnagyobb iskolájának tornaiéi méhen, melybe 500 személy is beférne, kissé elfogódottan ül az a kis pirosnyakkendő s iskoláscsoport, a Kecskeméti Zenei Általános Iskola t/a. osztálya, amely Budapestre utazott bemutatni, milyen eredményeket lehet elérni az általános iskolai oktatásban az ilyen újtípusú iskola módszereivel. A szakemberek és vendégek sorában ott ül Kodály Zoltán, Bárdos Lajos, Járdányi Pál, Rossa Ernő Kos- suth-díjas zeneszerző, Ádám Jenő, Gárdonyi Zoltán zeneakadémiai tanár, a Népművelésügyi Minisztérium, az Oktatásügyi Minisztérium, a Népművészeti Intézet egy-cgy képviselője és sokan mások, akik az új iskolatípus egyéves eredményeit altatják lemérni.

A kis pajtások le nem veszik a tekintetüket a tábláról, Ne- messzeghy Lajosné már kottázza a vizsgatételt, egy ismeretlen dallamot, melyet Bárdos Lajos nyújtott át.

Márta néni leteszi a krétát! »Nézzétek végig, olvassátok magatokban a dallamot és aki már le tudja énekelni, jelentkezzék!« — mondja a szokott módon. Hárman is azonnal nyújtják a kezüket. Hibátlanul szárnyal az énekük. Egyre többen jelentkeznek. A közös kottaolvasás és éneklés után hátaífordítva a táblának, fejből szolmizálják a néhány perccel azelőtt megismert dallamot. Kitűnően.

Most kottaírás következik. A Bárdos Lajostól kapott pentaton dallam hangjait írja fel belükkel Márta néni. Megadja az utasításokat, a pajtások hozzáfognak a betűvel jelzett daliam lekoltázásáhcz. A szakértő közönség jóval izgatottabb, mint a kicsik, akik. mindennap gyakorolt, biztos tudásukat mutatják. Öt perc telik el csendben es a félosZVUy már elkészült. Kodály Zoltán nézi át a füseteamely ismerteti, milyen visszhangot keltett az arab országokban és a világ közvéleményében a Szovjetunió Külügyminisztériumának a Közel- és Közép-Kelet- biztonságára vonatkozó nyilatkozata. A cikk megállapítja, hogy a nyilatkozat igen élénk érdeklődést keltett a közei- és középkeleti országokban.

A cikk visszautasítja bizonyos londoni és washingtoni köröknek, valamint ezek ankarai és bagdadi kövétőihek kísérleteit^ amelyekkel »fehérre próbálják mosni a zsaroláte és a fenyegetőzések politikáját«, amelyet a Nyugat a közel« és középkeletí országokkal szemben folytat.

DZSAKARTA. Az Antara hírügynökség közli, hogy Dzsakar- tában befejeződött az úgynevezett Dél-Molukkl-Szigeti Köztársaság 12 volt miniszterének perei Mint ismeretes, ezek a személyek az imperialista körök utasítására igyekeztek elszakítani a Dél-Molukki-szlgeteket az Indonéz Köztársaságtól. A volt minisztereket, élükön Manáhutu elnökkel, három—tíz évi börtönre ítélték.

RÓMA. Alfredo Corrias, Szardínia tartományi kormányzatának keresztény-demokrata elnöke szerdán lemondott megbízatásáról és parlamenti tagságáról. Lemondó1 levelében, amelyet szerdán a Szárd parlament üléstermében félolvastak, élesen Vádolja a Scélba—Saragat-kör- mányt és a Keresztény-Demokrata Párt vezetőit, hogy politikájukkal és pártintrikéikkal mindenféleképpen akadályozzák Szardínia gazdasági fejlődését, súlyosan megsértve a sziget ön- kormányzati statútumát és az abban foglalt ’alkotmányos kötelezettségeket.

két, melyeket a kis pajtások egymásután elÇje raknak.

A zenei órák után számolás és olvasás következik. Karácsony Kálmánná vezetésével egymásután oldják meg feladataikat a gyermekek, bebizonyítva, hogy a közismereti tárgyak tanítására jótékony hatást gyakorol a zenei irányú nevelési Nagyszerűen sikerül a népi táncóra is. Ezt a tantárgyat a két budapesti zenei általános iskolai — amely szintén megjelent a bemutatóén cgy-egy osztályávali

még nem alkalmazza. A kecskeméti bemutató alapján jövőre ők is tantervbe veszik.

Befejezésül a kis zenekar lép dobogóra. Tagjai 9—11 éves pajtások. Bartók—Weiner: Magyar népdalsorozatából játszanak. Járdányi Pál zeneszerző a bemutató után megjegyzi: »Bámulatos érettséggel szólaltatták még a műveket!«

A kis kecskeméti csoport kivonulását ütemes taps kíséri* a lelkes arcoàskâkon a jól végzett munka öröme csillog.

Amíg a pajtások az udvaron játszanak és elfogyasztják az ebédet, folyik a megbeszélés. Bárdos Lajos 'megállapította: beigazolódott a tény, hogy a zenei többletórák a közismereti tárgyak eredményessépét is fokozzák. Külön kiemelte a növendékek szép és értelmes kottaírását.

Kodály Zoltán zárja be az értekezletet azzal, hogy felkéri az Oktatásügyi Minisztériumot, állítson fel a Jtövetkező években minél több zenei általános iskolát a kecskeméti példáról Hangsúlyozta, hogy ez nem a zenei körök égyoldalú óhaja, az az igény sürgeti, amely a dolgozó tömegekből indul ki, akik falun és várokon egyaránt érteni és szeretni dkarják a zenét és zeneműveket. Csak így lehet a zene és a isfiei kultúra valóban mindenkié.

H, J,

Budapesten mutatta be tudását zenei életünk kiválóságai előtt a Kecskeméti Zenei Általános Iskola L osztálya