Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. június (10. évfolyam, 127-152. szám)
1955-06-10 / 135. szám
(Folytatás az 1. oldalról) kezeli nagyüzemu gazdálkodás előnyeit minél gyorsabban kibontakoztassák. A termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése során el kell kerülni, hogy egy- egy termelőszövetkezet területe kezdetben a 1000—1500 katasztrális hold szántóterületet meghaladja. Ugyanakkor elő kell segíteni, hagy a jelenlegi kis — 100—300 katasztrális holdas — termelőszövetkezetek növekedjenek és így képesek legyenek valóban nagyüzemi módon gazvetés 85—90 százalékát, b) a gabonafélék betakarításának gépesítése a termelőszövetkezetekben elérje a 65—70 százalékot. Emellett fokozatosan fejleszteni kell a cukorrépa, burgonya és rostnövények betakarításának gépesítését is. c) a növényápolási munkákat, elsősorban a kukorica, burgonya, cukorrépa és napraforgó kapálását 55—60 százalékban és az ezzel egy időben jelentkező szálastakarmánybetakaríbást 50 százalékban gépesítsék. / d) lényegesen fokozzák a termelőszövetkezetekben a szállítás és az állattenyésztés gépesítését úgy, hogy a trágyahordiás, terményszállítás 45—50 százaléka gépekkel történjék. 2. A gépállomások vezetőit és dolgozóit felelőssé keld tenni a termelőszövetkezetek gazdálkodásáért. Úgy kell dolgozniok, hogy munkájuk eredményeként növekedjék a termelőszövetkezetekben a növénytermesztés és az állattenyésztés hozama és a termelőszövetkezetek maradéktalanul eleget tegyenek az állam iránti kötelezettségüknek. A gépállomások mezőgazdászai biztosítsák a termelőszövetkezetek növénytermelési és állattenyésztési terveinek maradéktalan teljesítését és minden eszközzel segítsék elő a nagyüzemű gazdálkodásban rejlő lehetőségek kihasználását. A mezőgazdászok munkáját a termelőszövetkezetek gazdasági eredményei -lapján kell értékelni és díjazni. Véget keld vetni a mezőgazdászok indokolatlan cserélgetésének: a jövőben mezőgazdászt a termelőszövetkezetbe helyezni, vagy onnét áthelyezni csak a termelőszövetkezeti közgyűlés meghallgatásával lehet. 3. A gépállomások továbbra is nyújtsanak segítséget az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak. Tegyenek határidőre és jóminőségben eleget az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknál vállalt kötelezettségeiknek. Akadályozzák meg, hogy a kulákok és egyéb spekuláns elemek igauzsoraval kizsákmányolják őket. 4. Véget kell vetni a gépállomásokon az anyaggal, s az anyagi- és pénzeszközökkel való felelőtlen gazdálkodásnak. A pártszervezetek és a MEDOSZ szervezzenek mozgalmat további megtakarítások elérésére, az önköltség terven felüli csökkentésére, fejlesszék tovább a szocíaista munkaversenyt. 5. A gépállomások vezetői a pártszervezetek s a szakszervezet segítségével szüntessék meg a nagyarányú munkaerővándor- lást és minél előbb alakítsák ki a jó szakmai felkészültséggel rendelkező állandó munkáskollektívát. Ennek érdekében tovább kell javítani a gépállomási dolgozók szociális helyzetét. A honvédségi párt- és DISZ- szervezetek folytassanak politikai felvilágosító munkát a leszerelő katonák — elsősorban a gépállomásokról bevonult trak- toristák — között, hogy az erre alkalmas honvédek közül, leszerelésük után, minél többen menjenek a gépállomásra dolgozni. 6. A gépállomásokat fokozott mértékben kell erősíteni jó politikai képzettséggel és szervező- képességgel rendelkező, tapasztalt munkáskáderekkel, valamint megfelelő szakmai felkészültséggel rendelkező szakemberekkel. Az iparból és a népgazdaság más területeiről 1955-ben 50, 1956-ban pedig további 100 jól képzett gépész- mérnököt kell küldeni a gépállomásokra. A Földművelésügyi Minisztérium mintegy ezer katonaviselt dolgozó számára szervezzen Diesel-traktorvezetői tanfolyamat. 7. A Központi Vezetőség felhívja a gépállomások vezetőit és dolgozóit, hogy gépeik teljes kihasználásával, a munka minőségének megjavításával már ebben az évben adjanak fokozott segítséget a termelőszövetkezeteknek a munkaigényes termelési folyamatok — kapálás, takarmány- és gabonabetakarítás — elvégzéséhez, terméseredményeik növeléséhez és a jövő évi jó termés előkészítéséhez. 8. A mezőgazdasági gépek korszerűsítéséért és minőségének állandó emeléséért, valamint az egész mezőgazdasági gépgyártásért a kohó- és gépipari miniszter felelős. A Kohó- és Gépipari Minisztérium erősítse meg a Mezőgéptervező Irodát kiváló gépszerkesztő mérnökökkel. Egyidejűleg megfelelő ipari szakemberek átcsoportosításával erősítse meg a mezőgazdasági gépgyárak tervező részlegeit, üzemi laboratóriumait és műhelyeit is. A kohó- és gépipari miniszter szervezze meg a mezőgazdaság zavartalan alkatrészellátását,! gondoskodjék megfelelő öntödefí kapacitásról, hogy a mezőgaz-* dasági gépalkatrészekhez szükséges különböző öntvények időben és kifogástalan minőségben rendelkezésre álljanak. A sorozatban készülő gépek alkatrészeinek gyártásáról a sorozatot gyártó vállalat tartozik gondoskodni. dálkodni. III. A termelőszövetkezetek politikai, szervezeti és gazdasági megerősítéséről A termelőszövetkezetek megszilárdításában a legfőbb feladat most az, hogy a növénytermelés és az állattenyésztés hozama már ebben az évben jelentősen emelkedjék és a jövedelmezőbb gazdálkodás eredményeként a tagok jövedelme túlhaladja az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokét. Ez az egyik legfontosabb feltétele annak, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom már ebben az évben számszerűleg és egészségesen tovább fejlődjék. A terméshozamok növelése érdekében jobban ki kell használni a rendelkezésre álló gépieket, bátrabban kell bevezetni a fejlett agrotechnikai eljárásokat, gyorsabban kell növelni a talaj termőerejét és fokozottabban kell érvényesíteni a termelőszövetkezeti tagok anyagi érdekeltségét. 1. Fokozotabban kell támogatni a termelőszövetkezeteket beruházásaik megvalósításában. Részükre 1956-ban 20—30 százalékkal több építőanyagot keli adni, mint 1955-ben. Az építkezési anyagok nagyrészét az első évnegyedben kell leszállítani. A termelőszövetkezetek beruházásaik megvalósítása során az állami segítségre való túlzott támaszkodás helyett az eddiginél sokkal jobban használják fel saját eszközeiket, munkaerejüket. Építkezzenek egyszerűbben és olcsóbban, helyileg biztosítható anyagokkal. 2. A termelőszövetkezeti mozgalom további egészséges fejlődése érdekében erősíteni kell a termelőszövetkezetek belső szervezettségét és nagyobb gondot kell fordítani az alapszabály megtartására. Véget keil vetni annak, hogy a termelőszövetkezet átjáróház legyen. Ezért vissza kell állítani az alapszabálynak azt a korábbi helyes rendelkezését, hogy a termelő- szövetkezetből való kilépési szándékot csak a belépéstől számított három év eltelte után lehet a közgyűléstől kérni. A termelőszövetkezetek vezetőségei a pártszervezetekre támaszkodva, szilárdítsák meg a munkafegyelmet és a családtagok közös munkába való bevonásával szüntessék meg a munkaerőhiányt. Szigorú rendet kell teremteni a munkaegységek nyilvántartása és elszámolása terén. A termelőszövetkezeti tagok anyagi érdekeltségének további fokozása végett a jói dolgozó brigádoknak, munkacsapatoknak, az állattenyésztésben pedig a tagoknak a terven felüli termés és termék után őket megillető prémiumot ki kell adni. A járási tanácsok és a termelőszövetkezetek vezetőségei — elsősorban a tagok meggyőzése utján — gondoskodjanak az alap- szabályellenesen felduzzasztott háztáji gazdaságok túlmérete- zettségének megszüntetéséről, mert ez akadályozza a termelőszövetkezeti gazdaságok megerősödését. Azoktól a termelőszövetkezeti tagoktól, akik e téren az alapszabályt nem tartják be, a községi tanácsok végrehajtó bizottságai vonják meg a beadási és adózási kedvezményt: az előírtnál nagyobb háztáji gazdaság egész területét terheljék IV, A gépállomások munkájáról Pártunknak és népi demokratikus államunknak, s az egész munkásosztálynak az eddiginél nagyobb erőfeszítéseket kell tennie, hogy a gépállomások technikailag és politikailag gyorsan fejlődjenek, hogy betöltsék a termelés pövelésében és a mező- gazdaság szocialista átszervezésében reájuk háruló nagy feladatokat. A második ötéves tervben gyorsítani kell a gépállomások korszerű gépiekkel való további felszerelését, káderekkel való megerősítését, hogy a renin eg az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokra érvényes beadási és adófizetési kötelezettséggel. A termelőszövetkezeti alapszabály megtartása, a közös vagyon védelme, az igazságos jövedelemelosztás érdekében minden termelőszövetkezetben jól működő szervvé keil tépni az ellenőrző bizottságokat. 3. Ki kell szélesíteni a termelőszövetkezeti vezető káderek képzését és emelni kell az oktatás színvonalát. A Földművelésügyi Minisztérium a termelőszövetkezeli vezetők továbbképzésére szervezzen a téli hónapokban állandó jellegű négyhónapos vezetőképző tanfolyamokat az Agrártudományi Egyetem és a mezőgazda- sági akadémiák mellett. E tanfolyamokon évente 6—700 termelőszövetkezeti vezetőt kell kiképezni. A mezőgazdasági szakiskolák számát pedig úgy kell növelni, hogy 1956-tól évente legalább 1000 termelőszövetkezeti tag végezzen a szakiskolákban. 4. A termelőszövetkezetek tartsanak szoros baráti kapcsolatot az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokkal, ismertessék velük szövetkezetük eredményeit. A pártszervezetek es a járási tanácsok szabjanak szembe a szövetkezetek egy részében tapasztalható elzárkózó magatartással és ne engedjék, hogy alapos ok nélkül megtagadják új tagok felvételét, vagy korábban kilépetlek visszavételét. Üj termelőszövetkezetek alakulásának szervezettebbé tétele érdekében a pártszervezetek és a tanácsok támogassák az előkészítő bizottságok létrehozását és működését. Az előkészítő bizottságok vegyék számba a belépni szándékozókat, azok földjét, állatállományát, gazdasági felszerelését. A gépállomás segítségével dolgozzák ki az alakuló szövetkezet termelési feladatait és végezzenek felvilágosító munkát a dolgozó parasztok, különösen a középparasztok között, érjék el, hogy a belépők között már az idén jelentős számban legyenek középparasztok. A termelőszövetkezetekbe való belépésnél a legszigorúbban meg kell követelni az alapszabály megtartását. Mindenütt meg keli követelni, hogy az új belépők földjüket és az ahhoz szüksége» vetőmagvakot térítés nélktil, továbbá a háztáji gazdaság kereteit meghaladó állatállományt, takarmányt és gazdasági eszközeiket a megállapított térítési feltételek mellett a közös gazdaságba hiánytalanul beadjak. Arra kell törekedni, hogy a családié) mellett a család valamennyi mezőgazdaságban dolgozó tagja, asszonyok és lányok is tagként lépjenek be a termelőszövetkezetbe. A termelőszövetkezetbe kulá- kcikat és más osztály idegen elemeket továbbra sem lehet felvenni és ■ éberen kell őrködni afelett, hogy a kulákok ne £u- rakodhassanak be a termelőszövetkezetekbe. Ahol eddig mégis megtűrték a kulákokat és más ellenséges elemeket, onnét ezeket haladéktalanul távolítsák el. delkezésükre álló gépi technika jó kihasználásával mezőgazdaságunk fellendítésének technikai és politikai emelői legyenek. 1. A gépállomásokat új, nagyteljesítményű gépekkel kell felszerelni, hogy a növekvő termelőszövetkezeti mozgalomnak egyre nagyobb gépi segítséget tudjanak nyújtani. A gépesítést a második ötéves tervben úgy kell fejleszteni, hogy: a) a gépállomások a meglévő és megalakuló termelőszövetkezetekben elvégezzék a szántásV. Az állami gazdaságok munkájának megjavításáról Az elmúlt években az állami gazdaságokban megteremtettük a nagyüzemi gazdálkodás legfontosabb feltételeit. Az állami gazdaságok hatalmas gépparkkal rendelkeznek, vezetőik többsége politikailag, szakmailag tapasztalt. Egyre több azoknak a gazdaságoknak a száma, amelyek p>éldát mutatnak és a gyakorlatban bizonyították be a szocialista mezőgazdasági nagyüzem fölényét. Az állami gazdaságok vezetésében sok munkás, paraszt és néphez hü értelmiségi hozzáértéssel és becsületesen dolgozik. Elsősorban azonban az adminisztratív munkakörökbe osztályidegen, ellenséges elemek, álszakemberek is furakodtak be, akiknek káros tevékenysége az utóbbi időben megélénkült. Ezekkel az elemekkel szemben nem lépnek fel határozottan a minisztérium vezetői sem. Az állami gazdaságok vezetőinek a legfoptosabb feladata a következő években, hogy a gazdálkodás megjavításával, a termelési eredmények növelésével, az önköltség tényleges csökkentésével mielőbb veszteségmentes, jól jövedelmező, példamutató mezőgazdasági nagyüzemekké tegyék gazdaságukat. 1. A termésátlagok, az állat- tenyésztés hozamának növelésével tovább keli erpelni az állami gazdaságok árutermelését. 1956-ban 3 millió mázsa kenyér- gabonát, 50Ü.OÛO mázsa húst és 130 millió liter tejet kell a városi dolgozók ellátására átad- nick. 2. Az állami gazdaságok jó- teljesilményú tenyészállatok és bő termést adó vetőmagvak előállításával segítsék elő az egész mezőgazdasági termelés fellendítését. A termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok termelésének megsegítéséhez 1956-ban 900.000 mázsa minőségi vetőmagot, 2000 tenyészbikát, mintegy 40.0000 tenyészsertést és 4000 kost adjanak. 3. Az állami gazdaságok vezetői gondoskodjanak arról, hogy a kalászosok terméseredményeinek további növelése mellett a kapésnövények termésátlaga is mái- ebben az évben meghaladja az országos átlagot. Fordítsanak nagy gondot a legértékesebb takarmánynövény, a kukorica termesztésére, amelynek vetésterületét 1956-ban — 1955-höz képest — legalább 40 százalékkal emeljék. 4. Az állami gazdaságok minisztere tegyen intézkedéseket, VI. A kenyérgabona-termelés növeléséről Mezőgazdasági termelésünk fellendítésének legkiemelkedőbb, mindent megelőző feladata kenyérgabonatermelésünk olyan arányú fejlesztése, hogy dolgozó népünk ellátását a kenyérgabona minden termékével — mindenekelőtt kenyérrel — saját termésünkből zavartalanul biztosítsuk és gyengébb termésű esztendőkre megfelelő tartalékkal rendelkezzünk. 1. Azért, hogy dolgozó népünk bőséges kenyérellátását még kedvezőtlenebb időjárás esetén is biztosítani tudjuk, a kenyér- gabona vetésterülete 1955-56- ban nem lehet kevesebb 3,3—3,4 millió katasztrális holdnál. A kenyérgabona vetéstervének maradéktalan teljesítéséért személyükben felelősek a földművelésügyi miniszter és az állami gazdaságok minisztere, valamint a megyei, járási, községi párt» és tanácsi szervek vezetői. A kenyérgabona termelése a tervben meghatározott területen kötelező. Az egyénileg gazdálkodók behogy a gépek kihasználási foka már ez évben legalább 15 szá-' zatékkal haladja meg az 1954.; évit, 1956-ban pedig további 5> százalékkal növekedjék. Az erő-*' gépek teljesítőképességeinek jobb kihasználása érdekében a gazdaságokat el kell látni megfelelő munkagépekkel. 5. Az állami gazdaságokban szigorúan meg kell követelni a pénzügyi tervek maradéktalan teljesítését, a takarékos gazdálkodást. A gazdaságok terven felüli nyereségük 25 százalékát a gazdaság terven felüli beruházásaira és 15 százalékát jutalmazásra fordíthatják. A terven felüli veszteséggel záró gazdaságok vezetőit 1956-tól sem prémiumban, sem jutalomban, részesíteni nem szabad. 6. Gondosabban kell felhasználni a beruházási összegeket. Elsősorban olyan létesítményeket kell építeni, amelyek a hozamok emelését, az önköltség csökkentését segítik elő és gyorsan megtérülnek. Az építkezéseket a helyi lehetőségek kihasználásával (vályfog, terméskő, mész, nád, szalma slb.), a sajat rezsis építkezések bővítésével olcsóbbá kell tenni. 7. Az állami gazdaságokban az önköltség csökkentése, a veszteség piegszpn tevése érdekében szilárd munkafegyelmet kell biztosítani. Épben p munkában az állami gazdaságok vezetői támaszkodjanak a párt- és ME~ DOSZ-szervezeteJkre, a gazdaságok kommunistáira és a becsületes pártonklvüli dolgozókra. Olyan légkört kell létrehozná amelyben tűrhetetlen a munka- fegyelem megséj-tése, a bércsalás, a pazarlás és szégyen a veszteséges gazdálkodás. A gazdaságok vezetői mindenütt kovácsolják ki a'4 állandó mun- káskoliektívát. 8. Az Állami Gazdaságok Minisztériuma dolgozzon ki tervet a feladatukat jól végző munkás- és parasztkáderek továbbképzésére. Több gondot kell fordítani a fiatal szakemberek nevelésére és ' szakmai továbbképzésére. —■ Munkájuk alapján bátran keil őket előléptetni! Azokat a rég) szakembereket, akik az elmúlt években eredményes munkát végeztek, ara- gyobb megbecsülésben kell részesíteni, hogy érezzék munkáJ juk elismerését és bátran kezdeményezzenek. El kell távolítani azonban a gazdaságokba befurakodott ellenséges, kártevő elemeket és álszakembereket. adási könyvében a község vetéstervének megfelelően már 1955 őszén elő kell írni, hogy kenyérgabonából mennyit kell vetníök. A termelők kötelesek a vetés megtörténtét a községi tanácsnál bejelenteni. A községi tanács a bejelentés valódiságát ellenőrizze. Azoktól a termelőktől, akik az előírt vetésterületen nem teljesitik g vetést, meg kell vonni a kenyérgabonabeadás útján járó korpajuttatást, valamint a beadással kapcsolatos egyéb kedvezményeket. 2. Az előiráhyzott kenyérgabona vetésterülettel is csak úgy biztosíthatjuk az ország kenyérgabonaellátását, ha a mezőgazdaság szocialista szektorában, valamint az egyéni paraszt- gazdaságokban gyorsan és számottevően növeljük a kenyér? gabona holdankénti átlagtermését. Biztosítani! kel, hogy a kenyérgabona átlagtermésének egy-másfél mázsás emelése — a (Folytatás La 3. oldalon)
