Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. június (10. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-10 / 135. szám

(Folytatás 3. oldalró!)

decemberi határozat előírásának megfelelően — 1958-ban megvalósuljon.

3. A termésátlagok növelése érdekében meg kell javítani a búzatermesztés agrotechnikáját. Ennek, érdekében:

Fokozottan ügyelni kell arra, bogy a búza az adott körül- méítiyek között a legjobb előve- temények után kerüljön elvetésre.

Gyorsan fejlődő műtrágya- gyártásunk kellő alapot teremt ahhoz, hogy a kenyérgabona alá már ez év őszén és jövő év tavaszán jóval több műtrágyát használjanak fel.

A kenyérgabona hozamának növelése érdekében a gyenge homoktalajokon széleskörűen el kell terjeszteni a talaj — lehetőség szerint másodnövényként vetett — zöldtrágyával való megjavítását.

A termelőszövetkezetek olyan homokterületeit, amelyeknek kataszteri tiszta jövedelme 4 aranykoronánál kisebb és ahol főterménynek vetett és zöldi rágyá- ttak aiászántott csíllagíürtöt, vagy somkórót termelnek, egy évre mentesíteni kell a beadási kötelezettség alól.

legjobb szakemberei összpontosítsák erőfeszítéseiket bővebben termő, szárazságtűrő, nagy el- ienállóképességű búzafajták kinemesi tésére.

4. Az állami gazdaságokban éj termelőszövetkezetekben erőteljesen kell fejleszteni a kenyérgabona-termelés gépesítését. Az állami gazdaságokat és a gépállomásokat olyan mennyiségben és ütemben kell ellátni megfelelő gépi felszereléssel, hogy a második ötéves terv végére a kenyérgabona-termelé3 minden munkafolyamata gépesíthető legyen.

5. A párt- és állami szervek előtt álló egyik legfontosabb feladat, hogy a mezőgazdaság dolgozóinak, a községi termelési bizottságoknak 'teljes mozgósításával megszervezzék kenyérgabona-termésünk veszteségmentes betakarítását. Véget kell vetni annak a tűrhetetlen helyzetnek, hogy a megtermelt kenyérgabona jelentős százaléka a betakarítás gondatlan megszervezése miatt évről-évre veszendőbe megy. Ennek megszüntetése érdekében mindenekelőtt gondoskodni kell a rendelkezésre álló gépjeid, iőlng a kombájnok teljesítőképességének kihasználásáról és munkájuk megA mezőgazdasági tudomány I javításáról.

VII. A takarmány termelésről

Az állatállomány számára mielőbb olyan szilárd takar- mányalapct kell teremteni, amely még viszonylag kedvezőtlen időjárás esetén is biztosítja a megfelelő takarmányellátást. Ezért az értéktelenebb takarmánynövények rovására növelni kell a holdanként legnagyobb takar- 'mányértéket adó növények — elsősorban a kukorica — vetés- területét. A rendelkezésre álló eszközökkel főként e növények hozamét kell növelni.

1. Sürgősen véget kell vetni a kukoricatermelés elmaradottságának a mezőgazdaság szocialista szektorában és biztosítani kell, hogy 1956-ban a kukorica vetésterületi aránya a termelő- szü\ etkezetek közös gazdaságában és az állami gazdaságokban az 1955. évihez képest országosan legalább 40 százalékkal növekedjék. Növelni kell a nagytömegű és magas tápértékű silókukorica vetésterületét is. Az őszi takarmánykeverékek után a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok lehetőleg mindenütt kukoricát vessenek.

2. Kultúrnövényeink közül a kukorica hálálja meg legjobban a friss istállótrágyázást és az őszi mélyszántást. Ezért mind az állami gazdaságok, mind a termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó parasztok a rendelkezésükre ájló istállótrágyát elsősorban a kukorica alá .használják fel és végezzék el a kukorica alá az őszi mélyszántást.

3. Az állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben a kukorica terméshozamának növelése érdekében általánossá kell tenni a kukorica négyzetes vetését és művelését.

Meg kell kezdeni a kukoricaszár betakarításának gépesítését. Ezért ebben az évben el kell készíteni az új siló-kombájn mintapéldányait és a jövő évben meg kell kezdeni a sorozatgyártást. A második ötéves terv végéig pedig — a nyári gazolókapálás és a csövek letörésének kivételével — az állami gazdaságokban és a termelőszövetkezetekben meg kell valósítani a kukoricatermelés munkafolyamatainak teljes gépesítését.

4. A kukorica terméshozama növelésének egyik legjobban bevált módszere a hibridkukorica-vetőmag használata. A második ötéves terv végére biztosítani kell, hogy az egész országban elegendő mennyiségben

álljon rendelkezésre megfelelő minőségű hibridkukorica-vetőmag.

5. A .legközvetlenebb feladat, hogy már ez évben nagy kukoricatermést takarítsunk be. Ezért a Központi Vezetőség felhívja gz állami gazdaságok, gépállomások szakembereit és dolgozóit, a termelőszövetkezetek tagságát és az egyénileg gazdálkodó parasztokat, hogy a kukorica gondos ápolásával — az állami gazdaságok és a gépállomások univerzál-traktorai- nak teljes kihasználásával —■ kukoncaíöldjeiket legalább háromszor kapálják meg és végezzék el .az aratás utáni gazolókapálást. Biztosítsák ezzel ál- latállományunk megfelelő takarmányalapját.

6. Növelni kell az évelő pillangósok, főként a lucerna vetés- területét.

Az állami gazdaságok és gépállomások mezőgazdászai szervezzék meg a pillangóstakarmá- nyok jó minőségben történő, gondos, veszteségmentes betakarítását, a rendelkezésre álló gépi erő — traktoros és fogatos fűkaszák, rendsodró gépek, stb. — teljes kihasználásával.

A lucerna vetésterületének növelése érdekében mind az állami gazdaságok és termelő- szövetkezetek, mind az egyénileg gazdálkodó parasztok gondoskodjanak megfelelő mennyiségű vetőmag fogásáról. A Földművelés- ügyi Minisztérium még ez év júniusában kössön szerződést az áilami gazdaságokkal 5000 ka- tasztrális hold lucerna és 5000 katasztrális hold vöröshere, a termelőszövetkezetekkel ás az egyénileg gazdálkodó parasztokkal 30.000 katasztrális hold lucerna és 30.0Q0 katasztrális hold vöröshere megfogására. A szerződés alapján minden 100 kiló 88 százalékos tisztaságú lucernamagért 2500 forintot, vöröshere- magért 1500 forintot kell fizetni. Ezenkívül a gépállomások gondoskodjanak arról, hogy a szerződéssel termelt és közös szérűre behordott lucemamagot a be- hordást követő 10 napon belül elcsépeljék. A Földművelésügyi Minisztérium egyben biztosítsa, hogy a termelők saját szükségletre termelt nyersvetőmagjál megfelelő arányban ólomzárolt vetőmagra cseréljék ki és a szerződésre temjeit vetőmag ellenében is adjanak nyersmag áron ólomzárolt vetőmagot.

VIII. Szarvasmarha-tenyésztés

Állattenyésztésünk egyes ágai — a sertéstenyésztés és a baromfi- tenyésztés — az 1953 decemberi határozat óta jelentősen fejlődtek. A juhállomány korábbi egészséges fejlődése azonban az elmúlt évben megrekedt.

Az 1953 decemberi határozat i fő íigyelrnet a szarvasmarhatenyésztésre irányította, mégis az állattenyésztésnek ebben a legfontosabb ágában nincs fejlődés.

A szarvasmarhaállomány kedvezőtlen alakulásának egyik oka. hogy a begyűjtési és felvásárló szervek a vágómarha-begyűjtési terv maradéktalan teljesítésére a megengedettnél nagyobb számban vásárolnak fel levágás céljára teheneket és alacsony súlyú, főleg nőivarú növendék állatokat, A Központi Vezbiiáséa ismételten leszögezi, hogy a lakosságnak tejjel és hússal való jobb ellátása, valamint egész mező- gazdaságunk fejlesztése érdekében az állattenyésztésen belül elsősorban a szarvasmarhatenyésztés fellendítése a következő 2—3 év legfontosabb feladata.

1. A szarvasmarhatenyésztés általános fellendítésének fő kérdésévé a tehénállomány növelését és a teihozam erőteljes fokozását kell tenni. Ennek elősegítésére:

a) A tenyésztés fejlesztése érdekében 1955—56-ban 20.000, felerészben vemhes — elsősorban törzskönyvezett tehéntől származó — üsző felnevelésére kell szerződést kötni, 12—18 hónapos nevelési időtartammal, na- gyobrészt az egyénileg gazdálkodó parasztokkal. Az üszőket — minőségtől függően — kilónként 9—11 forintos áron kell átvenni. A felnevelés ideje alatt minden üsző után — három részletben — 1500 forint előleget kell adni. A héthónapos vemhes állapotban átadott üszők után az átadáskor 1000 forint vemhességi pótlékot kell fizetni.

b) Az üszőnevelés elősegítésére minden, hat hónapos korig 160 kilós súlyra felnevelt üszőborjú után a tenyésztőket az eddigi 400 forintos adókedvezmény helyett 600 forintos adókedvezményben kell részesíteni.

2. Különös gonddal kell fejlesz, teni a szarvasmarhatgnyész- tést a termelőszövetkezetek közös gazdaságában. Mindenekelőtt az állomány minőségét kell javítani, főként az ápolás és takarmányozás gondos megszervezésével. Egy-két éven belül el kell érni, hogy a termelőszövetkezetekben a tehenek évi tejhozama mindenütt meghaladja a 2000 litert.

3. Véget kell vetni annak a káros gyakorlatnak, hogy az Éleimig szeripari Minisztérium a tehénállomány rovására teljesítse vágási tervét. Törekedni kell a levágásra kerülő állatok átlagsúlyának növelésére és } 955—1956- ban legfeljebb 109.000—100.000 tehenet szabad levágni. Az

IX. Zöldség-, burgonya-, g

1. ZÖLDSÉG- ÉS BURGONYATERMELÉS. Dolgozo népünk zöldséggel való bőséges ellátása érdekében a zöldségtermelést úgy kell fokozni, hogy az egy főre eső zöldségibgyasz- tás az 1954. évi 100 kilóról 1956- ra legalább 132 kilóra emelkedjék.

Tovább kell fejleszteni a zöldségtermelést, a nagyvárosok közül főként Budapest, Győr, Miskolc és Ózd környékén, valamint a Balaton mellett. A Városellátó övezetekben már 1956-ban meg kell kezdeni a gépállomások könnyű traktorokkal, kultivétorokkal való ellátását és néhány gépállomás ez évi tapasztalata alapján meg kell kezdem a zöldség vetésének és sorközi művelésének gépesítését is.

Állami hitelek nyújtásával elő kell segíteni növényházak és melegágy! telepek létesítését a termelőszövetkezetekben, főként a hőforrások és ipari elfolyó vizek felhasználósával.

A korai zöldség termelésének fokozása és a termésátlagok emelése érdekében el kell terjeszteni a Szovjetunióban bevált tőzeges-tápkockás palántanevelést. Ezért 1955 végéig ki keli alakítani a Szovjetunióban bevált kézi tőzeg-kockakészítogén hazai mintapéldányát és legkésőbb 1956-ban meg kell kezdeni ennek sorozatgyártását.

A Központi Vezetőség ismételten felhívja a figyelmet a burgonya terméshozama gyors fokozásának fontosságára.

Meg kell javítani a jóminőségű vetőgumóval való ellátást és a termelőszövetkezetekben, s állami gazdaságokban a második ötéves terv végéig a burgonya- termelés legfontosabb folyamatait gépesíteni kell.

2. GYÜMÖLCSTERMELÉS. Az elmúlt évben nagyobb mértékben indult meg a gyümölcsfák telepítése. A termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó parasztok gondosabban ápolják a fákat, javult a kártevők elleni védekezés.

A házikertek gyümölcsfaálloÉlelmiszeripari Minisztérium a levágásra kerülő tehenek közül

50.000 feljavítására kössön szerződést. A tehenekre legalább 100 kiló súlyt kell rr.hízlglni és a rá- hízlalt súlyért Kilónként 14 forintos árat kell fizetni. Emellett a húsellátás javítása érdekében törekedni kell nagyobb átlag- súlyú javított tinók és ökrök nagyobb számú felvásárlására.

Ki kell szélesíteni a bikoborjú- hízlalási szerződések kötését, s a jelenleg érvényben lévő szerződési feltételek mellett ez évben további 100.000 bikaborjú hizlalására kell szerződést kötni.

4. A tehénállomány megfelelő utánpótlásának biztosítása és minőségének javítása érdekében fordítsanak a termelők nagyobb gondot az üszők takarmányozására és gondozására. Azokat az üszőborjúkat, amelyek betegség, vagy egyéb ok miatt mégis esö- köttek, tenyésztésre alkalmatlanok, legfeljebb évi 30.000 darabos keretben vágás céljára fel kell vásárolni.

A Központi Vezetőség kötelezi az illetékes állami szerveket, hogy a törvény teljes szigorával lépjenek fel a feketevágások ellen.

5. A Földművelésügyi Minisztérium és a tanácsok gondoskodjanak a törzskönyvezés és a mesterséges termékenyítő állomások munkájának, valamint az apaál latellátásnak megjavításáról.

A- számszerű eredmények egyoldalú hajhászása helyett a legjobb egyedek gondos kiválasztásával, a hozamok rendszeres ellenőrzésével a törzskönyvezést a szarvasmarhatenyésztés fejlesztésének egyik legfontosabb eszközévé kell tenni.

A Központi Vezetőség felhívja a termelőszövetkezetek tagjait, az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokat és az állami gazdaságok vezetőit, dolgozóit, hogy a tehenek befedeztetésével, a borjak gondos felnevelésével, az elhullás csökkentésével növeljék szarvasmarhaállományukat és növeljék mindenekelőtt a tehenek tejhozamát.

yümölcs- és szőlőtermelés

mányának erőteljes növelése mellett folytatni keli az új üzemi gyümölcsösök telepítését. A termelőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban az árutermelő gyümölcsösök területét RÍ —15 éven belül 300—320.000 ka- lasztrális holdra kell növelni. Uj gyümölcsösöket elsősorban a szántóföldi művelésre nem alkalmas homokterületeken és kopárokon kell telepíteni. A Földművelésügyi Minisztérium 1956 végéig állítsa össze az egyes termőtájakon telepíthető gyümölcsfajták jegyzékét.

Növelni kell a legjobban keresett és legértékesebb gyümölcsfajták, különösen a Jonat- hán alma oltványainak előállítását. A faiskolai termelés fejlesztése érdekében az állami faiskolák felszerelését három év alatt be kell fejezni.

3. SZŐLŐTERMELÉS. A jelenlegi szőlőterület növelése nélkül 20 év alatt mintegy 118.000 katasztrális hold oltványszőlőt és

192.000 katasztrális hold homoki

szőlőt kell telepítéssel felújítani; ezen belül 1960-ig 65.000 katasztrális hold homoki és 8500 katasztrális hold oltványszőlőt.

A szőlő anyatelepek területét 1960-ig 2500 katasztrális holddal — ebből az állami gazdaságokban 1800 katasztrális holddal — kell növelni. Az anyatelepek támberendezéseinek létesítését a termelőszövetkezetekben katasztrális holdanként

10.000 forint hitellel segítse az állam, amelyet a termőre fordulást követő tíz év alatt kell visz- szaíizetni.

A szőlőoltvány termelését ISöO-ig évi 12 millió darabra, a gyökeres európai vesszőét 1956- ban 35 millió, 1960-ig pedig évi 40 millió darabra kell növelni.

Tohajhegyalja kormánybiztosa és a Borsod megyei. tanács gondoskodjék arról, hogy Tokaj- hegyalján 1959-ig mintegy 3208 katasztrális holdon telepítsék újra a szőlőt. A Veszprém, Heves és Győr megyei tanácsok készítsék el a badacsonyi, az egri és a soproni borvidék szőlőtermelésének fejlesztési tervek

X. A mezőgazdasági termékek begyűjtéséről, felvásárlásáról és szabadpiaci forgalmáról

A beadási kötelezettséget több évre előre meghatározó begyűjtési rendszer, a termelési és híz- lalási szerződések kiszélesítése és a szabadpiaci forgalom lehetősége hozzájárult dolgozó parasztságunk termelési biztonságának megszilárdításához, termelési kedvének növeléséhez.

Dolgozó parasztságunk többsége becsülettel tesz eleget állam- polgári kötelezettségének. Az elmúlt másfél évben lábraka- pott jobboldali nézetek azonban ezen a téren is éreztették hatásukat. A többéves begyűjtési rendszerben csökkentett kötelezettséget a kulákok többsége és a dolgozó parasztok egy része nem teljesíti. A piacon nagymértékben elburjánzott az üzérek tevékenysége, akik felhajtják az árakat és mind a termelők, mind a bérből és fizetésből élők rovására jogtalanul jelentős hasznot szereznek.

1. Dolgozó népünk állandóan növekvő élelrniszsrszükségleté- nek kielégítése megköveteli a begyűjtési rendszer fenntartását, a begyűjtési tervek maradéktalan teljesítését, az állami és szövetkezeti szervek felvásárlási tevékenységének; valamint a szerződéses termelési és hizlalást rendszer kiszélesítését."

2. A beadási kötelezettséget a termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó parasztok számára a jövőben is állandó jelleggel, több évre előre kell meghatározni.

A dolgozók ellátása érdekében biztosítani kell, hogy a termelők maradéktalanul teljesítsék az állam iránti kötelezettségüket. A törvény teljes szigorával kell fellépni azokkal szemben, akik kötelezettségüket nem teljesítik és ki keli őket zárni a szabadpiaci értékesítés lehetőségéből. Azokban a községekben, amelyek beadási tervüket a fő terményekből még nem teljesítették, annak teljesítéséig csak az illetékes állami szervek folytathatnak szabadfelvásárlást.

3. Az 1954—55. évi szerződéses termelés és hizlalás feltételeinek számottevő változtatása nélkül haladéktalanul ki kell dolgozni a szerződéses termelés és hizlalás kiterjesztésének módszereit.- Ennek alapján az 1955—56; gazdasági évre szóló szerződések kötését úgy kell megkezdeni, hogy az legkésőbb ez év november 30-ig befejeződjek.

4. Tovább kell fokozni az állami és a szövetkezeti kereskedelem tevékenységét a termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó parasztok szabad készleteinek felvásárlására.

A dolgozók élelmiszerekkel való bőségesebb ellátása érdekében egyes — nem közvetlenül fogyasztási és termelési célt szolgáló — iparcikkek eladását a falun részben mezőgazdasági termékek szerződéses szállításához, illetve eladásához lehet kötni- Egyben biztosítani kell, hogy a városi dolgozók — elsősorban a munkások — ezekhez az iparcikkekhez hozzájussanak.

5. A termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó parasztok számára, beadási kötelezettségük teljesítése után, továbbra is biztosítani kell a szabadpiaci értékesítés lehetőségét. A földművesszövetkezetek adjanak a jelenleginél nagyobb segítséget a termelőszövetkezeteknek és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak szabadpiacra kerülő mezőgazdasági termékeik bizományi értékesítéséhez. Fokozatosan ki kell kapcsolni a szabadpiacon a közvetítő magánkereskedelmet és meg kell akadályozni az üzérkedő elemek árfelhajtó tevékenységét. Teljes szigorral kell érvényt szerezni azoknak a rendeleteknek, amelyek megtiltják' mezőgazdasági termékek továbbadás céljára tör- tűnő felvásárlását, azaz a mező- gazdasági termékekkel való üzérkedést.

(Folytatás a 4. oldalon)