Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. május (10. évfolyam, 102-126. szám)
1955-05-24 / 120. szám
Ez történt a nagyvilágban A »Borba« a jugoszláv— szovjet tárgyalásokról A »Borba« című jugoszláv iap ♦jugoszláv—szovjet tárgyalások« címmel vezércikket közölt. — A belgrádi találkozáson — írja a iap — megvitatják a jugoszláv —szovjet államközi kapcsolatok meg nem oldott problémáit. Lehetőséget teremtenek a vitás kérdések elvi megoldására és azok gyakorlati rendezésére. — Biztosítják, hogy egészséges alapokra helyezzék a jugoszláv— szovjet államközi kapcsolatokat. A cikk a továbbiakban azt írja, hogy Jugoszlávia a pépek és államok aktív egymás mellett élésének és aktív együttműködésének politikáját folytatja tekintet nélkül az országok belső berendezésére és politikai rendszerére. Ezen az alapon fejlesztette és fogja fejleszteni jövőben is baráti kapcsolatait a nyugati hatalmakkal. Ilyen demokratikus, nemzetközi koncepción alapulnak Jugoszlávia szilárd, baráti kapcsolatai a világ sok országával, különösen olyanokkal, mint Burma, India, Egyiptom, Ausztria és sok más hozzánk közelálló ország. Ugyanígy annak a politikának megfelelően — amply társaclaimi berendezésükre, rendszerükre és politikai koncepciókra való tekintet nélkül az országok aktív együttműködésére irányul —, Jugoszlávia a jugoszláv—szovjet államközi kapcsolatok további megjavítására törekszik és meggyőződése, hogy a küszöbönálló belgrádi találkozást konkrét, pozitív eredmények koronázzák majd. A legmagasabb szintű szovjet—-jugoszláv tárgyalások megfelelnek a jelenlegi nemzetközi helyzet közös konstruktív tendenciáinak. Alapivető részét képezik a nemzetközi feszültség enyhítésének és a nemzetközi helyzet megjavításának. Eden és Macmillan választási beszéde Edén angol miniszterelnök szombaton este választási beszédet mondott. Kijelentette, hogy a négy hatalom *a legmagasabb szintű« értekezletére a legközelebbi néhány hét alatt sor kerül, és nemcsak egy, hanem két ilyen értekezletre is hajlandó elmenni, ha szükség lesz rá. Kijelentette, hogy a négy hatalom legmagasabb szintű értekezlete kitűnő kiindulási pont lehet az előttük álló munkaprogram szempontjából. Macmillan külügyminiszter szombaton szintén választási beszédet mondott Kent-grófságban. A maga részéről kijelentette, hogy a négyhatalmi tárgyalások az idén nyáron lesznek és esetleg még egy találkozót vonhatnak maguk után a kormányfők között a nemzetközi feszültség enyhítése végett, Bonn »kemény ellenállásra« buzdítja a nyugati kormányokat a népek békevágyával szemben Adenauer egy hét óta az egyik szanatóriumban kezelteti magát. De csaknem szüntelenül politikai megbeszéléseket folytat a szanatórium különtermében. A kancellárnak ugyanis komoly gondot okoz a nemzetközi helyzet, amely kellő jóakarat esetén lehetővé teszi a német kérdésnek az osztrák példa szerinti megoldását. Adenauer közvetlen szócsöve legutóbbi számában leplezetlenül felszólítja a nyugati kormányokat, fullgsszák kudarcba az előkészített négyhatalmi értekezletet. A jáP azt javasolja, hogy a nyugat szabjon gyakorlatilag teljesíthetetlen »acélkemény« feltételeket a Szovjetuniónak és ragaszkodjék e feltételekhez, mert ezzel lehetetlenné teszi a négy kormányfő tanácskozásainak eredményességét. l ogarasi Béla akadémikus nyilatkozata a Lomonoszov Egyetem megalapításának 200. évfordulóján Fogarasi Béla Kossuth-díjas akadémikus, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem rektora, aki nemik g járt Moszkvában, a moszkvai rádión keresztül a Lomonoszov Állami Egyetem megalapításának 20!). évfordulója alkalmából tartott jubileumi üléséről nyilatkozott és többek között a következőket mondotta: Általában az a tény, hogy mintegy 30 ország tudományinak képviselői, egyetemi rektorok, professzorok vettek részt az ünnepi ülésszakon, rendkívül nagyjelentőségű. Sor kan a tudósok közül itt értették' meg, hogy a tudomány nemzetközi együttműködése a tudomány fejlődésének életfeltétele és ezen együttműködés legfőbb feltétele a béke megőrzése. Szökések a francia idegenlégióból Az United Press hírügynökség kairói tudósítója jelenti, hogy szombaton a Szuezi-csa tornában egy francia hajóról megszököít a francia idegenlégió kilenc katonája, hogy ne kelljen részt- vennie az észak-afrikai hadműveletekben. Az egyiptomi part: őrség elfogta a francia idegenlégió kilenc német nemzetiségű katonáját. Az elfogottak a sajtó képviselői előtt kijelentették, hogy vissza akarnak térni Németországba, "Amerika ne mondjon le európai légitámaszpontjairól.-« George szenátor, az amerikai szenátus külügyi bizottságának elnöke szombaton nyilatkozat: adott a sajtónak. Geo-rge nyilatkozatában célzott a nemrég elhangzott szovjet leszerelési javaslatokra és síkraszállt amellett, hogy az Egyesült Államoknak --nem szabad lemondania európai légitámaszpontjairól«, továbbá pedig, hogy »nem szabad csökkentenie katonai létszámát«. A szenátor az osztrák állam- szerződést «-Ausztriára rákény- szerített -úllapot«-nak nevezte, s aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy esetleg Németország is követi majd Ausztria útját Felavatták as uraság leghoaasabb hídjáU az újpesti vasúti hidat Három esztendő kemény munkáját ünnepelték szombaton dóiban az Újpesti vasúti összekötóhíd építői és tervezői. A nagy építkezés, amely megalkotta az ország leghosszabb hídját, ünnepi dátumhoz ért: megindulhatott a forgalom a Duna új gyönyörű hídján. Az építőknek a tervek szerint csak szeptemberben kellett volna forgalomra átadni ok az új alkotást, de a lelkes munkaverseny-mozgailmak, a dolgozók áldozatos erőfeszítései mind-mind napokat, heteket vettek el a határidőből és így szeptember vége helyett már május 21-én átgördülhetett, az előzetes sikeres teherpróbák után, az új dunai hídon az első vonatszerelvény. A hídavatási ünnepségre, amelyet az újpesti hídfőnél tartottak, eljöttek a párt és a kormány vezetői, a híd építői, tervezői, a vasutas dolgozók küldöttei és a környék lakossága. Megjelent az ünnepségen Hidas István, Kovács István és Mekís József elvtársak, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagjai, a Központi Vezetőség és a Minisztertanács több tagja. A hídavatási ünnepségen Csanádi György, a MÁV vezérigazgatója mondott beszédet Hatalmas tett a béke érdekében Üzemünk dolgozói nagy érdeklődéssel várták az európai államok varsói értekezletének eredményeit. Ez érthető, hiszen mindegyiknek van fóltenivalója egy újabb háborútól, öregnek, fiatalnak megvannak a maga vágyai, céljai a jövőre vonatkozólag. Nekem két gyermekem van, ezeket szeretném bércben felnevelni, örömmel és bizalommal olvastuk a varsói megállapodásokat. Éreztük, hogy életünk és jövőnk, gyermekeink élete és jövője biztos kezekben van. A legszentebb cél, a béke megvédése érdekében szövetkező országok, elükön a Szovjetunióval, meg tudják fékezni a háború erőit. A varsói szerződés hatalmas tett a béke érdekében. Olyan tett. amely bennünket Is tettekre kötelez. Az aláírók sorában ott van a mi népünk, mi országunk is. Ez is árra kötelez bennünket, hogy még fokozottabban vegyük ki részünket a küzdelemből. A nyomda dolgozói nemcsak óhajtják a békét, hanem naponta újabb és újabb termelési eredményekkel hozzájárulnak népgazdaságunk erősítéséhez, a béketábor megszilárdításához. Rövid »dő alatt az üzem dolgozói négyszer nyertek el az élüzem címét. Az elmúlt negyedévben is 114.4 százalékos teljesítménynyel ismét élüzem lett a nyomda. Ezentúl ennél is többet akarok végezni a békéért, s mondhatom, nem vagyok egyedül ezzel az elhatározással. A nyomda dolgozói érzik és tudják, hogy még jobb munkával kell or ősi ten i hazánkat, szolgálni » béke ügyét. Sebök Mihály, műszaki vezető, Bács-Kiskunmegyei Nyomda Vállalat. JHikaiL So/ő/tán Ö tuen évvel ezelőtt született M ihaii Solohov, a nagy szovjet-orosz regényíró. A Szovjetunió népei ünnepségeken emlékeznek meg róla, mert a népével egybeforrott nagy prózaíró a tiszta művészet eszközeivel szolgálja népe nagy ügyét. 1905 május 24-én született « kozákföldön, a donyeci körzetben. Apja lijazanyból költözött kozákföldre, anyja félig kozák- származású volt. Ez a körülmény döntően befolyásolta írói egyéniségét: mint leozáli, megértette népének sajátos életformáit, mint bevándorolt bizonyos távlatból szemlélhette a kozákság életét. A polgárháború idején az iskola padjaiból kikerült ifjú. mint katona harcolt a Don-vidéki harcokban. »Kergettem a. bandákat, amelyek 1922-ig a Don vidéken garázdálkodtak, s a bandák is kergettek bennünket« — szűkszavúan így foglalta össze fiatalságának azt a szalcaszát, amely döntő élményeket adott a későbbi író számára. írói fejlődése gyors volt. Első elbeszélését 18 éves korában írta, és már 21 éves korában belefogott élete nagy müvének, a Csendes Donnak az írásába. Amikor 23 éves korában megjelent a nagy mű első kötete, Gorkij is felfigyelt a tehetséges ifjúra- Szerafimovics, a nagy orosz író fiatalságára és korán kifejlődött iróí tehetségére utalva »sárga- csőrü sasfióknak« nevezte, A 23 f*ís ^ őket. Nehéz, intellektuális munka, szellemi torna, egy ilyen nyomozás. — Ehhez képest elég hangosak — állapítja meg valamivel derűsebben Dickson. — Én inkább vágóhídhoz hasonlítottam volna működésük helyét, mint tegyük fel, egy tudományos ülésszakhoz a Columbia egyetemen. « — Felváltva alkalmazunk sze- lídebb és keményebb módszert, uram. — Hm ;. : szóval semmi.- : : persze túlságosan elromlott már ez a népség ahhoz, hogy egykönnyen megszelídítsék. Hanem ... várjon csak — kap a fejéhez az amerikai. — Nálunk a rendőrség, legalábbis így hallottam ... nem nagyon értek a maguk foglalkozásához... ilyen esetekben — hogy is mondjam csak... nem sajnál egy kis pénzt sem. A maguk emberei nagyon megedződtek a háború alatt, hm... németek, olaszok próbálkoztak velük. Kisebbfajta bordatörés, koponyalékelés, nem oldja meg a nyelvüket. Meg aztán — jegyezte meg vigyorogva — hozzánk nem méltó ez a mód- 5zer. Körömtépés, ujjszorító, villanyáram ... fuj, ízléstelen gestapo-szisztémák. Mi úriemberek vagyunk. — Nevet. — I'alán egy kis jó valuta segí- ene..: — Még kevésbé uram — veti îllene udvariasan a felügyelő, —, ■ Még kevésbé. Én túlon-túl jó' 1 ismerem őket ahhoz, hogj csodákban higgyek. Mindenesetre, ha ön úgy gondolja, megpróbálhatjuk. — ötven ... Tudja mit? Száz dollár a nyomravezetőnek! Pusztán a barátságunk kedvéért ajánlom fel, hogy segítségükre legyek.. : Érdekel ez a dolog. Csak úgy... érdek nélkül. Sportember vagyok.. ; Node, látni szeretném a mérnököt, aki a mentési terv részletein dolgozik. Jalcsin félretuszkolja a rendőrtisztet és karjánál fogva Re- zánt tereli Dickson elé. A szobában már sokan ösz- szeverődtek. Az amerikai háromnégy ismeretlen kísérőjén kívül, itt van, az íróasztal sarkára telepedett, s idegesen táncoltatja szájaszegletében a cigarettaszipkáját Capulosz, a központ igazgatója. Ide-oda topog a szobában a minisztérium két embere. Az amerikai mellett ül, a második fotelben egy evikkeres, pirossapkás alezredes. A kerület katonai parancsnoka. • Julka kezében a jegyzetfüzetével meghúzódik az egyik sarokban, az amerikai háta mögött. Igyekszik észrevétlen maradni. A szobában sűrűn terjeng a füst, mindenki össze-vissza beszél, s zsák akkor csendesednek cl, amikor az amerikai szól. (Folytatása következik.) XV III. — Kérem, jöjjön át hozzám. — Sürgős? — Persze, hogy sürgős. Miért kérdezi? — Gondoltam, talán tárgyalhatnánk telefonon. — Ne okoskodjon kérem :. — indulatoskodik az igazgató. — A terven dolgozom, a mentés új tervén. Jó volna, ha nem kellene kizökkennem a munkából — feleli nyugodtságot színlelve Achmed. — Sajnálom, nagyon fontos, hogy nyomban átjöjjön. — Jalcsin is igyekszik lecsillapodni. — Vendégeink jöttek. Illetve — harapja el a szót, — azaz, pontosabban ; Na, jöjjön csak, siessen kérem, éppen erről lesz SZÓ.:: Abadin Jalcsin leteszi a telefonkagylót. Felegyenesedik, karját széttárja és a látogatókhoz fordul. — Most egy nagyszerű terven dolgozunk, ennek sikerre kell vezetnie. Elgondolásaimat nagy vonásokban lefektettem, a részietekben az egyik fiatal munkatársam fáradozik. Igen tehetséges geofizikus, hasznos segítséget kapok tőle. Azonnal itt lesz, araim! — All right! — dörmögi misz- ter Dickson, egy feketekeretea szemüveget viselő fiatal diplomata és szétvetett lábakkal hátradől, szinte elnyúlik a süppedő bőrfotelben. Kopogás hallatszik. — Pardon .. : bejöhetek? A rendőrfelügyelő lép be, kipii-ult, izzadó arccal, félrecsúszott csokornyakkendővel. Megérkezése óta ö vezeti a kihallgatásokat. Zavart udvariassággal hajlong, s csak egy lépést tesz előre, aztán újra meghajol. — Nem zavarok? — Ah, ön az inspektor? Istenemre, olyan szánalmasan néz ki, mintha kávészsákot, vagy cukorbálákat hordott volna júliusban New Orleansban, Gal- vestonban, vagy valamelyik más déli kikötőben. Mi viselte meg ennyire? — Nyomozunk uram. Kihallgatások, megállás nélkül. Ez nem könnyű munka. — Van legalább valami eredmény? A felügyelő zavartan topog. — Egyelőre semmi — ismeri be. — Konok fickók ezek a telepi munkások, valamennyien. Pedig higvje el uram, latbavet- jük minden találékonyságunkat, ötletünket, hogy szólásra bírjuk éves ifjú egyszerre a kiváló szovjet írók élvonalába, került. /I Csendes Don című ragé- CjT. nyén 14 évig dolgozott^ Amit a 21 éves ifjú kezdett élt azt a 35 éves férfi fejezte be 1940- ben. A. XX. század »Háború és bákéjó«-nck tekinthető hatalmas művének cselekménye, a világháborút megelőző esztendőben kezdődik és a szovjethatalom első éveiben, a polgárháború dúló viharaiban fejeződik be. A nagy átalakulást gazdagon áradó eseményekben tárja elénk. A kozák falu szocialista átalakulásinak idején, 1930-ban játszódik le az »Vj barázdát szánt az eke« című regényének cselekménye. Ezt a művét a »Csendes Don« írása közben alkotta meg és 1932-ben adta kp A kozák3ág fejlettebb típusait találjuk meg itt, mert a kozák parasztság rátért a társasgazdálkodás útjára. á ’olohov a jól megrajzolt alakok egész sorát vonultatja fel előttünk. Sokáig emlékezünk Scsukár apó lóvásárlására, vagy Kondrat Majdannyi- kov középparasztra, aki a kolhozba való belépésekor írásos feljegyzésekkel bizonyítja be, hogy az egyéni gazdálkodásra ráfizet. »Ti azért vagytok a kolhoz ellem — mondja az ingadozóknak, — mert az apró, piszkos udvartok elzárja előttetek a szép világot: kicsi, de az enyém. A kommunista párt új életbe akar benneteket vinni, De ti úgy teszteki mint a vak borjú: odavezetik az anyja tőgyihez, de a borjú rúg és elf ordítja a fejét. De ha a borjú nem a kar szopni, meg fog dögleni.« A Nagy Honvédő Háború idején Solohov mint haditudósító szolgálta népét. Ekkor könyvei (Akik a hazáért harcoltak, A gyűlölet tudománya) a szovjet haza steretetéről és az ellenség izzó gyűlöletéről tanútkodnak. Solohov munkásságát nagyra értélceli a szovjet kritika: Gorkij mellett az orosz prózairodalom legnagyobb képviselőjének tárt- jó. Alkotásaiban nemcsak a Szovjetunió népei gyönyörködnél'«4 dolgozó népünknek is kedvenc olvasmányai. Születésének ötvenedik évfordulóján ezért emlékezünk meg róla mi is. Kiss István, Kecskemét, TTlt. Folytatják a Német Kommunista Párt elleni pert BERLIN. A karlsruhei úgynevezett alkotmánybíróság I. számú tanácsa közölte, hogy májú* 31-én folytatja a Német Kommunista Párt ellen Indított per tárgyalását. A boszorkányper tárgyalás* két hónapig szünetelt. Adenauer hatóságai ez alatt az idő alatt görcsös erőlködéssel, de hasztalanul próbáltak újabb »terhelő anyagot« felkutatni a párt ellen. (MTI)
