Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. május (10. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-24 / 120. szám

A könyvhét előtt Nagybarctcskán Gépállomásaink pártszervezetei a termelőszövetkezetek megszilárdításáért A KISKŐRÖSI JÁRÁSI PART-VÉGREHAJTÖ BIZOTT­SÁG a járási tanáccsal kar­öltve elkészítette a járás ter­melőszövetkezeteinek megszi- lárdítási, továbbfejlesztési ter­vét. E terv megjelöli gép­állomásaink pártszervezetei szá­mára is a tennivalókat, melynek alapján szoros együttműködés­ben a tsz-ek pártszervezeteivel, munkájuk homlokterébe a ter­melőszövetkezetek megszilárdí­tását állítja. E terveket gépállo­másaink és tsz-eink pártszerve­zetei közös vezetőségi üléseken fogják megvitatni és jóváhagy­ni. Gépállomásaink pártszerveze­tei az elmúlt időkben is foglal- coztak a termelőszövetkezeteink megerősítésével. Ez év első hó­napjaiban lezajlott taggyűlése­ién olyanirányú határozatokat aoztak, hogy a termelőszövetke­ztek pártszervezeteinek meg­erősítése érdekében a gépálio- rás legjobb kommunista trak- orosait, szakembereit küldik a egnagyobb termelőszövetkeze- elcbe és megbízzák őket az ot- ani pártszervezetek állandó se­gítésével. így került a Császár- töltési Gépállomás két legjobb traktorosa, Böbék Mihály és Böbék Lajos, az imrehegyi Béke rSZ pártszervezetéhez. A Kis­kőrösi Gépállomásról Nagy Mi- oáiy agronómus, a «oltvadkerti (Jj Élet TSZ pártszervezetéhez ment, ahol meg is választották párttitkárnak. Ebben a tsz-ben például az elmúlt évben egyál­talán nem akartak kombájnnal aratni. Ez évben 80 hold kom- oájnaratásra kötöttek szerződést. Kiss József agronómust a solt- vadkerti Uj Alkotmány, Skro- bál Miklósnét a kaskantyúi Vö­rös Október TSZ-be küldte a pártszervezet és bízta meg pártimunkával. GÉPÁLLOMÁSAINKON ki­építettük a brigádszervezeícket és a brigádokat kivétel nélkül a legnagyobb tsz-ekben helyeztük el. A gépállomások pártszerve­zetei II brigádban osztottak el a kommunistákat és minden brigádban három-négy kommu­nista dolgozik. Élükre pártcso­port vezetőket választottak. AU brigádvezető közül is nyo.c párttag. Ennek eredménye már­is a tsz-nél végzett munka mi­nőségében jut kifejezésre. A ta­vaszi munkákkal kapcsolatban tsz-eink többsége a legnagyobb elismeréssel nyilatkozik. A gép­állomás és a tsz-ek pártszerveze­tei már több tsz-ben tartottak közös pártvezetőségi ülést. Eze­ken a tsz-elnökök is résztvat- tek és megbeszélték a gépállo­mással kötendő szerződésekkel kapcsolatos feladatokat. Több helyen kiszámolták, hogy meny­nyivel jobban járnak, ha a mun­kálatokat géppel végzik. Egy­részt, mert a gépi munka ol­csóbb, másrészit a tsz a felsza­badult munkaerőt más területen tudja foglalkoztatni. Gépállo­másainkon és tsz-einkben a po­litikai munka javulásának tud­ható be, hogy míg az elmúlt esztendőben komoly harcot kel­lett vívni, hogy a területeket ne adják ki részesművelésre, (en­nek ellenére több helyen kiad­ták) ez évben egyetlen holdat sem adtak ki. Most kiépítették a munkacsapatokat és legtöbb helyen a területet egyénekre osz­tották fel. Jelentős eredmény az is, hogy a tsz-ek összkuko- ricavetésterületének 54.5 száza­lékát négyzetesen vetették el és legnagyobb részét lekötötték gépi kapálásra. Tsz-eink több­ségében a tavaszi munkálatokat, az őszi kalászosok tavaszi ápo­lását határidőre, jó minőségben végezték el és hamarább fejez­ték be, mint az egyéniek. EZEK AZONBAN csak kez­deti eredmények. Sem a járási pártbizottság, sem a gépállomá­sok pártszervezetei nem tettek meg mindent, hogy gépállomá­sainkon ne csak a párttitkárok végezzenek politikai munkát, nanem a többi vezetőségi tagok is. A brigádokban dolgozó párt- Pizalmiak és kommunisták szá­mára is konkrét pártmegbiza- tást kell adni, hogy a tsz-ek kommunistáinak segíteni tudja­nak. Felhívtuk a gépállomások párt- és gazdasági vezetőinek figyelmét, hogy többet tartóz­kodjanak a munkaterületen. Az elmúlt két hét folyamán az elv­társak idejük nagyrészét a terü­leten töltötték. Erunek eredmé­nye legjobban megmutatkozott a kiskőrösi József Attila TSZ-ben. Ez a tsz az elmúlt gazdasági években a járás leggyengébb tsz-e volt. A József Attila TSZ az idén összes kukoricáját, 32 holdat négyzetesen vetette el és gépi kapálásra is leszerződött. Hasonlóan az aratást is géppel fogják végezni. A munkaszellem jelentősen javult, már az el­múlt hetekben megkapálták a cukorrépát, mákot és hat hold szőlőt. Jelenleg a burgonyát ka­pálják. HIÁNYOSSÁG MÉG tsz-eink­ben a termelés pártellenórzésé- nek elhanyagolása. Kevés olyan tsz-ünk van, ahol a pártgyúlé- sen rendszeresen beszámoltatják az elnököt, brigádvezetőt, vagy a könyvelőt a végzett munká­ról. Az elkövetkezendő időben olyan feladatot fogunk a gép­állomások kommunistái elé állí­tani, hogy a tsz-ek pártszerveze­teinek pártelilenőrzési munkáját segítsék. Segítenünk keli még a tsz-pártszervezetek tagságának számszerű növelésében is. Azok­ban a termelőszövetkezetekben pedig, ahol pártszervezet még nincs, segítünk felvenni a tsz ' legjobb dolgozói közül pártta­got, tagot és létrehozni a párt- szervezetet. Kivétel nélkül minden tsz- ben közös pártvezetőségi ülést tartunk. Ezeken a pártvezetőségi üléseken megvizsgáljuk a gép­állomás és a tsz-ek . viszonya*, azt, hogy a gépállomás mennyi­Az Alföldi Kecskeméti Kon­zervgyár üzemrészeiben • jelen­leg csak az üzem törzsgárdájá­hoz tartozók szorgoskodnak. Már annyira összeszoktak a napi munkában, hogy ha nem szólítanák versenybe őket, ak­kor is versenyeznének. így gondolkozott a szakszervezet is- Április vége felé azonban a •megyei pártbizottság ipari osz­tálya, a megyei pártbizottság februári határozatának szellemé­ben felfedte, hogy mi a hiba a szakszervezet versenyszervező, főleg agitációs tevékenységében. Több, mint két hét telt el az­óta. Van-e változás? A szakszervezeti bizalmiak jól agitálnak Az üzemrészekben szorgoskodó negyven bizalmi közül különös­képpen kiemelkedik Szabó Julia. Hozzá tartozó tagjai közül egyetlen egy sem teljesít normán alul. Ha valákinél üvegtörést lát, azonnal szól. Megkérdezi dolgozó társától. — Ha odaha­za lennél, úgy vigyáznál az üveg­re, ahogy most? Ugye nem? Ne feledd, hogy az üveg itt >s pénzbe kerül, a mi pénzünkbe, még pedig darabja három-négy forintba. Ha csak eggyel keve­sebbet törsz el, egy hónapban 100 forint megtakarítást jelent. A készáruraktárban Hévízi néni, meg Göbölyös Pálné sokat foglalkozik a fiatalokkal. Gya­korta elmondják, — egy soron rakjátok az asztalra az üveget, mert ha kétszeresen rakjátok, az egyik megcsúszik, leesik. Ha egy üveg eltörik, az tíz forint kárt jelent. Ilyenkor azonban nem egy, hanem három-négy is össze szokott törni. A felvilágo­sító szónak megvan a kellő fo­ganatja. Míg januárban 7000, februárban 6000, márciusban 5000, addig áprilisban 1500 fo­rint, májusban eddig 1000 forint a törés okozta selejtkár. Vannak olyan brigádok, mint pl. Nagyné brigádja, akik tíz nap alatt ben tett eleget a szerződésben vállalt kötelezettségének. Gon­dot fordítunk arra, hogy a gép­pel művelhető, vagy aratható területeket kivétel nélkül le­kössék gépi művelésre. Ne for­duljon elő olyan eset, mint a keceli Vörös Zászló TSZ-ben, ahol a kukoricát 100 százalékig négyzetesein vetették, de gépi kapálásra nem akartak leszer­ződni. Ebben a tsz-ben a hét utóján kapálás! bemutatót tar­tunk és azt ígérték, ha ez sze­rül, a teljes területet géppel ka- páltatják meg. Mi úgy gondoljuk, hogy tsz-eink megszilárdítása, a ta­gok jövedelmének fokozása dön­tően az elkövetkezendő két- három hónapi munkáktól függ. Ha elérjük, hogy ez alatt az idő alatt a kapásnövényeket aratá­sig legalább háromszor megka­páljuk, az aratást, cséplést, be­takarítást határidőre elvégezzük, altkor a terméseredmények, amint azt a növények jelenlegi fejlődése mutatja, jók lesznek. Ehhez szükséges, hogy minden olyan területen, ahol gépi mű­velésre alkalmas rész van, a gé­peket alkalmazzák. E feladatnak a végrehajtásában támaszko­dunk a tsz-ekbe kihelyezett ag- ronómusokra, akiknek többsége az idén bebizonyította, hogy ki tudja harcolni a tsz-ek elisme­rését. GÉPÁLLOMÁSAINK kom­munistáin a sor, hogy a Köz­ponti Vezetőség márciusi hatá­rozata szellemében, a járási pártbizottságnak a termelőszö­vetkezetek megszilárdításáról és fejlesztéséről hozott határozatá­nak végrehajtását jó munkájuk mellett harcos politikai munká­val segítsék elő. ‘ Csccsetka János, a kiskőrösi JB gépállomá­sokkal foglalkozó titkára. Hetenként érkeznek kisebb- nagyobb csomagok az Állami Könyvterjesztő Vállalattól a nagybaracskai postára. A cím­zett mindig a szövetkezeti bolt, ahol a nagy csomagok tartal­mát a bolt dolgozói egy-kettőre kicsomagolják és berakják a polcokon sorakozó könyvek közé. A kisebb csomagokat már tü­relmetlenül várja és kíváncsian bontja fel Horváth elvtárs, a boltvezető. Ezekben vannak a héten megjelent könyvújdonsá­gok bemutató példányai. A bolt­vezető áttanulmányozza az ér­kezett újdonságokat és összeál­lítja a rendelést; ebből ennyit, ebből még ennyit kérek. Nem olyan egyszerű az ilyen rende­lés összeállítása, mint mikor cukrot, vagy más élelmiszert, vagy textilárut rendel à boltos. Jól kell ismerni a falu dolgo­zóinak ízlését és nem utolsó sorban ismerni kell a könyve­ket. Horváth elvtárs jól ismeri mindkettőt. Ezt bizonyítja a bolt egyre növekvő könyvforgalma. A nagybaracskaiak szívesen kere­sik fel a szövetkezetét, ahol épp­úgy megkapnak minden köny­vet, mint bármelyik városi köny­vesboltban. Horváth elvtárs, aki maga is nagy könyvbarát, se­gít vevőinek a könyvek kivá­lasztásában, tanácsokat ad, me­lyik szakkönyvek segítenek leg­jobban ahhoz, hogy könnyebb munkával, nagyobb jövedelem­hez jussanak. Az alatt a rövid egy óra alatt* míg a boltban tartózkodom, a helybeli óvónő Gárdonyi Géza: Egri csillagok című művét, Ka­rasz Imrémé, dolgozó paraszt fe­lesége a Sertéstenyésztés című mezőgazdasági szakkönyvet vet­te meg és megbeszélte Horváth elvtárssal, hogy ha megérkezik a Malacnevelés című könyv, azt is tegye félre neki. Hegedűs elvtárs traktoros is a szakköny­vek között válogat. Két vörös- nyakkendős úttörő pajtás össze­spórolt forintjaiból Petőfi Sán­dor: János vitéz című művét vette meg. Ha a többi szövetkezeti bol­tok is ilyen lelkesedéssel ké­szülnek az ünnepi könyvhétre, akkor az valóban a kultúra ün­nepe lesz. Szabó József. ÁH. Könyvterj. Vállalat instruktora. Egészségügyünk fejlődése A mi társadalmi rendszerünk egészségügye a dolgozó ember egészségének megvédését, a be­teg ember mielőbbi meggyógyu­lását segíti elő. A vétkes múlt egészségügyi politikájának felszámolásában két döntő tényező avatkozott be­le, amelynek megyénk egész­ségügye is nagyon sokat kö­szönhet. Az egyik tényező, me'.v baráti jobbként nyúlt felénk a Szovjetunió * eredményekben gazdag és előrehaladott orvos­tudományának segítsége, míg s másik, pártunk és kormányunk ASiol jól dolgozik sí szaUszerwzci ott 8t* eredmény «ein marad el egyetlen egy konzerves üveget sem törtek el. A bizalmiak es a műszaki vezetők kapcsolata Két-három hónappal ezelőtt még nem kérték egymás segítsé­gét. Ma egészen más a helyzet. Papp elvtárs a készáruraktár­ban el sem tudja képzelni napi munkáját, az eredményes ön­költség csökkentéséért vívott harcot a szakszervezeti bi­zalmiak segítsége nélkül. Kü­lönösen Göbölyös és Hévízi né­nit dicséri. A lconzervkonyhán Festő Mar­git az egyik nap odament mű­vezetőjéhez s elmondta, hogy a savanyúság készítésénél, főleg a felöntésnél, sokszáz liter sóslé elfolyik. — Igaza van, elvtársnő, mit csináljunk? — kérdezte a műve­zető. Festő Margit készen volt a válasszal: készítsünk egy bádog- tálat és abba tegyük az üvege­ket s így végezzük a sóslével való felöntést. Javaslatát meg­valósították. A műszaki vezetők pedig rész­letesen megmondják, hol, ho­gyan lehet az önköltséget csök­kenteni. Egy hete, hogy min­den szakszervezeti bizalmi részt- vett az önköltségcsökkentési an- kéton. Az üvegmosóban dolgo­zok itt megtudták, hogy ha csak egy üveggel csökkentik a törést, akkor is 440 forintot takaríta­nak meg egy hónapban. Meg­tudták azt is, hogy a tisztítóban arra kell szoktatni a dolgozókat, hogy vékonyan hámozzák a kü­lönféle gyümölcsöket, mert csak így lehet az anyagnormát betar­tani, olcsóbb konzervet gyár­tani. Az ankéton felszólaló szakszer­vezeti bizalmiak arra kérték a vállalat ‘vezetőit, hogy ne negyedévenként, hanem havon­ként, de még jobb, ha tízna­ponként ismertetik, hol, hogyan lehet az önköltséget csökken­teni. Hogy ez a munka még ered­ményesebb legyen, a szakszer­vezet felfektette a panaszköny­vet. Ebbe írják a dolgozók javaslatait s minden termelési értekezlet előtt megnézik, tar­talmazza-e a műszakvezető be­számolója a javaslatok elintézé­sének módját. Az üzem szakszervezeti veze­tősége a megyei párt-végrehajtó­bizottság határozatában meg­jelölt feladatokat igyekszik jól megvalósítani. Hogy jó úton ha­ladnak, azt bizonyítja az is, hogy május havi tervüket 18-án már 82 százalékra teljesítették s többezer forint bért takarítot­tak meg. (V. K.) Kendéiét u szerződéses vetőmagok és ejsyéb termények átvételi árának megállapításáról A begyűjtési miniszter módo­sító és kiegészítő rendeletet adott ki a termelőszövetkezetek és egyéni termelők által szer­ződésre termelt vetőmagvak és egyéb termények állami átvételi árának megállapításáról. A rendelet, mely a Begyűjtési Értesítő május 12-i számában jelent meg. 10 százalékos minő­ségi felárat biztosít azoknak a szerződéses termelőknek, akik exportminőségű vetőmag terme­lését vállalják és annak megfe­lelő minőségű vetőmagot adnak át. A szerződéses szójabab-terme­lők részére az átadott szójabab minden 100 kilogrammja után hatósági áron 15 kg. olajpogá- csadarát kell kiadni. A talajoltót a termelők ingyein kapják. — Azoknak a termelőknek, akik a szerződésre termelt fűszerpap­rikát kifogástalanul fűzött, kel­lően utószikkasztott, szállítóké­pes állapotban adják át, az át­adott fűszerpaprika minden 100 kilogrammja után 30 forint fü­zesi költségtérítést kell fizetni, anyagi áldozata. E két tényező segítségével alakult át egész­ségügyünk a szocialista érdekes szolgálatává. Ha megyénk egészségügyének fejlődését nézzük, szép eredmé­nyek ötlenek a szemünkbe. Ve­gyük első példának a csecsemő- halandóságot. 1950-ben megyénk ebből a szempontból az ország legelmaradottabb megyéi közé számított, mert 9.2 százalékos volt az évi csecsemőelhalálozús 1954-re örvendetesen alakult u helyzet, miután a 9.2 százalék 6.3 százalékra esett. Nagymér­vű javulás van a TBC-s bete­gek felkutatásában és gyógyí­tásában. Bővült a tüdöbeteggondozó intézeti hálózatunk s ezáltal fokozódott a gondozó intézete*: munkája. Megyénk területén je­lenleg tíz tüdőgondozó műkö­dik. Általános kórházi ellátottsá­gunk is javult. Kórházaink ágy­száma az 1950-es 1827 ággyal szemben 1937-re szaporodott az 1954-es évben. Ezzel párhuza­mosan több beteget is tud ápol­ni. Kórházaink mellett elsőren­dű feladatot töltenek be rende­lőintézeteink. 1945-ben mind­össze Megyénkben két rendelő­intézetben kaptak dolgozóink szakorvosi vizsgálatot és ellá­tást. De ma már hat rendelő- intézetünk működik. Szépen fej­lődik a bölcsődei hálózatunk in Azonban nem mondható kielé­gítőnek, főként a mezőgazdasági üzemekben. A területek egészségügyét 180 körzeti orvos biztosítja. Me­gyénk területén az egészségügy ellátásával összesen 419 orvos foglalkozik. Orvosaink a fertőző betegsé­gek elleni küzdelemből dicséret­re méltóan veszik ki a részüket. A beoltottak száma évről-évrc szaporodik, és ezzel párhuzamo­san, csökken a megbetegedéseK száma. 1950-ben a megye terü­letén 59.716 személyt részesítet­tek különböző védőoltásokban. 1954-ben pedig a kétszeresénél is többet, vagyis 131.217 főt. A műit év végén megyénkben is megkezdte munkáját a Köz­egészségügyi- Járványügyi Ál­lomás. Reméljük, hogy ennek a munkája révén sokat fejlődik megyénk közegészségügye. En­nek a szervnek az egyik főíet- adata az. egészségügyi ismere­tek terjesztése, a lakosság minél szélesebb körében. Vannak hát szép eredmények megyénkben az egészségügy te­rén. Orvosaink, egészségügyi munkásaink fáradságos munka végeznek, éppen ezért dolgozó népünk nagy megbecsüléssel te­kint rájuk és hálás szívvel kö­szöni minden cselekedetüket amit az életmentés, az egészség megóvása érdekében tesznek. Dr, Balogh András-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents