Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. május (10. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-22 / 119. szám

MSZ-szervezeíeíisk életéből Nagyszerű termelési eredmények — lemaradt DISZ-vezetők Ez jellemzi a Kecskeméti Gépgyár DISZ- ezervezetének vezetőségét, most a DISZ II. (kon­gresszusa előtt. Erről a kongresszusról hallottak már a gyár fiataljai, de az üzemi DlSZ-szervezet versenyt még nem szervezett tiszteletére. Pedig a fiatalok szeretnek versenyezni. A szakszerve­zet be is vonta az ifjúmunkások 99 százalékát az évi terv túlteljesítésére indított versenybe. Sajnos, a DÍSZ vezetőségének ehhez is annyi köze van, mint embernek az égzöngéshez. Az öntöde gázos levegőjében jobbról is, bal­ról is egyenes sorokban sorakoznak a formák. Az egyik formánál szorgoskodik Túri Imre, ifjúmun­kás. Ö a fürdőkályha alsó részét gyártja nagy szakértelemmel. Teljesítménye 312 százalék, se­lejt je pedig a megengedettnek felét sem éri el. Hogy ezt minek köszönheti, így válaszol: betar­tom a technológiai utasítást, tervszerűen és gyorsan dolgozom. Hasonlóan jól dolgozik Er­dőd! Ferenc. Neve mellett a versenytábla 240— 300 százalékot jelez. Az exportmunkán dolgozó nyolc fiatal is átlag kétszeres normát teljesít, de van időszak, amikor háromszoros normát is elérnek. Selejtjük pedig jóval kevesebb az en­gedélyezettnél. Az üzemi DISZ-vezetőség munkája azonban közel sem ilyen lendületes. Nem tud lépést tar­tani a fiatalok termelésben elért sikereivel, még kevésbé tudja hasznosítani, átvinni a DISZ szervezeti életére. A sok DISZ-en kívüli fiatal közül a kongresszusra készülve, csupán öt fia­talt vettek fed tagnak. De akik a szervezet tag­jai, azok sem érzik, hogy a DISZ-vezetőség tö­rődik velük. Az öntődében Hefkó Sándor ifjú­munkás 140 százalékot teljesít. A DISZ-nek csak volt tagja. Hogy miért? Azt válaszolja, hogy tőle még nem kérdezték, hogy hogyan véleke­dik a DISZ-hez való tartozásáról. A gyár DISZ-vezetőd nem ülhetnek karba- tett kézzel, várva, hogy majd a fiatalok maguk­tól jönnek és jelentkeznek a DISZ-be. Tudatos, átgondolt politikai és szervező munka szükséges a fiatalok megnyeréséhez. A vezetőség lelemé­nyességén kívül azonban szükséges, hogy a vá­rosi és a DISZ megyei bizottság munkatársai is többet segítsenek az eddiginél. Ha kint tartóz­kodnak, ne csak a vezetőség tagjaitól kérdezős­ködjenek, hanem menjenek a termelő munkát végző fiatalok közé, beszélgessenek el velük és keltsék fel bennük az érdeklődést a DISZ-ben való munka iránt. Az eddigi gyakorlattól elté­rően, lehetőleg ne 15 percig, hanem több ideig tartózkodjanak az üzemben. Horváth Ignác, tizedes. Nagyobb gonddal neveljék ifjúságunka t DISZ-szervezeteink A felszabadulás óta ifjúsági szövetségünk jelentős eredményeket ért el a hazafias nevelés­ben, valamint a munkához való jóviszony ki­alakításában. Az eredmények mellett ifjúságunk egyes rétegeméi, kisebb csoportjainál még szá­mos negatív vonás is fellelhető. Nem egyszer tapasztaltam, hogy a felnőtekkel nem tisztelet- adóak, udvariatlanolt, sokszor csak az üres, léha szórakozást keresik. Véleményem szerint ezek a tünetek irányítják társadalmunk figyelmét az ifjúság felé, hogy bölcs tapasztalatokkal, egye­sült erővel segítsék' az ifjúság nevelésében a DISZ-szervczctek munkáját. Mint pedagógus, abban látom a hiányossá­gok egyik okát, hogy DISZ-szervezeteinken be­lül elválasztottuk a politikai oktatás és a poli­tikai nevelés ügyét. Illetve az utóbbiról, az ifjú­ság neveléséről megfeledkeztünk. Nem elegendő a politikai oktatás anyagainak sematikus tanul­mányozása, hiszen az oktatásnak és a nevelés­nek együtt kell hatnia. A hazafias nevelésnél abba a hibába estünk, hogy túlságosan a múlt felé fordultunk, keveset beszéltünk az elmúlt tíz év eredményeiről és a jövő terveiről. A nevelési munkában jelentős .szerepe van az egész társadalomnak, mert akárcsak a haza­fias nevelés, úgy az erkölcsi, mint a művészeti nevelés sem képzelhető el a társadalom legszé­lesebb rétegeinek közös akarata nélkül. Nevel az utca, a kirakat, a kávéház, újság és rádió, de nevel a vonaton utazó ember és a felnőttek jó példamutatása. Helyes lenne, lia megyénk DISZ-szervezetei kirándulásokat szerveznének, melyek alkalmával hazánk egy-egy tájegységének történeti vagy művészeti emlékeit ismertetnék meg a fiatalok­kal. A közös várostörténeti séták, a múzeumi látogatások, az ifjúság nevelésének fontos esz­közévé válnának. Ahhoz, hogy ifjúsági szövetségünk betölt­hesse feladatát, megfelelő vezetőkre van szük­ség. Ezért javasolom, hogy minden községben vonjanak be pedagógusokat is a DISZ nevelő munkájába. Csakis közös erővel tudjuk elemi, hogy a DISZ vaióban az ifjúság tömegszerve­zetévé váljon. Nevelőmunkánkban a jövőben is bátran elevenítsük fel a munkásmozgalom ha­gyományait, de bátran hasznosítsuk azokat a tapasztalatokat is, amelyekkel a szovjet nép ne­veli az ifjúságot. Tegyük tartalmassá ifjúsá­gunk életét, tereljük helyes hányba vágyait, törekvéseit, hiszen Makarenko szavaival élve: »-A helyes nevelés, a mi boldog öregkorunk, a rossz nevelés a mi jövendő bánatunk.-« Bogyó Elemér DISZ-titkár, Harkakötöny. ÚJÍTÓ-KIÁLLÍTÁS Megyénk ipaíi munkásainak tettrekészségét.tükrözi az újító­ki állítás Kecskeméten, a Szak­szervezeti Székházban. A kiállí­tás május 15-én nyílt meg a Szakszervezetek Bács-Kiskun megyei Tanácsa műszaki köré­nek rendezésében. Gazdag újítási anyaggal vet­tek részt az egyes gyárak, vál­lalatok. A Kecskeméti Borfor­galmi Vállalat például kilenc­féle újítást mutat ^ be. Ebből nyolcnak a gazdasági megtaka­rítása 117.762 forint, A Bajai Vasipari- és Mecha­nikai Javító Vállalat azokat a gyártmányokat mutatja be, me­lyek elkészítési idejét csökken­tették a felújított szerszámok segítségével. A munka gyorsabbá és köny- nyebbé tételére manduladörzsö­lő gépet szerkesztett az Alföldi Kecskeméti Konzervgyárban Kriskó Antal és Nagy János. A gép üzem-behelyezésével 8 má­zsa mandulát tudnak ledörzsöl­ni óránként, míg kézzel csak egy mázsa volt az óránkénti telje­sítmény. Radnai Sándor és Karsay Im­re pedig gyümölcskenyér kis- és nagyszelctelőt készített. A nagy­szeletelő teljesítménye ötszöröse a kéziszeletelésnek óránként. Számtalan apró újítás mellett fényképen láthatunk nagyjelen­tőségű újításokat a Kecskeméti Gépgyár kiállításában. Az egyik képen a Lazin-féle pakura­tüzelésű kemencét látjuk, mely­nél évi 280.000 forint megtaka­rítást érnek el. A Kecskeméti Útfenntartó Vállalat, a Kecskeméti Kinizsi Konzervgyár, az ÉM Kecske­méti Épületlakatosipari Válla­lat, a Kecskeméti Gépgyár, az ÉM Bácsmegyei Állami Építő­ipari Vállalat újítói hasznos anyaggal szerepelnek a kiállí­táson. 22.130 forint megtakarí­tást jelent az ÉM Bácsmegyei Építőipari Vállalatnál dolgozó Virágh Jenő belső állványt he­lyettesítő »kosár« újítása. Az újításért 1806 forint jutalmat kapott. A kiállításon sárgarépa kocka- vágógép, paprikamagvazó-szele- telőgép és bulgáriai tapasztalat- csere nyomán készült meggy- é. cseresznyeszártépő gép mo­delljét pedig a Nagykőrösi Kon­zervgyár lakatosüzeme állította ki. Az újitások jelentőségét nö­velné, ha a kiállított tárgyak, illetőleg újitások gazdasági megtakarítását kimutatták vol­na. A hasznos és értékes újítások dolgozóink munkásságát, lele­ményességét, az új típusú em­ber alkotó készségét, tudását és tehetségét mutatják be. A ki­állítás gyakorlati kivitelezésénél segítséget nyújtott az Országos Találmányi Hivatal, a Kecske­méti Kinizsi Konzervgyár, a Kecskeméti Gépgyár és az Épí­tőipari Vállalat dolgozói. Zenei hét Kecskeméten A Kecskeméti Állami Zeneis­kola fennállásának 60 éves év­fordulója alkalmából nagysza­bású zenei hetet rendez. A zenei hét május 24-én kez­dődik és május 30-ig tart. A hét első bemutatóján, má­jus 24-én a jubileumi hangver­senyen — az Uj-Kollégium nagytermében — közreműköd­nek a zeneiskola tanárai és voit növendékei. 25-én, ugyancsak az Uj-Kollé- giumban a zeneiskola éneksza­kos növendékei ária- és dalest címen adnak hangversenyt. Május 26-án a Katona József Színházban a kecskeméti ének­karok díszhangversenyt rendez­nek. Az előadásra kerülő művek szerzői: Bartók, Kodály, Far­sang, Maross, Tulikov, Novikov, Neuwoch, Loebl, Purcell, Mo­zart, valamint magyar és orosz népdalok. A díszhangversenyen közreműködnek a zenei általá­nos iskola énekkarán kívül a kecskeméti középiskolák ének­karai, a Kecskeméti Gépgyár, a helyőrségi fisztiklub női- és a Bartók Béla énekkar. Május 27-én a Kecskeméti Zeneiskola tanárainak és zene­karának közreműködésével pre­klasszikus hangversenyt rendez­nek az Uj-Kollégiumban, majd 29- én a Kecskeméti Állami Ze­neiskola növendékei adnak hang­versenyt. A zenei hét befejező része operaesttel zárul, melyet a kecskeméti Katona József Szín­házban rendeznek meg május 30- án. Ez az est a Kecskeméti Állami Zeneiskola operaszakos növendékei előadásának kereté­ben történik. Jelmezes operaje­lenetek, Erkel: Bánk bán és Erkel: Hunyadi László. Előadás­ra kerül még Gluck: Május ki­rálynője című opera egy felvo­násban. Közreműködik a peda­gógus szakszervezet zenekara, Szita Oszkár vezényletével, Á Kecskeméti Vilicmymalom dolgozói jelentősen csökkentik az őriés költségeit A Kecskeméti Viilamymalom megyénk egyik legkorszerűbb üzeme. Az elmúlt , évben egymaga annyit akkumulált, mint a többi megyei malom együttesen. A maiom dolgozói tudják, hogy az akkumulációt az önköltség csökkentésével lehet fokozni. El is határozták, hogy ebben az évben jelentékenyen leszorítják az önköltséget, A karbantartó-brigád úgy fogott neki az évi nagykarbantar­tási munkának, hogy ezentúl olcsóbb legyen a liszt őrlése. — A karbantartók munkáját siker koronázta. A kijelölt napnál há­rom nappal korábban, vagyis április 26-án végeztek a karban- tái’tással. Azóta a malom három műszakban dolgozhat, ami azt jelenti, hogy igen gazdaságosan tudja kihasználni gépparkját. 24 óránként most 30—40 mázsával tudnak többet őrölni. De nem­csak többet őrölnek, hanem olcsóbban is. Míg az első negyedév­ben mázsánként az önköltséget csak 20 fillérrel sikerült csök­kenteni, addig májusban csaknem 2 forinttal. A munkaverseny is hozzásegített a szép eredményhez. Az őrlőüzemben a dolgozók átlagban 110—120 százalékos eredmény- nyél végzik munkájukat. A készáru-raktárban dolgozók átlag­ban 10—15 százalékkal teljesítik túl normájukat. A gabonaraktar munkásai a vasúti kocsik kirakodásánál nem egyszer elérték a 170—180 százalékos teljesítményt. Különösen fontos a gabona­raktár dolgozóinak munkája. Míg a malomnál ugyanis a külső szállítás jól meg van oldva, mert a malmot iparvágány köti ösz- sze a vasúttal, addig a gabona belső szállítása, mozgatása a kor­szerűtlen raktárak miatt igen nehézkes és drága. Ezek a rak­tárak igen megdrágítják a belső anyagmozgatást. A gabonarak­tár munkás-brigádjának minden sikere jelentős mértékben hoz­zájárul az önköltségcsökkentéshez. Ezért teljesít ez a brigád át­lagban sokkal többet, mint amennyit normája meghatároz. így járulnak hozzá ahhoz, hogy a malom gazdaságosabban dolgozza fel a parasztság terményeit. Áz 5. sz. Mélyépítő Vállalat kecskeméti körzeti vezetőségénél elhanyagolják a munkaversenyt Az 5. sz. Mélyépítő Vállalat kecskeméti körzeti vezetősége Kalocsán, Kecskeméten és Ceg­léden kisebb-nagyobb tervalko­tásokat létesít. Kecskeméten ez a vállalat építi három év óta a víztornyot. A Kecskeméti Gép­gyárban csaknem kétmilliós be­ruházáson építkezik. A Miklós- telepi hatalmas borpince is i.5 millió forintba fog kerülni. A Széktói strandon az úszómeden­ce, amelyhez nemrég hozzáfog­tak, csaknem félmillió forint költséggel épül. Ha az ember érdeklődik, hogy a dolgozók, a brigádok milyen eredménnyel dolgoznak, akkor megtudja, hogy a víztorony építkezésnél Ádám Károly kőműmes-brigádia 160, Újvári kőműves-brigádja pedig 250 százalékos átlagtelje­sítményt ér el. Hasonló szép eredményt ér el Kapus József ácsbrigádja (193%) és Tóth Ist­ván segédmunkás-brigádja (145 százalék). Miklós-telepen Lacz- kó Ferenc kubikos-brigádja már 160 százaléknál tart. Putyuva Jánosék pedig 170 százalék fe­lett. Takács Imre ács-brigádja már elhagyta a 200 százalékot. A szép eredmények hallatára azt gondolnánk, hogy a körzeti vezetőségnél szépen folyik a munkaverseny. Ellenkezőleg. A dolgozók itt talán csalt hírből ismerik a munkaversenyt. ‘Az április 4-i és a május 1-i fel­ajánlások nyomán megyénkben a munkaverseny mind nagyobb tömegeket ragad magával. Csak a Mélyépítő Vállalat kecske­méti körzeténél még nem ismerték fel a munkaver­seny jelentőségét. Pedig a vállalatnál többen van­nak, akik élen járnak a mun­kában. Ha a lelkesedésben, a példamutató munkában a vál­lalat minden dolgozója részt venne, amihez a munkaverseny adna lehetőséget, mennyivel szebb eredmények születnének, mennyivel könnyebben tudnák teljesíteni termelési terveiket? • Ismét a munkapad mellett Régi betegség már a Kecske­méti Gépgyárban az, hogy a termelő üzemegységek munka­erőhiánnyal küzdenek. ME03- okból, revizorokból pedig volt több tucat is. Ezek eUcnőriz- gették, adminisztrálgatták a munkadarabokat. Ilyen MEOS- revizor volt Kulman József is. Azért írjuk múltidőben, mivel körülbelül hat hónappal ezelőtt az íróasztalt felcserélte a mun­kapaddal. Tulajdonképpen még 1930- ben »emelték« ki a muhkásál- lományból, azóta revizorként dolgozott. Ebben a munkakör­ben nem volt a legjobb, sem pedig a legrosszabb. Bár mint szakképzett mintaasztalos, na­gyobb kedvvel és eredménnyel végezte annakidején munkáját. Mint revizor pedig nem egyszer bosszankodott és bántotta: az asztalosműhelyből, az ő régebbi »szű-kebb hazájából« kikerülő öntvénymintákkal örökösen baj. hiba volt. Nem egyeztek a . mé­retek. Egy cseppet sem bánta, mikoi csökkentették a felesleges ad­minisztratív munkaerők létszá­mát, s közülük a régi szak­munkásokkal megerősítették az üzemegységeket. A gép és a munkapad mellé állították őket. így került vissza Kulman Jó­zsef a mintaasztalos műhelybe. Végre otthon érzi magát. A régi szaktársak között van. — Nyugodtan végzi munkáját. — Mostanában az egész műhely büszke arra, hogy a kezük' aiól kikerülő munkadarabok kifo­gástalan minőségűek. Hiába, mindnyájan megérzik, hogy tg y régi szakmunkás visszatért kö­zéjük. Kulman József oedig semmivel sem érzi kevesebbnek magát a rhunkapad mellett) mint az íróasztalnál. Tanácsára- szakvéleményére nagyon sokat adnak az üzemben. Egyszóval megbecsülik munkáját. Ez a megbecsülés pedig meglátszik a fizetési borítékján is. Szép _ tel­jesítménye, minőségi munkó ia után 1600 forintot visz haza kis családjának. Ea az összeg _ 30» forinttal több, mint amit tiszt­viselő korában kapott. Ugyan­akkor a nagyobb keresetből többre is futja a háztartásban. A fiának a napokban vett egy öltöny ruhát, magának meg ci­pőt vásárolt. — Hát igen, érde­mes többet és jobban dolgozni — mondja Kulman József. — De azt is tudja, hogy a fejlő­désben nincs megállás. Mint szakmunkás, nem topoghat egy­helyben. Esténként tanul, szak- könyveket olvas, mert helyt altar állni a jövőben is a munka frontján.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents