Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. május (10. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-21 / 118. szám

Tegyük otthonosabbá párthelyiségeinket

A Politikai Bizottság 1055 februárban határozatot hozott a falusi pártpolitikai munka megjavítására. E határozat végrehajtására a megyei párt-végrehajtóbizottság munkatervet dolgozott ki, mely többek között kimondja: »A falusi pártszervezeteink tekintélyének növelését külsőségekben is, a pártházak megfelelő rend behozásával, csinosításával elő kell segíteni.« A megyei párt-végrehajtóbizottság ennek érdekében indította a “tegyük széppé, otthonossá párt- szervezeteink helyiségeit«-moz- galmat.

A versenymozgalom első szakasza május 1-gyel, a munkás- osztály nagy ünnepével zárult. Az eddigi eredmények azt igazolják, hogy párttagságunk kőiében lelkesedéssel, helyesléssel fogadták a végrehajtó bizottság kezdeményezését. Párttagjaink tudták, hogy többéves káros mulasztást kell bepótolni, amikor a pártházak rend'beho- zásához fognak. Sok a Lapszervezetben taggyűlésen vitatták meg az e munkával kapcsolatos feladatokat és vállalták, hogy saját erejükből hozzák rendbe, teszik széppé, otthonossá párthelyiségeiket. Érezték, hogy ennek jelentősége nem csak egyszerűen külsőség, hanem politikai tényező is. Sok helyen a düledező félben lévő, rendezetlen párjhel y iségek is rontották pártunk tekintélyét a falun. — Csökkentette ez a párttagság aktivitását, gátolta a rendes pártélet kialakulását.

A munka megindult. Dícséret- remélíó Kiskunhalas város kommunistáinak lelkes munkája. Valamennyi pártszervezetnek megfelelő helyiséget biztosítottak. A pártházakat rendbehozták, kimeszelték, csinosították, s ízlésesen kidekorálták. A városhoz tartozó Alsó-öregszőlő tanyai pártszervezet tagjai például a honvédséggel karöltve mintegy 40—50-en négy vasárnapon át dolgozva közel

10.000 forint értékű társadalmi munkát végeztek. Ajtókat, ablakokat hoztak rendbe, közfalat építettek, az egész pártházat kimeszelték, átfestették, kutat, kerítést javítottak, s az udvart is parkosították.

A járások között a legjobb eredményt a bajai járás kommunistái érték el. A járás minden községében teljesen rendbehozták, kimeszelték, kifestették a páirtíházakat. Nagy gondot

fordítottak valamennyi pártház környékének és udvarának csinosítására és parkosítására. A mozgalom során négy községben új párthelyiséget biztosítottak. Kiskunhalas város és Baja járás kommunistái megérdemelten nyerték el a megyei párt-végrehajtóbizottság vándorzászlaját.

Kiemelkedő eredmények születtek még Baja város, Kiskunhalas járás és Bácsalmás járás területén. Különösen a bácsalmási járásban jelentős az a tény, hogy valamennyi községi és termelőszövetkezeti párt- alapszervezet számára biztosítva van már helyiség, s valamennyi rendbe is van hozva.

Az a tény, hogy párttagságunk ilyen lelkesedéssel látott a {jártházak rendbehozásához, nagy lépést jelent a Politikai Bizottság »a falusi pártmunka megjavításáról« szóló határozatának végrehajtása útján.

Párttagjaink példamutató munkája mellett dicséretet érdemlő, odaadó, lelkes munkát végeztek az MNDSZ-szervezelek is. A kalocsai és dunavecsei járás több községében függönyöket készítettek. Jánoshalmán, Kelebián, Katymáron és még sok helyen fákat, virágokat ültettek, sőt védnökséget vállaltak a pártházak lelett, hogy állandóan csinosan, tisztán tartják azokat. Köszönet illeti tanácsaink, földművesszövetkezeteink s az e célból létrehozott gazdasági bizottságok segítő munkáját is.

Az elért eredményeit azonban még csak kezdetiek. A pártházak rendbehozására indított mozgalom korántsem fejeződött be, hiszen még több községi és

termelőszövetkezeti aiapszente zetünknek nincsen helyisége.- Augusztus 20-ig pedig valamennyi községi és tsz-alapszer- vezetnek biztosítanunk kell he lyiséget. Ez az egyik legfontosabb feladata a községi pártvégrehajtóbizottságainknak.

Pártházainkat otthonossá >s kell tennünk, hogy a taggyűléseken, pártnapokon és pártoktatáson kívül máskor Is felkeressék párthelyiségeinket és ott töltsék szabadidejüket párttagjaink. Hogy a pártházak ne -e- gyenek állandóan bezárva, helyes, ha a pártszervezet vezetőségének tagjai megosztják egymás között, hogy esténként legalább az egyikük tartózkodjon a párthelyiségben és ott foglalkozzon a párttagokkal, s ügyesbajos dolgaikkal odaforduló dolgozókkal. Biztosítanunk keli, hogy a helyiségben megfeielő folyóiratok álljanak rendelkezésre. Legyen a pártszervezetekben sakk, társasjáték, amivel párttagjaink kellemesen el tudják tölteni idejüket.

Ha a párt-végrehajtóbizottságaink, pártszervezeteink e feladatokkal továbbra is az eddigiekhez hasonló lelkesedéssel foglalkoznak, akkor minden biztosítéka megvan annak, hogy augusztus 20-ig valóban minden pártházat rendbehozzunk s otthonossá teszünk. E munka gyümölcse pedig az lesz, hogy párttagjaink második otthonuknak fogják érezni a párthelyiséget, fellendül a pártéiet, javui a pártpolitikai munka, ahogy azt a politikai bizottság határozata számunkra megszabja.

Hajlik Gábor,

MB gazd. ügyk. oszt. vez.

»Villanymalom« less a Kecskeméti Gazdasági Gőzmalom

Kommunisták

az olcsóbb szövetgyártásért

Sok száz

méter különféle színű szövet készül naponta a Bajai Gyapjúszövetgyárban. A szövetek többsége önköltségi áron készül. Az üzemi pártbizottság és az alapszervezetek kommunistái a gazdaságvezetéssel együtt azon igyekeznek, hogy még olcsóbbá tegyék a szövetek gyártását. Ezért vállalták éves tervükben, hogy a fonodában a hulladék csökkentésével 79.000 forintot, a szövőelőkészítőben pedig 9.8 tonna fonalat takarítanak meg.

Némi eredmény már mutatkozik. Áprilisban 2467 méter szövet készült terven felül. A béralapnál 36.000 forint a megtakarítás. A gyártott szövetek 96.3 százalékban a tervben megjelölt 97 százalék helyett elsőosztá- lyúak.

Ez az eredmény azonban nem elégíti ki az üzemrészekben dolgozó kommunistákat. Ezért az eddiginél tartalmasabb politikai munkával igyekeznek növelni az áruk minőségét, csökkenteni a hulladékot.

Az előkészítőben Bakanek elvtársnő, az alapszervezet titkára munkaközben gyakran mondja, hibát vétő társainak: »•te sem veszed meg, ugye a selejtes árut, hát ne is gyárts se- lejtet«. Szavára adnak, mert Bakanek elvtársnő a szakma kiváló dolgozója, selejtmentesen dolgozik. Ebben a munkában segíti Fábik Sándomé és Riskó Antalné.

I Aszövődében|

Már régebben tervezik, hogy átszerelik villanyáram meghajtásra a Kecskeméti Gazdasági Gőzmalmot. A villanyenergia ugyanis jelentősen olcsóbb a gőznél, A gőzmalom csaknem egyharmaddal drágábban őröl, mint a villanymalom. Ez mázsánként 4—5 forintot is jelenthet. Célszerű tehát a gőzmalom átszerelése. A páncélkábeleket már az elmúlt évben rakták le. A gépek is már a helyszínen vannak, csak a bekötésük hiányzik. A malom dolgozói tervbevették, hogy az idei éves nagykarbantartás ideje alatt bekötik a motorokat.

mar nincs ilyen lelkes népnevelő munka. Pedig nagy szükség volna erre, hiszen itt dől el jórészt, mennyivel lesz olcsóbb és jobb a gyártott szövet. Hogyan is lehetne itt olcsóbbá termi a szövetgyártást? Az üzemrész dolgozói havonta 9 százalékos hulladék mellett dolgoznak. Ha csak 7 százalék lenne a hulladék, akkor 3000 kilogramm fonalat tudnának megtakarítani, ami annyit jelenj hogy a megtakarított fonálból egy napig tudnának termeim. Éppen ezért a gazdaságvezetés kiszámolta és egy kis táblát he-, lyezett el minden szövőgépnél, hogy mennyivel kell csökkenteni a hulladékot, hogy olcsóbb legyen a szövet. Ez helyes. —• Emellett azonban szükséges a felvilágosító szó is. Indokolja ezt az is, hogy a szövődében május első tíz napjában visszaesett a versenykedv, két-három százalékkal csökkent a termelés, gyengébb minőségű szövetet gyártottak, mint az előző hóban:

Azolcsóbb|

szövetgyárfá- _ sért sokat

tudnak tenni a fonodái kommunisták is. Itt Fekete Imre párttitkár elvtárs mindennap beszélget társaival arról, hogy miért kell egyenlően fonni a fonalat, — Ha mi egyenetlenül fonjuk a fonalat — mondja —, a szövődében az gyorsan elszakad, sok lesz a hulladék, a szövő kevesebbet termel, drágul a szövet. — Fekete elvtársnak és segítőtársainak szavára hallgatnak. Míg május 12-, 13- és 14-én a fonoda csak 99.8 százalékra teljesítette tarvét, addig 16-a után mindennap rendszeresen 100 százalékot teljesítenek. Ezzel egyidőben javult a fonal minősége is.

agitáción kívül jól hasznosítják a gyár kommunistái a faliújságot is, ahol személyre való tekintet nélkül kipellengérezik a mulasztókat, a fegyelmezetlen- kedőket, a se le j t.gy ár tálcát.

A pártbizottság és az alapszervezetek kommunistái most azon munkálkodnak, hogy a vállalt 9.8 tonna fonalat megtakarítsák s ezzel tegyék olcsóbbá az általuk gyártott szöveteket.

IA szóbeli I

Olyan az üzem, mint a „laboratórium"

Ivét év alatt alaposan megváltozott a Kecskeméti Baromfi- feldolgozó Vállalat üzemének belseje. A feldolgozó üzemrészek szépítésére, otthonosabbá- tételére, egyéb szociális épületekre csaknem 8 millió forintot használtak fel,

A munkatermek olyan tiszták,

hogy az üzem legidősebb dolgozói azt mondják, hogy olyan, mint a laboratórium.

Bizonyára, akik ezt olvassák, nem hiszik, ugyanúgy, mint azok a fiatalok az üzemben, akik most kerültek a gyárba és nem ismerik a múlt Barneválját. Hogy is volt a múltban? La- 4katos néni barátriójával, Sütő

Í Józsefeiével együtt 12 éves leányként került az üzembe. Kopasztónak vették fel. Akkoriban a kopasztó munkája igen nehéz és fáradságos volt. A csirkét és más baromfit szárazon kopasz- tották. A gyermekkéz nem igen bírta e nehéz munkát. Lakatos néni keze annyira tönkre ment, hogy ma már éjszaka annyira fáj a megerőltetéstől, hogy nemigen tud aludni.

S ezt a nehéz munkát állva végezték, hajnali öttől, éjjel 10 —12 óráig. Sokan közülük any- nyira fáradtak voltak, hogy haza sem mentek, hanem úgy, ahogy voltak, ruhástól bcleié- küdtek a ládába fosztott toll közé.

Ez még a jobbik megoldá? volt. Sokan azért nem mentek :hazu, hogy ne hallják az utcán iazt a hangos megjegyzést; jönnek a büdös íkopasztók.

A feldolgozó helyiségben szá- zain-százihuszaai voltak, holott csak negyven személynek épült. Fürdőt csak 1942-ben építettek.

És ma minden dolgozó hetenként tiszta köpenyt, kötényt, fej- kendőt kap. A munkatermekben a ventilátorok biztosítják a friss levegőt. A baromfi kopasztól : géppel történik s így 75 százalékkal kevesebb erőt kell kifejteni, mint azelőtt. Minden évben átfestik a munkagépeket, munkaasztalokat. Most csempézik a libakopasztót, fehér márvány- lappal, két méter magasságban. 7000 lapot használnak fel ide.

Ez az alapja annak, hogy úgy beszélnek üzemükről az idősebb dolgozók, mint egy labora'ó- riumról,

Sohasem fogom elfelejteni azt az éjszakát. Reggel fáradtan ébredtem és olyan hátborzongató álmaim voltak, hogy még ma sem szeretek rájuk gondolni.

Ott álltam — álmomban — Kecskeméten, a Rákóczi úti fasor bejáratánál. És mivel az ilyesmi lidércnyomásos álmokban előfordulhat, egy állig felfegyverzett álarcos rablóbanda töri rám. A villogószemű fővezér rám mennydörögte ultimátumát: »Mondja meg, hogy milyen hónapban vagyunk most, különbén készüljön fel a halálra!-«

És én nem tudtam megmondani, milyen hónap van — Ilyesmi álmában egy újságíróval is megtörténhet — kutattam a zsebeimben, de egy árva naptárt tem találtam. Mit tesz ilyenkor az ember, megpróbáltam gondolkodni, És mivel álmában ez bárkivel megeshetik, zseniális ötletem támadt. Egy pillanatnyi haladékot kértem a rablóbandától. Keblemet csak úgy dagasztotta a büszkeség a nagyszerű bt letért. Kényelmes, ráérős léptekkel odamentem a sétány elegén díszelgő üzemi faliújságtáblához és leolvastam róla, hogy milyen hónapot mutat a naptár. Az ötlet ugyebár valóban zseniális volt, mert hiszen a faliújságot azért találták fel, hogy mindig a legfrissebb eredményeket sugározza, előmozdítván a dolgozók lelkesedését, büszkén mutogatván a legújabb termelési eredményeket. Legfeljebb egykét napot tévedhetek == villant

Lidércnyomás

fel agyamban az öntelt gondolat.

A »Kecskeméti Gépgyár élenjáró dolgozói« — hirdette a tábla felirata. Lázas sietséggel olvasom a sorokat: 1955 április 26 a dátum az üzemi bizottság aláírásával hitelesített faliújságcikken. Tehát április — de azért jó lenne még másik faliújság-táblát is megnézni a biztonság kedvéért.

A három lépéssel arrébb díszelgő tábláról az idő vasfoga mindenféle feliratot lemálíasz- tott. Három ócska fénykép szo- morkodott egy napszítta papírlap közepén, fent alig olvasható, pirosbetűs szavak: »Bajai Állami Gazdaság élenjáró dolgozói«.

A hideg verejték futkározott a hátamon. Hátha nem frissek az első faliújság-tábla adatai! Odavánszorogtam a harmadikhoz. Díszes vasmunkákkal kicifrázott, gyönyörű tábla: Kecskeméti Epületlakatosipari Vállalat — »üzemünk büszkeségei« — hirdeti a felirat, alatta a május 1 tiszteletére indított ünnepi műszak eddigi eredményei. Május 1 tiszteletére, Tehát akkor biztosan áprilisban vagyunk. De hátha...? Lássuk a következő táblát! ÊM 64. sz. Állami Építőipari Vállalat. Nagyméretű képeken a legjobb dolgozók mosolyognak rám. A nevük mellett meghúzódó felirat alapján kétségtelen biztonsággal megállapítottam, hogy március hónapot írunk, mert a felszabadulási munkaverseny első szakaszának eredményei díszelegnek a sorok között.

Józusmária! Hol az ötödik tábla? 5. számú Mélyépítő Vállalat híradója. »... a víztoronyépítésen dolgozó brigádok május 1. tiszteletére vállalták.« Tehát újra április. Ugyanez derült ki a Kecskeméti Cipőgyár versenyhíradójáról is. Á rablóbanda egyre türelmetlenebbül toporzékolt a hátam mögött és én tovább vánszorogtam a táblák felé.

ÉM Kecskeméti Epítögépkar- bantartó Vállalat, olvasható a következő feliraton. Alatta aranykeretben fényképek, sertésólakkal, gömbölyű hízottser- tésekkel és termelési eredmények arról, hogy a vállalat a süldőnevelési tervét 1953-ban országos viszonylatban 27 közül hetediknek teljesítette. Majd elájultam. Talán akkor nem is 1955-öt írunk? Es egyébként, mióta foglalkozik az Építőgép- karbantartó süldőneveléssel? izgatottságomban alig tudom kibetűzni a feliratot, amely mák- szemnyi apró betűkkel hirdeti az eredmények fölött, hogy az elárvult táblát időközben átvette a Kecskeméti Sertéstenyésztő és Hizlaló Vállalat. Nem csoda, hogy első olvasásra nem figyeltem fel ezekre a bolha-betűkre ■r~ hiszen az életemről van szóTovább botorkáltam. Bács- kiskunmegyei Tanács Bánya- és Epitőanyagipari E. S. Hat poros,

. ronda, felismerhetetlenségig el- l pusztult kép, valami állványza- f tokról, — de'mikorról származ- . hat? Szemben egy kitört üvegű, elárvult faliújságkeret vigyorog rám, kiégett szemeivel, a tetején egy embléma, amely gyalút, vé- ' sőt, kalapácsot ábrázol. Jobbra ' a Magyar Vöröskereszt faliúj- ' sága figyeli haláltusámat: »VÖ- ' röskereszt kiváló aktívái« — ol- • vasom üveges szemekkel, de a kiállított képek, alatt nincs fel- ■ irat, névaláírás. Három lépéssel ' arrább egy teljesen megrozsdásodott Tutó-laliat himbálódzik a szélben és őrzi az üres faliújságtábla belsejét, benne legalább kétmar ék por és egy foszlott - szegélyű, vörös papírszelet.

Tovább, tovább! Víz-, Csa- : tornamű- és Fürdővállalat... : 1954. 111. negyedévi tervteljesi- ; lésben kiváló eredményeket fel- \ mutató dolgozók. Tehat tényleg 1954. Hogy össze ne roggyak, belekapaszkodtam ebbe az utolsó faliújság-táblába és megadással, emelt fővel mentem a háláiba.

Hatalmas durranás és én fölébredtem. Verejtékben úszva kattintottam fel a villanyt, remegő kezekkel kerestem elő a naptárt. Hála. isten! 1955 május 19.

Lehetséges, hogy ez csak álom volt? Nem tudom. Nincs lelki- erőm még egyszer végigmenni ébren ezen az úton, amely életem legszomorúbb álmával »ajándékozott« meg. (Csáki Lajos,! 1