Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. május (10. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-21 / 118. szám

Tegyük otthonosabbá párthelyiségeinket A Politikai Bizottság 1055 februárban határozatot hozott a falusi pártpolitikai munka meg­javítására. E határozat végre­hajtására a megyei párt-végre­hajtóbizottság munkatervet dol­gozott ki, mely többek között kimondja: »A falusi pártszerve­zeteink tekintélyének növelését külsőségekben is, a pártházak megfelelő rend behozásával, csi­nosításával elő kell segíteni.« A megyei párt-végrehajtóbizott­ság ennek érdekében indította a “tegyük széppé, otthonossá párt- szervezeteink helyiségeit«-moz- galmat. A versenymozgalom első sza­kasza május 1-gyel, a munkás- osztály nagy ünnepével zárult. Az eddigi eredmények azt iga­zolják, hogy párttagságunk kő­iében lelkesedéssel, helyeslés­sel fogadták a végrehajtó bizott­ság kezdeményezését. Párttag­jaink tudták, hogy többéves ká­ros mulasztást kell bepótolni, amikor a pártházak rend'beho- zásához fognak. Sok a Lapszer­vezetben taggyűlésen vitatták meg az e munkával kapcsolatos feladatokat és vállalták, hogy saját erejükből hozzák rendbe, teszik széppé, otthonossá párt­helyiségeiket. Érezték, hogy en­nek jelentősége nem csak egy­szerűen külsőség, hanem poli­tikai tényező is. Sok helyen a düledező félben lévő, rendezet­len párjhel y iségek is rontották pártunk tekintélyét a falun. — Csökkentette ez a párttagság aktivitását, gátolta a rendes pártélet kialakulását. A munka megindult. Dícséret- remélíó Kiskunhalas város kommunistáinak lelkes munká­ja. Valamennyi pártszervezet­nek megfelelő helyiséget bizto­sítottak. A pártházakat rendbe­hozták, kimeszelték, csinosítot­ták, s ízlésesen kidekorálták. A városhoz tartozó Alsó-öreg­szőlő tanyai pártszervezet tag­jai például a honvédséggel kar­öltve mintegy 40—50-en négy vasárnapon át dolgozva közel 10.000 forint értékű társadalmi munkát végeztek. Ajtókat, ab­lakokat hoztak rendbe, közfa­lat építettek, az egész pártházat kimeszelték, átfestették, kutat, kerítést javítottak, s az udvart is parkosították. A járások között a legjobb eredményt a bajai járás kom­munistái érték el. A járás min­den községében teljesen rend­behozták, kimeszelték, kifestet­ték a páirtíházakat. Nagy gondot fordítottak valamennyi pártház környékének és udvarának csi­nosítására és parkosítására. A mozgalom során négy község­ben új párthelyiséget biztosítot­tak. Kiskunhalas város és Ba­ja járás kommunistái megérde­melten nyerték el a megyei párt-végrehajtóbizottság ván­dorzászlaját. Kiemelkedő eredmények szü­lettek még Baja város, Kiskun­halas járás és Bácsalmás járás területén. Különösen a bácsal­mási járásban jelentős az a tény, hogy valamennyi községi és termelőszövetkezeti párt- alapszervezet számára biztosít­va van már helyiség, s vala­mennyi rendbe is van hozva. Az a tény, hogy párttagsá­gunk ilyen lelkesedéssel látott a {jártházak rendbehozásához, nagy lépést jelent a Politikai Bizottság »a falusi pártmunka megjavításáról« szóló határoza­tának végrehajtása útján. Párttagjaink példamutató munkája mellett dicséretet ér­demlő, odaadó, lelkes munkát végeztek az MNDSZ-szervezelek is. A kalocsai és dunavecsei já­rás több községében függönyö­ket készítettek. Jánoshalmán, Kelebián, Katymáron és még sok helyen fákat, virágokat ül­tettek, sőt védnökséget vállal­tak a pártházak lelett, hogy ál­landóan csinosan, tisztán tartják azokat. Köszönet illeti tanácsa­ink, földművesszövetkezeteink s az e célból létrehozott gazda­sági bizottságok segítő munká­ját is. Az elért eredményeit azonban még csak kezdetiek. A párthá­zak rendbehozására indított mozgalom korántsem fejeződött be, hiszen még több községi és termelőszövetkezeti aiapszente zetünknek nincsen helyisége.- Augusztus 20-ig pedig vala­mennyi községi és tsz-alapszer- vezetnek biztosítanunk kell he lyiséget. Ez az egyik legfonto­sabb feladata a községi párt­végrehajtóbizottságainknak. Pártházainkat otthonossá >s kell tennünk, hogy a taggyűlé­seken, pártnapokon és pártok­tatáson kívül máskor Is felke­ressék párthelyiségeinket és ott töltsék szabadidejüket párttag­jaink. Hogy a pártházak ne -e- gyenek állandóan bezárva, he­lyes, ha a pártszervezet vezető­ségének tagjai megosztják egy­más között, hogy esténként leg­alább az egyikük tartózkodjon a párthelyiségben és ott foglal­kozzon a párttagokkal, s ügyes­bajos dolgaikkal odaforduló dolgozókkal. Biztosítanunk keli, hogy a helyiségben megfeielő folyóiratok álljanak rendelke­zésre. Legyen a pártszervezetek­ben sakk, társasjáték, amivel párttagjaink kellemesen el tud­ják tölteni idejüket. Ha a párt-végrehajtóbizottsá­gaink, pártszervezeteink e fel­adatokkal továbbra is az eddi­giekhez hasonló lelkesedéssel foglalkoznak, akkor minden biz­tosítéka megvan annak, hogy augusztus 20-ig valóban min­den pártházat rendbehozzunk s otthonossá teszünk. E munka gyümölcse pedig az lesz, hogy párttagjaink második otthonuk­nak fogják érezni a párthelyi­séget, fellendül a pártéiet, javui a pártpolitikai munka, ahogy azt a politikai bizottság határo­zata számunkra megszabja. Hajlik Gábor, MB gazd. ügyk. oszt. vez. »Villanymalom« less a Kecskeméti Gazdasági Gőzmalom Kommunisták az olcsóbb szövetgyártásért Sok száz méter különfé­le színű szövet készül naponta a Bajai Gyap­júszövetgyárban. A szövetek többsége önköltségi áron ké­szül. Az üzemi pártbizottság és az alapszervezetek kommunis­tái a gazdaságvezetéssel együtt azon igyekeznek, hogy még ol­csóbbá tegyék a szövetek gyár­tását. Ezért vállalták éves ter­vükben, hogy a fonodában a hulladék csökkentésével 79.000 forintot, a szövőelőkészítőben pedig 9.8 tonna fonalat takarí­tanak meg. Némi eredmény már mutatko­zik. Áprilisban 2467 méter szö­vet készült terven felül. A bér­alapnál 36.000 forint a megta­karítás. A gyártott szövetek 96.3 százalékban a tervben megjelölt 97 százalék helyett elsőosztá- lyúak. Ez az eredmény azonban nem elégíti ki az üzemrészekben dolgozó kommunistákat. Ezért az eddiginél tartalmasabb poli­tikai munkával igyekeznek nö­velni az áruk minőségét, csök­kenteni a hulladékot. Az előkészítőben Bakanek elvtársnő, az alapszervezet tit­kára munkaközben gyakran mondja, hibát vétő társainak: »•te sem veszed meg, ugye a se­lejtes árut, hát ne is gyárts se- lejtet«. Szavára adnak, mert Bakanek elvtársnő a szakma kiváló dolgozója, selejtmentesen dolgozik. Ebben a munkában segíti Fábik Sándomé és Riskó Antalné. I Aszövődében| Már régebben tervezik, hogy átszerelik villanyáram meghaj­tásra a Kecskeméti Gazdasági Gőzmalmot. A villanyenergia ugyanis jelentősen olcsóbb a gőznél, A gőzmalom csaknem egyharmaddal drágábban őröl, mint a villanymalom. Ez má­zsánként 4—5 forintot is jelent­het. Célszerű tehát a gőzmalom átszerelése. A páncélkábeleket már az elmúlt évben rakták le. A gépek is már a helyszínen vannak, csak a bekötésük hiány­zik. A malom dolgozói tervbe­vették, hogy az idei éves nagy­karbantartás ideje alatt bekötik a motorokat. mar nincs ilyen lel­kes népnevelő munka. Pedig nagy szükség volna erre, hiszen itt dől el jórészt, mennyivel lesz olcsóbb és jobb a gyártott szövet. Hogyan is lehetne itt ol­csóbbá termi a szövetgyártást? Az üzemrész dolgozói havonta 9 százalékos hulladék mellett dol­goznak. Ha csak 7 százalék len­ne a hulladék, akkor 3000 kilo­gramm fonalat tudnának meg­takarítani, ami annyit jelenj hogy a megtakarított fonálból egy napig tudnának termeim. Éppen ezért a gazdaságvezetés kiszámolta és egy kis táblát he-, lyezett el minden szövőgépnél, hogy mennyivel kell csökkente­ni a hulladékot, hogy olcsóbb legyen a szövet. Ez helyes. —• Emellett azonban szükséges a felvilágosító szó is. Indokolja ezt az is, hogy a szövődében május első tíz napjában vissza­esett a versenykedv, két-három százalékkal csökkent a terme­lés, gyengébb minőségű szövetet gyártottak, mint az előző hóban: Azolcsóbb| szövetgyárfá- _ sért sokat tudnak tenni a fonodái kommu­nisták is. Itt Fekete Imre párt­titkár elvtárs mindennap beszél­get társaival arról, hogy miért kell egyenlően fonni a fonalat, — Ha mi egyenetlenül fonjuk a fonalat — mondja —, a szö­vődében az gyorsan elszakad, sok lesz a hulladék, a szövő ke­vesebbet termel, drágul a szö­vet. — Fekete elvtársnak és se­gítőtársainak szavára hallgat­nak. Míg május 12-, 13- és 14-én a fonoda csak 99.8 százalékra teljesítette tarvét, addig 16-a után mindennap rendszeresen 100 százalékot teljesítenek. Ez­zel egyidőben javult a fonal minősége is. agitáción kívül jól hasznosít­ják a gyár kommunistái a fali­újságot is, ahol személyre való tekintet nélkül kipellengérezik a mulasztókat, a fegyelmezetlen- kedőket, a se le j t.gy ár tálcát. A pártbizottság és az alap­szervezetek kommunistái most azon munkálkodnak, hogy a vál­lalt 9.8 tonna fonalat megtaka­rítsák s ezzel tegyék olcsóbbá az általuk gyártott szöveteket. IA szóbeli I Olyan az üzem, mint a „laboratórium" Ivét év alatt alaposan megvál­tozott a Kecskeméti Baromfi- feldolgozó Vállalat üzemének belseje. A feldolgozó üzemré­szek szépítésére, otthonosabbá- tételére, egyéb szociális épüle­tekre csaknem 8 millió forintot használtak fel, A munkatermek olyan tiszták, hogy az üzem legidősebb dolgo­zói azt mondják, hogy olyan, mint a laboratórium. Bizonyára, akik ezt olvassák, nem hiszik, ugyanúgy, mint azok a fiatalok az üzemben, akik most kerültek a gyárba és nem ismerik a múlt Barneválját. Hogy is volt a múltban? La- 4katos néni barátriójával, Sütő Í Józsefeiével együtt 12 éves le­ányként került az üzembe. Ko­pasztónak vették fel. Akkoriban a kopasztó munkája igen nehéz és fáradságos volt. A csirkét és más baromfit szárazon kopasz- tották. A gyermekkéz nem igen bírta e nehéz munkát. Lakatos néni keze annyira tönkre ment, hogy ma már éjszaka annyira fáj a megerőltetéstől, hogy nem­igen tud aludni. S ezt a nehéz munkát állva végezték, hajnali öttől, éjjel 10 —12 óráig. Sokan közülük any- nyira fáradtak voltak, hogy ha­za sem mentek, hanem úgy, ahogy voltak, ruhástól bcleié- küdtek a ládába fosztott toll közé. Ez még a jobbik megoldá? volt. Sokan azért nem mentek :hazu, hogy ne hallják az utcán iazt a hangos megjegyzést; jön­nek a büdös íkopasztók. A feldolgozó helyiségben szá- zain-százihuszaai voltak, holott csak negyven személynek épült. Fürdőt csak 1942-ben építettek. És ma minden dolgozó heten­ként tiszta köpenyt, kötényt, fej- kendőt kap. A munkatermekben a ventilátorok biztosítják a friss levegőt. A baromfi kopasztól : géppel történik s így 75 száza­lékkal kevesebb erőt kell kifej­teni, mint azelőtt. Minden évben átfestik a munkagépeket, mun­kaasztalokat. Most csempézik a libakopasztót, fehér márvány- lappal, két méter magasságban. 7000 lapot használnak fel ide. Ez az alapja annak, hogy úgy beszélnek üzemükről az idősebb dolgozók, mint egy labora'ó- riumról, Sohasem fogom elfelejteni azt az éjszakát. Reggel fáradtan éb­redtem és olyan hátborzongató álmaim voltak, hogy még ma sem szeretek rájuk gondolni. Ott álltam — álmomban — Kecskeméten, a Rákóczi úti fasor bejáratánál. És mivel az ilyesmi lidércnyomásos álmok­ban előfordulhat, egy állig fel­fegyverzett álarcos rablóbanda töri rám. A villogószemű főve­zér rám mennydörögte ultimá­tumát: »Mondja meg, hogy mi­lyen hónapban vagyunk most, különbén készüljön fel a halál­ra!-« És én nem tudtam megmon­dani, milyen hónap van — Ilyesmi álmában egy újságíróval is megtörténhet — kutattam a zsebeimben, de egy árva naptárt tem találtam. Mit tesz ilyenkor az ember, megpróbáltam gon­dolkodni, És mivel álmában ez bárkivel megeshetik, zseniális ötletem támadt. Egy pillanatnyi haladékot kértem a rablóbandá­tól. Keblemet csak úgy dagasz­totta a büszkeség a nagyszerű bt letért. Kényelmes, ráérős lép­tekkel odamentem a sétány ele­gén díszelgő üzemi faliújság­táblához és leolvastam róla, hogy milyen hónapot mutat a naptár. Az ötlet ugyebár valóban zse­niális volt, mert hiszen a faliúj­ságot azért találták fel, hogy mindig a legfrissebb eredménye­ket sugározza, előmozdítván a dolgozók lelkesedését, büszkén mutogatván a legújabb termelési eredményeket. Legfeljebb egy­két napot tévedhetek == villant Lidércnyomás fel agyamban az öntelt gondo­lat. A »Kecskeméti Gépgyár élen­járó dolgozói« — hirdette a táb­la felirata. Lázas sietséggel ol­vasom a sorokat: 1955 április 26 a dátum az üzemi bizottság aláírásával hitelesített faliújság­cikken. Tehát április — de azért jó lenne még másik faliúj­ság-táblát is megnézni a bizton­ság kedvéért. A három lépéssel arrébb dí­szelgő tábláról az idő vasfoga mindenféle feliratot lemálíasz- tott. Három ócska fénykép szo- morkodott egy napszítta papír­lap közepén, fent alig olvasható, pirosbetűs szavak: »Bajai Ál­lami Gazdaság élenjáró dolgo­zói«. A hideg verejték futkározott a hátamon. Hátha nem frissek az első faliújság-tábla adatai! Odavánszorogtam a harmadik­hoz. Díszes vasmunkákkal ki­cifrázott, gyönyörű tábla: Kecs­keméti Epületlakatosipari Vál­lalat — »üzemünk büszkesé­gei« — hirdeti a felirat, alatta a május 1 tiszteletére indított ünnepi műszak eddigi eredmé­nyei. Május 1 tiszteletére, Tehát akkor biztosan áprilisban va­gyunk. De hátha...? Lássuk a következő táblát! ÊM 64. sz. Ál­lami Építőipari Vállalat. Nagy­méretű képeken a legjobb dol­gozók mosolyognak rám. A ne­vük mellett meghúzódó felirat alapján kétségtelen biztonság­gal megállapítottam, hogy már­cius hónapot írunk, mert a felszabadulási munkaverseny első szakaszának eredményei dí­szelegnek a sorok között. Józusmária! Hol az ötödik tábla? 5. számú Mélyépítő Vál­lalat híradója. »... a víztorony­építésen dolgozó brigádok má­jus 1. tiszteletére vállalták.« Te­hát újra április. Ugyanez de­rült ki a Kecskeméti Cipő­gyár versenyhíradójáról is. Á rablóbanda egyre türelmetle­nebbül toporzékolt a hátam mö­gött és én tovább vánszorogtam a táblák felé. ÉM Kecskeméti Epítögépkar- bantartó Vállalat, olvasható a következő feliraton. Alatta aranykeretben fényképek, ser­tésólakkal, gömbölyű hízottser- tésekkel és termelési ered­mények arról, hogy a vállalat a süldőnevelési tervét 1953-ban or­szágos viszonylatban 27 közül hetediknek teljesítette. Majd elájultam. Talán akkor nem is 1955-öt írunk? Es egyébként, mióta foglalkozik az Építőgép- karbantartó süldőneveléssel? iz­gatottságomban alig tudom ki­betűzni a feliratot, amely mák- szemnyi apró betűkkel hirdeti az eredmények fölött, hogy az elárvult táblát időközben átvette a Kecskeméti Sertéstenyésztő és Hizlaló Vállalat. Nem csoda, hogy első olvasásra nem figyel­tem fel ezekre a bolha-betűkre ■r~ hiszen az életemről van szó­Tovább botorkáltam. Bács- kiskunmegyei Tanács Bánya- és Epitőanyagipari E. S. Hat poros, . ronda, felismerhetetlenségig el- l pusztult kép, valami állványza- f tokról, — de'mikorról származ- . hat? Szemben egy kitört üvegű, elárvult faliújságkeret vigyorog rám, kiégett szemeivel, a tetején egy embléma, amely gyalút, vé- ' sőt, kalapácsot ábrázol. Jobbra ' a Magyar Vöröskereszt faliúj- ' sága figyeli haláltusámat: »VÖ- ' röskereszt kiváló aktívái« — ol- • vasom üveges szemekkel, de a kiállított képek, alatt nincs fel- ■ irat, névaláírás. Három lépéssel ' arrább egy teljesen megrozsdá­sodott Tutó-laliat himbálódzik a szélben és őrzi az üres faliújság­tábla belsejét, benne legalább kétmar ék por és egy foszlott - szegélyű, vörös papírszelet. Tovább, tovább! Víz-, Csa- : tornamű- és Fürdővállalat... : 1954. 111. negyedévi tervteljesi- ; lésben kiváló eredményeket fel- \ mutató dolgozók. Tehat tényleg 1954. Hogy össze ne roggyak, belekapaszkodtam ebbe az utolsó faliújság-táblába és meg­adással, emelt fővel mentem a háláiba. Hatalmas durranás és én föl­ébredtem. Verejtékben úszva kattintottam fel a villanyt, re­megő kezekkel kerestem elő a naptárt. Hála. isten! 1955 május 19. Lehetséges, hogy ez csak álom volt? Nem tudom. Nincs lelki- erőm még egyszer végigmenni ébren ezen az úton, amely éle­tem legszomorúbb álmával »aján­dékozott« meg. (Csáki Lajos,! 1

Next

/
Thumbnails
Contents