Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. május (10. évfolyam, 102-126. szám)
1955-05-20 / 117. szám
Hruscsov elvtárs beszéde a szovjet ipari funkcionáriusok országos értekezletének máius 18-i ülésén Moszkvában véget ért a szov. jet ipari funkcionáriusok értekezlete. A záróülésen beszédet mondott Hruscsov elvtárs, az SZKP Központi Bizottságának első titkára. — Mielőtt kifejteném megjegyzéseimet, Iparunk munkájáról — mondotta — szeretném néhány számbeli és tényadattal jellemezni mezőgazdaságunk helyzetét. A mezőgazdaság fellendítésére vonatkozó párthatározatok egyedülálló jelentőségűek. Teljes joggal feltételezhető, hogy a párt Központi Bizottságának januári teljes ülésén kitűzött feladatokat nem hat év alatt, ahogyan tervezték, hanem három—négy ev alatt végrehajtják. (Hosz- szantartó taps.) Ezután Hruscsov elvtárs néhány számadatot közölt a sze- mestermények termeléséről. Rámutatott arra, hogy a terv előírása szerint a szemestermények vetésterületét az idén 1953-hoz képest 18,587.000 hektárral kell növelni. De biztos vagyok abban — fűzte hoz2á, hogy a kolhozok és szovhozok egy kicsit majd korrigálják ezt a tervszámot a növelés irányában. A tervet feltétlenül túlteljesítik. A múlt évben a tervbevett 13 millió hektár szűz- és ugarföld helyett több, mint 17 millió hektárt hasznosítottunk. Ha ehhez hozzáveszünk mintegy kétmillió hektár tavaszi szántást, az azt jelenti, hogy csak a szűzföldek hasznosítása révén mintegy húszmillió hektár került bevetésre. Ezután felvetette azt a kérdést: minek köszönhető, hogy olyan gyorsan sikerült bővíteni a vetésterületet. Annak — állapította meg, — hogy hatalmas iparunk eiegendö mennyiségű jó géppel látta cl a szűzföldek feltörésének körzeteit. Lehetővé tette ezt munkásosztályunk, kolhozparasztságunk hős munkája, a Komszomol, amely a párt hívó szavára sokezer legkiválóbb emberét küldte a szüzföldekre. Ezután méltatta a kukoricavetés fontosságát, majd áttért az állattenyésztés problémáinak méltatására. Hruscsov elv társ ezután rátért az ipar kérdéseire: — Ellenségeink azt mondhatják — folytatta, — hogy ha mi Ilyen részletesen tárgyalunk iparunk kérdéseiről, nagy nehézségeink lehelnek, iparunk helyzete nem mutat kedvező képet. Ez természetesen nem felel meg a valóságnak. Mi jobbat akarunk, a jobbnak pedig nincs hatara. Ezért természetesen felvetjük és megtárgyaljuk a népgazdaság fejlesztésének, különböző kérdéseit. Feladatunk az, hogy továbbra is fokozzuk a Szovjetunió erejét, fejlesszük népgazdaságát, elsősorban a nehéziparát. Ennek alapján fejlesszük a könnyűipart cs a mezőgazdaságot, biztosítsuk a nép jólétének szakadatlan fokozódását. Feladatunk az, hogy minden eszközzel szilárdítsuk a munkásosztály és a parasztság testvéri szövetségét, országunk népeinek nagy barátságát. Pártunk egész munkásságában ezeket a feladatokat tartja szem előtt. Hruscsov elvtárs ezután hangsúlyozta, hogy az építkezésben, akárcsak más termelési ágazatoknál, nagyobb figyelmet kell fordítani a gazdaságosságra. Nagyobb figyelmet kell fordítani továbbá a szerszámgépipar fejlesztésére, a szerszámok és tartozékok gyártására. Ahhoz, hogy elsőosztályú gépi berendezésünk legyen, minden eszközzel fejlesztenünk kell szerszámgép-iparunkat, meg kell javítani a géptervező irodák és tudományos intézetek munkáját. Nemcsak országos arányokban kell tervezni a termelést, hanem egyes gazdasági vidékek szerint is, teljesebben kihasználva azok minden lehetőségét. Hangsúlyozta, hogy a lakosság közszükségletének kielégítésében fontos szerepet hivatottak betölteni a helyi ipar és az ipari termelőszövetkezetek. A technikai haladásért, a munka termelékenységének emeléséért és az önköltség csökkentéséért folytatott harcban az ipar előtt álló feladatokat érintve Hruscsov elvtárs kiemelte az Állami Ellenőrzési Minisztérium és a most alakuló Állami Technikai Bizottság szerepét. Beszédének jelentős részében a munka termelékenység emelésének, a norma megállapításának, a munkabéreknek, a termékek minősége javításának és önköltsége csökkentésének kérdésével foglalkozott. Élesen bírálta a minisztériumuk, a főigazgatóságok és a Vállalatok adminisztrációs apparátusában tapasztalható létszámfelesleget és bürokratikus munkamódszereket. Az ipar előtt álló feladatok ismertetése után Hruscsov elvtárs rámutatott arra, hogy XV. A mérnök tenyerét véresre súrolja a kocsi rúdja, de nincs most ideje ilyen kicsiségekkel töródm. Megtörli a zsebkendőjével. Ahogy pillantása a vérfoltra esik, hirtelen újra fagyos hidegség szorítja össze a szívét. — Tolják arrafelé — mutat oda, ahol a másik csoport már hozzákezdett az ásáshoz. — Közel ne vigyék addig, amíg a fecskendők nem működnek. A nyugtalanság mind erősebben hatalmába keríti. Vajon, hol van Julka? Ellohol és jobb- ra-balra nézelődik, mintha keresne valamit. JuLkát szeretné látni, mit csinál, hogyan viselkedik, nem fél-e? Nem látja sehol. Visszamegy a munkájához. Megállítja kellő távolságban a kocsit, tanácsot ad, hogyan kezdjék meg a fecskendőkkel ü talaj öntözését. A vízkévék oltalmában megközelítik a mentők a tüzet. A felöntözött talaj még gőzölög, de lépésről-lépésre haladnak előre. Rakják a gátat, amelyről nekilódul a kocsi a kútnak. Az izzó acéltorony égető for- róságot áraszt. Egyes alkatrészei már olvadoznak. összeomlással fenyeget —? vigyázni kell, nehogy rájuk zuhanjon. Órák telnek el ezzel a munkával. A torony már annyira tüzes, hogy cseppekben kezd hullani róla az izzó acél. Hátráltatja a munkát, a mentők visszahúzódnak. Röviddel utóbb a torony ösz- szeomlik, csak vörösre égett, alaktalan tömeg marad a helyén. Mindenki dolgozik erejét megfeszítve: a gátépítők, fecskendősök, ki-ki a maga helyén. Három felé jár az idő, amikor a telepre vezető út felől erősödő motorzúgás hallatszik. Csakhamar feltűnnek a hatalmas teherautók, amelyek — ahogy közelebb érnek, már jól kivehető — katonákat hoznak. — Jön a segítség — mondják egyesek a munkások közül. — Biztosan műszaki egységek. Gumi botos rendőrség és egy katonai osztag érkezik. Egymásután ugrálnak le az autókról a rendőrök és a katonák. A civil- ruhás lisztek parancsára szabályosan megszállják a telepet. Azzal kezdik, hogy kordont vonnak a munkások barakkjai körül. A polgárirühás nyomozók — akikből ugyancsak érkezeit egy teherautónyi — ellepik sorjában a munkások szállásait. az ipari vállalatok pártszervezetei nagyban felelősek az ipar fejlődéséért és tökéletesítéséért, az állami tervek teljesítéséért. Hruscsov elvtárs a továbbiakban foglalkozott a nemzetközi helyzet néhány kérdésével. Kiemelte a független és demokratikus Ausztria visszaállításáról szóló és nemrég Becsben aláírt államszerződés rendkívüli jelentőségét. Majd arról a javaslatról beszélt, amelyet a szovjet kormány a fegyverzet csökkentésének, az atomfegyver betiltásának és a háborús veszély kiküszöbölésének kérdéséről a napokban tett közzé. A szovjet külpolitika egyik alapelve a különböző társadalmi rendszerek békés egymás mellett élésének lehetősége és szükségessége. Csakis ezt az elvet szem előtt tartva lehet normális kapcsolatokat és gazdasági együttműködést kiépíteni az összes országok között. A továbbiakban kifejtette, hogy a nemzetközi feszültség enyhítése és a béke megszilárdítása szempontjából nagyjelentőségű a Szovjetunió és Jugoszlávia kormányküldöttségeinek küszöbönálló belgrádi találkozása. A szovjet nép küldöttsége őszinte szándékkal és tiszta szívvel megy Jugoszláviába. Minden szükséges feltételünk megvan ahhoz, hogy biztosítsuk a Szovjetunió és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság viszonyának teljes rendezését, mindenekelőtt állami vonalon. Szilárd meggyőződésünk, hogy Jugoszlávia és a Szovjetunió népeinek, amelyek évszázados barátsági hagyományokra tekinthetnek vissza és amelyek nem egy Ízben harcoltak a közös ellenség ellen, olyan népeknek, amelyeknek közös célkitűzései vannak a jobb jövőért, a boldog életért vívott harcban, — ezeknek a népeknek szilárd alapjuk van széleskörű és sokoldalú együttműködésre. Ez az együttműködés nemcsak a szovjet és jugoszláv nép szempontjából tontos, fontos a világ békéje szempontjából is. így fejezte be beszédét: A szovjet emberek a Kommunista Párt Központi Bizottsága vezetésével, kormányunk vezetésével még nagyobb energiával fognak harcolni a kommunizmus építését szolgáló nagy feladatok végrehajtásáért. (Hosszantartó taps, mindenki feláll.) Lerántják a prlccsekről a szalmazsákokat, gondosan beletúrnak valamennyibe, kiszórják a szalmát a földre. Kirázzák a hátizsákok, az apró tarisznyák tartalmat, kiborítják mindenestől az ütött-kopott bőröndöket, faládákat. Széttúrriak, szerterugdalnak durván és kéjelegve minden holmit, összedobálják, gyűrik, kiforgatják a fehérneműt, a tartalékruhát, ahol ilyet találnak, összeszedik az elrakott leveleket, még a képeslapokat is; lecsapnak a könyvekre, füzetekre, újságokra. Egy halomba dobálnak mindent, ami papír, és válogatás nélkül szállítják az igazgatósági épület egyik szobájába. Mitsem törődve vele, hogy mi kié, a könyveket úgyse adják vissza, a levelek címzettjeit pedig megtalálják, ha szükségük lesz rájuk. Örákon át tart a kutatás. Amikor egy-egy barakkba bemennek a munkások, elviszik társaikhoz a hírt: ezen az éjszakán aligha lesz alvás. Széí- dúltak, összehánytak mindent a barakkokban a vadállatok. A munkások szemében gyűlölet lángol. De most, ebben a helyzetben semmit se tehetnek. Tritont, a román munkást hivatják nemsokára az igazgató- sági épületbe. Amikor belép a szobába, hatnyolc rendőr veti rá magát. Felesége keserves panaszokkal teli levelét tolják a szeme elé, s anélkül, hogy -bármiről is kérdeznék, hullanak rá az ököl« A Minisztertanács határozata a kukoricatermelés fejlesztéséről A Minisztertanács határozatot hozott a kukorica terme lés fejlesztéséről. A határozat megállapítja, hogy Magyarországon a kukorica régen elterjedt növény, és az ország vetésterületében a második, a termés mennyiségében pedig az első helyet foglalja el: a termésátlag is magasabb, mint a felszabadulás előtti tíz évben volt, mégsem éltük el azt a termelési szintet, amely lehetőségeink között elérhető. Különösen nem fejlődött jól a kukorica nagyüzemi termesztése. A határozat ezért célul tűzi ki a kukoricatermesztés nagyarányú fokozását. A Minisztertanács ezért kötelezte a Földművelésügyi Minisztériumot és az Állami Gazdaságok Minisztériumát, hogy 1956 április 1-ig minden gépállomáson és állami gazdaságban any- nyi négyzetesen vető#gépet és gépi kultivátort állítson munkába, hogy a vetésterületnek legalább 50 százalékát géppel, négyzetesen lehessen megművelni. Nagy arányban növelni kell a bevált heterózis kukoricavetőmag előállítását is. 1956-ra 500 ezer holdra, 1957-re 800.000 holdra elegendő fajtahibrid vetőmagot, ezenkívül 1956-ra 4000 holdra, 57-re pedig már 100.003 holdra elegendő M—5-ös belte- nyésztéses hibrid kukoricavetőmagot kell előállítani. A kutatómunkát, a Magyar Tudományos Akadémia közreműködésével jelentősen ki kell bővíteni, új termesztési és felhasználási módszereket kell kidolgozni. Már ebben az évben 20 gazdaságban kell nagyüzemi kísérleteket folytatni a tejesérésben való betakarítás és az ilyen módon évenkénti kétszeri termesztési lehetőségek kikísérletezésére. A kukoricatermesztés fokozására a Minisztertanács országos kukoricatermelési versenyt hirdet. A versenyben olyan termelőszövetkezetek. vehetnek részt, amelyek legalább 30 és olyan állami gazdaságok, amelyek legalább 50 holdon termelnek kukoricát: az egyénileg gazdálkodók pedig legalább 2 hold vetés- területtel. A versenyben való részvételre június 15-ig lehet jelentkezni. A versenyben kiemelkedő eredményt elért termelőket kitüntetésben részesítik, az őszi mezőgazdasági kiállításon pedig díjazzák termelvényeiket. Az Alkotmány ünnepének tiszteletére folyó begyűjtési verseny értékelése A Megyei Begyűjtési Hivatal legutóbbi értékelése alapján a begyűjtési versenyben a duna- vecsei Járás vezet. Ebben a járásban a tiznapcs emelkedés az összes húsbeadási kötelezettséget véve alapul 2.83 százalék. A járás azzal szerezte meg elsőségét, hogy valamennyi cikkféie- ségből egyenletes tervteljesítésre törekszik. Az utána legjoüb eredményt elért kiskunfélegyházi járásban már nem ez a helyzet. Bár nem sokkal marad mögötte a dunavecsei járás emelkedésének, mégis kifogásolható, hogy egyes cikkekből, így például tejből, meglehetősen csekély emelkedés mutatkozni. Ugyanakkor szép eredményt értek el a baromfibegyűjtésben, — a tíznapos emelkedés megközelíti az öt százalékot. A rangsorban legutolsó a kalocsai járás, amely a tejbegyűjtés kivételévéi, minden cikkféleségből a leggyengébb eredményt mutatta fel. A városok közül a legjobb Kiskunfélegyháza, amely az elmúlt dekádban közvetlen versenytársát, Kecskemétet ,s messze maga mögött hagyta, 3.50 százalékos emelkedésével. Ez történi- a nagyvilágban ANKARA. Ankarában megkezdték egy lőszerüzem építését. Az üzem építése 37 millió török fontba kerül majd, amelyhez 22 millió török fonttal az Egyesült Államok járul hozzá. UJ DELHI. Csütörtökön hivatalosan közölték, hogy Nehru indiai miniszterelnök elfogad'.a Tito jugoszláv elnök meghívását. csapások. Sokáig állja hangtalanul, aztán nyögve eldől, mint a letaglózott állat. Vértől csa- takos a padló, összekenődik a ruhája, ráfreccsen a hóhérok csizmájára. — Jöhet a második — kiáltják megmámorosodva, s Tritont belökik a szomszéd szobába. — Ah, te bolgár vagy — mondják annak az idős paraszt- embernek, aki nemrég jött a telepre dolgozni, s akit most szintén elébük állítanak. — Szép bajuszod van — mondják neki röhögve, s egyikük belemarkol az öreg. bajuszába. — Megstuecoljuk! — kiáltja szadista gyönyörűséggel, s tépi-nyűzza a kínjában üvöltő, hörgő embert. — Rokonaid vannak odaát — mi? A lányod azt írja: bárcsak újra láthatná őket. Odakívánkoztok, ügye cimbora? Oda, mi? Tán Szófiába szeretnél menni? Vén csont vagy, de azért átbújnál a vasfüggöny alatt, he-he. A Szovjetunió híve vagy? Na, nesze egy kis emlékeztető, hogy találkoztunk ... Vérző fejjel lökik be a támolygó öreget Triton mellé. — Hogy hívnak? Mi a neved? Kölykötök született? Nincs más dolgod, mint arról nyavalyogni, hogy ne legyen háború? — Tagadod? Tapogasd ki a gyomorszáját. Alighanem nagy falatot talált nyelni a békepropagandából. így ni ; ; ; (Folytatása következik^ Az indiai miniszterelnök június végén érkezik Belgrádija és hat napot tölt Jugoszláviában. BELGRAD. A belgrádi rádió a jugoszláv szövetségi nemzet- gyűléshez Közelálló körökből szerzett értesülésekre hivatkozva — hírül adja, hogy a jugoszláv kormány által meghívott indiai parlamenti küldöttség május 31-én érkezik Belgrád'ba. PÁRIZS. A francia miniszter- tanács szerda esti ülésén elfogadta azt a három évre szóló atomenergiafejlesztési programot, amelynek értelmében száz- milliárd frankot fordítanak erre a célra. VARSÓ. A Lengyel Népköz- társaság parlamentjének külügyi bizottsága május 18-an megvitatta 4 ny°1lC ország között Varsóban megkötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést. A bizottság tagjai egyhangúlag hozott határozattal javasolták a parlamentnek a szerződés ratifikálását. BERLIN. A bonni kormány ellenőrzése alatt álló nyugatnémet sajtó és rádió fokozódó hevességgel folytatja uszító hadjáratát az Osztrák kormány eilen, amely úgy nyilatkozott, hogy nem hájlandó a minap aláirt államszerződés megszegésével visszaadni a nyugatnémet monopolvál 16latoknak az Ausztriában maradt »német tulajdont«. A Frankfurter Allgemeine Zeitung nem átallja a nemzetközi jog megsértésével vádolni a bécsi kormányt, a nyugatberüm rádió pedig azzal fenyegetőzik, hogy az Adenauer kormány »megfelelő időben« kártérítési keresetet nyújt be Ausztria ellen a hágai nemzetközi bírósághoz.
