Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. május (10. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-04 / 103. szám

Ez év szeptemberében ismét megrendezik Budapesten az Országos Mezőgazdasági Kiállítást és Vásárt i. tűzi elénk, hogy zúzzuk szét fa- ’ lun azokat az elterjedt jobbol­dali és antimarxista nézetedet, amelyek akadályozták, sőt egyes helyeken visszavetették a terme­lőszövetkezeti mozgalom fejlődé­sét. Dolgozó parasztságunk szá­mára a felemelkedés egyetlen biztos és járható útja, a szövet­kezeti gazdálkodás. Annak elő­segítése azonban, hogy paraszt­ságunk erre az útra lépjen, tar­talmas, nevelő, szervező és fel- világosító munkát igényel. — Mindez azonban a tsz-pártszer- vezetek állandó segítése és meg­erősítése nélkül csak fédmunna. Hiszen tapasztalataink éppen azt bizonyítják, hogy a pártszerve­zet jó munkájától függ a jöve­delmező termelés feltételeinek biztosítása, a munka helyes megszervezése, a termelés haté­kony pártellenőrzése. A tsz-ek erősítése és fejlesztése mellett, hiba lenne azonban, ha községi pártbizottságaink figyelmen kí­vül hagynák és tartalmas politi­kai munkával nem tudatosíta­nák, hogy pártunk és államunk változatlanul a júniusi határozat szellemében támogatja az egyé­nileg dolgozó parasztságot, kis gazdasága lehetőségeinek jobb kihasználásában. Az életszínvonal emelése ér­dekében a párthatározatok sur­ge tőleg vetik fel az állampol­gári fegyelem megszilárdítását. Megyénk első negyedévi adóbe­vételi tervét, igaz hogy 100 szá­zalékon felül teljesítette, de ez­zel még csak az állam iránti kö­telezettségek egy részéinek tett eleget dolgozó parasztságunk, hiszen megyénk a beadásban változatlanul is az utolsó helyen áll. Emellett • lények igazolják, hogy az adófizetés teljesítésénél sem a lehetőségek teljes kihasz­nálásával értük el az említett eredményt. Hiszen különösen ne­gyük még a fennálló kulák tar­tozások, melyek behajtásának laza kezelése kihatásaiban ve­szélyezteti az év hátralévő ré­szében az adóbevételi, tervek tel­jesítését. A legnagyobb beadási lemaradásokat is a kulák hátra­lékosok okozzák községeinkben. Az elmúlt másfél év alatt túl­ságosan szem elől tévesztettük a kulákokat, akik ezt kihasznál­va, az államnak járó adóval és terménnyel, valamint állatok rejtegetésével és feketevágások­kal spekulálva gazdagodni Kezd­tek a szegény- és középpara.->z- tok rovására. Ezen a helyzeten változtatni az újjáválasztott köz­ségi pártbizottságoknak és párt­szervezeteknek egyik fő teendő­je, de az állampolgári fegye tern megszilárdításával nem kisebb felelősséget ró a tanácsokban és begyűjtési hivatalokban dolgozó kommunistákra. Csaknem minden községi ta­nácsunknál megalakultak az MDP-csoportok. Működésük azonban a legtöbb helyen még nem kielégítő. Ezért helyes, ha a községi pártbizottságaink az MDP-csoportok tagjaival rend­szeresen foglalkoznak, megis­mertetik velük a párt és a fon­tosabb kormányhatározatokat, részletesen megvitatják a ta­nácsülés napirendi pontjainak tartalmát, hogy azok mellett egységes legyen a kommunisták kiállása, hiszen ez a helyes vég­rehajtás egyik biztosítéka. Az MDP-csoportok tagjainak példa- mutatása a termelésben és az állampolgári kötelezettségek tel­jesítésében szavuknak súlyt, A Politikai Bizottság február ülésén határozatot hozott a fa­lusi pártmunka megjavítására Ennek érdekében községeinkben pártbizottságokat és községi pártvezetőségeket választottunk, melyeknek feladata, a falu poli­tikai, gazdasági és kulturális éle­tének ellenőrzése, irányítása. A pártértekezletek, ahol a leg jobb kommunistákat választot­ták be a községi pártbizottsá­gokba, mind beszámolóikat, mind pedig a hozzászólásokat tekint­ve, azt mutatták, hogy párttag­jaink helyeslik és készek har­colni pártunk politikájáért, hogy Örömmel üdvöziik a Központi Vezetőség márciusi határozatát. A pártértekezletek részvevői mélységesen elítélték Nagy Imre elvtárs által terjesztett jobbol­dali nézeteket. Egységesen fog­laltak állást a nehézipar fejlesz­tésének politikája mellett, mivel ez a szocialista iparosítás alapja a fogyasztási cikkeket gyártó ipar­ágak és a mezőgazdaság korsze­rű gépekkel való felszerelésének feltétele s dolgozó népünk te­remtő békéjét védő honvédel­münk további megerősítésének biztosítéka. A kommunisták megértették és nagy helyeslésre talált a párt­értekezleteken a tsz-ek megerő­sítésének és további fejlesztésé­nek ügye. Ezt mutatja az is, hogy megyénkben sok helyen, így Csávolyon, Csikérián, Máté- házán, Ujsolton, Tompa, Tass és llomokmégy községekben és még egy sor helyen új tsz-elökésziló bizottságok alakultak. Nem minden pártértekezlet volt azonban hiba nélküli. Szá­mos helyen az értekezletek egyik hiányosságaként kell meg­említeni, hogy a következő he­tek és hónapokra nem jelölték meg előre az elvégzendő kon­krét feladatokat, pedig a Köz­ponti Vezetőség márciusi hatá­rozata megszabta a politikai te­vékenység irányvonalát és leg­sürgősebb teendőit. Ennek kö­vetkezménye, hogy az eddig megválasztott községi pártbizott­ságaink több helyen még nem fogtak aktívan a határozatból adódó feladatok végrehajtásá­hoz. A fenti hiányosságok megtör­téntében része van a járási pártbizottságoknak is. Munkáju­kat még mindig erősen leköti a káderproblémák megoldása és a hátralévő községi pártbizottsá­gok és pártvezetőségek megvá­lasztása. Ez az oka annak, hogy nem minden esetben segítik megfelelően a már megválasz­tott községi pártszerveket. Ez pedig helytelen gyakorlat, hiszen a már megválasztott pártbizott­ságok előtt álló nagy feladatok megfelelő segítséget, irányítást, ellenőrzést igényelnek a járási pártbizottságok részéről, annál is inkább, mivel sok új, jólkép- zett, de a falusi pártmunkában még nem eléggé járatos függet­lenített titkár most teszi a he­lyes pártirányjfás első lépéseit. A községi pártbizottságok tag­jainak feladata sem merülhet ki abban, hogy meghallgatják a végrehajtó bizottság beszámoló­ját, részt vesznek a határozatok meghozatalában, hanem részt kell venniök azok végrehajtásá­ban is. A márciusi határozat végrehajtására kell mozgósíra- niofc a község összes kommunis­táit és pártonkívüli dolgozóit egyaránt. A márciusi határozat célul példájuknak mozgósító erőt ad Soltvadkcrlen például ennek tu­datában foglalkozik a pártbizott­ság az MDP-csoport., tagjaival, ennek eredményét mutatja, hogy a község élenjár az adófizetés­ben és a begyűjtésben. Az MDP- csoportok létrehozása ezért nem­csak a tanácsokban, hanem a népfrontban, termelési bizott­ságban, földmű vessző vet kezesek­ben és népkörökbein is szüksé­ges. Hiszen ezek hatalmas par- tonkívüli tömegeket átfogó szer vek, melyeknek tevékeny oe- kapcsolása országépítő mun­kánkba célkitűzéseink elérését tekintve döntő jelentőségűek. Van bőven tennivaló a DISZ segítése érdekében is. A DISZ a párt aranytartaléka. Ez azon­ban csak szólam marad, ha köz­ségi pártbizottságaink nem ad­nak segítséget a fiatalok mun­kájához. Megfelelő pártirányí­tással és segítéssel azonban if­júságunk sokat tud tenni a me­zőgazdasági termelés fellendíté­séért, a szőlő- és gyümölcster­melés felett vállalt védnökség­re adott pártmegbizatás eredmé­nyes teljesítéséért. Gondos munkát igényel a pártépítés, a párt belső rendjé­nek továbbszilárdítása, a tag- és tagjelöltfelvétel, s nem kevésobé az, hogy július 1-ig minden egy évnél idősebb tagjelölt ügyében dönteni keli a felvétel kérdésé­ben. Biztosítani kell pártszerve­zeteinkben a megingathatatlan eszmei, politikai cs szervezeti egységet, hogy minden kommu­nista egyöntetűen értelmezve harcosan kiáll jón a párt helyes politikája mellett. Ezen az úton tudjuk még tovább művelni a pórt és pártvezetés tekintélyét, s elérni azt, hogy még egysége­sebben kövessék és támogassák a pártonkívüli dolgozó tömegek pártonkivüli politikáját. E feladatokat községi pártbi­zottságaink úgy tudják megvaló­sítani, ha szorosabbra fűzik a párt sorait, ha azon lesznek, hogy megszilárdítsák a párton belüli vasfegyelmet, ha pármun­kával bíznak meg minden kom­munistát s a párthatározatok következetes végrehajtására ne­velik őket. 1953 szeptember 3-tól 20-ig is­mét megrendezik az Országos Mezőgazdasági Kiállítást és Vá­sárt Budapesten. A kiállításon bemutatják az ország legkivá­lóbb növénytermelési, állatte­nyésztési, gépesítési eredmé­nyeit, az eredményeket elért ki­váló dolgozók munkamódszereit, a legkorszerűbb mezőgazdasagi gépeket, a mezőgazdasági kuta­tás legújabb vívmányait, a me­zőgazdasági termelés legjövedel­mezőbb, legfejlettebb mód sze­rei t. A kiállításon való részvétel el­ismerése az elért eredmények­nek, tehát kitüntetés. A kiállí­tásra mindazok az agronómusok, termelőszövetkezeti elnökök, bri­gádvezetők, mérnökök, állator­vosok, brigádtagok, egyénileg dolgozó parasztok, stb. jelent­kezhetnek, akik a mezőgazdaság valamelyik ágazatában kima­gasló eredményt értek el, illetve a kibocsájtott részvételi feltéte­lekben megállapított követelmé­nyek határát elérik. A részvé­teli feltételekről a tanácsok me­zőgazdasági osztályai részlete* felvilágosítást nyújtanak. Filmismertetés A FOLYAMOK DALA Még folynak az országokban a béke-aláírásgyűjtések, mikor új ünnepre készülődik az emberi­ség szerte a világon: Helsinai- ben ismét összeül a Béke-Világ- tanács, hogy megtárgyalja a bé­ke megőrzésének szent ügyét, hogy méltó feleletet adjon a Wehrmacht feltámasztása ellen. Nagy ünnep lesz a Béke-Viiáj- tanács ülése, hiszen egybeesik a második világháború befejezésé­nek' a fasizmus felett aratott győzelem tizedik évfordulójával. E nagyjelentőségű események időszakában kerül műsotra Kecskeméten cs megyénk több városában és községében a «Fo­lyamok dala« című új, magyarul beszélő, a Német Demokratikus Köztársaságban készült film. A film a kiváló békeharcos Joris Ivens írása nyomán készült és maga a szerző rendezte. A fel­vételeket ötveri más nemzetiségű operatőr készítette. A világ nagy folyamai, a Gan­ges, a Mississipi, a Volga, a Ni- lus évezredek óta változatlan egyhangúsággal hömpölyögnek. De a partok mentéin más-más éltü emberek élnek. A Ganges partján kétszer arabnak évente. De hány millió ember halt már éhen a telt gabonatárházak mel­lett? A Nilus partján pár ezer éve virágzó kultúra állott, de mióta a fehér ember hüsöl a pi­ramisok árnyékában, a fellahok tízezrei pusztulnak éhen, ször­nyű járványokban. A Mississipi árterében még ma is néger rab­szolgák szedik a gyapotot es pusztulnak el a »íelsöbbrendü faj« óiomkorbácsütéseitől. A Volga és a Duna mentén már magának arat a paraszt; itt' már jókedvűen hangzik fel 300 millió ember ajkáról a amelyet a hullámok továbbvisz- nek folyóról-folyóra, tengerröi- tengerre. A béke éneke, a oéke üzenete ez, a rabszolgák, a ku­lik számára, akik mindenütt fegyvert fognak és a folyamok dala elsöpri, elnyomja a korbá­csok csattogását. Látjuk az in­diai, a néger, egyiptomi elnyo- tnott parasztokat, amint kaszá­val a vállukon a jobb világ megteremtéséért szállnak síkra. "Emberhez méltó módon aka­runk élni!« — hangzik a dal ez Elbától a Csendes-óceánig, Grön­landiéi a Fokvárosig. Ez a film mutatja meg igazán a békeszerető emberek igazi óhaját: a békét. A közös akarat félelmetes fegyverré válik azok számára, akik még mindig vil­lamosszékbe ültetik az ártatlan embert, csak azért, mert az élet­hez való jogát követeli. A vü- lamosszék egy embert elhallgat­tat, de a milliók torkát nem tud­ja összeszorítani, helyette inkább milliók keze szorul ökölbe. Baja járás általános iskoláinak tannimányi versenye Baja város oktatási osztálya magyar nyelv és irodalomból felszabadulási versenyt rende­zett, melyein 143 tanuló vett részt, a város és a járás általá­nos iskoláinak felsőbb tagozatai­ból. A felszabadulási verseny ered­ménye -a következő: Ötödik osztályosok versenye: első: Központi Leányiskola, Ba­ja; második: Csátaljai Általános Iskola; harmadik: Nagybaracs­kai Általános Iskola. Hatodik osztályosok versenye: első: Vaskúti Általános Iskola; má sortig « KÖZPOaÜ LeállJTSliOlU, Baja; harmadik Vaskúti Általá­nos Iskola. Hetedik osztályosok versenyé­ben első: Központi Leányiskola, Baja; második: Központi Leány­iskola, Baja; harmadik: Nagy ba­racskai Általános Iskola. Nyolcadik osztályosok verse­nye: első: Általános Iskola, Ba­ja, Kiscsávoly; második: Felső­városi Általános Iskola, Baja: harmadik: Vaskúti Általános Is­kola. Egyéni győztesek: első: Simon Katalin V. oszt., második: Szabó Ildikó VII. oszt., harmadik: Die­nen Rózsa .VIII* oszt. HATODIK Hat esztendővel ezelőtt, 1949 április 27-én szálas, korosabb, városi ruhájú férfi, szállt le Kun- szentmiklóson a Budapest felől érkező vonatról. Halász Ferenc, a félévvel korábban alakult Kunszentmiklósi Gépállomás új igazgatója. A munkásosztály küldte. A Ganz-Vagongyárban dolgozott addig 15 éve. Jó szakmunkás­ként, becsületes, meggyőződóses elvtársként szerették és tisztel­ték a gyárban. A felszabadulás előtt Romániában, Raguzában is dolgozott szereléseken, majd a háború után mérnök irányításá­val ő végezte a Péti Nitronén- gyár újjáépítését s számos más ipari üzem helyreállítását. Sok­szor 4—500 ember munkáját is irányította, nem volt hát isme­retlen előtte a szervező munka sem. Egyszóval a párt minden­képpen alkalmasnak látta, hogy egy fiatal gépállomás vezetését kezére bízza. Nehéz esztendő következett. A kis gépállomás — akkor még csak 11 erőgéppel, jól-ro«szul képzett traktorosokkal, főgépész, állomásvezető, politikai helyet­tes és egy szál írnok irányításá­val — úgy állott a falu éleié­ben, mint tengeren a bősz hul­lámokkal körülostromolt sz:r- tecske. Tajtékzott ellene a ku- lákság, bizalmatlanul szemlélte a középparasztság. A meglévő há­rom termelőcsoportban már ók végezték a tavaszi munkákat, — de az egyénieknél minden hold szántásáért kemény harcot kellett vívni a maradiság, a ku- lákrémhlr ellen. A gépállomás nagy kulákmajorban lelt ott­hont, — a gépek egyelőre is Un­iókban, az iroda a kulák lakása mellett. Az eltelt hat esztendő mind­egyike a gépállomás és Halász Ferenc iiuzgatá élete, regéíiyé­FALUN - A FALUÉRT nek egy-egy fejezete. De az év­fordulók egyiknél is, másiknál is a fejlődés állomásai. 1949 nyarára megérkezik az első mezőgazdász. Aztán szapo­rodnak a gépek. Uj, megfelelő épületbe kerülnek. Egyre ügye­sebbek, képzettebbek a traicto- rosok. Megtörik a jég, a dolgozó parasztság bizalmatlansága a gép iránt s már maguk kopog­tatnak szerződést kötni. Halász elvtárs elvégez három hosszabb- rövidebb mezőgazdasági tanío- lyamot, egyre biztosabban, ke­ményebben tartja kezében a ve­zetést. Néha elcsügged és feltör benne a vágy: vissza a gyárba! Ha Pesten jár, nem is kerüli el soha régi munkahelyét. De cso­dálatos: egy-egy ilyen látogatás után visszanyert munkakedvvel tér haza s elszántabban szegi tel ezüstösödé fejét. Hiszen onnan küldték őt elvtársai s ba iit- hagyná a faiut, ahhoz a kato­nához lenne hasonló, aki a harci feladat végrehajtása elől gyáván visszahúzódnék a parancsnoki fedezékbe, ahonnan rohamra ve­zényelték. .. S aztán annyival is könnyebb lett a munka, mert munkástársai eljöttek segíteni. A patronáló MÁV Gépgyár új, szerszámgépekkel szerelte fel a műhelyeket, alkatrésszel és sok egyébbel segítette a gépállomást. Ma már hatalmas gépparkkal rendelkező, széles hatósugarú gépállomást igazgat Halász Fe­renc. A 30 szántótraktor mellett már öt univerzális gép, kom­bájnok, aratógépek, teherautó s egyéb veszi le nemcsak a szán­tás, de a legtöbb nehéz munka gondját a gépállomáshoz tartozó hét termelőszövetkezet, négy termelőcsoport és a sokszáz egyéni gazda válláról. Igen, ma már ők is százszámra dolgoztai­nak a gépállomással. Az idei ta­vasat® 365 egyénileg dolgozó pa™ raszttal mintegy 1200 hold szán­tásra kötött szerződést a gépái- lomás. De nemcsak arra. Tavaly a Kunszentmiklósi Gépállomás talán egyetlen volt a megyében, amely 48 egyéni gazdának is gé­pi növényápolást végzett. Az idén is a tervezett 815 holddal szemben már 910 hold gépi ka­pálást szerződtek, — a tsz-ek mellett — igen sok egyénileg dolgozó paraszttal. Halász elvtárs a hat esztendő alatt kipróbált, megbecsült em­bereket nevelt munkatársaiból is. Az adminisztráció olyan pél­dásan dolgozik, hegy a felsőbb szerv itt akar tapasztalatcserét szervezni számviteli, könyvelési dolgozók részére. A traktorosok között nyolc sztahanovista van s többségük négy-öt éve itt dol­gozik. A munkaerövándos'iiis évek óta ismeretlen ezen a gép­állomáson, néhány segédvezeíőt kivéve. Kaczor István 1949-ben még traktoros volt, — ma: Munka Érdeméremmel kitünte­tett főgépész, Erdész Ferenc is ez idő alatt nevelkedett műhely­vezetővé. És Halász elvtárs maga is megszokott már a faluban. Itt dolgozik a felesége is, jelenleg a községi tanács elnöke. Hazud­nék, ha azt mondaná, hogy néha-néha nem vágyik még visz- sza a gyárba, régi szakmája mellé, amelyben mégiscsak ke­reken 32 évig dolgozott. De azt sem titkolja, hogy mostmár Kun- szentmiklóst is nehezen hagyná el. Itt csak hatodik éve él ugyan. De ez a liât év kemény harcok időszaka volt az új falu, a szo­cialista mezőgazdaság megte­remtéséért. S mostmár egyre erősebb szállal kötik ide a ki­vívott eredmények s a megol­dandó új feladatok. G K A községi pártbizottságok feladatairól

Next

/
Thumbnails
Contents