Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. május (10. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-19 / 116. szám

Az MDP-csoportsk. munkájánál! tapasztalatai megyénkben PÁRTUNK III. KONGRESS SZUSÄN esett szó először az MDP-csoportck szükségességé­ről. A párt új Szervezeti Sza­bályzata is kimondja, hogy a tanácsokban és egyéb tömeg­szervezetekben működő pártta­gok e szervekben MDP-csopor- tot alakítanak. A 'pártbizottsá­gok és pártszervezetek legfő­képpen ezeken az MDP-csopor- tokon keresztül gyakorolják a pártvezetést, a pártirányítást a tanácsokban és egyéb társadal­mi szervezetekben. Megyénkben tanácsaink leg­többjében pártszervezeteink, pártbizottságaink már létrehoz­ták az MDP-csopcirtokat. A ta­nácsokban működő MDP-cso- portok jelentősége igen nagy, miután a tanácsülések igen fon­tos szerepet töltenek be a köz­ség életében. A tanácsüléseken olyan döntéseket, határozatokat hoznak, amelyek érintik az egész község lakosságát, meg­szabják a község gazdasági és kulturális fejlődésének vonalát és a község gazdálkodása szer­ves részét képezi az egész nép­gazdaságnak. Igen nagy felelős­ség is hárul ilyenformán a ta­nácsokban működő MDP-c so­por tokra. Hiszen egyik legfon­tosabb feladatunk, hogy minden lényeges kérdésben, amely a ta­nácsülés ele kerül, kialakítsák a kommunistáik egységes állásfog­lalását, felkészüljenek arra, hogy ezt az egységes álláspon­tot, ha kell valamennyien, fel­szólalásaikban külön-külön is képviseljék, hogy meggyőzzék ennek helyességéről a párton- kívüli tanácstagokat és ilymódon a pártszervezet, vagy pártbizott­ság útmutatásainak megfelelő, helyes döntést érjenek cl. Ezért az MDP-csoportok tagjainak jól kell ismerniük a párt politiká­ját, a párt- és kormányhatáro­zatokat, rendeleteket, tisztában kell lenniük pártunk falusi poli­tikájának fontos kérdéseivel. A tanácsüléseken elhangozhatnak a párton-kívüli tanácstagok részé­iül olyan javaslatok, amelyek nem egyeznek esetleg a párt he­lyes politikájával. Ezeket az MDP-csoportpk tagjainak azon­nal fel kell ismorniök és türel­mes, okos, meggyőző szóval meg kell győzniök e nézetek helyte­lenségéről a pártoinkívülieket. Ezenkívül fontos feladatuk, hogy felismerjék a pártonkívü- liek részéről történt helyes kez­deményezéseket, helyes javasla­tokat, amelyeket támogatniok kell. MEGYÉNK TÖBB TANÁ­CSÁBAN már vannak jól mű­ködő MDP-csoportck. Bácsalmás községben például a tanácsban működő MDP-csoport — helye­sen — a tanácsülés előtt a ta­nácsülés elé kerülő előterjeszté­seket mindig megvitatja és a pártbizottság határozatának, vagy útmutatásának megfelelő­en, helyes javaslatokkal egészíti ki. így a tanácsülésen egysége­sen foglalnak állást a beszarnom és a határozati javaslatok mel­lett. Ennek meg is van az ered­ménye. Az MDP-csoport jó mun­kájának érdeme, hogy a köz­ségben az adófizetésben és be­gyűjtésben jó eredményeik van­nak. Katymár községben hason­lóan jól működik a tanácsban az MDP-csoport. Amikor a tanács­ülésen a községfejlesztési ter­vet tárgyalták meg, az MDP- csoport tagjai helyes javaslatok­kal egészítették ki a fejlesztési tervet. Emellett saját példamu­tatásukon keresztül arra neve­lik a pártenkívüli tanácstagokat, hogy mutassanak példát az ál­lampolgári kötelezettségek telje­sítésében. így nincs csodálkozni való azon, hogy Katymár köz­ségben a tanácstagok között ni«cs hátralékos. Azonban pejn mondhatjuk még cl, hagy megyénkben vala­mennyi községben már jól mű­ködnék a tanácsban lévő MDP- csoportok, Sok helytar a pártbi­zottságok, vagy pártszervezetek magukra hagyják őket, nem kapnak megfelelő segítséget, tá­mogatást. Sokhelyütt a taná­csok végrehajtó bizottságai — helytelenül — a tanácsülés elé kerülő beszámolókait közvetlenül á tanácsülés megkezdése előtt készítik csak el és így az MDP- csoportok tagjainak nincs mód­jukban megismerni és megvitat­ni azokat. Előfordulnák olyan esetek is, hogy az MDP-csopor- tot csak a tanácsülés előtt fél órával hívják össze és így nincs idő az előterjesztés alapos meg­ismerésére. Azokban a közsé­gekben csinálják helyesen, ahol a tanácsülés előtt az előterjesz­tés legalább két nappal előbb elkészül. Erre megvan minden lehetőség, hiszen a havonkénti tanácsülések erre lehetőséget ad­nak. A NÉPFRONT-BIZOTTSÁ­GOKBAN is már több helyen megalakultak az MDP-csopor- tok. Ezeknek az MDP-csopor- toknak tevékenységé azonban még sok kívánni valót hagy ma­ga után. Pedig lenne mit csinál- niok, mert a népfront-bizottsá­gok megalakulása után elkészül­tek a helyi viszonyoknak meg­felelően az akcióprogramok és kezdetben nagy lendüíettel fog­tak hozzá ezek végrehajtásához. A népfront-bizottságok helyes munkája nyomán sok községi szép eredményeket értek el, pél-g dául a községek fásításában,X parkosításában, legelők javításá-l ban, dűlőutak rendbehozásában,I stb. Azonban az utóbbi időbeni ez a lendület alábbhagyott. He-! lyes lenne, ha a népfremt-bizo-tt-i Ságokon belül megalakult MDP-ï csoportok kezdeményezésére elő-, vennék ezeket az akcióprogra-; mókát és aktív munkájúkkal, példamutatásukkal elősegítenék, hogy ezek mindem egyes pontja végre legyen hajtva. A Központi Vezetőség határo­zata nyomán megyénk minden községében megválasztották a községi pártbizottságokat, az MDP falusi szervezetének veze­tőségét. Ezek legfőbb feladata, hogy irányítsák a falu politikai, gazdasági, kulturális életét. Fel­adatuk, énnek megfelelően, hogy minden választott szerviben lét­rehozzák az MDP-csoportokat, akik biztosítják a párt irányító és vezető szerepét e szervekben, ás biztosítják a pártvezetés meg­erősítését az állami és társadal­mi élet minden területén. AZ MDP-CSOPORTOK erősí­tik a párt befolyását, de csak. akkor, ha a pártbizottságok és pártszervezetek nem hagyják magukra őket, hanem segítik Őket munkájukban, rendszeresen tájékoztatják őket a megjelent párthatározatokról. Helyesem cselekednek pártszervezeteimk, ha havonta legalább egyszer összehívják a különböző szer­vekben működő MDP-csuportok tagjait és beszámoltatják őket végzett munkájukról ós küHjn- külön minden M DP- csoport ré­szére megszabják a tennivaló­kat. A Központi Vezetőség már­ciusi határozaté megszabta párt- bizottságaink feladatát. Ezek­nek a határozatoknak végrehaj­tásánál nagy feladat hárul az MDP-csoportokra is. Lendületes munkájukkal, aktív tevékenysé­gükkel sokat tudnak tenni, hogy e határozatok végrehajtására mozgósítsák a községek dolgo­zóit. INNEH—ONMAH »— Egy tanteremmel bővítik a belterületi iskolát Ladánybe- nén. A költségeket a községfej­lesztési járulékból fedezik. — Harminc Új MNDS 56-tagot szervezett Katytnáion Varga Lászlónc. Április 4-i felajánlása tíz asszony beszervezése volt, azóta, a tagok létszáma állan­dóan emelkedik. — Egyénekre' osztották fel a területet a kalocsai Iszkra Ter­melőszövetkezetben. Egy főre 7 és fél hold jutott. — 19 mázsa vasat gyűjtött a Szücs-iskola Kunszálláson. A község vasgyűjtési tervét 67, fémgyűjtési tervét pedig 50 szá­zalékra teljesítette. A nmük a védelemre száut összeggel jól gazdálkodik a vállalat A Kecskeméti Spülettakatosipari Vállalat megyénk fiatal üzemei közé tartozik. Szülőanyja az első ötéves terv, Három­négy évvel ezelőtt még egy fúrógép és a hegesztőkészülék szol­gálta a gyorsabb, munkavégzést, És ma? Sétáljunk körbe az üzemrészekben. Korszerű gépek sokasága, elektromos berendezések, húsz hegesztöa.pparát, több új esztergagép gyorsítja meg az ütemes munkát. Az üzem dol­gozói büszkén vallják: legtökéletesebb elektromossági berende­zése a ml gyárunknak van a városban. Ez igaz isi Baleset pél­dául három év alatt villany áramütésből nem történt, Nyugodtan dolgoznak a sztahanovisták, ifjúmunkások, idős szakemberek a műhelyekben. Hogy miért nyugodt ez a munka­végzés, annak több oka van. Ezek közül csak egyről szóljunk, arról, amiről Dávid Ödön üzemvezető, egyben a vállalat bizton­sági megbízottja is szívesen beszél. A tavalyi beruházásokról szóló írásokat forgatjuk. A mun­kavédelmi berendezések, tökéletesítések çimû rovatban a követ­kezőket olvashatjuk; 700.000 forint munkavédelmi berendezésekre. — Igen, ez így van. Ez is hozzájárul, ha nem közvetlenül de közvetve, az életszínvonal emeléséhez. De természetes is a/z, hogy ennyi összeget áldoz az állam védőfelszerelésekre. Nálunk legfőbb érték, ahogy szoktuk mondani, a munkát v.égző ember mondja Dávid elvtárs. S az idén vajon hogyan gazdálkodtak azzal a pénzösszeggel; amit az állam a dolgozók munkakörülményeinek könnyebbété- telére adott? Az íróasztalból Dávid elvük* egy dossziét vesz cló, melyen a következő felírás van: munka védőiem- Felcsapja a fedelét, s kiveszi a munkavédelmi tennivalókkal kapcsolatos munkater­vet. Ennek alapján a végzett munkáról váltogatjuk a szót. Nézzük csak az eieöt. A munkatervben szerepel, hogy a köz­lekedési utak megépítésével könnyebbé teszik az anyagmozgatód munkáját. Megvalósult? Igen. 1188 négyzetméter út épült 210.000 forintért. Továbbá ft gázfejlesztő készülék korszerűsítése is meg­történt, a lánghegesztő készülékeket felülvizsgálták, a rossz gumitömlőket kicserélték, melyhez 120 folyóméter gumicsövet használtak fel, három lánghegesztőt pedig teljesen újjáalakítot­tak. Számos kézi fúrógépet, köszörűgépet az ütemezéstől pltfi- kintve, előbb megjavítottak. Hosszan lehetne sarain! mindazaka: a tényeket, amelyek azt mutatják, hogy a gazdaságvezetés min­den lehetőséget felhasznál a dolgozók munkakörülményeinek biz­tonságosa bbálételéhez. Már épül a készáru-raktár is. Két épülete lesz. Az egyik 82 méter hosszú ós 9 méter széles, a másik 30 méter hosszú, 4 mé­ter széles. 160.000 forintba kerül. Itt kapnak helyet « festő-brigád tagjai, akik eddig esőben, hidegben a szabad ég alatt dólgoízták­E néhány példa is utal arra, hogy államunk milyen körül­tekintéssel őrködik dolgozóink testi épsége felett, s a lehetőségek­hez mérten nagy összegeket áldoz a munkásvédelmi felszerelé­sek beszerzésére, tökéletesítésére. S ezzel az összeggé!! a gyár vezetői Badacsonyi István igazgatóval az élen, jól gazdálkodik. Alumínium védőruha a kohászok számára Lengyelországban nők elgondolásai pusú védőruhákat kohászok számára, szokásos anyagból kéttized milliméter Czarski mér- alapján űjtí- kcszítenek a A ruha a készül, de vastag aln­.V k;tívmari pártbizottság és tanács kutatja a feketéin használt földeket Községünkben eléggé nagy mértékben elharapózott a föl­dek feketén való használata. A községi pártbizottság a tanács végrehajtó bizottságával közö­sen határozatot hozott az így használt földek felkutatására. Munkánkat támogatja -közsé­günk mindem becsületes dolgo­zója. Több dolgozó paraszt szó- vátette már: nem szabad meg­engednünk, hogy egyesek feke­tén gazdálkodjanak cs sem adót, sem beadást ne fizesse­nek. A legutóbbi tanácsülésen ki­derült, hogy a községben a fe­ketén használt földek területe mintegy 360 hoild. A tanácsülés Igen keményen éli télte az ilye­nek gazdáit s hozzászólásában minden tanácstag azt követel­te: az ilyen spekulánsok részé­re visszamenően is vessék ki az adót és beadási kötelezettséget a feketén használt föld után. A földék feketén Való hasz­nálatában a kulákok az elsők. Vujevtóy János kulák például 24 hold saját földje mellett lí holdat használt tavaly feketén; és most is művelte minden be-» jelentés nélkül. A megindu.tj földrendezések során lelepleztük! Vujevity Jánost. Ez a kulák 42| mázsa búzával, 121 kg. sertés-» sei, 18 kg. baromfival és tojás-! sál, 68 kg. húsfélével károsítot-J ta meg a feketén használt főid! révén államunkat. Ugyanakkor; adót sem fizetett a fenti terű-! let után, tartozása 7908 farln-í tot tesz ki a biztosítási díjjal! együtt. I 1300 négyszögöl földet has?.-! náít feketén községünkben Büí'-| tyáni Sándor mád arasi lakos ami után 1952-től máig so»nt adót, sem beadást nem to-ljesí-J tett. Hartyányl Sándor rokona a| madaras! Hartyányi kulákok-j mák. : A -községi tanács illetékest szerve ezekkel az egyénekkel; szemben bírósági eljárást indít,! beszolgáltatása és adófizetésit kötelezettségüket pedig azonnali rendezted. A feketén használtj földek felkutatását pedig to-; vább folytatjuk. Besir Miklós, Katymár.* XIV. Próbálja elkergetni magától a riasztó gondolatot, s nyugodt hangon feleli: — Kizártnak tartom. Nem megy ritkaságszámba az ilyen dolog. Erupció támad. A robba­nás kidobja a csőből a köveket, törmeléket. A súrlódás szikrát vet és ettől támad a tűz. El­oltjuk — teszi hozzá nyugtatóan. Előbbi érzéseihez, indulatához, új érzés párosul: a rettegésé. Hátha mégis... És ha igen... Sej­telme azt súgja, ha igen, akkor Jutka is... Nem, nem jó ezt vé­giggondolni... Mi lesz, ha tényleg tudott róla, ha valamiképpen benne volt ebben a dologban? Örökre elveszíti.... Eloltom a tűket — fogadkozik, — még gyorsabban, mindenáron, hogy helyreálljon n normális élet. Kell, hogy tovább lehesseh dolgozni, hogy szétomoljon ez nz elviselhetetlen nyomottség, féle­lem, a fojtogat ás, amit a torkán, a mellén érez... — Majd kiderül — hallja még Julcsin hangját, de nem figyel iá, mert a" szükséges intézkedé­seket gondolja át, s máris ren­delkezik. — Maguk tizen azonnal meg­kezdik a víz idévezetését —■ szól az egyik csoporthoz. — Kijelöli a vezetőjüket és a lelkűkre köti: —- Minden csövet kerítsenek elő, ami a telepen található. Víz nél­kül közelébe se mehetünk a kútnak. Jalcsin újra mellette terem. — Nézze — kiáltja és a to­ronyra mutat, — annyira tüzes már, hogy nemsokára olvadni kezd. Ha eloltjuk is, kezdhetjük a munkát elölről. Bele kell őrülni ebbe ;.. Két öklét a halántékára szo­rítja, úgy szaladgál ide-oda a főmérnök. Törne-zúzna, ölni tudna a dühtől és elkeseredéstől. Oda van a jutalom, amire bizto­san számított — már adósságba verte magát miatta, annyira a markában érezte. — Mit szól majd ehhez miszter Bolton? Úristen — még a háta is bor­sódzik a feltevésre, hogy szem- tól-szembe kell számot adnia a történtekről, ennek a pulyka- mérgű, harapós amerikainak. Mit szól majd Capulosz? Mind­járt itt lesz, telefonált neki. Másodpercek alatt úgy zúgott a központ, mint a fel bolygatott darázsfészek. Hallani lehetett a telefonban, ahogy össze-vissza­kiabáltak. De a fene törődne Már ezekkel, csak esne túl a legfőbb főnökség számonkéré­sén. Azt mondják majd — rémlik fel benne, — hogy per­sze, mert mindent másokra bí­zott, mert sajat maga semmihez Sem ért, mert tétlenkedik, csak a nagy fizetést, az osztalékot, a prémiumokat veszi fel, de nincs rá gondja, hogy a termelés végrcvalahára meginduljon, mmiumréteggcl vonják be. A gyakorlat azt mutatta, hogy aluminiumréteggel bevont mun­karuha nagymértékben védi a kohászok egészségét. Verejtékezik Jalcsin homloka Idejét sem tudja, mikor 1 volt ilyen kutyául rossz napja. Pislog és tekintetét a földre szegezi- Mintha Boltonnak és annak s másiknak, herr Glasernak » tekintetét érezné magán. — Négyen a fecskendőt ke­zelik majd — adja ki az utasí­tást Açhmed egy másik csoport­nak. — Le kell hűteni a talajt s tűz körül, ha dolgozni akarunk — Kapunk-e annyi vizet? — aggodalmaskodik a csoport ve­zetője. —- Izzik már a föld is, kevés vízzel nem jutunk mesz- szire. Achmed nem válaszol. Már r harmadik csoportot oktatja Ezeket a toronymester vezeti. — A tűztől kifelé emelkedí földtöltést keil építenünk. Azon­nal lássunk munkához. Ke­mény a talaj, de más megoldd* nincs. Máris termeljünk ki föl­det. Aztán, ha a földet behűtjük. felrakjuk a gátat a kút közelé­ben. — Mi lesz ennek a rendel­tetése? — kérdi a toronymeeler — Erről gördítjük le a rob banóanyaggal töltött kocsit « forráshoz. A robbanás majd el­oltja a tüzet — feleli a mér­nök. Az emberek nem szólnak sem­mit, engedelmesen munkához látnak. A mesternek volna még észrevétele, de most ő is úgy látja jobbnak, ha nem huza- kodik. Achmed maga rohan el kocsit keríteni. Rozzant szekér akad csupán, de kerekei működnek — hát ez is megteszi. Háromszáz kiló robbanóanyagot raknak rá. s így helyezik készenlétbe. (Folytatás következik.)

Next

/
Thumbnails
Contents