Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. május (10. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-17 / 114. szám

r BÀCSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG OP m iimtflmá fiolái litÉÉM “■ If ifflMrifflljf X. ÉVFOLYAM, 114. SZÄM Ara 50 fillér 1955 MÁJUS 17. KEDD A MAI SZAMBAA: Aláírták az osztrák államszerződést. — Az olcsóbb es jobb tégla gyártásáért. — A romantikát felváltotta a kultúra. ••— üzv. Fábián Jánosné sem változott. — Kecskeméti jegyzetek. — Miért egyéni érdekből fa­kadó kötelesség a beadás és adófizetés Szabadszállá­son is. V J A béke és barátság szerződése A barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés szövege A varsói értekezlet egész Európa sorsát tette mérlegre. Ugyanis ezen az értekezleten a kormányküldöttségek nemcsak saját népeik, de az összes euró­pai népek őszinte, szenvedélyes békeakaratát képviselték, szólal­tatták meg. Ennek szellemében egész Európa érdekében kötöt­ték meg történelmi jelentőségű szerződésüket, Az értekezlet történelmi je­lentősége abban van, hogy még szorosabban egyesítette a szabad népek erőfeszítéseit a békéért folytatott harcukban és jelentős lépést tett előre az európai biz­tonság erősítésének útján. A nyolc ország szerződésének meg­kötése tehát történelmi jelentő­ségű aktus, amely az európai és világbéke fenntartására és erő­sítésére, az európai biztonság megszilárdítására irányul. A megkötött szerződés béke­szerető jellege kifejezésre jut abban, hogy a szerződésben részvevő államok kötelezettsé­get vállaltak, hogy továbbra is teljes egészében a nemzetközi béke és biztonság biztosításának szentelik erejüket, s továbbra is iparkodnak hatékony intézkedé­seket elérni a fegyverzet álta­lános csökkentése, az atom- és hidrogénfegyver és más tömeg- pusztító fegyverfajták betiltása érdekében. A varsói értekezlet eredmé­nyei igen nagy jelentőségűek, mert éppen olyan időpontban történnek újabb intézkedések az európai béke és biztonság bizto­sítására, amikor a párizsi hábo­rús egyezmények következtében fokozódott a német militarizmus feléledésével járó veszély. Nyu- gal-Németcrszág az USA, Anglia és Franciaország segítségévei Európában tűzfészekké vált. Tag­ja lesz az agresszív északatlanti, tömbnek, valamint a nyugat­európai katonai uniónak, ame­lyek a Szovjetunió és a népi de­mokratikus országok ellen irá­nyulnak; A varsói értekezlet nemcsak logikus, de sürgetően szükséges következménye a párizsi hábo­rús egyezmények ratifikálásá­nak. Természetes, hogy súlyos veszélyek esetén nemcsak min­den kormánynak a kötelessége, de minden nép, minden egyes tagjának életöszlöne parancsol­ja meg, hogy védekezzék a fe­nyegető vész ellen. Tudjuk azonban tapasztalatból azt is, hogy az árvízveszedelemre való felkészülés sokszor kétségbeej­tő, kárbament fáradozás, ha nem fognak össze mindazoknak az országoknak kormányai, em­berei, akiket ez az árvíz fenye­get. Varsóban ilyen együttes véde­kezés jött létre a nyolc európai állam kormánya között a német militarizmus árvize ellen. Elha­tározták, hogy közösen építik fel az izmos, áttörhetetlen védő- gátat 32 új fasizmus, szennyes áradatának szökőhuldámaival szemben. A nyolc állam szerződése vé­delmi jellegű. A védelem a nyolc ország közös, kollektív ügye lett. Együtt védelmezik or­szágaikban a békés építő mun­kát, biztosítják határaikat és te­rületük sérthetetlenségét. Az ér­tekezlet részvevői az agresszió­val szembeni védelemre vonat­kozóan kölcsönös kötelezettséget vállaltak. Amennyiben a szer­ződést aláíró bármely államot Európában fegyveres támadás érné, a szerződés mindeii tagál­lama, az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmánya 51. cik­kelyének megfelelően, az egyéni vagy kollektív önvédelemhez való jog megvalósításaképpen, egyénileg s a szerződés többi tagállamával való Megegyezés szerint, a fegyveres erők alkal­mazását beleértve, minden szükségesnek mutatkozó eszköz­zel, azonnali segítséget nyújt a támadás által sújtott államnak, vagy államoknak. A varsói értekezlet nem osz­totta ketté Európát úgy, mint ahogy azt az északatlantd egyez­mény tette. Ellenkezőleg, kitárt minden ajtót Európa műiden országa felé. A nyolc állam szer­ződéséhez társadalmi és állam- rendszerüktől függetlenül más államok is csatlakozhatnak. Varsó jelentős határkő a bé­kéért folytatott harcban, ame­lyet a Szovjetunió vezetésével a béke és szocializmus országai folytatnak. Népünk történetében is nagyjelentőségű állomás a varsói értekezlet. A mi népünk érdekei azonosak a varsói szer­ződést aláíró országok érdekei­vel, nem különíthetők el az eu­rópai béke, és a világ békéjének ügyétől. Az új szerződés nagy nemzetközi súlyt ad országunk következetes békepolitikájának és tovább fogja erősíteni ha­zánk minden irányú együttmű­ködését a Szovjetunióval, a szer­ződést aláíró baráti népi demo­kratikus országokkal, a szocia­lizmus, a béke és demokrácia összes országaival. A varsói ér­tekezlet megmutatta, hogy a béke és demokrácia tábora te­rületileg is egységes az európai és ázsiai kontinensen. Ez ked­vező feltételeket jelent a kölcsö­nös segélynyújtás számára bár­milyen helyzetben. Ez azt je­lenti, hogy a varsói szerződés erősíteni fogja országunk kato­nai védelmét, mert az aláíró or­szágok közös katonái parancs­noksága megerősíti minden or­szág békéjének és függetlensé­gének védelmét. Dolgozó népünk lelkesen ma­gáévá teszi a varsói szerződést. Ez a szerződés teljes mértékben megfelel érdekeinknek, mert vé­delmezi hazánkat, erősíti az eu­rópai békét és egyben a világ békéiát is* Vasárnapi számunkban kö­zöltük, hogy a varsói értekez­leten részvevő államok képvise­lői megkötötték a barátsági, együttműködési és kölcsönös se­gélynyújtási szerződést, s elha­tározták, hogy megalakítják a fegyveres erőik közös parancs­nokságát. Az alábbiakban kö­zöljük az értekezleten megkö­tőit szerződésnek a szövegét, A Szerződő Felek, újból leszögezve, hogy olyan európai kollektív biztonsági rendszer megteremtésére törek­szenek, amely valamennyi euró­pai állam részvételén alapulna, függetlenül társadalmi és állam­rendszerüktől, s amely lehető­vé tenné erőfeszítéseik egyesíté­sét az európai béke biztosítása érdekében, figyelembe véve egyszersmind a párizsi egyezmények ratifiká­lása következtében Európában előállt helyzetet, amely egyez­mények kilátásba helyezik a »Nyugateurópai Unió« nevű új katonai csoportosulás létrehozá­sát, Nyugat-Németország rész­vételével és Nyugat-Németor- szágnak az cszakatlanti tömbbe való bevonásával, ami fokozza egy újabb háború veszélyét és veszélyezteti a békeszerető ál­lamok nemzeti biztonságát, meggyőződve arról, hogy az európai békcszerető államoknak ilyen körülmények között meg kell tenniök a biztonságuk biz­tosításához szükséges és az eu­rópai béke fenntartásának érde­két szolgáló intézkedéseket, szem előtt tartva az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmá­nyának célkitűzéseit és elveit, a barátság, az együttműködés és a kölcsönös segélynyújtás to­vábbi megszilárdításának és fejlesztésének érdekében, az ál­lamok függetlensége és szuve­renitása tisztelctbentartásának, valamint a beliigycikbe való be nem avatkozásnak elveivel össz­hangban elhatározták, hogy megkötik a jelen barátsági, együttműködési cs kölcsönös segélynyújtási szer­ződést. Az Albán Népköztársaság nemzetgyűlésének elnöki taná­csa — Mehmet Shehut, az Al­bán Népköztársaság Miniszter­tanácsának elnökét, a Bolgár Népköztársaság nem­zetgyűlésének elnöksége — Voi­ko Cservcnkovot, a Bolgár Nép- köztársaság Minisztertanácsá­nak elnökét, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa — Hegedűs And­rást, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnökét, a Német Demokratikus Köz­társaság elnöke — Otto Grote- wohlt, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnökét, a Lengyel Népköztársaság Ál­lamtanácsa — Jozef Cyrankie- wiczet, a Lengyel Népköztársa« ság Minisztertanácsának elnö­két," a Román Népköztársaság nagy nemzetgyűlésének elnöksége — Gheorghe Gheorghiu-Dejt, a Román Népköztársaság Minisz­tertanácsának elnökét, a Szovjet Szocialista Köztár­saságok Szövetsége Legfelső Tanácsának Elnöksége — Nyi- kolaj Alekszandrovics Bulga- nyint, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának elnökét, a Csehszlovák Köztársaság el­nöke — Viliam Sirokyt, a Cseh­szlovák Köztársaság miniszter- elnökét küldte cl meghatalma­zottjaként. A fentiek, miután bemutatták meghatalmazásaikat, s ezek kellő formájúaknak és teljes rendben találtattak, meg­egyeztek az alábbiakban; ELSŐ CIKKELY: A Szerződő Felek kötelezik magukat arra, hogy az. Egye­sült Nemzetek Szervezete alap­okmányának megfelelően nem­zetközi kapcsolataikban tartóz­kodnak az erővel való fenyege­tőzéstől, vagy az erő alkalmazá­sától, cs nemzetközi vitáikat bé­kés eszközökkel olymódon old­ják meg, hogy ne veszélyeztes­sék a nemzetközi békét és biz­tonságot. MÁSODIK CIKKELY: A Szerződő Felek kijelentik, hogy az őszinte együttműködés szellemében készek részt venni minden nemzetközi akcióban, amelynek célja a nemzetközi béke és biztonság biztosítása, és minden erővel e célok meg­valósításáért fognak dolgozni. A Szerződő Felek egyben arra fognak törekedni, hogy más olyan államokkal való megegye­zés alapján, amelyek hajlandók ebben együttműködni, hatékony intézkedéseket foganatosítsanak a fegyverzet általános csökken­tésére és az atom-, a hidrogén- és a többi tömegpusztító fegy­ver betiltására. HARMADIK CIKKELY: ­A Szerződő Felek a nemzet­közi béke és biztonság megerő­sítésének érdekeit szem előtt tartva tanácskozni fognak egy­mással a közös érdekeiket érin­tő minden fontos nemzetközi kérdésről. A közös védelem biztosítása és a béke és a biztonság fenntartása végett haladéktalanul tanácskoz­ni fognak egymással mindannyi­szor, valahányszor valamelyikük véleménye szerint a szerződés egy vagy több tagállamát fegy­veres támadás fenyegeti. NEGYEDIK CIKKELY; Ha valamely állam vagy va­lamely államesoport Európában fegyveres támadást intéz a szer­ződés egy vagy több tagállama ellen, a szerződés minden tag­állama az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmánya 51. cik­kelyének megfelelően, az egyéni vagy kollektív önvédelemhez való jog megvalósításaképpen egyénileg és a szerződés többi tagállamával való megegyezés szerint, a fegyveres crö alkal­mazását beleértve, minden szük­ségesnek mutatkozó eszközzel azonnali segítséget nyújt a tá­madás által sújtott államnak vagy államoknak. A szerződés tagállamai haladéktalanul ta­nácskozni fognak a nemzetközi béke és biztonság helyreállítá­sára és fenntartására szükséges közös intézkedésekről. Az e cikkely alapján tett in­tézkedésekről az Egyesült Nem­zetek Szervezete alapokmányá­nak rendelkezései szerint tájé­koztatni fogják a Biztonsági Ta­nácsot. Ezeket az intézkedéseket azonnal felfüggesztik, amint a Biztonsági Tanács megteszi a nemzetközi béke és biztonság helyreállítására és fenntartásá­ra szükséges intézkedéseket. ÖTÖDIK CIKKELY: A Szerződő Felelt megállapod­tak abban, hogy megalakítják azon fegyveres erőiknek közös parancsnokságát, amelyeket a ff‘lck megegyezése alapján a közösen megállapított elvek alapján .működő parancsnokság- vezénylete alá rendelnek. Vé­delmi képességük megerősítésé­re szükséges inás megegyezésen alapuló intézkedéseket is tesz­nek, hogy megvédelmezzék né­peik békés munkáját, biztosít­sák határaik és területük sért­hetetlenségét, és m esetleges agresszióval szembeni védelmet biztosítsák. HATODIK CIKKELY: Avégett, hogy a szerződés tag­államai közölt megvalósítsák a jelen szerződésben előírt tanács­kozást, és megvizsgálják az e szerződés végrehajtásával kap­csolatban felmerülő kérdéseket, politikai tanácskozó bizottság létesül, s ebbéu a szerződés minden tagállamát miniszter vagy más külön kinevezett de­legátus képviseli. A bizottság, lia ilyenek szük­ségesnek bizonyulnak, kisegítő szerveket alakíthat. HETEDIK CIKKELY; A Szerződő Felek kötelezik magukat arra, hogy nem vesz­nek részt semmilyen koalíció­ban vagy szövetségben és nem kötnek semmilyen egyezményt; amelynek céljai ellentétesek * jelen szerződés céljaival. A Szerződő Felek kijelentik, hogy az érvényes nemzetközi szerződésekben leszögezett kö­telezettségeik nem ellentétesek, a jelen szerződés rendelkezései­vel. NYOLCADIK CIKKELY: A Szerződő Felek kijelentik, hogy a barátság és az együtt­működés szellemében, az egy­más közötti gazdasági és kultu­rális kapcsolatok továbbfejlesz­tése és erősítése céljából, füg­getlenségük és szuverenitásuk kölcsönös tiszteletben tartásá­nak cs az egymás boliigycibe való be nem avatkozásnak az elveit követve fognak csele­kedni. KILENCEDIK CIKKELY: A jelen szerződéshez társadal­mi és államrendszerüktől füg­getlenül csatlakozhatnak más államok, amelyek kifejezik azt a készségüket, hogy a jelen szerződésben való részvétellel hajlandók elősegíteni a béke­szerető államok erőfeszítéseinek egyesítését a békének és a né­pek biztonságának biztosítása céljából. Az ilyen csatlakozás a szerződés tagállamainak bele­egyezésével lép életbe, miután a csatlakozásról széló okmányt a Lengyel Népköztársaság kor­mányánál letétbe helyezték. TIZEDIK CIKKELY: A jelen szerződést ratifikálni kell és a ratifikációs okmányo­kat a Lengyel Népköztársaság (Folytatás a 2, oldalon^

Next

/
Thumbnails
Contents