Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. május (10. évfolyam, 102-126. szám)
1955-05-14 / 112. szám
Kecskemét üzemeiben folyó politikai munkatapasztalatai Pártunk központi "I ezctű- ségéncl* márc'us 4-i nagyjelentőségű határozatát örömmel és helyesléssel fogadták a kecskeméti üzemek dolgozói is. — Pártszervezeteink rendkívüli taggyűléseken, majd ezt követően a március havi rendes taggyűléseken beszélték meg a határozatot és tennivalóikat annak végrehajtása érdekében. A határozat megtárgyalása konpiy lendületet adott a felszabadulási munkaversenynek, amelynek eredményeként üzemeink döntő többsége teljesítette, sőt túlteljesítette első negyedévi tervet és városunkban hét üzem, illetve vállalat nyerte el a büszke »élüzem« címet. A Lakatosipari Vállalatnál a Központi Vezetőség márciusi határozatának megtárgyalása után olyan lendületes munka alakult ki, hogy a március havi tervet 93.5 százalékos rhunkás- létszám felhasználásával 129.4 százalékra teljesítették, és az egy főre eső termelés elérte a 131.4 százalékot. Ezzel a Lakatosipari Vállalat is élüzem lett. A tervek teljesítéséhez nagyban hozzájárult, hogy pártszervezeteink a márciusi határozat óta hatékonyabban foglalkoznak a gazdaságosabb termelés problémáival, politikai munkájukat erre irányítják. A Lakatosipari Vállalatnál például az I. és 11. műhely pártcsoportjai rendszeresen figyelemmel kísérik a termelés alakulását és a Kommunisták ilyen értelemben log- 1 atkoznak a műhely összes dolgozóival. Többek között így érlék el, hogy Meleg József és csoportja 2510 kiló, az I. műhelyben pedig Szabó elvtárs csoportja 1546 kiló anyagot takarított meg, ami mintegy 6000 forinttal csökkentette a gyártmányok önköltségét. A Gyufagyár eredményeinek egyik tényezője a pártvezetőség és a gazdasági vezetés jó együttműködése. A pártszervezet és az üzem gazdasági vezetői tevékenységük középpontjába a minőségi munka mellett az anyagtakarékosság kérdését helyezik. A pártvezetőség és a kommunisták a példamutatás mellett azt magyarázzák a dolgozóknak, hogy a tervet nem mindenáron, hanem anyagtakarékossággal és selcjtcsökkenlés- sel kell túlteljesíteni. A párt és gazdasági vezetés kéthetenként örtékéll a tervteljesítés és az anyagfelhasználás állását és rendszeresen intézkedéseket tesz a munka megjavítására. Ennek eredményeként a gyár első negyedévi tervét 107 százalékra teljesítette, melyből 7 százalékot megtakarított anyagból gyártott áruval teljesített. A selejtet az„első negyedévben 3 százaikról 1.5 százalékra csökkentették. Bár kétségtelen, hogy a márciusi határozat óta van javulás az üzemekben folyó politikai munkában, azonban még 'gén sok a javítanivaló annak tartalmát és módszereit illetően. Mindenekelőtt arra van most szükség, hogy széles körben ismertessük a márciusi határozatot, különösen pedig azokat a feladatokat, amelyeket az 1955. évi tervek teljesítése érdekeden kell végrehajtani. A tapasztalatok azt mutatják, hogy dolgozóink előtt népszerű a párt '.iou- tikája, amely a dolgozó nép életszínvonalának további emelését tűzte ki céljául. A határozat magyarázása azonban csak akkor lesz eredményes, ha kézzelfoghatóan szabjuk meg a feladatokat, ha érthető módon magyarázzuk a dolgozóknak, hogy nrt tehet ő a termelékenység emelése érdekében. Helyesen foglalkozna!* ezzel a kérdéssel a Kecskeméti Gépgyárban, ahol Szabó Lajos főmérnök elvtárs javaslatára új munkamódszerre tértek át. Eddig minden kádasbrigád külön dolgozott, most két kádas-brigád dolgozik össze és így ugyanazon műszaki feltételek mellett sokkal több és jobb minőségű munkát végeznek. A vezetők megmagyarázták a dolgozóknak, hogy milyen eredmények származnak az új munkamódszeí bevezetéséből. Az eredmények bedig azt mutatják, hogy az elgondolás helyes volt. Amíg ugyanis két brigád napi teljesítménye külön-külön 8—9 kád volt, most az összedolgozó brigád napi 21—22 kádat készít el. A selejt 3.5 százalékkal csökkent és emelkedett a munkások keresete is. A kádasbrigádoknál például havonta 350—500 forint keresettöbbletet jelent, hogy e munkamódszert bevezették. Boros elvtárs, az egyik kádasbri- gád dolgozója meg is jegyezte, hegy hálás a vezetőségnek azért, mert megmagyarázlak neki az új munkamódszer alkalmazásának jelentőségét. Üzemi pártszervezeteinknek az eddigieknél hatékonyabb politikai munkát kell végezni ez állami tulajdon védelmében ’.s. Eddig az a tapasztalat, hegy a visszaélést elkövetőket megbüntetik és ezzel befejezést nyer ez ügy. Csupán az ilyen eljárás nem elegendő. Az állami tulaj- don rongálód természetesen továbbra is büntetni kell, de emellett széles politikai munkával olyan harcos közhangulatot szükséges kialakítani, hogy a dolgozók magúk leplezzék le és közösítsék ki soraikból azokat, akik az állam vagyonát rongálják, vagy lopják. Soi* tennivalónk van még a munkafegyelem megszilárdítása, valamint az igazolatlan vagy igazolt mulasztások megszüntetése terén is. Az első negyedévben például a Kecskeméti Gépgyárban 3623 munkanap, ez Alföldi Kecskeméti Konzervgyárban pedig 7660 munkanap i esett ki mulasztások miatt. Ezen a téren elsősorban politikai munkával tudunk tartós eredményeket elérni, nem pedig adminisztratív intézkedésekkel, mint a gépgyárban tették, ahol különösen a fizetés utáni napokban, olyan formán próbáltak segíteni az elvtársak a hiányzási problémán, hogy a hiányzók helyét adminisztrációs vonalon dolgozókkal pótolták, azért, nogy a termelésben visszaesés ne legyen. A tapasztalat azt mutatja, hegy ezzel csak pillanatnyi eredményt érünk el, de a probléma nem oldódik meg, hiszen amíg a munkafegyelem nem szilárdul meg, ez minden hónapban megismétlődik. Városunk üzemei előtt álló nagy feladatok követelőleg vetik fel, hogy üzemi pártszervezeteink a termelési agitáéiót állandóvá tegyék, a népnevelőket üzemrészenként osszák be és ott a munkapadok mellett foglalkozzanak a dolgozókkal. Jelenleg sokhelyütt az a tapasztalat, hogy a politikai felvilágosító munka leszűkül, csak taggyűléseken, pártnapokon és egyéb értekezleteken folyik. Ezen lehet és kell változtatni, hiszen a termelési agitáció csak így futhat-le egészen a munkapadokig. Az üzemekben folyó politikai munka megjavításához szükséges az is, hogy a gazdasági vezetők is végezzenek polt'ikai felvilágosító munkát. A párt- szervezeteknek meg kell érttetni a gazdasági vezetőkkel, hogy a pártnak nem »gazdasági hivatalnokokra«, hanem kommunista vezetőkre van szüksége, akik mindennapi munkájukban példázva magyarázzák a dolgozók között a párt politikáját és mozgósítanak annak végrehajtására. Ezen a téren már van némi javulás a márciusi határozat óta. például a Gyufagyárban és a Gépgyárban, de ez még nem kielégítő. A megnöveltedet 1 feladatok. igénylik, hogy üzemi pártszervezeteink ténylegesen gazdái legyenek az üzemben folyó poétikai munkának. Ehhez azonban az szükséges, hogy a pártvezeíő- ségi ülések ne legyenek formálisak, hanem az ülések anyagát a termelés legfontosabb kérdései ■képezzék és azok megoldására szabják meg a párthatározavok szellemében a konkrét tennivalókat. A Központi Vezetőség Márciusi határozata a városi párt-végrehajtóbizottságtól is megköveteli, hogy tovább javítsa ellenőrző és irányító munkáját áz üzemekben, hogy az általános irányelvek mellett, több konkrét, kézzelfogható, helyszíni segítséget adjon mindennapi munkájukhoz, és akkor újabb lépéssel megyünk előre a határozat végrehajtásának útján. Sziklai Judit, Kecskemét Városi Partbizottság titkára. Gyorsítani kell a nyári munkagép-javítás ütemét Május végén lejár a nyári munkagépek javításának határideje a gépállomásokon. Ez azonban nem nagyon izgatja a megye gépállomásainak vezetőit és főgépészeit, bár erre minden okuk meglenne, mert alig két- három gépállomás kivét’,lével megyeszerte erősen elmaradtak az ütemterv szerinti munkával. A legutóbbi jelentés adatai szerint alig több, mint felét teljesítették a globális javítási tervnek. Ha pedig továbbra is ilyen ütemben dolgoznak, úgy igen sok gép javításával kifutnak a határidőből. Akkor pedig — júniusban — dandárja lesz a nagy növényápolási munkának s még kevésbbé tudják pótolni az elmaradt munkát. Az elmaradást legtöbb helyen azzal indokolják, hogy az időjárás miatt késve tudták megkezdeni a tavaszi munkákat s ez munkaerőhiányt okozott a javításoknál. Ez csak részben igaz, mert a munka legtöbb helyen a szervezésen és ellenőrzésen múlott. Kivétel a Kun- szentmiklósi és Kiskunmajsai Gépállomás, ahol a vezetők nem tekintették harmadrendű feladatnak a munkagépek javítását s időben el is készüllek. Kunszentmiklóson például egy cséplőgép kivételével az összes javítást elvégezték már s a munka minősége is kifogástalan. A jó példa azonban igen kevés a megy éljen és a számszerű elmaradás mellett legtöbb helyen az elvégzett munka minősége sem megfelelő. Különösen súlyos felelősség terheli a munkában utolsó Szabad- szállási és Jakabszállási Gépállomás vezetőit, főgépészeit, akik egyáltalán nem szerveztek meg és nem ellenőrzik a munkát. Megjegyzendő, hogy mindkét helyen már a téli gépjavítás is rosszul haladt. A Jakabszállasi Gépállomáson négy cséplő, három állómunkás erőgép és Két aratógép javításával késtek meg. Ezt a munkát még áprilisban cl kellett volna végezni. A kijavított cséplőgépek minősége sem elfogadható. A megyei igazgatóság műszaki csoportja által megvizsgált egy cséplőgép dobtengelye görbe volt cs felületes munkára vall a dobkeresztek aljazása is. Ezek a példák arra figyelmeztetik a gépállomás vezetőit, hogy a munka sürgős megjavításával pótolják az elmaradást. A megyei igazgatóság pedig helyesen teszi, ha felelősségre vonja a kötelességüket semmibevevő. hanyag igazgatókat. Csökkenne a selejt, ha betartanák a technológiai utasítást a Kecskeméti Gépgyárban Az öntöde a gyár szíve a Kecskeméti Gépgyárban. A legfőbb tennivaló itt az, hogy a technológiai fegyelem betartásával csökkentsék a selejtet, s ezzel tegyék olcsóbbá a gyártmányt. Az itt szorgoskodó kommunisták, pártonkivüli társaikkal egyetemben ebben már értek el sikert. Az X. negyedévben 11.48 százalék volt a selejt. Áprilisban 0.41 százalékkal csökkentették. Ez az eredmény azért sem nyugtatja meg a kommunistákat, mert volt idő. amikor nem tíz, hanem kilenc százalék volt a selejt. Miből adódhat a seleji, hogyan lehet csökkenteni ? A gyártásvezetés még nem halad mindenkor együtt a technikai fejlődéssel. A gyártmányok olcsó előállítása nap-nap után új technológia alkalmazását kívánja meg. Vértesi és Hajagos elvtárs a gyártástervezésnél jó munkát végez. Munkatársaik azonban többször gondatlanul készítenek el egy-egy rajzot, nem is igyekeznek új módszerek kikísérletezésével. így volt éz az exportra készülő gyártmányokhoz szükséges mintaszekrények készítésénél is. A gyártástervezés három mintát készített, holott később kiderült, hogy eggyel is el lehet készíteni. Olyan eset is előfordul — í.o- leg egyedi gyártmányoknál, — hogy a gyártástervezési utasítást két—három nap után kapja meg a dolgozó, amikor már több darabot jól, vagy rosszul elkészített. Megtörtént, hogy a gyártástervezés az exportra készülő Lido-mosdóhoz olyan gyártási utasítást adott ki minta készítésére, amely nem hogy megkönv- hyitette, hanem megnehezítette volna a gyártmány felkészítését. Az öntödei, kommunista művezetők javaslatára a gyártástervezés aztán kénytelen volt új rajzot kiadni. Még mindig gyakori a technológiai fegyelem megsértése Gazdagabb lett a lajosmizsei Sáliul 1 ermelősziivetkezet Még február végén történt,. A lajosmizsei Saltai Termelőszövetkezetben néhány fiatal összedugta a fejét. — No, mit szóltok hozzá? Jó tesz? — Nagyszerű lesz, gyerekek — örvendezett Makai Kati, miközben arcul csókolta testvérét, Svát. — Mit suslorogtok? — érkezik Oda Geröcs Pista, a fogatos. A két Palotai-testvér, Bori és Inti, szinte egyszerre válaszol, közelhajolva Pistához: kultúr- csoportot alakítunk, ha minden jól megy. — Hát az ügyes gondolat, halijától:, mert esztendők óla hazajáró szégyen pirítja az arcom, hogy nekünk nincs kullúr- gárdánk. — De most már nem kell pirulnunk — tette a, csípőjére a kezét Szekeres Verőnk a DISZ-titkár, olyan megnyugodva, mintha már meg is alakult volna a kultúregyüttes. . A szövetkezeti irodába is befújta a szél ezt a hírt valahogyan. Soltész István, idősebb tsz- tag megkédezte as elnököl: —■ No, mit szólsz hozzá? — Ügyesen gondolkoztak —, csak ennyit mondott, majd utána kezetfogolt Soltész elvlárssal és elment. A fiatalok meg napról-napra szervezkedtek, szőtték a terveket, hogy mit adjanak elő. Egy nap vendég érkezett ■ a tsz-be, a járási DlSZ-bizoüság- tól. Elmondták neki, hogy mit terveznek, mit szól hozzá? — Majd küldök nektek műsorfüzeteket. Alig telt el pár nap, meg is érkeztek a műsorok. Szekeres Veremka DISZ-titkár irányításával kiválasztott a kvpaktanács két rövidebblélcgzctű szerepet. — Na ezt megtanuljuk — zsibongta körül egymást a sok fiatal. Úgy is lett. Ezután esténként félrevonult a csoport a tsz nagytermébe és próüálualtak. A jóhír szárnyon száll. Fábián elviárs, a községi kultúrotthon igazgató is megneszelte a dolgot. Nem sokat tétovázott, egy este felkereste a csoport fiataljait. Felajánlotta, hogy segíti őket, minél sikeresebben tudjanak szerepelni. Egy szép napon, a seregszemle bemutatóján a községi DISZ- titkár, a lajosmizsei kultúrotthon színpadán, a nézőtéren zsúfolásig megtelt közönség elölt, a következőket mondotta: ...jelenet következik, a lajosmizsei Sallai Termelőszövetkezet DlSZ-kullúr csoport ja lép a színpadra .,. A jelenet befejezése után a taps mindent igazolt. Így lelt gazdagabb, vidámabb a. lajosmizsei Sallai ■ Termelő- szövetkezet, így indul el a jókedv, az életöröm útján a szövetkezet fiatalsága, így vonla be az idősebb tagokat a derűbe, s így szerettették meg magukat a köz- '' séuben, Az idősebb dolgozók, formá- zók, az üzem törzsgárdája általában betartja a technológiai utasítást. Az üzembe került új dolgozók azonban (elég sokan) csak a mennyiséget hajhásszák és ezért a technológiában megjelölt egyes műveleteket elhagyják. A kádasoknál ezért 11.47 százalék a selejt a tervezett 9 százalék helyett. A technológia a nagyobb kádaknál négyszeri homokszórást és döngölést jelöl meg. Egyes brigádok azonban ezt csak háromszor csinálják. S az eredmény: selejt. Varga Imre és kádasbrigádja áprilisban 107 kádból 21 darab kádat készített selejtesen. Barta Sándornak J48 kádjából 32 lelt a selejt. A két brigád selejtgyártása fél vagon kád-exporttal károsította meg az üzemet, a népgazdaságot. Ezenkívül többszáz forint selejt- kárt fizettek. El lehetett volna ezt kerülni? Igen! Példa erre: Vincze Béla kádasbrigádja 6.6 százalék, Szűke Lajos és brigádja 3.9 százalékos selejttel dolgozott. Ök nem fizettek selejtbért, sőt a legközelebbi jutalmazásnál, mint esélyesek szerepelnek. A többi brigádok jó munkája eredményeképpen 2234 kilogramm vassal kevesebbet használtak fel a tervezettnél, mert betartották a technológiai utasításokat. Nemcsak a kádnál, hanem a szürkeöntvénynél is sok a selejt. A hibájukat takargató selejt- gyártok úgy vélekednek, hogy azért nagy a selejt, mert rossz a forma, nem jó a. homok, stb íedi-e ez a valóságot? Áprilisban az öntöde I. 1013 darab falikútat ^ készített, s ehhez 22 kilogrammal több vasat használt fel. Az öntöde II. ugyanezzel s felszereléssel, csak a technológia, utasítás betartásával 86 falikút tál készített többet, s 504 kilogramm vassal kevesebbet használt fel, Alacsony a szakmai műveltség Az itt dolgozók -4 százaléka csak szakmunkás. A többi dolgozó a mezőgazdaságból került az üzembe. Jó részük nem is nagyon érdeklődik még a szakma alapfogalmai iránt. Ez azért van, mert a gazdaságvezetés nem köti ki, hogy egy bizonyos időn belül a technikai minimum tanfolyamot el kell végezniük. A bérkategóriába való besorolásnál szinten mindezeket nem veszik eléggé figyelembe. Az üzemi pártszervezet és a; öntödei kommunisták eihatá ruzták, hogy határozottabban fellépnek a selcjtgyártok ellen, s politikai nevelőmunkájuk közben nem feledkeznek meg ar ról sem, hogy ösztönözzék az alacsony szakmai színvonallal rendelkező dolgozókat, a szakmai alapfogalmak mielőbbi, gyors elsajátítására.
