Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. május (10. évfolyam, 102-126. szám)
1955-05-14 / 112. szám
Határozat a ' " " mozgalom EejEesztsséről A Magyar Közlöny május 10-i számában megjelent a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának 1050/1955. számú határozata, amely a termelőszövetkezetek és alacsonyabb típusú termelőszövetkezeti csoportok megszilárdításának legfontosabb feladatait jelöli meg. A Minisztertanács a termelő- szövetkezetek 1954. évi zárszámadásai alapján megvizsgálta a termelőszövetkezetek helyzetét és megállapította, hogy a termelőszövetkezetek számottevő része szervezetileg és gazdaságilag megerősödött. Mind nagyobb azoknak a termelőszövetkezeteknek a száma, amelyek érvényesítik a szocialista nagyüzemi gazdálkodás előnyeit és hozzáértően használják' fel a technikai valamint a tudomány vívmányait a termésátlagok és a munka termelékenységének növelése érdekében. A határozat megállapítja, hogy sok termelőszövetkezetben — a jó termelési eredmények alapján — a tagok részesedése, már meghaladja a jól gazdálkodó egyénileg dolgozó középparasztok jövedelmét. Ezzel növekszik a szövetkezeti gazdálkodás vonzóereje az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok között. A termelőszövetkezetek politikai, szervezeti és gazdasági fejlődése . azonban különböző hibák miatt nem egyenletes. Hasonló természeti és gazdasági adottságok mellett is az egyes termelő- szövetkezetek eredményei között nagy különbségek vannak és nem kevés olyan termelőszövetkezet volt az elmúlt évben, ahol ó termelési színvonal semmit sem javult. Megállapítja a határozat, hogy ezek a hiányosságok azért fordulnak elő, mert az illetékes állami szervek nem hajtották végre a mezőgazdasági termelés fejlesztése, a termelőszövetkezeti mozgalom erősítése érdekében hozott párt- és kormányhatározatokat, magukra hagyták a gyenge termelőszövetkezeteket. Emiatt elsősorban a Földművelésügyi Minisztériumot terheli a felelősség, valamint a megyei, járási mezőgazdasági szerveket és a gépállomásokat. A Földművelésügyi Minisztérium termelőszövetkezeti főosztálya a fő figyelmet a különböző juttatásokra, kedvezményekre és egyoldalú előnyök -nyújtására fordította s munkájában háttérbe szorult a termelő- szövetkezetek belső megerősítése. A Földművelésügyi Minisztérium gépállomási, növénytermelési és állattenyésztési fő- igazgatóságai a megyei, járási tföagronómusok és főállattenyésztők, a gépállomások igazgatói pedig még mindig nem teljesítik azt a legfontosabb feladatukat, hogy a növénytermelés és állattenyésztés hozamai a termelőszövetkezetekben évről-évre növekedjenek, és mindenütt meghaladják a környékbeli egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok termelési eredményeit. A Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusa határozatának megfelelően a Miniszter- tanács minden állami szerv kötelességévé teszi, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezeteket, valamint az alacsonyabb típusú termelőszövetkezeti csoportokat az eddiginél fokozottabb mértékben támogassák. Minden állami szerv, amelynek tevékenysége a mezőgazdasági termeléssel összefügg, ezirányú munkáját elsősorban a termelő- szövetkezetek további megszilárdítására és egészséges fejlesztésére összpontosítsa. A határozat előírja, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése érdekében az eddiginél szorosabb kapcsolatot kell kiépíteni a termelőszövetkezet és a földművesszövetkezet között. Az állami gazdaságok vezetőinek kötelessége segíteni a szomszédságukban működő termelő- szövetkezeteket, a nagyüzemi termelés megszervezésében szaktanácsokkal és a lehetőségek keretein belül gépekkel is. A Minisztertanács elítéli az olyan törekvéseket, amelyek a termelőszövetkezetek fejlesztését, az állami gazdaságok területének és gazdálkodásának rovására akarják megoldani. A Minisztertanács a tanácsok végrehajtó bizottságának elnökeit személy szerint felelőssé teszi azért, hogy a termelőszövetkezetek gazdálkodásának elősegítését, a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztését a végrehajtó bizottság minden szak- igazgatási szerve és annak minden dolgozója állandó feladatának tekintse. A termelőszövetkezetek termelési színvonalának fejlődéséért különösen a járási tanács végrehajtó bizottsága ielelós, azonban a községi tanácsok végrehajtó bizottságai is kötelesek segítséget nyújtani a termelőszövetkezeteknek gazda- Eiági és szervezeti megerősödésükhöz. A határozat rámutat, hogy a növényápolás során elő kell segíteni a mezőgazdasági munkák szervezettebb és jobb minőségben való elvégzését, valamint jelentősen növelni kell a takarmánynövények, különösen a kukorica és a pillangós szálastakarmányok vetésterületét és terméshozamait. Fontos, hogy a jövőben nagyobb gondot fordítsanak a termelőszövetkezetek állattenyésztésének fejlesztésére is. A határozat előírja, hogy a földművelésügyi miniszter, az állami gazdaságok minisztere, valamint az élelmiszeripari miniszter tenyészállatjuttatással segítse a termelőszövetkezetek állatállományának számszerű és minőségi fejlesztését. El kell érni, hogy a termelőszövetkezetekben az állatsűrűség — a háztáji állománnyal együtt — legalább a járás átlagos színvonalát elérje, különösen a szarvasmarhatenyésztésben. A határozat kötelezi a megyei, járási főmezőgazdászokat és a gépállomások mezőgazdászait, hogy fokozott figyelmet fordítsanak a gépi munkák minőségének ellenőrzésére. A földművelésügyi miniszter és a megyei tanácsok végrehajtó bizottságai szigorúan vonják felelősségre azokat az agronómusokat, akik nem ellenőrzik a munkák minőségét és eltűrik, hogy rossz és hanyag munkát a termelőszövetkezetek átvegyenek. Előírja a határozat, hogy az Országos Tervhivatal elnöke, a földművelés- ügyi, az építésügyi, a város- és községgazdálkodási miniszterek gondoskodjanak arról, hogy a termelőszövetkezetek a nagyüzemi gazdálkodás kialakításához évenként megtervezett beruházásaikat (istálló, dohánypajták, stb.) feltétlenül megvalósíthassák. Az Építésügyi Minisztérium a Földművelésügyi Minisztériummal együtt dolgozzon ki a jelenleginél jobb és olcsóbb, a helyi adottságokat figyelembevevő új típustervekét. Az építkezések kivitelezésének fokozottabb mértékben kell támaszkodni a termelőszövetkezetek saját erőforrásaira. A Minisztertanács határozata a következőkben a termelőszövetkezetek belső életével foglalkozik. Kimondja, hogy nagy gondot kell fordítani a brigádoknak a családtagokkal és új belépőkkel való megerősítésére. A termelőszövetkezetekben a részesművelést meg kell szüntetni és alkalmazni kell a természetbeni és pénzbeli premizálást. A Termelőszövetkezeti Tanács elnöke, a földművelésügyi miniszter, a tanácsok végrehajtó bizottságai és szakigazgatási szerveik, gondoskodjanak arról, hogy minden mezőgazdasági termelőszövetkezetben és alacsonyabb típusú termelőszövetkezeti csoportban az alapszabályt feltétlenül betartsák. Foglalkozik a határozat azzal, hogy fel kell lépni az alapszabálytól eltérő minden törekvés, de különösen a háztáji gazdaságok egészségtelen növelése ellen. A háztáji gazdaság keretét meghaladó, a belépéskor be nem adott igás- és haszonállatot a tagok utólag kötelesek bevinni a közös gazdálkodásba. Azokat a tagokat, akik állataikat, felszerelésüket a belépést közvetlenül megelőzően adták el, az alapszabálynak megfelelően kötelezni kell arra, hogy az eladott állat és felszerelés értékének 20—35 százalékát egy éven belül a fel nem osztható szövetkezeti alapba befizessék. Intézkedik arról is a határozat, hogy meg kell szilárdítani a termelőszövetkezetben az állami fegyelmet, a közös vagyon megbecsülését és gondoskodni kell a jövedelem igazságos, alapszabály szerinti elosztásáról. A határozat foglalkozik azzal, hogy a nem megfelelő termelőszövetkezeti könyvelők helyett a népgazdaság más területéről szakmailag jól képzett könyvelőről kell gondoskodni. Biztosítani kell a termelőszövetkezeti könyvelők szakmai képzettségének lényeges megjavítását. A SZÖVOSZ tegye lehetővé, hogy a földművesszövetkezetek nyújtsanak hatékony segítséget, különösen a kisebb termelőszövetkezetek könyvelésének ellátásához. Erre a célra a helyi tanítókat, a tanácsi, vagy vállalati dolgozókat is fel lehet kérni. A határozat felhívja az állami szerveket, különösen a megyei, járási és községi tanácsok végrehajtó bizottságait: mindent kövessenek el annak érdekében, hogy fejlődjék és erősödjék a termelőszövetkezeti tagok, valamint az egyénileg dolgozó parasztok közötti baráti kapcsolat. A termelőszövetkezetek közgyűlésére hívják meg a szövetkezés iránt érdeklődő dolgozó parasztokat. Szervezzenek látogatásokat a jól működő termelő- szövetkezetekhez és az alacsonyabb típusú termelőszövetkezeti csoportokhoz. A Népművelésügyi Minisztérium segítse elő, hogy az élenjáró termelő- szövetkezetek eredményei már ebben az évben a propaganda- munka és egész kultúréletünk középpontjába kerüljenek. A termelőszövetkezeti mozgalmat — a sajtó, a rádió és a film útján is — az eddiginél sokkal nagyobb mértékben kell népszerűsíteni. A Minisztertanács határozata végül felhívja az állami szerveket, hogy az eddiginél határozottabban lépjenek fel az osztályellenség termelőszövetkezet- ellenes tevékenységével szemben, akadályozzák meg a ku- lákok és más ' osztályidegen elemeknek a termelőszövetkezetekbe való beférkőzését. A Minisztertanács megköveteli az állami szervektől és elvárja a termelő- szövetkezetek vezetőitől, hogy a mezőgazdasági termelés fellendítése érdekében hozott határozatokat maradéktalanul végrehajtsák és a termelőszövetkezetek megszilárdítása, fejlesztése érdekében olyan munkát végezzenek, melynek eredményeként a termelőszövetkezetek már 1955-ben jelentősen megerősödnek és számbelileg növekednek. A Kunfehértói Állami Gazdaságból jelentik A felszabadulási verseny értékelésekor Pető Mihály, gazdaságunk juhásza, az országos versenyben az első helyezést érte el. Ezért 1500 forint pénzjutalmat és kiváló állattenyésztő jelvényt kapott. Kapitány János állattenyésztő a versenyben elért szép 'eredményeiért 1200 forint pénzjutalmat és miniszteri dicséretet kapott. Ez az elismerés nemcsak őket, hanem gazdaságunk mindenegyes dolgozóját további eredményes munkára serkenti. A tehenészet, a növény- termesztés dolgozói felajánlották, hogy egész éven keresztül példásan végzik munkájukat. A verseny május 1 óta is élénken folyik. Most fejeztük be tíz holdon a dohány kiültetését, a takarmányrépát már kétszer megkapáltuk és ezen a héten már befejezzük négyszáz holdnyi szőlőnk kapálását is. Kurányi István igazgató, Kuníehértói Állami Gazdaság. A Szovjetunióban ez évben jelentősen kibővítik a kukorica vetésterületét. így majd több kukoricát és több silózásra szánt kukoricaszárat takaríthatnak be. Ukrajna gépállomásai a kukorica négyzetes-fészkes vetésére — mely lényegesen növeli a terméshozamot, — többezer kukoricavetőgépet kaptak. A képen; az »SzS—6« típusú négyzetes-fészkes vetőgép elindul a mezőre. ... " IIKW leadókészülék a C.rosskochbcrgi gépállomás (Nemei Demokratikus Köztársaság) részére. A leadó négy külállomással rendelkezik. A leadóállomás ■ tavaszi munkálatoknál és az aratásnál is nagymértékben hozz; járul majd a munka megszervezésének megjavításához. Hubci Berger traktorvezető jelenti, hogy az áramfejlesztő működésében zavar mutatkozik. Hans Linse brigádvezetö azonnal villanyszerelőt követel. A Sztudena Vízierőmű valamennyi felszerelését a bolgár ipar állította elő A bolgár villamosítás újabb jelentős sikert ért el: a Sztu- denaVízierőmű már rendszeresen szolgáltat villamosenergiát. Villanyárammal látja el az ipartelepeket és a lakásokat. A Sztudena Vízierőmű valamennyi gépét és felszerelését a bolgár ipar állította elő. A két hatalmas turbinát Szla- bova Korisztanünoy és Nikolov mérnökök tervei szerint a sztálini »Vaszil Kolarov« gépgyárban készítették el. A generátorokat a szófiai »Vaszil Kolarov-« erősárarhú berendezések gyára szállította. A gépek felszerelésének tervét Csohadzsiev, Cvetkov és Szojtirov mérnökök dolgozták ki, elkészítésük a szófiai •Tlriszto Szmirnenszki« üzem dolgozóinak érdemei
