Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. május (10. évfolyam, 102-126. szám)
1955-05-12 / 110. szám
r BÁCSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG AZ MOP B#CtKISKVNM£G YE1MRTUZOTTSKSMAK LAPJA x. Évfolyam, no. szAm Ara SO fillér 1955 május 12. csütörtök A MAI SZÁMBAN: Á szovjet kormány javaslata a fegyverzet csökkentése, az atomfegyver eltiltása és az új háború veszélyének elhárítása kérdésében. — Megtartjuk az élüzemi címet — Hisz maga a legügyesebb újító. —- Lányok a Dunán, >— A Népújság kiváló terjesztője. GYARAPODTUNK ERŐBEN A napokban került nyilvánosságra a Központi Statisztikai Hivatal jelentése. Ez a jelentés hazánk első ötéves terv végrehajtásának számadása, előrehaladásunk fontos dokumentuma. Az ország népe — valamennyien, akik az első ötéves terv merész céljait megvalósította — jogos büszkeséggel olvasta a jelentés minden sorát. Ez a jelentés öt esztendő hősi, áldozatos és nagyszerű munkájáról szól és bár néhány szűkszavú kommentártól eltekintve, csupán tényeket és adatokat ismertet. De a számok és adatok mögött ragyogó sikerek, hatalmas munka van. Pártunk vezetésével az ötéves terv időszaka alatt mérföldes lépésekkel haladtunk a szocializmus felé. űt év alatt hatalmas jelentőségű átalakulások mentek végbe népgazdaságunk szerkezetében. Abban a hazában, amely régen a gyarmati kizsákmányolás vadászterülete volt, ahol a külföldi kartellek, trösztök tudatosan sorvasztották az ipart, nehogy konkurrensükké váljék, ahol Kossuth is csak álmodozva taníthatta, hogy »-ipar nélküj a nemzet félkarú óriás« — ebben az országban ma már fejlett ipar van, Hazánk agráripari országból ipari-agrár országgá vált. Nincs életünknek egyetlen területe sem, ahol ne éreznénk az ötéves terv hatalmas eredményeit. Ha e sikerek közös eredőjét tanulmányozzuk, újra és újra az iparhoz, elsősorban a nehéziparhoz jutunk. Az ipar rohamos fejlődése, — szerkezetének megváltozása 1— lehetővé tette népgazdaságunk másik nagy ágának, a mezőgazdaságnak fejlesztését. Igaz, a mezőgazdaság nem elégítette ki teljesen azokat az igényeket, amelyeket a népgazdaság támasztott vele szemben, de mégis hatalmas sikereket ért el. A növényi és állati termékekből együttesen 1954-ben 12 százalékkal nagyobb mennyiséget termeltünk, mint 1949-ben, s megközelítően annyit, mint a jó időjárás következtében rekordtermésű 1938. évben. S ez az eredmény elképzelhetetlen llett volna a 13.200 traktor, a 2200 kombájn és a különböző más mezőgazdasági gépek, a 150 ezer katasztrális hold öntözése, valamint az állam sokoldalú segítsége nélkül. Csak megyénkben a tervidőszak utolsó két évében mintegy 400-zal több erőgép segítette a termelőszövetkezeteket és az egyénileg dolgozó parasztokat a magasabb terméseredmények .elérésében, mint az előző esztendőkben. A jelentés részletezi a különböző növényeknél elért termés- többletet és átlagterméseket. — Megemlíti például, hogy az ötéves terv időszakában 40 ezer kát. hold üzemi gyümölcsöst és S300 kát. hold (ebből 1954-ben 2900 kát. hold) szőlőt telepítettek az országban. Megyénkben a tervidőszak alatt — hozzávetőleges adatok szerint — mintegy 4000 hold szőlőt és feleany- nyi gyümölcsöst telepítettek. Az utóbbi esztendőkben különösen megnövekedett a dolgozó parasztok termelési kedve, amit az is bizonyít, hogy a szőlő- és gyümölcsös telepítések zöme az 1954-es évben történt. Érdemes megemlíteni azt is, hogy az idén mér 2000 hold szőlő telepítésére futott be igénylés, ami azt bizonyítja, hogy a következő években az eddiginél mçg nagyobb igyekezettel törekednek majd állami gazdaságaink, termelőszövetkezeteink és egyénileg dolgozó parasztjaink kihasználni az adottságokat, jövedelmezőbbé tenni gazdaságukat. Megyénkben még sokezer hold futóhomok van, amelynek szőlővel és gyümölcsössel való betelepítése az egyénnek és országnál! egyaránt hasznos. A jelentés számot ad az állami gazdaságok fejlődéséről és elmondja, hogy állami gazdaságaink árutermelése öt év alatt négy és félszeresére emelkedett. A szocializmus építésének győzelmes előrehaladásáról ad számot a tervjelentésnek az a köz- lége is, hogy a mezőgazdaságban ma már a szántóterületnek mintegy egyharmadán nagyüzemi szocialista gazdálkodás folyik. Az 1953. és 1954. évi átmeneti visszaesés ellenére az elmúlt év végén csaknem kilencszer annyi család, hatszor annyi földterületen gazdálkodott közösen, mint a tervidőszak elején. Ez egyben bizonyítja, hogy egyre többen ismerik fel a nagyüzemi gazdálkodás fölényét. Ma már komoly erőt jelentenek a szocializmus falusi úttörői, a termelőszövetkezetek. Az utóbbi években a termelő- szövetkezetek jelentékeny része megszilárdult, javult a munka- fegyelem, az elvégzett munkák minősége és így tovább. Termelőszövetkezeteink öt év alatt igen jelentős beruházásokat hajtottak végre, amelyhez az állam közel egymilliérd forint segítséget nyújtott. Megyénkben ez a segítség 1951-től 1954-ig majdnem 70 millió forintot tesz ki. Most, amikor visszatekintünk az elmúlt öt esztendőben megtett nagy útra, — mely nem volt könnyű, de amelyen hatalmas eredményeket értünk el a mezőgazdaság fejlesztésében is, — megerősödik hitünk és bizalmunk saját erőnkben. A tervjelentés számai lendületes harcosságot öntenek belénk s egyben arra sarkalnak bennünket, hogy hittel, bizalommal, erőnk tudatában kezdjünk hozzá majd második ötéves tervünkhöz. Tavaszi őrjárat a bajai járásban Nem les* az idén munkaerőhiány A nagy baracskai határban a Petőfi és Vörös Szikra Termelőszövetkezet tábláin megkezdték a napraforgó kapálását. Serény munkáskezek dolgoznak szorgalmasan, hiszen a gyomirtás időben és jól való elvégzése, egyik feltétele a bő termesnek. A termelőszövetkezetekben nem lesz az idén munkaerőhiány. A Petőfiben 44, a Vörös Szikrában 15 hozzátartozót vontak be a munkába. Az egyénileg dolgozó parasztok is megkezdték a növényápolást, sőt versenyt is kezdeményeztek a munka meggyorsítására. Szlamyinka Ferenc, Barna István, Hegedűs József és még tizenhat egyénileg dolgozó paraszt párosversenyre lépett. Mór kixöldiilt a négyzetesen vetett kukorica A vaskúti Dózsa Termelőszövetkezetben tíz hold kender kivételével befejezték a vetést. A négyzetesen vetett kukoricájuk már kizöldült. A termelőszövetkezet asszonytagjai mozgalmat indítottak 250 munkaegység elérésére. Különösen Száraz Jó- zsefné és Víg Gáborné mutat példát a munkában. Az ő ösztönzésükre a szövetkezet ái’at- tenyésztői is bevonták a munkába családtagjaikat. A mezőgazdasági iiHanttá bizottság segítsége Garsjn a termelőszövetkezetek példáját követve az egyéni gazdák közül is többen négyzetesen vetették a kukoricát. Duj- mov Antal három, Mészáros Antal pedig két holdon. Néhányon az idén először vetettek hetér c- zis kukoricát. A mezőgazdasagi állandó bizottság a kapások vetésénél! meggyorsítására rendszeresítette a határjárásokat. Ennek során a bizottság tagjai maguk is segítséget adtak az elmaradt gazdáknak. Ez a módszer elősegítette, hogy minden tavaszi vetéssel időben végeztek. Jövő hét végére heérik a paradicsom a Kecskeméti Kísérleti Intését üveghásában Csodálatos kis világot lát, aki ezekben a napokban a Kecskeméti Duna—Tiszaközi Mező- gazdasági Kísérleti Intézet Kinizsi-üvegháziba téved. Kint májust jelez a naptár, — de ebben az épületben mintha nyár dereka lenne. A falusi gazdasszony még nemrég palántába el ve- teményeit, — innen a múlt szombaton már megkezdték a csernegepaprika szállítását s a jövő hét végére beérik az első paradicsom. Milinkó István igazgatóhelyettessel és Kaszás György szakmunkás csoportvezetővel járjuk az üvegházat. Azt már igencsak mindenki tudja a megyében, hogy a Kísérleti Intézet kertgazdasági osztálya paprika-, paradicsom-, saláta- és egyéb kerti vetemény nemesítésével foglalkozik. Nos, a kutatómunka eredményei a gyakorlatban, nagyüzemi formában láthatók ebben a kertészetben. A nemesítéssel létrehozott új fajták primőráruként kerülnek forgalomba. A kutatók célja különféle tenyészidejű korai- determinált fajták előállítása. A »Kecskeméti Törpe« után folyamatosan primőrként' következnek majd a fél-determinált és közönséges para- dicsomtípusok, mint a K—30-as korai fajta és a többi. Diónagyságú zöld termést hordoznak már ezek is. Mi a jelentősége mindennek azon kívül, hogy a lakosság asztalára korán jut friss paradicsom? Az, hogy ezzel a »£utószalag«-rendszerű termeléssel ugyancsak fel lehet számolni a konzervipari munka idényszerűségét. Eddig augusztusban elárasztotta a paradicsom a gyárat, az óriási, egyszerre érkező szállítmányok összetorlódtak. — Ha a korai termesztés révén már július végén megindul a paradicsom szállítása, — úgy ez mindenképpen a gyári feldolgozás nyugodt, folyamatos menetét s nem kevésbbé rentabilitását jelenti majd. A primőráru mindig nagy pénzt visz a termelő konyhájára. Milinkó István például kiszámította, hogy a »Kecskeméti Törpé«-vel beültetett egy holdról, 26.000 tő után mintegy 80.000 forintos jövedelem várható. Micsoda lehetőség kertészkedő termelőszövetkezeteink számára! — Persze, nincs mindenütt adottság korszerű üvegház létesítésére. De a Kísérleti Intézet kisfái kertészetében üvegház nélkül, primőr termesztő-ágyakban is folyik korai termesztés. Az üvegházban előnevelt palántákat itt hajtatják. Ezekben a termesztőágyakban fűtés és trágya nélkül, csak az üvegablakok védő hatását használják fel. Eddig 14 ilyen ágy készült el. 31-—31 méter hosszúságban mindegyik. A primőr-ágyak hatását a nálunk ismert legegyszerűbb- módszerrel, a földágyakkal hasonlítják össze. Lelke^, céltudatos kutatómunka jeleivel találkozik az ember csak ennek az egyetlen üvegháznak minden szegletében is. Az egyik oldalházban például fénystádium-kísérleteket folytatnak a paradicsomfajtákkal a fényi gényesség megáLlapífcására. Az egyik szakaszon 400, a másikban 150 wattos pótvilágítást adtak a növényeknek, míg a harmadik — a kontroll — tábla csak a természetes fényt kapta. Az előkísériet azt igazolta, hogy a kontroli-tábla állapotát száznak véve, a 400 wattos árammal világított szakasz 150, a második szakasz mintegy 110 százalékos fejlődést mutatott, — viszont legkorábban mégis a kontroli-tábla virágzott. A kíséretek tovább folynak. Ugyanilyen nagyszerű kísérletek folynak, betegségellenálló fajták nemesítésére a vadfajod felhasználásával. Repülőgéppel többezer Rhode Island és New- Hampshire napos csibe és pekingi napos kacsa érkezett Hollandiából Budapestre. A tenyésztés céljára behozott napos csibéket és kacsákat az állami gazdaságok kísérleti és tenyésztelepei kapják. A mezőgazdaság szempontjából nagyjelentőségű a Budapesti Növényvédelmi Kutatóintézet munkája- A képen: Papp Erzsébet tudományos fő- munkatárs, Ubrizsy Gábor Kossuth-díjas igaz gató munkatársa, gyomirtó vegyszerrel permetezi be a vadrepcével együtt elvetett árpát.
