Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. május (10. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-12 / 110. szám

fl szovjet kormány javaslata a íegyverzet csökkentese, az atom­fegyver eltiltása és az új háború veszélyének elhárítása kérdésében Első szakasz J. A. Malik, a Szovjetunió képviselője május 10-én az ENSZ leszerelési albizottságá­ban előterjesztette a szovjet kormánynak a fegyverzet csök­kentéséről, az atomfegyver el­tiltásáról és az új háború ve­szélyének elhárításáról szóló ja­vaslatát. A nyilatkozat ■ a többi között kivonatosan következő­képpen hangzik: A közgyűlés ajánlja minden államnak, tegye meg a szüksé­ges lépéseket annak a közgyű­lési határozatnak szigorú vég­rehajtására, amely elítéli az új háborús propaganda bármely formáját, szüntessen meg min­den háborús uszítást, a népek közti ellenségeskedés szítását a sajtóban, a rádióban, a filmen, nyilvános felszólalásokban. A nemzetközi feszültség eny­hítésének megfelelne, ha a négy hatalom — a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország — a teljes kivo­násról szóló megállapodás meg­kötéséig ideiglenesen Németor­szág területén hagyandó szigo­rúan korlátozott csapatkontin­genseken kívül országhatárai mögé vonná vissza Németország területéről megszálló csapatait. E céloknak felelne meg az is, ha Németország mindkét részében a szigorúan 'korlátozott létszámú helyi rendőrerőket létesítenének és a megfelelő megállapodást kö­zös négyhatalmi ellenőrzés alá helyeznék. A közgyűlés (a Biztonsági Ta­nács) megbízza az ENSZ leszere­lési bizottságát, dolgozza ki és terjessze a Biztonsági Tanács elé »-a fegyverzet csökkentése és az atom-, hidrogén-, valamint más tömegpusztító fegyverfajták eltiltása kérdésében kötendő nemzetközi egyezmény (szerző­dés) tervezetét.-« Az ilyen egyez­ménynek elő kell írnia a nu­kleáris fegyver, továbbá vala­mennyi egyéb tömegpusztító fegyver-fajta alkalmazásának és gyártásának teljes tilalmát, va- mearnyi fegyveres erő ég min­den hagyományos fegyverzet je­lentékeny csökkentését, olyan el­lenőrzési szerv létesítését, amely valamennyi állam tekintetében biztosítja a megállapodásszerű tilalmak és csökkentések végre­hajtását. Ennek megfelelően az egyez­ménynek (szerződésnek) tartal­maznia keli az alábbi fő kiköté­seket: 1956-ban többek között a kö­vetkező intézkedések hajtandók végre: 1. Az egyezményben (szerző­désben) részvevő államok köte­lezettséget vállalnak, hogy a fegyverzet és a fegyveres erők csökkentése felé vezető úton te­endő első lépésként nem növe­lik fegyveres erőiket és hagyo­mányos fegyverzetüket az 1954 december 31-i fegyverzet es fegyveres erő szint fölé. 2. Megszabják azt a megálla­podásszerű szintet, amely az összes államoknak e szintet meghaladó fegyveres erői csök­kentendők, oly módon, hogy egyetlen állam sem rendelkezzék olyan fegyveres erőkkel, ame­lyek komolyan fenyegethetik a nemzetközi békét, 3. Legkésőbb 1956 első felé­ben világértekezletet hívnak össze a fegyverzet egyetemes csökkentése és az atomfegyver eltiltása kérdésében az ENSZ tagállamai és az ENSZ tagjai­nak sorába nem tartozó államok részvételével, hogy megszabják más államok fegyverzetének méreteit és eltiltsák az atom­fegyvert, 4. Az atom- és hidrogénfegy- verrel rendelkező államok a fegyverzet csökkentési és atom­fegyver eltiltási program végre­hajtásának egyik elsőrendű in­tézkedéseként kötelezettséget vállalnak, hogy megszüntetik a kísérleteket ezekkel a fegyver- fajtákkal. 5. Az államok az öt hatalom fegyverzete és fegyveres erői megállapított szintre történő csökkentésének első 50 százalé­kos része végrehajtását szolgáló intézkedések megkezdésével egy­idejűleg az atomfegyver teljes eltiltásáról szóló egyezmény ér- vénybeléptéig ünnepélyes köte­lezettséget vállalnak, hogy nem alkalmazzák a nukleáris fegy­vert, amelyet tilalmasnak tekn- tenek. 6. Azok az államok, amelyek más államok területén katonai, haditengerészeti és légitámasz­pontokkal rendelkeznek, kötele­zettséget vállalnak, hogy meg­Az MDP kecskeméti végrehajtó bizottság közleménye-züntetik ezeket a támaszponto­kat. Ezen intézkedések megtételé­nek elő kell segítenie az államok közti szükséges bizalom megszi­lárdítását és meg kell könnyíte- nie a fegyverzet csökkentése, valamint az atomfegyvorzet el­tiltása leién a iná^odik szakasz­ra előírt intézkedések végre­hajtásának lehetőségeit. Második szakasz 1957-ben a következő Intézke­déseket hajtják végre: 1. Haladéktalanul megszűnik az atom- és hidrogénfegyver gyártása és megfelelően csök­kennek az államoknak a kato­nai célokat szolgáló költségve­tési előirányzatai. 2. Az Egyesült Államok, a Szovjetunió, Kína, Anglia és Franciaország az év folyamán annak a különbségnek második 50 százalékával csökkenti fegy­veres erőit a fegyverzetét, amely az említett országok 1954 de­cember 31-e fegyveres erő és fegyverzet szintje, illetve a meg­felelő államnak az egyezmény­ben vállalt kötelezettség sze­rint csökkentett fegyveres erő és fegyverzet szintje között van. Ezek az államok megfelelően csökkentik a fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet cél­jait szolgáló előirányzatokat. 3. Érvénybe lép az atom-, hid­rogén- és más tömegpusztító fegyverfajtók teljes eltiltása. 4. Befejeződnek a más álla­mok területén lévő összes . ide­gen katonai támaszpontok meg­szüntetését szolgáló intézkedé­sek. A fenti nyilatkozatban foglalt intézkedések végrehajtása, to­vábbá a fegyverzet és a fegyve­res erők csökkentését, az atom­es hidrogénfegyver eltiltását szolgáló, az első szakaszra elő­írt intézkedések megvalósítása megteremti az államok közötti bizalom szükséges légkörét. Ez­által biztosítva lesznek a szük­séges feltételek a nemzetközi e.- lenőrző szerv feladatainak .ki- szélesítésére. Az MDP kecskeméti végre­hajtó bizottsága ezúton mond köszönetét mindazoknak a párt, állami, tömcgszervczcli, gazda­sági vezetőknek, minden dolgo­zónak, akik munkájukkal, lel­kesedésükkel lehetővé tették, hogy a tizenegyedik szabad má­jus elsejét Kecskemét város dol­gozóinak hatalmas örömünnepe- vé tehettük. Városunk minden becsületes dolgozója ezzel is hitet tett bé­kénk védelme, nagy pártunk ve­zette szocialista építésünk, né­pünk boldogulásiínak ügye mel­lett. MDP kecskeméti városi végrehajtó bizottsága. Megnyílt az európai államoknak az európai kéke és biztonság biztosításával foglalkozó varsái ártekezlete VARSÚ. (TASZSZ) Május 11-én középeurópai idő szerint 10 óra­kor Varsóban, a Lengyel Nép- köztársaság Minisztertanácsának helyiségében megnyílt az európai államoknak az európai béke és biztonság biztosításával foglalko­zó értekezlete, amelyet az euró­pai országok 1954 november 29 —december 2-i moszkvai értekez­letén elfogadott határozatából eredő kérdések megvitatására hívtak össze. Az értekezlet munkájában az 1954 december 2-i moszkvai nyi­latkozatot aláíró államok — a Szovjetunió, a Lengyel Nép- köztársaság, a Csehszlovák Köz­társaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Magyar Nép- köztársaság, a Román Népköz­társaság, a Bolgár Népköztársa­ság és az Albán Népköztársaság — kormányküldöttsége vesz részt. Az említett áljamok küldöttsé­gének tagjai: a kormányfő, a külügyminiszter, a honvédelmi miniszter és más államférfiak. Az értekezlet munkájában megfigyelőként résztvesz a Kínai Népköztársaság képviselője is. Az értekezlet megnyitásánál jelen voltak a lengyel és a külföldi sajtó tudósítói. Az értekezlet az első ülésen elnöklő Cyrankiewicznek, a Len­gyel Népköztársaság küldöttsége vezetőjének megnyitó szavaival nyílt meg. Ezután Bulgjanyin, a szovjet küldöttség vezetője tett nyilatko­zatot. Ez történt a nagyvilágban BÉCS. A londoni rádió je­lenti, hogy szerdán ismét össze­ültek az osztrák államszerződés kidolgozásával foglalkozó nagy­követek. PÁRIZS. Mint a londoni rádió jelenti, Párizsban kedden érte­kezletet tartottak az Egyesült Államok, Anglia és Franciaor­szág képviselői, hogy megvitas­sák az indokínai helyzetet. A három állam megbízottai szer­dán este újabb ülést tartanak, amelyen — remélik — végre megegyezést érnek el. Kedden — a londoni rádió értesülése szerint — az ellentétek még vál­tozatlanul fennállottak, DAMASZKUSZ. A Maliki ez­redes, szíriai helyettes vezérkari főnök meggyilkolása ügyében megtartott vizsgálat azt mulat­ja, hogy a gyilkosság egyik láncszeme volt annak az apró­lékosan előkészített összeeskü­vésnek, amellyel a szíriai közi társasági rendszert akarták megdönteni. A nemrég feloszla­tott nemzeti szociális párt akar­ta végrehajtani az államcsínyt, Tervbe vették több szíriai vezető személyiség meggyilkolását, a rádióállomás, a posta és a táv- íróközpqnt, a rendőrfőparancs- noksag és a vezérkari szállás el­foglalását, valamint az állami hivatalok megszállását Damasz- kuszban, Aleppoban és az ország más városaiban. Több szíriai lap, így az Al- Nicja, a Baradg közölték, a nyo­mozó szervek birtokába jutott okmányokat. Ezek kézzelfogha­tóan mutatják, hogy a nemzeti szociális párt' részese volt az összeesküvésnek és az összees­küvők kapcsolatban álltak az Egyesült Államiakkal. LONDON. Hírügynökségi és rádióje'lentések szerint Csou En- laj, a Kínai Népköztársaság mi­niszterelnöke és külügyminisz­tere megbeszélést folytatott Tre­velyan pekingi angol ügyvivő­vel. A megbeszélésen a tajvani térségben uralkodó feszültségről tárgyaltak. A megbeszélés során — az an­gol külügyminiszter szóvivője szerint — Csou En-laj kijelen­tette: megfelejlő időben és for­mában ismertetni fogja kormá­nyának felfogásút az érintett kérdésről. mu-uwir-i-ii-i—I------------—■ ­VIII. — Nem hinném. Én így sze­retem. Már az iskolában is így fésülködtem. Helyteleníti? — Nem, egyáltalán nem .. ; Csak éppen megemlítettem. Ejnye, mérnök úr — mosolyog magában a leány, — ez már nem egészen műszaki kérdés. Nos, szívesen megbocsátok magának. Igaz, sok javítanivaló van még magán, de alapjában véve, mégis.. ; — örülök, hogy magának nem ellenszenves — fejezi be a hajfo­natról szóig elmélkedést Julka. Megint hosszú szünet áll be, aztán Achmed új kérdéssel áll elő. — A napokban láttam egy fia­tal fiúval, errefelé sétáltak. Azt hiszem, Szteván a neve. Udvarló­ja? — Nem. Nincs udvarlom. Okos, értelmes fiú- Ismerősöm. Beszél­getünk néha. — Csak kérdeztem. Semmi kö­zöm hozzá — kap észbe a mér­nök. Hangsúllyal, szinte kis éllel mondja: — Elvégre, maga nekem csak munkatársam. Némán haladnak, újra szoro­san egymás mellett. A leány fe­lelet nélkül hagyja a férfi utolsó szavait. Ám a csend, mintha be­szélne. Mintha ellentmondana Achmed utolsó szavainak. Mind­ketten megérzik ezt, A mérnök hangja töri meg a némaságot. Megint visszakanya­rodik oda, ationnan elindult: —■ Kőolajat kell találnunk —­■BjEHRCT '2PÍ Wm: mondja halkan, — ez most a fő feladat és igen fontos. Türelmet­lenül várják. Láthatta az előbb, .az értekezleten. Az igazgatók is azért olyan nyugtalanok. A kő­olaj a Közel-Kelet egyik új kin­cse. Azt tervezik, hogy textil- és élelmiszergyáraknak ad majd energiát. Úgy gondolom, meg­tisztelő feladat ezért dolgozni. Válasz nélkül maradnak Ach­med szavai. — A leány fagyos hallgatása ezúttal félreérthetet­len. Hallgat — állapítja meg a mérnök. — Tehát, mégsem té­vedtem. Gyűlöl mindent, ami az én életemnek tartalmat ad, ami a munkám célja. Hideg, közöm­bös minden iránt, ami nekem szívdobogást okoz. Némán lépdel a leány mellett és arra gondol: — Milyen kár. Pedig milyen szép, és milyen okos. Mily for­rón lehetne szeretni. Csak hát, így... Lehet-e vajon így is sze­retni? ___ H aragszik rá? Tudna rá hara­gudni? Achmed szívében harc dúl. Már az első órában, amikor' megismerte, megérezte benne ezt az idegességet, ezt a hideg, tar­tózkodó elzárkózást. Akkor, ami­kor az itt folyó munka végcéljá­ról, kőolajról volt szó. Semmiképpen sem jó ez a dolog. Kár volt rágondolni, kár volt mást látni benne, mint egy neki idegen, hivatali kollégát, aki rövid ideje, hogy idejött s talán pár hónap múlva elmegy. Sok bánkódástól, keserű percek­től, kedvetlenségtől megkímél­hette volna magát. Mostmár mindegy. Végére keli járni. Nem szívesen teszi, de vala­hogy úgy adódik, hogy önkénte­lenül megint a fiút, Sztevánt hozza szóba. ! — Ez a fiú... Ez a Szteván, úgy tudom, szerelő... Igen, mintha már mástól is hallottam volna róla. Szóval rendes gye­rek ... Itt ismerkedtek meg? — Régebben ismerem.' Egy faluból valók vagyunk, már gyermekkorunk óta ismerjük egymást. Odahaza egy utcában laktunk. — Hm. Vannak közös prob­lémáik?. .. ; Mintha megbánta volna ezt a kérdést, — úgy érzi, túl messzi­re ment. Elhallgat, zavartan köhécsel. — Ne haragudjon — mondja aztán, — hogy megint ilyesmit kérdezek. Ha meggondolom, naívság ilyet kérdezni. No, ha beszélgetnek, biztosan van mon­danivalójuk egymásnak. Ne ha­ragudjon .,. Nem is kell erre felelnie. — De miért? Elvégre maga a főnököm. Joga van megtudni, kivel és miért járok együtt. Nincs mit hozzátennem ahhoz, amit az előbb mondtam. Vé­letlenül találkoztunk egyszer és azóta itt-ott beszélgetünk egy kicsit, mindenféléről. Nem is gondolja, hogy milyen okos fiú. Sokat olvasott, s bár kevés az iskolája, mégis sok. mindent tud. Achmed Rezán hallgatásba burkolózik, Némán lépdel Julka mellett. Ezekben a percekben egészen hatalmába keríti az az érzés, ami az elmúlt hetekben mind gyakrabban uralkodott rajta. Levert. Nagy küzdelmet vív magával. Sokszor támadnak kételyei, nyugtalanító érzései. Néha munkájának végső célja mered qié, mint egy nagy súlyos kérdőjel. Á leánynak is része van ebben. Semmit se mond, de hallgatása sokszor szinte föbekólintja, Sokat tud ez a le­ány, sok mindent ért és gondok Olyan dolgokat, amiről neki çsgjt halvány sejtelmei vannak, ké­telyei, nyugtalanító érzések Igyekszik választ adni a nehéz kérdésekre, amelyek, ahogy az idő halad, úgy torlódnak előtte mind sűrűbben és áttekinthetet­lenebbül. Időnjként harag fogja eh önmaga és| mindenki ellen. A leányt sem kíméli ilyenkor. Gondolatban eltaszítja magától. Hidegen, érzés telenül, csak " a műre, a célra gondok Bosszantó­nak tartja, hogy őt, a tudomá­nyosan felkészült alkotót, akár­csak egy pereire is megzavarhat­ja ennek a fiatal leánynak egy- egy foghegyről elejtett megjegy­zése, sőt — milyen nevetséges, — olykor még a hallgatása is. Aztán rájön, hogy mégis így van. Megzavarja, meghökkenti. De miért, miért? Biztos, hogy ez nem vételien ... Amikor megkezdte a munkát a tele­pen, tele volt lelkesedéssel, nagy tervekkel, mérész elképzelések­kel. Ameddig csak bírta, védte magában ezeket az érzéseket, védte a biztonságérzetét, mind­azt, amiről úgy érezte, hogy anélkül elképzelhetetlen a mun­kája. Be kell ismernie, ez a szomorú ősz változásokat hozott minden téren. Lehűtötte, elked­vetlenítette. Nem úgy mennek a dolgok, ahogy elképzelte, ahogy szeretné. Ez az egész légkör itt... Ez a kíméletlen, érzéketlen társaság. Julcsin és a többiek. Igazi janicsárok. Szá­mítók, gonoszak. Hogyan bán­nak a munkásokkal? (Folytatása következik.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents