Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. május (10. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-26 / 122. szám

BACSKISKUNMEGYEI

NÉPÚJSÁG

uz

X. ÉVFOLYAM, 122. SZÁM

MCG

wmSSESEM

Ára SO filter

53

1955 MÁJUS 26. CSÜTÖRTÖK

Az országgyűlés ülése

Az országgyűlés szerdán délelőtt összeült, hogy törvénybe Iktassa az Albán Népköztársaság, a Bolgár Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Román Népköztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Csehszlovák Köztársaság között Varsóban 1955 május 14-én kötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést.

Az ülésen megjelentek a párt és a kormány vezetői: Apró Antal, Ács Lajos, Gerő Ernő, Hegedűs András, Hidas István, Kovács István, Mekis József, Rákosi Mátyás, Szalai Béla, Bata István, Piros László, Matolcsi János, Vég Béla, s a Minisztertanács tagjai.

A diplomáciai páholyokban helyet foglaltak a külföldi országok budapesti képviselői.

Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg az ülést, majd Boldoczki János külügyminiszter, a Minisztertanácstól kapott felhatalmazás ai apján az országgyűlés elé terjesztette a Varsóban 1955 május 14-én kötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segély- nyújtási szerződés törvénybeiktatásáról szóló törvényjavaslatot.

A nagy tapssal fogadott előterjesztés után Hegedűs András, a Minisztertanács elnöke, a törvényjavaslat előadója emelkedett szólásra.

Hegedűs András elvtárs beszéde

Tisztelt Országgyűlés!

A MAI SZAMBÁN:

Az idei pártoktatási év tapasztalatai Kecskeméten. — Vadász Ferenc: Lángok az éjszakában (regényfolytatás). — Megvalósuló tervek nyomában Kecskeméten. — Hogyan drágítja a túlzott adminisztráció a termelést? Tavaly 26.900 volt — idén 25.000 forint lesz a nyomtatványköltség a Kunfehértói Állami Gazdaságban. — Adás-vé^el fculákéknál. — Hírek, — Sport.

m

Képviselő Elvtársak!

A Magyar Népköztársaság országgyűlése legutóbbi ülésszakán megszabta a Magyar Népköztársaság külpolitikájának irányvonalát. Megállapította, hogy a párizsi egyezmények ratifikálására, a német militariz- mus feltámasztására való tekintettel helyesli és feltétlenül szükségesnek tartja barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötését azokkal az európai országokkal, amelyek a moszkvai deklarációt aláírták, vagy ahhoz csatlakoznak, valamint helyesli és feltétlenül szükségesnek tartja egyesített katonai parancsnokság felállítását.

A Magyar Népköztársaság kormánya — híven az országgyűlés állásfoglalásához — kormány- delegációt küldött Varsóba az európai államoknak az európai béke és biztonság biztosítása érdekében psszehívott értekezletére.

A Magyar Népköztársaság kormányküldöttsége részt vett a nemzetközi helyzet sokoldalú megvitatásában, amelynek során a nyolc ország képviselői elemezték a párizsi háborús egyezmények ratifikálása nyomán előállott új helyzetet és egységes akarattal elhatározták, hogy népeik biztonsága és az európai béke fenntartása érdekében megteszik a szükséges intézkedéseket.

E célból az értekezleten résztvett államok — az Albán Népköztársaság, a Bolgár Nép- köztársaság, a Magyar Nép- köztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Román Nép- köztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Csehszlovák Köztársaság — barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést kötöttek. Az értekezlet résztvevői határozatot fogadtak el arról, hogy a fegyveres erők olyan egyesített parancsnokságát hozzák létre, amely közösen megállapított elvek alapján működik.

A kormány kötelességének tartja, hogy a varsái értekezletről, a magyar kormánydelegációnak az értekezleten kifejtett tevékenységéről az országgyűlésnek és rajta keresztül a magyar népnek számot adjon. A kormány egyben jóváhagyásra előterjeszti a megkötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést és kéri a tisztelt országgyűlést annak törvénybeiktatására.

Hegedűs András elvtárs ez- utá» arról beszélt, hogy a szerződés a legteljesebb mértékben megfelel a magyar nép nemzeti érdekeinek, majd rátért a szerződés nagy nemzetközi jelentőségének a méltatására.

Joggal állíthatjuk, hogy a szerződés és az ennek keretében megteremtett védelmi szervezet már létrejötte pillanatában a nemzetközi élet jelentős tényezőjévé vált. E határozatok kedvező hatással vannak a nemzetközi helyzetre, ami a jövőben még fokozottabban érvényesülni fog. A varsói tanácskozáson megalkotott barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés Európa, valamint az egész világ békéje megvédésének újabb, minden eddiginél hathatósabb eszköze, (Lelkes, nagy taps.)

A varsói szerződés áttörhetetlen gátat emel az imperialista támadó politika útjába és lehetővé teszi a békeszerető népek, köztük a magyar nép számára, hogy az eddiginél nagyobb biztonsággal és határozottsággal folytassák békés munkájukat és a béke megőrzéséért küzdő erők tömörítését. Szövetségünk nagy segítséget jelent minden olyan országnak, amely nagymértékek nemzeti függetlenségét és meg akarja őrizni a békét.

— Nem nézhetjük tétlenül, hogy az imperialisták — élükön az Egyesült Államok agresszív köreivel — katonai tömböket létesítsenek a békeszerető országok, köztük hazánk ellen — folytatta — előretolt katonai támaszpontokkal vesznek körül bennünket és atomháborúval fenyegetnek, Minden intézkedést meg kell tennünk védelmünk erősítése érdekében. Ilyen szükségessé vált hatásos intézkedés az országaink közötti barátsági, együttműködési cs kölcsönös segélynyújtási szerződés. Ez a szerződés az önvédelem jogán lerakja a készülő agresz- szió elleni védekezés és visszavágás céljából az európai békeszerető államok közös akcióinak megingathatatlan alapját.

A magyar nép bátran, és magabiztosan tekinthet a jövőbe. A Varsóban megkötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés elősegíti, hogy békés körülmények között valósíthassuk meg azokat a nagyszerű célkitűzéseket, amelyeket népünk anyagi és kulturális színvonalának emelése, a népgazdaság fejlesztése, a szocializmus építése terén magunk elé tűztünk. Ezzel a szerződéssel a magyar nép évezredes történelme során először vált egyenjogú és teljesértékű tagjává az államok olyan széleskörű szövetségének, amely legfontosabb feladatának tekinti

hogy Európa és a világ minden békeszerető népével együtt harcoljon az egyetemes béke, a népek biztonsága, az emberi haladás magasztos célkitűzéseinek diadaláért.

A Varsóban létrehozott szövetség maga mögött tudja nemcsak a szerződésben résztvevő országok népeinek, hanem a világ valamennyi békeszerető népének rokonszenvét és támogatását. A Kínai Népköztársaság megfigyelőinek a varsói értekezleten elhangzott nyilatkozata nyilvánvalóvá teszi, hogy a nagy Kínai Népköztársaság nem marad tétlen szemlélője az Európában megnövekedett agressziós veszélynek, amely károsan hat az egész nemzetközi helyzetre. Európa népeinek biztonsága szempontjából is hatalmas jelentőségű az a tény, hogy a Kínai Népköztársaság kormánya, a 600 milliós kínai nép teljes mértékben szolidáris a szerződést aláíró nyolc országgal és mindenben támogatja szövetségünket.

Tisztelt országgyűlés! A Szovjetunió kormányának következetes békepolitikája éppen ezekben a hetekben nagyjelentőségű sikereket ért el, amelyek örömmel és reménykedéssel töltik el a világ minden országának népeit.

Az ENSZ Londonban tanácskozó leszerelési albizottságának ülésén a Szovjetunió képviselője nagyfontosságú leszerelési javaslatokat terjesztett elő, amelyek alkalmasak arra, hogy végetves- senek a . világ népei számára súlyos terheket jelentő fegyverkezési versenynek és az atomháború veszélyének.

A jelenlegi nemzetközi helyzetben különösen nagyjelen- tóségűek a Szovjetunió kormányának a fegyverzet csökkentésére, az atomfegyver eltiltására, az új háború veszélyének elhárítására vonatkozó javaslatai. Ezek a javaslatok alkalmasak arra, hogy enyhítsék a nemzetközi feszültséget és egyben megteremtik az államok közti bizalom és kölcsönös megértés kialakulásának feltételeit. Előirányozzák, hogy a fegyverzet csökkentését és az atomfegyver eltiltását két szakaszban, illetve két év alatt — 1956-ban és 1957-ben kell végrehajtani.

A Magyar Népköztársaság következetes híve a fegyverzet általános csökkentésének, valamint az atom- és hidrogén- fegyver eltiltásának. A magyar nép jól tudja, hogy a fegyverkezési verseny fokozódása növeli a nemzetközi feszültséget és előbb-utóbb új háborús konfliktus kirobbantásához vezet. Ezzel szemben — megtakarítva

fegyverkezés hatalAjas költségeit

— jelentősen fokozni lehet a békés építőmunkát, -J a népek jólétét, a fegyverkéaSs csökkentése útján. Ezért népünk lelkesen támogatja a Szovjetuniónak a fegyverkezés csökkentésére, az atomfegyver eltiltására és az új háború veszélyének elhárítása érdekében előterjesztett javaslatait.

Hegedűs elvtárs ezután méltatta az osztrák államszerződés aláírásának jelentőségét, majd arról beszélt, hogy a magyar nép, a Magyar Népköztársaság kormánya őszintén helyesli és támogatja a Szovjetuniónak azt a törekvését, amely Németország egységének helyreállítására, a német militarizmus feltámadása veszélyének elhárítására irányul. Ez megfelel a német nép jogos törekvésének és az európai béke valóságos megszilárdítását, jelenti, mert egyszersmindenkor- ra elejét veszi annak, hogy Nyu- gat-Németország Európa szívében új háború tűzfészkévé váljék. Majd így folytatta:

A magyar nép minden békeszerető néppel együtt nagyjelentőséget tulajdonít a Szovjetunió és Jugoszlávia vezetői küszöbönálló tanácskozásának, melynek célja a két ország közötti viszony megjavítása és a béke megszilárdítása. A tárgyalások eredményessége nemcsak a közvetlenül érdekelt szovjet és jugoszláv népek, de minden békeszerető nép számára igen nagyjelentőséggel bír. A magyar nép bízik abban, hogy e tanácskozás hozzájárul a nemzetközi feszültség enyhítéséhez, az országok közötti közeledés és együttműködés fejlődéséhez.

A Szovjetunió békekezdeményezései világszerte hatalmas mértékben növelték a békeszerető tömegek aktivitását, és arra kényszerítették az amerikai kormánykörök vezetőit, hogy — korábbi álláspontjuktól eltérően — hozzájáruljanak a legfelső sikon tartandó négyhatalmi tárgyalásokhoz. A magyar nép őszinte örömmel fogadta e tárgyalások lehetőségének hírét, de nem hagyhatja figyelmen kívül, hogy vezető amerikai kormányférfiak lehetetlen feltételek megszabásával már eleve sikertelenségre akarják kárhoztatni a tanácskozásokat. A magyar nép világosan látja, hogy a négyhatalmi tárgyalások csak akkor lehetnek eredményesek, ha a résztvevő kormányok mindegyikét a megegyezésre való törekvés hatja át. Reméli, hogy a tanácskozások eiőbbreviszik a vitás nemzetközi kérdések békés tárgyalások útján való megoldását.

Tisztelt országgyűlés! A Magyar Népköztársaság kormánya

— híven a magyar nép kívánságaihoz és érdekeihez — egész jövő tevékenysége alapelvének tekinti a Varsóban aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződésben vállalt kötelezettségeinek maradéktalan teljesítését.

A Magyar Népköztársaság külpolitikájának célja a magyar nép békés építőmunkájának, hazánk függetlenségének biztosítása. A kormány változatlanul a nemzetközi együttműködés politikáját, a nemzetközi feszültség enyhítésének, a tartós béke biztosításának politikáját folytatja.

A varsói szerződés értelmében továbbfejlesztjük testvéri együttműködésünket politikai, gazdasági, kulturális, védelmi téren,/ és az élet minden területén a

kai, szövetségeseinkkel, a Szovjetunióval, a Kínai Népköztársasággal és valamennyi népi demokratikus országgal való megbonthatatlan barátságunk és szoros együttműködésünk a Magyar Népköztársaság külpolitikájának legfontosabb irányelve volt és marad. Tudatában vagyunk annak, hogy a nagy Szov jetunióval és a béketábor országaival fennálló újtípusú kapcsolataink további szilárdítása c‘ elmélyítése képezi eddig eléri eredményeink továbbfejlesztésének alapját.

— Kormányunk változatlanul arra törekszik, hogy minden országgal, tekintet nélkül annak társadalmi rendszerére, a népek egyenjogúságának, szuverenitásának, az egymás belügyeibe való be nem avatkozásnak, valamint egymás érdekei kölcsönös tiszteletbentartásának alapján jó viszonyt építsen ki és tartson fenn. Ugyanakkor a Magyar Népköztársaság kormánya hangsúlyozza, hogy népünk nem hagyja alku tárgyává tenni a Szovjetunió segítségével kivívott szabadságát és függetlenségét, az általa szabadon választott társadalmi rendszert, mint azt egyes vezető amerikai államférfiak tenni szeretnék. A magyar nép és kormánya leghatározottabban elutasít minden ilyenirányú kísérletet; (Nagy taps.)

— A Magyar Népköztársaság kormánya a népek közötti kapcsolatok kialakítása és fejlesztése során a nemzetközi érintkezés minden területén arra törekedett és törekszik, hogy előtérbe helyezze és a figyelmet arra irányítsa, ami hazánkat más országokkal és népekkel ösz- szeköti. Igyekeztünk és a jövőben is igyekezni fogunk kiküszöbölni mindazt, ami még zavarja, vagy gátolja más országokkal való kapcsolataink fejlesztését és elmélyítését.

— Fontos feladatnak tekintjük, hogy a szomszédos Jugoszláviával elmélyítsük jószomszédi viszonyunkat. Azon leszünk, hogy a magyar-—jugoszláv viszonyt továbbfejlesszük, mert ez egyaránt érdeke mind a magyar, mind a jugoszláv népnek, mind a béke általános ügyének. Kormányunk továbbra is arra fog törekedni, hogy a magyar nép és a szomszédos Jugoszlávia népei között az őszinte barátság légkörében gyümölcsöző együttműködés valósuljon meg.

— Nagy jelentőséget tulajdonítunk az olyan országokkal való jóviszonyunk ápolásának, amelyek nem vesznek részt támadó- tömbökben és politikájuk nem irányul a békeszerető országok, köztük a Magyar Népköztársaság ellen. Éppen ezért nagy jelentőséget tulajdonítunk annak, hogy a szomszédos Ausztria semleges országgá váljék és e helyről is üdvözöljük a függetlenségét és szuverénitásái visszanyert osztrák népet. (Taps.)

— A még függőben lévő vitás nemzetközi kérdések egyedül célravezető és helyes útjának a tárgyalásokat tartjuk. Szilárd meggyőződésünk, hogy az egyes országok közvetlen érintkezése, amelyet a kedvező eredmények elérésének őszinte vágya hat át, a nemzetközi problémák megoldásának reális lehe- tőségét képezi.

_ Meggyőződésünk szerint a világ békéjének megvédése céljából valamennyi ország népének — ma inkább, mint valaha —«Folytatás a 2, oldalon.)

a szerződést aláíró országok-