Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. május (10. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-26 / 122. szám

(Folytatás az 1. oldalról.) meg kell sokszoroznia erőfeszí­téseit, hogy a különböző nagy és kis államok közötti kapcsolato­kat a népek baráti együttműkö­désére alapozzák. Ennek érde­kében az országgyűlés magyar- országi látogatásra hívta meg néhány ország törvényhozó tes­tületének küldöttségeit. Ez a meggyőződés késztet bennünket arra is, hogy fokoz­zuk tevékenységünket a külön­böző nemzetközi szervezetekben. E szervezetekben kifejtett eddigi tevékenységünk, a Magyar Nép- köztársaság kormányának po­litikája, az a körülmény, hogy mindenben eleget teszünk az ENSZ alapokmányában lefekte­tett elveknek, szilárd alapot te­remt azon követelésünk számá­ra, hogy teljesüljön a magyar nép jogos kívánsága és felve­gyék hazánkat az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. A Ma­gyar Népköztársaság kormányá­nak az a véleménye, hogy a vi­lágszervezet tízéves fennállásá­A beterjesztett törvényjavas­lat feletti vitában elsőnek Rákosi Mátyás elvtárs, a Ma­gyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára szó­lalt fel. TISZTELT'ÓRSZÁGGYÜLÉS ! KEDVES ELVTÁRSAK! A varsói értekezleten rész­vevő országok között létrejött barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerző­dést szerte a világon nagy meg­könnyebbüléssel és helyesléssel fogadták mindazok, akik jobb jövőjük biztosítását és zálogát a békében látják. Alig egy évtizede, hogy a né­pek átélték a második világhá­borút, mely sok milliós ember­áldozatot és felmérhetetlen anyagi pusztulást okozott. A tömegpusztító fegyverek megje­lenése, mely egy új háborút minden eddiginél súlyosabbá tenne, megerősítette a nemze­teknek azt az akaratát, hogy minden erejükkel törekedjenek a béke megvédésére. A széles néptömegek az amerikai impe­rialisták és csatlósaik háborús készülődése láttán, különösen az Európában és Ázsiában kiala­kult helyzet következtében, jo­gosan aggódnak a béke sorsa miatt és a háborús uszítókka! szemben egyre világosabban nyilvánítják ki békeakaratukat és szabadságvágyukat. Ezek a vágyak és kívánságok fűtötték az ázsiab és afrikai országok nemrégen tartott bandungi ér­tekezletének határozatait is. Ez az értekezlet, melyre a világ la­kosságának több mint a fele küldte el képviselőit, új fejeze­tet jelent a békéért, a népek szabadságáért és függetlenségé­ért vívott harcban. Az egyszerű emberek, a dol­gozó tömegek világszerte a hi­degháború megszüntetését, a nemzetközi feszültség csökken­tését, a normális gazdasági kap­csolatok helyreállítását s a nem­zetek közötti békés együttmű­ködés fejlesztését követelik. — Ezeknek a jogos követelések­nek, a népekben mélyen gyöke­rező béketörekvésnek zászlóvi­vője a kilencszáz milliós béke­tábor, élén a hatalmas Szovjet­unióval. A Szovjetunió követ­kezetes, határozott békepoliti­kájának volt elsősorban köszön­hető, hogy sikerült végetvetni a koreai és az irtdcikínai vérontás­nak s ezzel létrejöttek a kedve­zőbb feltételek más, még meg­oldatlan nemzetközi problémák rendezéséhez. A Szovjetunió szilárd békeakarata és bátor kezdeményezése tette lehetővé hogy a tíz éve vajúdó osztrák kérdés néhány hét alatt köz- megelégedésre megoldódott és nyugati szomszédunk, az osztrák nép visszanyerheti függetlensé­get és szabadságát. Ezekben a napokban folynak az előkészületek a Szovjetunió és Jugoszlávia vezetőinek meg­beszélésére. Mindnyájan meg vagyunk győződve, hogy e meg­beszélések hozzá fognak járulni ahhoz, hogy normalizálódjék és barátságossá váljék a viszony nak méltó megünneplését szol­gálná, ha a még fel nem vett olyan országok, amelyek — mint a Magyar Népköztársaság is — mindenben megfelelnek az ENSZ alapokmánya követelmé­nyeinek, mielőbb az Egyesült Nemzetek Szervezete tagjává válnának. Ez nagymértékben elősegítené, hogy az ENSZ egyetemes világszervezetként betölthesse szerepét. Tisztelt országgyűlés! Az Albán Népköztársaság, a Bolgár Népköztársaság, a Magyar Nép- köztársaság, a Német Demo­kratikus Köztársaság, a Len­gyel Népköztársaság, a Román Népköztársaság, a Szovjet Szo­cialista Köztársaságok Szövetsé­ge és a Csehszlovák Köztársaság barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerző­désének létrejötte, valamint az egyesített katonai parancsnok­ság megteremtése történelmi jelentőséggel bír. Ez a szerződés újtípusú, min­den eddigi, az államok bármely Jugoszlávia és a népi demokrá­ciák között is és az elmúlt évek feszültségét egészséges, kölcsö­nös megértésen alapuló légkör váltja fel. A magyar nép öröm­mel és helyesléssel támogatja mindazokat a lépéseket és kí­sérleteiket, melyek lehetővé te­szik az őszinte, jó viszony lét­rejöttét déli szomszédunkkal. Nyilvánvaló, hogy az ilyen ba­ráti viszony kialakulása nem­csak Európa e részén, de szerte a világon éreztetné jó hatását és erősítené a béke frontját. A béke megvédése érdekében a Szovjetunió kormánya ezek­ben a hetekben új, konkrét, részletes javaslattal lépett az Egyesült Nemzetek Szervezete elé: a fegyverkezés csökkentése, az atomfegyver eltiltása-az új háború veszélyének elhárítása céljából. E javáslatok mindenütt mély hatást gyakoroltak; elfo­gadásuk és megerősítésük a béke biztosításának és megszi­lárdításának döntő állomása lenne, ezért előterjesztésüket lelkes helyesléssel és megköny- nyebbüléssel üdvözlik azok a százmilliók, akik jogos nyugta­lansággal figyelik a fegyverke­zési versenyt, az imperialisták új háborús készülődését. Bár a népek békevágya egyre nyilvánvalóbb, az Amerika: Egyesült Államok, Anglia, Fran­ciaország imperialistái tovább folytatják háborús előkészüle­teiket. Az Amerikai Egyesült Államok reakciós körei válto­zatlanul új haditámaszpontok létesítésére törekszenek és ke­resztül erőszakolták Nyugat- Németország felfegyverzését, a revansra vágyó német Wehr­macht feltámasztását. Az imperialistáknak erre a legújabb agresszív lépésére, a nyugatnémet militaristák had­seregének felállítására volt fe­lelet a varsói értekezlet. A szer­ződés, melyet az értekezleten résztvett nyolc békeszerető ál­lam elfogadott, a szocializmust építő országok erőteljes és fél­reérthetetlen válasz.i a párizsi szerződések ratifikálására és életbeléptetésére. A varsói érte­kezlet egyben mindenki számára világos mutatója azoknak a vál­tozásoknak. amelyek a nemzet­közi porondon az erőviszonyok­ban az utolsó esztendők folya­mán végbementek. Történelmi jelentősége abban áll, hogy még jobban összekovácsolta a sza­bad népek erőfeszítését a béké­ért folyó harcban és egyben fontos rendszabályokat fogana­tosított az európai biztonság ügyének védelmében. Nem lehet eléggé felbecsülni azt a pozitív hatást, melyet je­lenleg és a jövőben még foko­zódó mértékben a varsói ta­nácskozás határozatai a nemzet­közi viszonyokra jelentenek. —- Ezek a határozatok még inkább megszilárdítják a béke, a demo­krácia és a szocializmus hatal­mas táborának pozícióit s azo­kat az erőket, melyek a béke ügyének szilárd támaszai. Ezért az európai és gz általános biz­tonság politikájának megerősíté­se, mely a varsói tanácskozások csoportja által kötött szerződés­nél magasabbrendű: legfőbb cél­ja az európai és világbéke fenn­tartása és erősítése, az európai biztonság megszilárdítása. A benne részvevő országok a nemzetközi béke és biztonság biztosításának szentelik erejü­ket. E szerződés az államok egyenjogúságának, függetlensé­gének, szuverenitásának és az egymás belügyeibe való be nem avatkozásnak elvein épül fel. A magyar nép, a Magyar Népköztársaság kormánya nagy megtiszteltetésnek tekinti, hogy részesévé vált e szerződésnek és büszke arra, hogy annak meg­alkotását elősegíthette. Kérem a tisztelt országgyű­lést, hogy a varsói értekezleten részvevő országok között létrejött barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerző­dést, — amely mindenben megfelel a magyar nép nemzeti érdekeinek — fogadja el és iktassa törvénybe. (Hosszantartó, nagy taps.) határozataiban testesül meg, minden békeszerető nép érdekei­vel azonos. E határozatok jelentőségét fo­kozza, hogy abban az időpont­ban jöttek létre, amikor az Ame­rikai Egyesült Államok, Anglia és Franciaország alig tíz évvel a második világháború után újra Európa tűzfészkévé akarja vál­tozta tani Nyugat-Németországct. A varsói szerződés komoly fi­gyelmeztetés a háborús agresz szórók számúra. Jelentőségéi még fokozza a Kínai Népköztár­saság képviselőjének nyilatko­zata, aki kijelentette, hogy ha Európában a békét megszegik, ha az imperialista támadók há­borút indítanak az európai bé­kés államok ellen, akkor a kí­nai kormány és a hatszáz mil­liós hősi kínai nép a baráti or­szágok népeivel és kormányai­val együtt venné fel a harcot az agresszorck ellen a végső győze­lemig. (Taps.) A békés, baráti országok ha­talmas erejének egységes meg­nyilvánulása Varsóioan felmér­hetetlen jelentőségű a béke megőrzése szempontjából, mert a hírhedt imperialista, az erő pozíciójából folytatott politiká­val szemben tömöríti a béke erőit s megmutatja a baráti se­gítés, a békés együttműködés útját a nemzetközi kérdésekben. ;— A magyar dolgozó nép a legnagyobb figyelemmel kísérts a varsói tanácskozásokat és lel­kes helyesléssel támogatja a varsói szerződést, mely a banne résztvevő országoknak szilárd biztosítékot nyújt arra, , hogy építő munkájukat minden külső támadással szemben egyesült erővel, közösen megvédjék. Dol­gozó népünk tisztában van a varsói tanácskozás hatalmas tör­ténelmi jelentőségével és tudja, hogy e tanácskozások eredmé­nye jelentékenyen hozzájárul a béke megszilárdításához. — A magyar dolgozók szerte az országban, mint békénk és biztonságunk szilárd alapját üd­vözlik a varsói szerződést. A röpgyűlések százai és ezrei, me- lyëket a városokban és a fal­vakban tartanak a dolgozók, egész népünk állásfoglalását tük­rözik, amikor mélységes megelé­gedésüknek és örömüknek ad­nak kifejezést a varsói szerző­dések megkötése felett. Az egy­szerű dolgozók szájából száz­féle változatban hallunk ilyen kijelentéseket: »most még job­ban érezzük, hogy nem vagyunk egyedül —- velünk az erős béke- tábor. Mindig is együtt dolgoz­tunk a baráti országokkal, gaz­daságilag összehangoltuk politi­kánkat s most már drága ha­zánk védelmében egységes a katonai erőnk is.« Vagy: »meg­nyugvással és örömmel olvas­suk, hogy a béke tabora éber és létrehozta azt az erőt, amely gátat tud . szabni a háborús gyújtogatóknak.« A dolgozók a városban és a falun egyaránt újabb termelési vállalásokkal és termelésük fokozásával bizonyít­ják, hogy helyeslik a varsói ér­tekezlet határozatait. «— Hasonló helyesléssel és lel­kesedéssel fogadták a varsói ha­tározatokat a többi népi demo­kratikus államokban is. Különö­sen álí ez a Német Demokra­tikus Köztársaságra. A varsói szerződés új erőforrás számuk­ra, mely az imperialista párizsi szerződések megakadályozásáért, az egységes, békés, demokra­tikus Németországért vívott harc erőteljes fokozására ösztö­nöz minden német hazafit, min­denekelőtt a német munkásosz­tályt. — A Szovjetunió vezette bé­ketábor kezdeményezései, a béke megőrzésére irányuló ko­moly törekvései eredményekép­pen magukban az imperialista országokban is egyre erősödik a tömegek békevágya és békekö­vetelése. Jellemző, hegy a kü­szöbönálló angol választások agitációja folyamán a konzer­vatívok vezetője, Eden, aki fá­radságot nem ismerve annyit buzgólkodott a vérszomjas né­met militarizmus feltámasztá­sán, most igyekszik magát a béke bajnokának feltüntetni, mert azt reméli, hogy a békére vágyó angol Választók egyrészét így sikerül a konzervatívok tá­borába csalogatnia. Az Amerikai Egyesült Államok elnöke, Eisen­hower, aki hónapokkal ezelőtt egyáltalán nem lelkesedett azért a gondolatért, hogy a négy ha­talom kormányfői megbeszélésre üljenek össze, most változtatott álláspontján. Ebben a változás­ban szerepe van annak, hogy az egyszerű amerikai emberek kö­zött is egyre ellenszenvesebb a szakadatlan háborús uszítás és kardesörtetés. Emellett, mint az amerikai sajtó nyíltan bevallja, Eisenhower azért fogadta el a négy kormányfő értekezletének gondolatát, mert reméli, hogy ez­zel hozzásegíti Angliában a kon­zervatív imperialistákat a par lamenti többség megszerzéséhez. — Az imperialista azonban imperialista marad akkor is, ha a tömegek megtévesztésére a béke hívének álcázza magát. Az Egyesült Államokból már hal­lunk olyan híreket, . hogy az amerikai reakció az ilyen kor­mányfői megbeszélésen nem annyira a béke megszilárdításál kívánja megtárgyalni, hanem fel akarja vetni a kérdést: ho­gyan állítsák vissza a népi de­mokratikus államokban — köz­tük hazánkban is — a resgi ren­det, a nagybirtokosok és tőkések uralmát. Világos, hegy az impe­rialisták akkor is, amikor a bé­kéről beszélnek, azon törik a fejüket, hogyan szerezhetnék vissza a grófoknak, a nagybirto­kosoknak a földet, a tőkéseknek a gyárat, a bányát. Szeretnék visszaállítani a hárommillió kol­dus Magyarországát, a köpködő­ket ég embervásárokat, újra gúzsbakötni a munkásságot, megszüntetni a nők egyenjogú­ságát, bezárni a kultúra és a felemelkedés kapuit, melyek szé­lesre tárultak a felszabadulás óta a dolgozó nép előtt. Meg akarják semmisíteni szabad ha­zánkat s a szocialista építés vív­mányait, mindazt, amire joggal büszke népünk minden hű fia. — Az országgyűlés, amikor elfogadja és törvénybe iktatja- a varsói értekezleten létrejött ba­rátsági, együttműködési és köl­csönös segélynyújtási szerződést, egyben feleletet is ad az ilyen imperialista vágyálmokra. Ki­nyilatkoztatja, hogy minden ma­gyar hazafi, az egész magyar nép, élén pártunkkal, a Magyar MOSZKVA (TASZSZ) A Szov­jetunió legfelső Tanácsa Szö­vetségi Tanácsának külügyi bi­zottsága és a Nemzetiségi Ta­nács külügyi bizottsága D. T, Sepilov elnökletével ' május hó 24-én a Kremlben együttes ülést tartott. Az ülésen megvitatták a Szovjetunió Minisztertanácsának a Szovjetunió Legfelső Tanácsé­nak Elnöksége elé terjesztett ja­vaslatáé Dolgozók Pártjával egységesen el van szánva békéjének meg­védésére, az imperialisták min«1 den elnyomó terjvének meghiú­sítására. (Nagy tkps.) — Ezért az előterjesztett szer­ződés törvénybe iktatását pár­tunk és magam nevében helyes­lem, támogatom és elfogadom. » Rákosi Mátyás elvtárs hosz- szantartó, nagy tapssal fogadott beszéde után Veres Péter, aí Magyar L?ók Szövetségének el­nöke szólalt fel. — A tartós béke megteremté­se — mondotta többek között» —, amelyet a Szovjetunió a mbp sodik világháború befejezése óta olyan következetesen hirdet, nagy gondolat é<s nekünk ma­gyaroknak, mint más újjáformá­lódó nemzefeknék is igen fontos kérdés. Hogy a Szovjetunió béJ keszándéka milyen valóságos- erő, azt mindert gondolkozó em­ber szinte napról-napra láthatja* A továbbhaladás útja: még, szorosabb szövetség a békéért küzdő népekkel s az írók, mű­vészek, de a szellemi élet min­den munkása is éber lélekkel segítse ezt a tjarcot. Munkájuk és becsületük erre kötelezi őket? velük és áltáljuk értheti meg jobban a magyár nép is az idők szavát. Ezután Beresztóczy Miklós ka­nonok, a Katolikus Papok Or­szágos Békebi^ottságának elnö­ke többek 'köpött a következő­ket mondotta: Nemcsak a j magam nevében beszélek, békeénozgalmi paptár­saim nevében is kijelenthetem^ hogy ha ránfej vagy barátaink­ra valaki kezet emelne, hogy el­pusztítsa ú jenire kapotton épe ink muflkával és áldozattal megszer­zett szabadságát és társadalmi, vagy gazdasági alkotásait, mi magyar papok egynek érezzük magunkat népünkkel, alkotása áldozataival, eredményei igaz örömében, de egynek ezeknek az alkotásoknak és eredmények­nek védelmében. A következő felszólaló Dögéi Imre, a SZÖVOSZ elnöke volt. — A varsói szerződésben vállalt kötelezettségeink teljesítéséből — hangsúlyozta — a dolgozó parasztság is ki akarja venni részét, mert rtem akarja, hogy ismét a nőmét tankok tiporják vetéseinket. Ezután Péter János reformá­tus püspök, á Béke-V15á.gtanács tagja kijelentette, hogy a ma­gyar nép szabadsága, független­sége és békéje megvédésének hatalmas biztosítéka a varsói egyezmény. Éppen ezért a szer­ződés törvény beiktatását a leg­nagyobb örömmel és lelkesedés­sel elfogadja! A vitában utoljára Parragi György szólalt fel, majd az or­szággyűlés egyhangúlag elfogad­ta a varsói Szerződést. A képvi­selők MáUvt, hosszú percekig zúgó, lelkes tapssal erősítették meg határozatukat, köszöntötték a szerződést. Rónai Sándor elnök zárszavá­ban rámutatott, hogy az ország- gyűlés tagjainak ez a lelkes, egyhangú megnyilatkozása, amellyel a törvényjavaslatot el­fogadta, bizonysága annak, hogy a dolgozó magyar nép egysége­sen magáévá teszi a barátsági, együttműködési és kölcsönös se­gélynyújtási szerződést, amely hozzájárul a béke megvédéséhez és hazánk békéjének megőrzé­séhez. Ezzel az, országgyűlés ülése befejeződött^ A Szovjetunió Legfelső Taná­csa Szövetségi Tanácsának kül­ügyi bizottsága és a Nemzeti­ségi Tanácjj külügyi bizottsága egyhangúlag elfogadta az 1935 május 14-én Varsóban aláírt barátsági, ' együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerző­dést és elhatározta, hogy java­solja a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsa Elnökségének a szerződés ratifikálását, (MTI) Rákosi Mátyás elvtárs felszólalása A Szovjetunió Legfelső Tanácsa Szövetségi Tanácsának és Nemzetiségi Tanácsának külügyi bizottsága elfogadta a varsói szerződést

Next

/
Thumbnails
Contents