Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. május (10. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-26 / 122. szám

(Folytatás az 1. oldalról.)

meg kell sokszoroznia erőfeszítéseit, hogy a különböző nagy és kis államok közötti kapcsolatokat a népek baráti együttműködésére alapozzák. Ennek érdekében az országgyűlés magyar- országi látogatásra hívta meg néhány ország törvényhozó testületének küldöttségeit.

Ez a meggyőződés késztet bennünket arra is, hogy fokozzuk tevékenységünket a különböző nemzetközi szervezetekben. E szervezetekben kifejtett eddigi tevékenységünk, a Magyar Nép- köztársaság kormányának politikája, az a körülmény, hogy mindenben eleget teszünk az ENSZ alapokmányában lefektetett elveknek, szilárd alapot teremt azon követelésünk számára, hogy teljesüljön a magyar nép jogos kívánsága és felvegyék hazánkat az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. A Magyar Népköztársaság kormányának az a véleménye, hogy a világszervezet tízéves fennállásáA beterjesztett törvényjavaslat feletti vitában elsőnek Rákosi Mátyás elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára szólalt fel.

TISZTELT'ÓRSZÁGGYÜLÉS !

KEDVES ELVTÁRSAK!

A varsói értekezleten részvevő országok között létrejött barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést szerte a világon nagy megkönnyebbüléssel és helyesléssel fogadták mindazok, akik jobb jövőjük biztosítását és zálogát a békében látják.

Alig egy évtizede, hogy a népek átélték a második világháborút, mely sok milliós emberáldozatot és felmérhetetlen anyagi pusztulást okozott. A tömegpusztító fegyverek megjelenése, mely egy új háborút minden eddiginél súlyosabbá tenne, megerősítette a nemzeteknek azt az akaratát, hogy minden erejükkel törekedjenek a béke megvédésére. A széles néptömegek az amerikai imperialisták és csatlósaik háborús készülődése láttán, különösen az Európában és Ázsiában kialakult helyzet következtében, jogosan aggódnak a béke sorsa miatt és a háborús uszítókka! szemben egyre világosabban nyilvánítják ki békeakaratukat és szabadságvágyukat. Ezek a vágyak és kívánságok fűtötték az ázsiab és afrikai országok nemrégen tartott bandungi értekezletének határozatait is. Ez az értekezlet, melyre a világ lakosságának több mint a fele küldte el képviselőit, új fejezetet jelent a békéért, a népek szabadságáért és függetlenségéért vívott harcban.

Az egyszerű emberek, a dolgozó tömegek világszerte a hidegháború megszüntetését, a nemzetközi feszültség csökkentését, a normális gazdasági kapcsolatok helyreállítását s a nemzetek közötti békés együttműködés fejlesztését követelik. — Ezeknek a jogos követeléseknek, a népekben mélyen gyökerező béketörekvésnek zászlóvivője a kilencszáz milliós béketábor, élén a hatalmas Szovjetunióval. A Szovjetunió következetes, határozott békepolitikájának volt elsősorban köszönhető, hogy sikerült végetvetni a koreai és az irtdcikínai vérontásnak s ezzel létrejöttek a kedvezőbb feltételek más, még megoldatlan nemzetközi problémák rendezéséhez. A Szovjetunió szilárd békeakarata és bátor kezdeményezése tette lehetővé hogy a tíz éve vajúdó osztrák kérdés néhány hét alatt köz- megelégedésre megoldódott és nyugati szomszédunk, az osztrák nép visszanyerheti függetlenséget és szabadságát.

Ezekben a napokban folynak az előkészületek a Szovjetunió és Jugoszlávia vezetőinek megbeszélésére. Mindnyájan meg vagyunk győződve, hogy e megbeszélések hozzá fognak járulni ahhoz, hogy normalizálódjék és barátságossá váljék a viszony

nak méltó megünneplését szolgálná, ha a még fel nem vett olyan országok, amelyek — mint a Magyar Népköztársaság is — mindenben megfelelnek az

ENSZ alapokmánya követelményeinek, mielőbb az Egyesült Nemzetek Szervezete tagjává válnának. Ez nagymértékben elősegítené, hogy az ENSZ

egyetemes világszervezetként

betölthesse szerepét.

Tisztelt országgyűlés! Az Albán Népköztársaság, a Bolgár Népköztársaság, a Magyar Nép- köztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Román Népköztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Csehszlovák Köztársaság barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződésének létrejötte, valamint az egyesített katonai parancsnokság megteremtése történelmi jelentőséggel bír.

Ez a szerződés újtípusú, minden eddigi, az államok bármely

Jugoszlávia és a népi demokráciák között is és az elmúlt évek feszültségét egészséges, kölcsönös megértésen alapuló légkör váltja fel. A magyar nép örömmel és helyesléssel támogatja mindazokat a lépéseket és kísérleteiket, melyek lehetővé teszik az őszinte, jó viszony létrejöttét déli szomszédunkkal. Nyilvánvaló, hogy az ilyen baráti viszony kialakulása nemcsak Európa e részén, de szerte a világon éreztetné jó hatását és erősítené a béke frontját.

A béke megvédése érdekében a Szovjetunió kormánya ezekben a hetekben új, konkrét, részletes javaslattal lépett az Egyesült Nemzetek Szervezete elé: a fegyverkezés csökkentése, az atomfegyver eltiltása-az új háború veszélyének elhárítása céljából. E javáslatok mindenütt mély hatást gyakoroltak; elfogadásuk és megerősítésük a béke biztosításának és megszilárdításának döntő állomása lenne, ezért előterjesztésüket lelkes helyesléssel és megköny- nyebbüléssel üdvözlik azok a százmilliók, akik jogos nyugtalansággal figyelik a fegyverkezési versenyt, az imperialisták új háborús készülődését.

Bár a népek békevágya egyre nyilvánvalóbb, az Amerika: Egyesült Államok, Anglia, Franciaország imperialistái tovább folytatják háborús előkészületeiket. Az Amerikai Egyesült Államok reakciós körei változatlanul új haditámaszpontok létesítésére törekszenek és keresztül erőszakolták Nyugat- Németország felfegyverzését, a revansra vágyó német Wehrmacht feltámasztását.

Az imperialistáknak erre a legújabb agresszív lépésére, a nyugatnémet militaristák hadseregének felállítására volt felelet a varsói értekezlet. A szerződés, melyet az értekezleten résztvett nyolc békeszerető állam elfogadott, a szocializmust építő országok erőteljes és félreérthetetlen válasz.i a párizsi szerződések ratifikálására és életbeléptetésére. A varsói értekezlet egyben mindenki számára világos mutatója azoknak a változásoknak. amelyek a nemzetközi porondon az erőviszonyokban az utolsó esztendők folyamán végbementek. Történelmi jelentősége abban áll, hogy még jobban összekovácsolta a szabad népek erőfeszítését a békéért folyó harcban és egyben fontos rendszabályokat foganatosított az európai biztonság ügyének védelmében.

Nem lehet eléggé felbecsülni azt a pozitív hatást, melyet jelenleg és a jövőben még fokozódó mértékben a varsói tanácskozás határozatai a nemzetközi viszonyokra jelentenek. —- Ezek a határozatok még inkább megszilárdítják a béke, a demokrácia és a szocializmus hatalmas táborának pozícióit s azokat az erőket, melyek a béke ügyének szilárd támaszai. Ezért az európai és gz általános biztonság politikájának megerősítése, mely a varsói tanácskozások

csoportja által kötött szerződésnél magasabbrendű: legfőbb célja az európai és világbéke fenntartása és erősítése, az európai biztonság megszilárdítása. A benne részvevő országok a nemzetközi béke és biztonság biztosításának szentelik erejüket. E szerződés az államok egyenjogúságának, függetlenségének, szuverenitásának és az egymás belügyeibe való be nem avatkozásnak elvein épül fel.

A magyar nép, a Magyar Népköztársaság kormánya nagy megtiszteltetésnek tekinti, hogy részesévé vált e szerződésnek és büszke arra, hogy annak megalkotását elősegíthette.

Kérem a tisztelt országgyűlést, hogy a varsói értekezleten részvevő országok között létrejött barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést, — amely mindenben megfelel a magyar nép nemzeti érdekeinek — fogadja el és iktassa törvénybe. (Hosszantartó, nagy taps.)

határozataiban testesül meg, minden békeszerető nép érdekeivel azonos.

E határozatok jelentőségét fokozza, hogy abban az időpontban jöttek létre, amikor az Amerikai Egyesült Államok, Anglia és Franciaország alig tíz évvel a második világháború után újra Európa tűzfészkévé akarja változta tani Nyugat-Németországct. A varsói szerződés komoly figyelmeztetés a háborús agresz szórók számúra. Jelentőségéi még fokozza a Kínai Népköztársaság képviselőjének nyilatkozata, aki kijelentette, hogy ha Európában a békét megszegik, ha az imperialista támadók háborút indítanak az európai békés államok ellen, akkor a kínai kormány és a hatszáz milliós hősi kínai nép a baráti országok népeivel és kormányaival együtt venné fel a harcot az agresszorck ellen a végső győzelemig. (Taps.)

A békés, baráti országok hatalmas erejének egységes megnyilvánulása Varsóioan felmérhetetlen jelentőségű a béke megőrzése szempontjából, mert a hírhedt imperialista, az erő pozíciójából folytatott politikával szemben tömöríti a béke erőit s megmutatja a baráti segítés, a békés együttműködés útját a nemzetközi kérdésekben.

;— A magyar dolgozó nép a legnagyobb figyelemmel kísérts a varsói tanácskozásokat és lelkes helyesléssel támogatja a varsói szerződést, mely a banne résztvevő országoknak szilárd biztosítékot nyújt arra, , hogy építő munkájukat minden külső támadással szemben egyesült erővel, közösen megvédjék. Dolgozó népünk tisztában van a varsói tanácskozás hatalmas történelmi jelentőségével és tudja, hogy e tanácskozások eredménye jelentékenyen hozzájárul a béke megszilárdításához.

— A magyar dolgozók szerte az országban, mint békénk és biztonságunk szilárd alapját üdvözlik a varsói szerződést. A röpgyűlések százai és ezrei, me- lyëket a városokban és a falvakban tartanak a dolgozók, egész népünk állásfoglalását tükrözik, amikor mélységes megelégedésüknek és örömüknek adnak kifejezést a varsói szerződések megkötése felett. Az egyszerű dolgozók szájából százféle változatban hallunk ilyen kijelentéseket: »most még jobban érezzük, hogy nem vagyunk egyedül —- velünk az erős béke- tábor. Mindig is együtt dolgoztunk a baráti országokkal, gazdaságilag összehangoltuk politikánkat s most már drága hazánk védelmében egységes a katonai erőnk is.« Vagy: »megnyugvással és örömmel olvassuk, hogy a béke tabora éber és létrehozta azt az erőt, amely gátat tud . szabni a háborús gyújtogatóknak.« A dolgozók a városban és a falun egyaránt újabb termelési vállalásokkal és termelésük fokozásával bizonyítják, hogy helyeslik a varsói értekezlet határozatait.

«— Hasonló helyesléssel és lelkesedéssel fogadták a varsói határozatokat a többi népi demokratikus államokban is. Különösen álí ez a Német Demokratikus Köztársaságra. A varsói szerződés új erőforrás számukra, mely az imperialista párizsi szerződések megakadályozásáért, az egységes, békés, demokratikus Németországért vívott harc erőteljes fokozására ösztönöz minden német hazafit, mindenekelőtt a német munkásosztályt.

— A Szovjetunió vezette béketábor kezdeményezései, a béke megőrzésére irányuló komoly törekvései eredményeképpen magukban az imperialista országokban is egyre erősödik a tömegek békevágya és békekövetelése. Jellemző, hegy a küszöbönálló angol választások agitációja folyamán a konzervatívok vezetője, Eden, aki fáradságot nem ismerve annyit buzgólkodott a vérszomjas német militarizmus feltámasztásán, most igyekszik magát a béke bajnokának feltüntetni, mert azt reméli, hogy a békére vágyó angol Választók egyrészét így sikerül a konzervatívok táborába csalogatnia. Az Amerikai Egyesült Államok elnöke, Eisenhower, aki hónapokkal ezelőtt egyáltalán nem lelkesedett azért a gondolatért, hogy a négy hatalom kormányfői megbeszélésre üljenek össze, most változtatott álláspontján. Ebben a változásban szerepe van annak, hogy az egyszerű amerikai emberek között is egyre ellenszenvesebb a szakadatlan háborús uszítás és kardesörtetés. Emellett, mint az amerikai sajtó nyíltan bevallja, Eisenhower azért fogadta el a négy kormányfő értekezletének gondolatát, mert reméli, hogy ezzel hozzásegíti Angliában a konzervatív imperialistákat a par lamenti többség megszerzéséhez.

— Az imperialista azonban imperialista marad akkor is, ha a tömegek megtévesztésére a béke hívének álcázza magát. Az Egyesült Államokból már hallunk olyan híreket, . hogy az amerikai reakció az ilyen kormányfői megbeszélésen nem annyira a béke megszilárdításál kívánja megtárgyalni, hanem fel akarja vetni a kérdést: hogyan állítsák vissza a népi demokratikus államokban — köztük hazánkban is — a resgi rendet, a nagybirtokosok és tőkések uralmát. Világos, hegy az imperialisták akkor is, amikor a békéről beszélnek, azon törik a fejüket, hogyan szerezhetnék vissza a grófoknak, a nagybirtokosoknak a földet, a tőkéseknek a gyárat, a bányát. Szeretnék visszaállítani a hárommillió koldus Magyarországát, a köpködőket ég embervásárokat, újra gúzsbakötni a munkásságot, megszüntetni a nők egyenjogúságát, bezárni a kultúra és a felemelkedés kapuit, melyek szélesre tárultak a felszabadulás óta a dolgozó nép előtt. Meg akarják semmisíteni szabad hazánkat s a szocialista építés vívmányait, mindazt, amire joggal büszke népünk minden hű fia.

— Az országgyűlés, amikor elfogadja és törvénybe iktatja- a varsói értekezleten létrejött barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést, egyben feleletet is ad az ilyen imperialista vágyálmokra. Kinyilatkoztatja, hogy minden magyar hazafi, az egész magyar nép, élén pártunkkal, a Magyar

MOSZKVA (TASZSZ) A Szovjetunió legfelső Tanácsa Szövetségi Tanácsának külügyi bizottsága és a Nemzetiségi Tanács külügyi bizottsága D. T, Sepilov elnökletével ' május hó 24-én a Kremlben együttes ülést tartott. Az ülésen megvitatták a Szovjetunió Minisztertanácsának a Szovjetunió Legfelső Tanácsénak Elnöksége elé terjesztett javaslatáé

Dolgozók Pártjával egységesen el van szánva békéjének megvédésére, az imperialisták min«1 den elnyomó terjvének meghiúsítására. (Nagy tkps.)

— Ezért az előterjesztett szerződés törvénybe iktatását pártunk és magam nevében helyeslem, támogatom és elfogadom.

»

Rákosi Mátyás elvtárs hosz- szantartó, nagy tapssal fogadott beszéde után Veres Péter, aí Magyar L?ók Szövetségének elnöke szólalt fel.

— A tartós béke megteremtése — mondotta többek között» —, amelyet a Szovjetunió a mbp sodik világháború befejezése óta olyan következetesen hirdet, nagy gondolat é<s nekünk magyaroknak, mint más újjáformálódó nemzefeknék is igen fontos kérdés. Hogy a Szovjetunió béJ keszándéka milyen valóságos- erő, azt mindert gondolkozó ember szinte napról-napra láthatja*

A továbbhaladás útja: még, szorosabb szövetség a békéért küzdő népekkel s az írók, művészek, de a szellemi élet minden munkása is éber lélekkel segítse ezt a tjarcot. Munkájuk és becsületük erre kötelezi őket? velük és áltáljuk értheti meg jobban a magyár nép is az idők szavát.

Ezután Beresztóczy Miklós kanonok, a Katolikus Papok Országos Békebi^ottságának elnöke többek 'köpött a következőket mondotta:

Nemcsak a j magam nevében beszélek, békeénozgalmi paptársaim nevében is kijelenthetem^ hogy ha ránfej vagy barátainkra valaki kezet emelne, hogy elpusztítsa ú jenire kapotton épe ink muflkával és áldozattal megszerzett szabadságát és társadalmi, vagy gazdasági alkotásait, mi magyar papok egynek érezzük magunkat népünkkel, alkotása áldozataival, eredményei igaz örömében, de egynek ezeknek az alkotásoknak és eredményeknek védelmében.

A következő felszólaló Dögéi Imre, a SZÖVOSZ elnöke volt.

— A varsói szerződésben vállalt kötelezettségeink teljesítéséből

— hangsúlyozta — a dolgozó parasztság is ki akarja venni részét, mert rtem akarja, hogy ismét a nőmét tankok tiporják vetéseinket.

Ezután Péter János református püspök, á Béke-V15á.gtanács tagja kijelentette, hogy a magyar nép szabadsága, függetlensége és békéje megvédésének hatalmas biztosítéka a varsói egyezmény. Éppen ezért a szerződés törvény beiktatását a legnagyobb örömmel és lelkesedéssel elfogadja!

A vitában utoljára Parragi György szólalt fel, majd az országgyűlés egyhangúlag elfogadta a varsói Szerződést. A képviselők MáUvt, hosszú percekig zúgó, lelkes tapssal erősítették meg határozatukat, köszöntötték a szerződést.

Rónai Sándor elnök zárszavában rámutatott, hogy az ország- gyűlés tagjainak ez a lelkes, egyhangú megnyilatkozása,

amellyel a törvényjavaslatot elfogadta, bizonysága annak, hogy a dolgozó magyar nép egységesen magáévá teszi a barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést, amely hozzájárul a béke megvédéséhez és hazánk békéjének megőrzéséhez.

Ezzel az, országgyűlés ülése befejeződött^

A Szovjetunió Legfelső Tanácsa Szövetségi Tanácsának külügyi bizottsága és a Nemzetiségi Tanácjj külügyi bizottsága egyhangúlag elfogadta az 1935 május 14-én Varsóban aláírt barátsági, ' együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést és elhatározta, hogy javasolja a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének a szerződés ratifikálását, (MTI)

Rákosi Mátyás elvtárs felszólalása

A Szovjetunió Legfelső Tanácsa Szövetségi Tanácsának és Nemzetiségi Tanácsának külügyi bizottsága elfogadta a varsói szerződést