Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. április (10. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-23 / 95. szám

Az országgyűlés pénteki ülése

(Folytatás az 1. oldalról.)

a világ békéjének és biztonságának megőrzése érdekében.

Jogos igényünket alátámasztja az a körülmény, hogy a Magyar Népköztársaság — bár egyelőre nem tagja az ENSZ-nek — tevékenyen résztvett a világszervezet számc* intézményének munkájában.

Cselekvőén veszünk részi a békeszerető népek érdekei! szolgáló akciókban

«Ságokkal kötött fizetési megállapodásokról.

Ezután rámutatott a miniszter arra:

a magyar nép jogos követelése, hogy elfoglalja az öt megillető helyet az Egyesült Nemzetek Szervezetében és ott hallassa szavát

A Magyar Nép-köztársaság kormánya cselekvőén kivette részét a béketábomak a világ valamennyi békeszerető népe érdekeit szolgáló közös akcióból. Kormányunk nyilatkozatban foglalt állást a Szovjetunió által a berlini értekezleten előterjesztett, az európai kollektív biztonság megteremtését célzó javaslat mellett és támogatta az európai kollektív biztonság kérdésének összeurópai értekezleten való megtárgyalására vonatkozó szovjet kezdeményezést. A Magyar Nép- köztársaság kormánya úgy határozott, hogy kész résztvenni egy ilyen egyezményben, és a többi európai állammal együtt közösen lépéseket tenni ennek az egyezménynek mielőbbi létrehozása érdekében. Ez a magyar kormány álláspontja jelenleg is.

Ezután a miniszter arról be szélt, hogy

az amerikai imperializmus az elmúlt évtizedben a hitleri Németország nyomdokaiba lépett,

világuralomra tör és e cél érdekében tervszerűen arra törekszik, hogy újabb és újabb háborús tűzfészket hozzon létre, új világháborút készítsen elő. A következőkben vázolta a párizsi szerződések jelentőségét és kihatásait. Hangoztatta, hogy a magyar nép, Európa más népeivel együtt visszautasítja a német militarizmus feltámasztását célzó nyugati terveket.

Népünk az elmúlt két világháború tapasztalata alapján jó! tudja, hogy a német militarizmus fel-támasztása súlyosan veszélyezteti békés épitőmunkáját.

Vállaljuk a moszkvai deklarációból fakadó kötelezettségeket

Nemzeti érdekeink, az európai béke megőrzésének érdekei azt követelik, hogy a szövetséges országokkal együtt felkészüljünk a békénk és biztonságunk ellen irányuló tervek megakadályozására. A magyar kormány népe iránti kötelességének tartja, hogy a fenyegető új agresszióval szemben fokozza néphadseregünk harckészségét és ütőképességét, erősítse az ország védelmi képességét, hogy hazánk szent határait minden agresszióval szemben meg tudjuk védeni. A Magyar Népköztársaság kormánya, amely aláírta a moszkvai értekezlet deklarációját, és a magyar nép érdekében vállalta az abból fakadó kötelezettségeket, mindent megtett és megtesz, hogy a maga részéről minél hatékonyabban járuljon hozzá az európai népek békéjének és biztonságának megőrzéséhez. Készen áll arra, hogy aláírja a moszkvai értekezleten résztvett nyolc ország barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződését és a közös katonai parancsnokság felállítására vonatkozó megállapodást.

Az imperialisták minden háborús kalandja eleve kudarcra van ítélve. Az emberek százmilliói, a béke hívei igaz ügyük biztos tudatában — még az imperialista országokban is — a végsőkig harcolnak minden bűnös agresszió ellen. Nem a világcivilizáció pusztulna el, bármennyit szenvedne is az új agressziótól, hanem az a rothadt társadalmi rendszer, amelyet agresszív jellege miatt elítél és elutasít a haladó emberiség,

A Szovjetunió következetes

békepolitikája meghiúsítja az agresszorok »erőpolitikájának« kezdeményezéseit.

Ennek a következetes békepoii- tikénak megnyilatkozása volt a Szovjetunió Legfelső Tanácsának legutóbbi ülésszaké. Ezen Molotov elvtárs újból világosan leszögezte:

»A Szovjetunió külpolitikája a különböző társadalmi rendszerek egymás mellett élésének lenini alapelvén épül fel. Mi megvédjük ezeket az elveket.«

A béke, a demokrácia és a szocializmus táborának országai és egyes más országok is hasonlóképpen síkraszáünak a béke megvédéséért, mert minden népet meg akarunk kímélni egy új háború borzalmaitól. Ez az oka annak, hogy a széles népi tömegek minden országban a demokrácia és a szocializmus táborának oldalán állnak a békéért, a tömegpusztító fegyverek eltiltásáért folyó harcban.

A Magyar Népköztársaság alapvető feladata, hogy tovább mélyítsük barátságunkat és testvéri együttműködésünket a Szovjetunióval és a béketábor többi országaival. Ez a külpolitika a dolgozó nép érdekeinek legjobban megfelel, a magyar nép hazafias érzéseiből fakad, a magyar nép jövőjének biztosítását jelenti.

Ezután Andics Erzsébet, az MDP Központi Vezetősége tudományos és kulturális osztályának vezetője szólalt fel. Beszélt a május 22-én Helsinkiben ösz- szeülő béke-világtalálkozóról, a moszkvai értekezlet nagy jelentőségéről, a moszkvai szovjet— osztrák tárgyalások kihatásairól, majd rámutatott arra, hogy mi elvágtuk a sovinizmusnak, a más népek elleni acsarkodásnak a legmélyebb gyökereit, amikor felszámoltuk országunkban a kizsákmányolás rendszerét, felszámoltuk a nagybirtokos és nagytőkés osztályt. — Hűség a lenini tanításhoz békénknek is talpköve — folytatta. — A szocializmus következetes építésével, törhetetlen ragaszkodással a Szovjetunióhoz, a népi demokráciákkal való baráti együttműködésünkkel óvjuk és gyarapítjuk a legsikeresebben nagy nemzeti eredményeinket, szabadságunk drága kincseit. így védjük meg saját népünket és az egész emberiséget egy újabb háború borzalmaitól.

Utána Szabó István altábornagy, honvédelmi miniszterhelyettes, majd Gazda Géza Kos- suth-díjas, az RM központi újítási irodájának vezetője, Barcs Sándor, az MTI vezérigazgatója, Vető Lajos, az evangélikus egyház elnök-püspöke, Kókai Janosné dolgozó parasztasszony és Keleti Ferenc, a külügyi bizottság elnöke szólalt fel. Keleti Ferenc ismertette az országgyűlés külügyi bizottságának határozati javaslatát, amelyet az országgyűlés egyhangúlag elfogadott. E határozati javaslat értelmében az országgyűlés elnöksége március 1-i nyilatkozatának szellemében hívja meg hazánkba a kormány által javasolt országok parlamenti küldöttségeit, hogy ezzel a maga részéről is hozzájáruljon a népek és parlamentjeik közötti együttműködéshez.

Rónai Sándor ezután bezárta az országgyűlés ülésszakát.

Ünnepi ülés Varsóban a íeiigyel— szovjet barátsági szerződés aláírásának 10. évfordulóján

A két rendszer békés egymás mellen élése a fejlődés egyedüli helyes és ésszerű útja

— mondotta N. Sz. Hruscsov elvtárs

Varsóban április 20-án ünnepi Ülést tartottak a Szovjetunió és a Lengyel Népköztársaság barátsági és kölcsönös segélynyújtási és háború utáni együttműködési szerződésének 10. évfordulója alkalmából. Az ülést

B. B i e rn t :

a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága és a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsa hívta össze. Az ülésen szovjet kormányküldöttség N. Sz. Hruscsov elvtárs vezetésével is részt vett. •«

A lengyelek kelet felél várták a szabadság hajnalát és nem csalatkoztak

Az ülést az államtanács elnöke nyitotta meg. Ezután Bierut elvtárs mondta el beszédét. Azzal kezdte, hogy a szovjet—lengyel barátsági, kölcsönös segély- nyújtási és háború utáni együttműködési szerződés annak a győztes szocialista forradalomnak az eszméiből született, amelyet Lenin vezetett. Ez a szerződés nemcsak rendkívüli fontosságú nemzetközi okmány, hanem jelképe is a két ország egyre erősödő kapcsolatának, amely az új életet építő dolgozók közös eszményei és közös Ideológiáján épült fel. Ebben a szerződésben kifejezésre jut a nemzetközi kapcsolatok új jellege. Ezek az új nemzetközi kapcsolatok a proletártnternacionaliz- mus marxista-leninista eszméiből fakadnak,

IV. Sa. Hruaeaovt

Bierut hangoztatta, hogy Lengyelország az elmúlt tíz év alatt majdnem három millió rubei összegű kölcsönt és hitelt kapott a Szovjetuniótól áruszállítmányok és ipari berendezések formájában. Ennek az összegnek egyharmadát már kiegyenlítette Lengyelország. Az elmúlt évtized alatt Lengyelország és a Szovjetunió árucsereforgaima tízszeresére emelkedett. A Szovjetunió megosztja Lengyelországgal az atomerő békés felhasználása terén elért eredményeit.

— A lengyel—szovjet szerződés — hangoztatta Bierut — szerves és megingathatatlan része táborunk egész biztonsági rendszerének. Ezért úgy fogunk vigyázni rá, mint szemünk fényére.

Együtt haladunk a lenini úton, egy cél tele

Ezután N. Sz. Hruscsov eiv- társ, az SZKP Központi Bizottságának első titkára emelkedett szólásra. A megjelentek lelkes tapssal üdvözölték a szovjet kormányküldöttség vezetőiét, aki beszédének bevezető részében méltatta a népi Lengyelország sikereit, majd Lenin születésének 85. évfordulójával kapcsolatban részletesen foglalkozott a lenini örökséggel. Kiemelte, hogy az elmúlt évtizedek nemzetközi fejleményei pontosan igazolták a teninizmus következtetéseit. Létrejött a béke, a demokrácia és a szocializmus 900 milliós tábora. E tábor országai között új, eddig példa nélkül álló kapcsolatok alakullak ki a célok és érdekek közössége alapján, az egyenjogúság és a testvéri barátság elveinek megfelelően.

MUtatúih Kálmánt

KÖZIGAZGATÁSI TÖRTÉNETEK

EGY BEVERT FED

Egy elromlott korlátfánál temmivel sem rosszabb téma így bevert fej.

Minthogy a bevert fej a Szukái Márton uram legény fiáé, a Péteré s minthogy Szuhai Márton uram kemény ember, aki szeret törvényt járni, képzelhetni, milyen dühösen rohant « községi bíróhoz.

— Nagy violencia történt, bíró uram — lihegte, — a Sáska Pista összetűzött a fiammal és két helyen ütötte be a fejét. Két léket vágott rajta, az akasztófá- ravaló, a botjával. Tegyen nekem kegyelmed igazságot.

Bíró uram ki sem vette a fönségesen füstölő makrát az agyarából.

— Semmi közöm a kend f iának a fejéhez. Tanulja meg kend, hogy ez kriminális,* Keresse följebb az igazságot.

Szuhai uram elballagott az ötödik faluba a szolgabíróhoz.

— Panaszra jöttem tekintetes uram, a Sáska Pista beverte a fiam koponyáját.

— Az meglehet — monda a

» bunUgy.

szolgabiró, — de nem jó helyen jár, mert ez a törvénykezéshez tartozik, menjen a járásbíróhoz.

Szuhai uram fejet csóvált és elment félnap járóföldre a városi járásbíróhoz.

— Tekintetes uram, a Sáska Pista beverte a Péter fiam fejét, két léket vágván rajta.

— Az meglehet, lelkem, de nem jó helyen jár. Menjen a doktorhoz és az vegyen aztán a fiú fejéről »visi repertu- mot«.** Mert formája van ám a dolognak.

Szuhai uramnak most már mindenekelőtt haza kellett mennie a fiáért, akinek tulajdonában vagyon a bevert fej s harmadnapra fejestől elmenni Bé- lyibe, ahol a járási doktor lakik.

— No, tekintetes uram — állított be a doktorhoz, — egy kis munkát hoztam, kérem alá- san. Pereskedem a Sáska Pistával, a törvényre adom, mert erősebb volt a fiamnál s két helyen szakította be a fejét, majd megmutatom én őkelmé** látlelet.

nek, hogy a törvény még nálánál is erősebb. Tessék csak megcsinálni a mappát a bevert fejéről.

— Rossz helyen jár, barátom — felette a doktor, — én megyei orvos vagyok, de ez a törvényszékhez tartozik. A megye pedig más dolog, mint a törvényszék. A megye az uraké, a törvényszék ellenben a királyé. Menjen a törvényszékhez.

Szuhai uram ment a törvényszéket megkeresni, amelyik megint egy városban székel, az pedig egy napi járóföld innen.

Ott fűt-fát kikérdezvén, végre mégis eljutott a törvényszéki elnök elé.

— Az úr legyen az a törvényszék?

— Én — mond az elnök mosolyogva. — Mit akar?

— Bosszút. Beverték a fiam fejét két helyen. Ott künn van a gyerek, kérem alásan, az am- biluson.*** Behívjam?

— f ölösleges. Mert ha neth tudja, tanulja meg kend, hogy minden dolognak bizonyos formája van.

— Egy hete tanulom, kérem alásan.

— A bevert fejről visi reper- lumot kell fölvenni.

— Igenis, kérem alásan. Hová menjek?

*♦* tornácon.

— Menjen kend haza, mert ha kereskedni akar, ahhoz az szükséges előbb, hogy a törvényszéki orvos megnézze, s hogy a törvényszéki orvos megnézze, ahhoz meg az szükséges, hogy utasítást kapjon rá a törvényszéktől. Meg is fogja kapni. Majd intézkedem. Értette kend?

— Igenis értem, kérem alásan, hogyne érteném — monda Szuhai Márton uram és több, mint egy heti szaladgálás után hazakerül, várván, mi fog vajon történni. Szavát állja-e a törvényszék?

Nem kell hiába várnia. Két hét múlva, mire az orvosnak adott utasítás átmegy mindenféle iktató, kiadó és kézbesítő relorákon, megjelenik a doktor a helyszínen s fölveszi a Péter fejéről a látleletet — de hasztalan, mert már akkorra a gyerek feje tökéletesen begyógyult.

Ilyen különböző apparátusaink vannak nekünk. Az egyik úgy dolgozik, hogy mire a koriálfa elkészítése rendbejön, akkorra már elromlik.

A másik úgy dolgozik, hogy mire a bevert fej napirendre kerülne, akkorra már begyógyul.

És mégis azt beszélik: hogy az egyik olyan, mint a másik,

Hruscsov elvtárs ezután a szerződés nemzetközi jelentőségéről beszélt s hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió és a Lengyel Népköztársaság szövetsége óe barátsága, összes népi demokratikus országok szövetsége és barátsága hatalmas bástyát jelent a német milltartzmussai szemben. A párizsi szerződések ratifikálásával és a nyugatnémet hadsereg újjáteremtésé- vel kapcsolatban kifejtette, hogy az európai országok népeit veszély fenyegeti, tekintve, hogy ezt a hadsereget a modem fegyverek minden fajtájával, köztük a nukleáris fegyverekkel szerelik fel, cselekvésében semmiben sem korlátozzák és ezt a hadsereget hitlerista tábornokok vezetik. Nem akarjuk, hogy meglepetés érjen bennünket s ezért szüntelenül fokozzuk békeszerető táborunk erejét és hatalmát.

Szovjetunió kormánya a szocialista és a kapitalista rendszer békés egymás mellett élésének lenini elvein alapuló békeszerető külpolitikát folytat. Ha a reális tényeket és az erőviszonyokat józanul szemügyre vesszük, akkor azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a békés egymás mellett élés a fejlődés egyedüli helyes, ésszerű útja.

Hruscsov elvtárs ezután kifejtette, hogy Ázsia és Afrika népei nagymértékben hozzájárulnak az egyetemes béke biztosításához, kezükbe veszik országuk legfontosabb külpolitikai kérdéseinek megoldását és mind határozottabban szállnak síkra a háborús készülődések imperialista politikája ellen. Ebben nagy szerepet tölt be az ázsiai és afrikai országoknak Bandung ban folyó értekezlete.

Ezután kifejtette, hogy a nemzetközi erőviszonyok a háború utáni időszakban gyökeresen megváltoztak és hogy a szocializmus ós demokrácia erői hatalmasabbak az imperialista agresszorok erőinél.

Hruscsov elvtárs beszéde után hangversenyt tartottak. Április 20-án ünnepélyes keretek között koszorút helyeztek a szovjet hősök mauzóleumára.