Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. április (10. évfolyam, 77-101. szám)
1955-04-23 / 95. szám
O K O^ SZÔ VâL, ME^r/Ô^É R V| KKEL Hasznos népnevelő-értekezlet Kiskunmajsán Az időjárás okozta kisebb, nagyobb zökkenőkkel bár, de Kiskunmajsán is szépen halad a tavaszi mezögazd&sági munka. A dolgozó parasztok körében azonban nem mondható kielégítőnek a termelési biztonság, ami pedig alapja a jó munkának. A községben nem egy jel figyelmeztet arra, hogy főként az egyénileg dolgozó parasztok, mivel nem ismerik a márciusi határozatot, és a népnevelők eddig nem igen adtak Választ azokra a kérdéseikre, ami őket érdekelné, jövőjüket illetően bizonytalanok. A kulákok pedig azon mesterkednek, hogy ezt a bizonytalanságot, a község egész további fejlődésére káros bizalmatlansággá változtassák át. —• Példa erre, hogy az utóbbi hetekben igen kevés dolgozó paraszt keresi fel a tanácsházat. Emellett az a hír járja, hogy nem lesz rézgálic, hogy a dolgozó parasztoknak adott kedvezményeket visszavonják, és ehhez hasonlók. Az újonnan megválasztott községi aiapszervezet vezetősége ezért határozta el, hogy első és legfontosabb feladatának tekinti a tömegek körében végzendő népnevelő munka megjavítását. A jó népnevelő munkának azonban alapvető követelménye, íiogy az agitátorok rendszeres időközönként megvitassák a p>>- litikai felvilágosító munka so ronlévő feladatait. Hiszen egy- egy ilyen értekezlet sok érdekes helyi agitációs anyagot ad a népnevelőknek. Megtanítja őket arra, hogyan kell feldolgozni az egyes határozatokat. Választ ad a dolgozó parasztokat érdekiő számos, még megválaszolatlan kérdésre, a népnevelők tapasztalatainak kölcsönös elmondására!, és a pártszervezet vezetőinek segítségével pedig megvitatják, melyek a legjobban meggyőző érvek a népnevelő munka során. Az elmúlt napokban ezekről a kérdésekről folytatott hasznos tanácskozást a község pártszervezetének mintegy 12ü népnevelője. Nagy elvtárs, _ a községi alapszervezet párttitkára előadásában arról beszélt, hogy a népnevelő szívesen látott vendég minden gazda házánál, különösen akkor, ha olyan dolgokról beszél, ami az egyénileg dolgozó parasztokat érdekli és meggyőző választ tud adni mindazokra a kérdésekre, melyre az egyéniek választ várnak. A párttitkár ezután felsorolta sgy részét annak a gazdag agitációs anyagnak, amely Kiskunmajsán is rendelkezésükre áll a népnevelőknek. Ismertette, hogy az új szőlőtelepítés 4 évig továbbra is mentes a beadási kötelezettség alól és az 5. évben is csak felét kell teljesíteni a beadási kötelezettségnek. Elmondotta, hogy ugyanez a kedvezmény vonatkozik a szőlők felújítására is, ha az meghaladja a gazda szőlőterületének 20 százalékát. Hangsúlyozta, hogy _ a telepítés befejezését követő évvel, ideiglenesen mentes a földterület (szőlőnél 4 év, gyümölcsösnél 6 év) az általános jövedelemadó alól. Dolgozó parasztjaink továbbra is vásárolhatnak műtrágyát, vehetnek rézgálicot és rézmészport, iparunk pedig a tavalyinál is több szerszám és kisgép gyártásával segíti őket a nagyobb termés elérésében. Nagy elvtárs kiemelte, hogy a gépállomás ez évben közel 40 ezer forint értékű talaj munkát végzett az egyénieknek, s továbbra is olcsó áron segítségükre siet a jobb termés biztosítása érdekében. Szólott arról, hogy a szerződéskötés lehetőségével ezentúl is élhetnek az egyénileg dolgozó parasztok. Az ilyen földek után a beadási kedvezmény, illetve mentesség továbbra is megmarad. Kiemelte az ingyenes állatorvosi szolgálat jelentőségét és beszélt arról, milyen segítség a gazdáknak a nemesített vetőmag biztosítása az állam részéről. Széchenyiné elvtáfsnő, az első hozzászóló, miután elmondotta, hogy mennyit segített további népnevelő munkája jó végzéséhez a párttitkár elvtárs értékes beszámolója, kritikát- gyakorolt az alapszervezet vezetőiről, hogy gyakrabban kellene ilyen megbeszéléseket tartani. — A népnevelő munka további sikere attól függ — hangsúlyozta —, hogy a látogatások megismétlésekor tudnak-e újat, meggyőzőt, a dolgozó parasztok számára érdekeset mondani a népnevelők. Ezért legyen azon a pártvezetőség, hogy kéthetenként rendszeresen megtartsák a népnevelő értekezletet, nem pedig olyan tervszerűtíenül, mint eddig. Juhász D. Lajos elvtárs arról beszélt, hogy a tanács pénzügyi csoportjánál nem tesznek megkülönböztetést kisparaszt, középparaszt és kulák között. Elmondta, hogy az ő évi adója 500 forint alatt van. Minden negyedévben, így az idén is eleget tett kötelességének. Áprilisból azonban két hét sem telt el, százegynéhány forintért már mentek hozzá foglalni. Azon a véleményen volt, helyes az állam iránti kötelességek szigorú betartása, de nem úgy, hogy akik ezrekkel, sőt tízezrekkel tartoznak a nép államának, azok nevetnek a becsületes kisembereken. Több felszólaló, így Kuklisné, Balogh Lajosné elvtársnő, de mások is' szinte egyöntetűen annak a véleményüknek adtak kifejezést, hogy a népnevelők csak akkor tudnak jó munkái végezni, ha a tanács és a begyűjtési lú va tál megköveteli a kulákoktól, spekulánsoktól ós notórius nemteljesítőktől az állam iránti kötelezettségek teljesítését, ha spekulációs mesterkedésükre a törvény szigorával válaszolnak. A vitában azután sok szó eseti arról, hogyan segíthetnék a népnevelők az állampolgári fegyelem megszilárdítását, amely annál is inkább fontos, miveL megyénk utolsó helyen áll a beadásba}!. Nagy elvtárs helyesén Baleg Béni tanácstag és népnevelő példáját idézte, aki elérte, hogy szívesen látott vendég a gazdáknál. Ismeri azoknak minden búját-baját, s örömét is. — Tudja, mi érdekli őket, mire várnak választ. De látogatásai során azt is elmondja nekik, ^keltess ÍÖhh bavomfit<-mozgalom a bajai attssonyok között A Bajai MNDSZ tagjai mind több és több baromfit nevelnek. Az MNDSZ-szervezet által kezdeményezett »Keltess több baromfit«, »Kinek lesz több kacsája, libája« mozgalomba egyre több egyénileg dolgozó parasztasszony kapcsolódik. Az idén is verseny indult. A VIII. körzetből Qbádovics Jó- zsefné és Antalné párosversenyre hívták ki az V. körzetből Valcsik Jánosnét, Világos Ist- vánnét, Hegedűs Istvánnét. A versenyt az MNDSZ városi bi- áottsága értékeli majd. A X. körzet asszonyai sem maradnak ki a versenyből. Helfmann Péterné négy kotló- alj csibét nevel, Pachor Sán- dorné két kotlóaljat. Igen sokan a Bajai Keltetőállomástól vásárolnak naposcsirkét. Erős Ferencné négy kotlót már feb- ruárbap elültetett, majd újabb kettőt. A baromfi mellett egyéb jószágot is szívesen nevelnek a bajai asszonyok. Csallóközi Jó- zsefné p-Idául 3 darab sertésre kötött szerződést. Bükki József né, hogy a dolgozó paraszt is csak akkor tud adni családjának, ha nem üres a kamrája, viszont az állam is gazda, egy egész ország gazdiája, és ő sem tudja nap, injait nap előteremteni hazánk kilencmillió lakosának a kenyeret, húst, zsírt, tejet, ha nem rendelkezik a dolgozók ellátásához szükséges élelmiszerkészletekkel. Balog elvtárs így tudatosítja annak jelentőségét, menynyire fontos, hogy dolgozó parasztjaink a haza becsületes polgáraihoz híven teljesítsék állam iránti kötelezettségeiket. A pártszervezet agitátorai érdeklődéssel hallgatták és sokat tanultak Balog elvtárs tapasztalataiból, aki körzetében elérte, hogy egyetlen választója sem hátralékos. Egybevetve a tapasztalatokat, a kiskunmajsai népnevelő értekezlet jó és hasznos volt. Megfelelő alapot adott a pártszervezet agitátorainak a tömegek között végzendő népnevelő munka jobb végzéséhez. Helyes és követendő az a gyakorlat is, hogy az alapszervezet a népnevelő munkában jártas kommunistáknak pártmegbizatáskónt adta a tanácstagok felelősségteljes munkájának hatékony segítését Tanulságos volt és sokat adott az értekezlet. Most már a népnevelőkön a sor, hiszen nagyrészt az ő lelkes munkájuktól függ, hogy Kiskunmajsán -is megértsék a dolgozó parasztok: a márciusi határozat után pártunk és kormányunk részéről nem csökkent, hanem tovább nő a dolgozó parasztság támogatása, azért, hogy jó kedvvel, szorgalommal és biztonsággal a tavalyinál jobb termést érjenek el, saját hasznukra és az egész ország javára. Sándor. Akik úgy szeretnek énekelni Kultúr forradalmunk kibontakozásának kezdeti időszakában Kiskunfélegyházán nagylétszámú DISZ-vegyeskar alakult a középiskolák tanulóifjúságából. A kar vezetője és karnagya fáradságot nem kímélve, évről-évre fejlesztette a lelkes kar elméleti és gyakorlati tudását. Az »öreg« diákok helyébe, — akiket az élet az iskola padjaiból á nép közé küldött — fiatal arcok kerülnek, akiknek ajkukon mily sokszor csendült már fel új életünk dalba törő hamgja! Kapus Bélával beszélgetünk, a végtelen kedves, határozott, magabiztos karnaggyal, a kóus életéről. Milyen útat tett már meg az énekluir? Megtudjuk, hogy 1949 december 21-én a városi sztálini kultúrverseny győztese lett a kórus. 1950-ben meg nagyon gyönyörű hangversenyt rendezett a város dolgozói számára, emellett a kisebb-nagyobb évfordulók és ünnepélyek alkalmával mindig szerepelt. 1951- ben már nemcsak a város, a megye is tudomásul vette, hogy a kórusok között a félegyházi vegyeskar a legjobb: a bemutatón első díjat nyert. Azon a bemutatón vitte színpadra az énekkar a jellegzetes lájslílű »Kiskunsági verbunkost«, amelyet megyénkben szép kevesen ismertek előtte. 1953-ban már az ország is kiváncsi volt a félegyházi D1SZ- vegyeskúrusra. Abban az évben két alkalommal hallotta az ország népe az éteren keresztül a kórus rádiószereplését. Ugyanabban az évben másodszor is elnyerték a megyei verseny legjobb helyezését Kecskeméten. Tavaly áprilisban három alkalommal közvetítette a rádió a jélegyházi fiatalok hangját, de a város közönségének is rendezett februárban- múlt egy éve, egy hatalmas arányú hangversenyt. Ez év farsangján szintén gyönyörű hangversennyel ajándékozta meg a város közönségét. A kulturális seregszemle alkalmat adott arra, hogy az énekkar ez év májusában egy új rádiószereplésre készülhessen. Az új rádiószereplés nagy szorgalmat és komoly lelkesedést öntött a kar valamennyi tagjába. Kapus elvtárs felsorolja, hogy milyen számokkal készülnek erre az alkalomra: Kódály: Nagyszalontai köszöntő, Friderici: Baráti kör, G as- ioldi: Csónakos ének, Donáti: Hopp fel a táncra, Schubert. Hársfa. — Ragyogó arccal újságolja azt is, hogy helyi gyűjtésű népdalok és népdalfeldolgozások is szerepelnek a. műsoron. A kórus vezetéséről, szervezéséről érdeklődünk. — Kitií- rdk, hogy több baj van a kórus szervezésével, mint vezetésével. Ugyanis egyes középiskolák nem tartják nagyon szívügyüknek a DISZ-énekkart. Van olyan iskola, ahol a tanulókat el akarják tiltani az énekkarból. Hivatkoznak arra, hogy gyengült a tanulmányi eredmény. Pedig gondos időbeosztással jut idő bőven a. tanulásra. Itt csupán a merev elzárkózás az, ami az énekkar munkájának a rovására megyen. De Kapus tanár elvtárs még egy másik vasat is tartogat a tűzben: a rádiószereplést ugyan már lekötötték, csak még azt nem tudják, hogy a budapesti utazási költségeket honnan teremtik elő. Üdvös volna, ha a városi és járási népművelési apparátus segítené ezt a csomót megoldani. Megérdemlik az erkölcsi támogatáson kívül az anyagi támogatást is, mert nem csak a szájukkal, a szivükkel is énekelnek. ^ÖOOOOOOOOOOOOŰÖOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO-OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO A négyzetes vetés a mezőgazdász legtontosabb időszerű teladata A legtöbb munkaerőt és időt igénylő munka a növények kapálása. Ennek gépesítése tehát döntő kérdés az emberi munkaerő kímélése és a kapálás időben való elvégzése szempontjából. A gépi kapálás feltétele a lelkiismeretes pontossággal elvégzett négyzetes vetés. Most dől cl, hogy hol és mennyi területet tudunk géppel kapálni. Most, a vetésnél kell ezt a csatát megnyerni a ennek a harcnak főszereplője a termelőszövetkezet mezőgazdásza. Teljes személyi felelősséggel tartozik a vetés jó végrehajtásáért. Sok-sok ember megtakarítható ereje s verejtéke nyugszik kezében, sok-sok mázsa kukoricatermés függ munkájától, attól, hogy a négyzetes vetést hogyan szervezi, hogy a sorok valóban négyzetesek, egyenesek legyenek. A termelőszövetkezetek dolgozóinak pedig saját érdekük ennek biztosítása. Az az elnök, vagy tag, aki most ebben nem hallgat a mezőgazdász tanácsára, ellensége magának és dolgozó társainak. A kiskőrösi gépállomás mezőgazdászai ezt a felelősséget már magukévá tették'. A négyzetes vctésii táblák kijelölése megtörtént s a tsz-ek gépállomásunkkal 1200 hold vetésre kötöttek szerződést. Gépállomásunk új univerzális gépei biztosítják ennek a munkának jó végrehajtását. A vetésen múlik a kapálás sikere. De ezen a téren még nem készítettünk mindent elő. A munkaszervezetei még nem mindenütt alakították ki, — mikor történik meg akkor a tagok kioktatása? A felszerelhető Makad- Eéle kultivátorok még gyártás alatt vannak, a talajelőkészítés sincs mindenütt kész» Frissen szántott talajban pedig nehéz lesz szép munkát végezni. Gyorsabb ütemet tehát mezőgazdászok, műszakiak! Senkit ne áltasson az időjárás szélsőséges volta. Ez csak arra figyelmeztet, hogy még gyorsabb munkára lesz szükség. A négyzetes* vetéshez szükséges négyzetbevető gép még kevés áll az ország rendelkezésére. Gépállomásunk egyáltalán nem rendelkezik ilyen géppel. Hogyan oldjuk meg mégis a vetést? Géppel elvégezzük a sornyitást és sorvonalazást és a tsz- tagság .kézzel elveti. Ez egyszerű munkafolyamat, de mégis nagy körültekintést kíván. Feltétlen ügyelni kell a következőkre; * Lehetőleg ülepedett, sima felületű, simítózott, vagy boronáit talaj legyen. A barázd'ás vagy nagyon puha talaj a kultivátort, de még sokszor az erőgépet is eltéríti, a traktorkerék is összetéveszthető nyomot hagy. A sorvonalazást az a gép. az a Kultivator és az, az ember végezze, aki kapálni is fog. Ez feltétlenül szükséges — főieg az azonos kultivátor —r hogy a csatlakozó sorok megegyezzenek. A sorvonalazást úgy állítjuk be, hogy ne a keréknyom mögött húzzon, hanem ott, ahol a traktor jelenlegi helyzetében a kapáláskor is lesz. Tehát ne a sorjelző, hanem a sorköz essék a traktor közepére. Ilyenformán párosszámú sorhúzó felszerelése szükséges. Mi talajviszonyainknak megfelelően négy sor vona- lazását végezzük egyszerre és kapáláskor is négy sorközt művelünk, — a meghúzott négy sor három sorközét, valamint csatlakozó soroknál jobbról is balról is fél-fél sort. A kapák számát túlságosan megemelni nem célszerű addig, míg talajelőkészítésüpk nem teljesen tökéletes, míg traktorvezetőink nem eléggé gyakorlottak, mert ez a minőség rovására menne. Maradandó jellel rögzítjük a kiinduló pontot, megjegyezzük a csatlakozó sorok sorrendjét, hogy kapálásnál is ezt kövessük. Az első sorhúzást kitűzéssel végezzük, hogy az egyenest így biztosítsuk. Sorjelző alkalmazását a kuttivátoron, —- amely a traktor első kerekének nyomát húzza, vagy a traktor elejére szerelt sortapegatót feltétlen megköveteljük. Azon az oldalon, ahol árok, vagy más vetés van, a géptípustól függően Universal-traktornál legalább 4 méter, G—35-ösnéI 3 méter forgót kell vetetlenül hagyni, hogy ez a forgó kapáláskor « biztosítva legyen. Ez a terület az utolsó gépi kapálás után csatornádéval bevethető. Ahol a munkaerő hiánya miatt a kézi vetés nehézséget okoz, ott a sorvonalazás egyik irányában vonalzás helyett sornyitást végzünk. Ezt általában az első menet alkalmával <s kultivátorok helyére szerelt'■töltögető ekevassal, vagy erre æ célra meghajlított kultivátor- kapával végezzük. Erre kérész*» ben már csak. sorvonalzást végzünk a kultivátorkés tartóvasá- val, vagy vetőgépcsoroszlyávai. A kercsztezési pontokon a kukoricát ásó és kapa nélkül bedobja a tsz-tag a barázdába és utána lóval, vagy traktorral belogasoljuk. Ha mezőgazdászaink és termelőszövetkezeteink mindezt a gyakorlatban is figyelembe veszik s így hajtják végre a vetést, — akkor egy kis figyelem, és lelkiismeretesség nagyon sok munkát takarít meg s az aratás utáni egyik legnehezebb munkát sikerül gépesítéssel megoldani. Szegő Lajos főmezőgazdász, Kiskőrösi Gépállomás. *
