Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. április (10. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-21 / 93. szám

BACSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG AZ MPPBtfCSKISKUNMEGYEI P/fRTBJZOTrSAGAMAK LAPJA A MAI SZAMBÁN: Számoljuk fel a lazaságot a begyűjtési munkában. — Baráti kapcsolat a drágszéli termelési bizottság és a termelőszövetkezetek között. — A világirodalom nagy­jai Leninről, — Üzemeink dolgozói készülnek május 1-re. — Kulturális seregszemle Izsákon. X. ÉVFOLYAM, 93. SZÁM Ara SO fillér 1935 ÁPR. 21. CSÜTÖRTÖK Az országgyűlés szerdai ülése Az országgyűlés szerdai ülé­sét délelőtt 10 órakor nyitot­ta meg Nagyistók József, az országgyűlés alelnöke. Az or­szággyűlés szerdán folytatta a Dávid Ferenc : költségvetés vitáját. Elsőnek Dávid Ferenc, az MDP Szol­nok megyei pártbizottságának első titkára, a honvédelmi tárca költségvetéséhez szólt hozzá. A költségvetés megadja a lehetőségei, hogy hadseregünk felkészültsége még jobb legyen Bevezetőben a nemzetközi hely­zetről beszélt, majd többek között így folytatta: — Pártunk és kormányunk segíti és arra neveli nép­hadseregünk katonáit, hogy sajátítsák el mindjobban a leg­korszerűbb katonai ismerete­ket, a győzelem tudomá­nyát:, a szovjet haditudományt. A párt arra neveli katonáinkat, hogy méltók legyenek nagy példaképünkhöz, a Szovjet Hadsereghez, a szovjet katonák­hoz. A párt arra neveli nép­hadseregünk katonáit, hogy ápolják a nagy erőt adó haladó hősi hagyományainkat, Nép­hadseregünk katonái, tisztjei vallják magukat büszkén Hu­nyadi János, Zrínyi _ Miklós, a német zsarnokság ellen zászlót bontó II, Rákóczi Fe­Tunsz János: renc, Kossuth, Petőfi és Bem tábornok követőinek, jogos örököseinek. Néphadseregünk minden harcosa hálatelt szív­vel és szeretettel gondol a Landler Jenő, Stromfeld Aurél és Rákosi Mátyás vezette 1919-es Tanácsköztársaság vö­röshadseregének dicső hőstet­teivel. (Nagy taps.) A most előterjesztett költ­ségvetés pártunknak és kormá­nyunknak további gondoskodá­sát jelenti, hogy hadseregünk elegendő és megfelelő ruháza­tot, fegyvert, felszerelést kap­jon. A költségvetés megadja a lehetőséget, hogy hadseregünk felkészültsége még jobb le­gyen és szilárdan helyt tud­jon állni a békefront magyar szakaszának védelmében. A költségvetést elfogadta. Ma már 82 országgal folytatunk külkereskedelmet Tausz János, a belkereske­delmi miniszter első helyettese szólalt fel ezután. A külkeres­kedelmi tárca költségvetéséről beszélt és hangsúlyozta, hogy eredményeink elérésében dön­tő része van a Szovjetunió segítségének, amely a külke­reskedelem terén is állandóan megnyilvánul. Ugyancsak nagy- jelentőségűek külkereskedel­münk és'ezen át egész nép­gazdaságunk számára azok az előnyök, amelyeket a Kínai Népköztársasággal és a többi baráti országokkal fennálló kapcsolataink jelentenek. Az elmúlt években és a legutóbbi időkben is szélesítettük külke­reskedelmi kapcsolatainkat, kapitalista országokkal is. Ma már összesen 82 országgal foly­tatunk külkereskedelmet. A tőkés országokkal fennálló ke­reskedelmi kapcsolatok igazol­ják és megerősítik a békés együttélés lehetőségéről vallott Bozsóki Ferenc: nézeteinket. Külkereskedel­münk munkáját ezért a békéért világméretekben folyó harc szempontjából is értékelnünk kell. Minthogy a Külkereske­delmi Minisztérium költségve­tése e nagyszerű célok megvaló­sítását mozdítja elő, á Külke­reskedelmi Minisztérium költ­ségvetését a Magyar Dolgozók Pártja es a magam nevében elfogadom. (Nagy taps.) Ezután Kusnyér Zoltán szólt a Szénbányászati Minisztérium költségvetéséhez. — Az 1955. évi terv igen komoly feladato­kat ró a Szénbányászati Mi­nisztériumra, annak trösztjeire, üzemeire — kezdte beszédét. Elmondotta, hogy az idén to­vább javítják a minőséget, s a Központi Vezetőség márciusi határozata alapján különös fi­gyelmet fordítanak a szénbá­nyászat termelékenységének nö­velésére, A költségvetést elfo­gadta. Ma villamosenergia-iparunk a szükséges igényekei üzembiztosán kielégíti Ezután JJozsóki Ferenc vegy­ipari, ásványolaj ipari és rokon­szakmabeli dolgozók szakszer­vezetei szövetségének főtitkára a Vegyipari és Energiaügyi Minisztérium költségvetésével foglalkozott. Bevezetőben a vil­lamosenergiaipar fejlődéséről szólt. Az ötéves tervben új erőművek egész sora épült, r.agyteljesítményűeken kívül számos kisebb erőművet kor­szerűsítettünk. Jelentősen bő­vült a villamosenergia elosztó- hálózat is. Amíg az elmúlt rend­szer 25 éve alatt mindössze 950 község volt villamosítva, körülbelül 140.000 fogyasztóval, addig mi öt esztendő alatt 620 község villamosításán kívül 1200 mezőgazdasági egységet (állami gazdaságot, termelőszövetkeze­tet,' gépállomást) láttunk el vil­lamosenergiával, mintegy 260 ezer fogyasztót kapcsoltunk be az energiaszolgáltatásba. Ma már a villamosenergia-iparunk a lakosság igényeit és az ipar területéhez szükséges igényeket üzembiztosán kielégíti. A költ­ségvetést elfogadta. Földes László, a Rákosi Má­tyás Művek pártbizottságának első titkára, a kohó- és gép­ipari tárca költségvetéséhez szólt hozzá. Beszélt pírról, hogy céljaink megvalósítása nem kis mértékben üzemeink pártszer­vezetein múlik. A Központi Ve­zetőség márciusi határozata szin­te szárnyakat adott minden kom­munistának, minden dolgozó­nak. A kohó- éá gépipar dolgo­zói tovább is minden erővel azon lesznek, hogy a Központi Vezetőség határozatai mara- déknélkül és minél előbb való­ra váljanak. Gácsi Miklós, a Lenin Kohá­szati Müvek nagyolvasztómű gyárrészlegének vezetője is a kohó- és gépipari tárca költ­ségvetéséhez szólt hozzá. Arról beszélt, hogy a kohászaton belül is meg kell. teremteni az arányos fejlesztés lehetőségét. Hangsúlyozta, hogy a feladatok Csergő János: Fordítsunk nagyobb gondot a termelés technikai, műszaki színvonalának emelésére mégoldását nagymértékben elő­segítené, ha az eddiginél sok­kal jobban hasznosítanánk azo­kat a nagyszerű szovjet javas­latokat, tapasztalatokat, ame­lyeket az itt járt> szovjet tu­dósok, szakemberek, tanácsadók olyan bőkezűen bocsátottak rendelkezésünkre. Ezután Csergő Janos kohó- és gépipari miniszter emelkedett szólásra. — A kohó- és gépipar számá­ra az 1955. évre az előirányzott termelési és műszaki színvonal emelése teljesen reális és telje­síthető. Feladatunk ebben az évben nemcsak az, hogy növel­jük a termelés színvonalát, ha­nem elsősorban az, hogy a több- termelés a gazdaságosság leg­teljesebb érvényre juttatása mel­lett következzék be. A kohó- és gépipari tárcának 1955. évi költ­ségvetési javaslata erre az el­engedhetetlen követelményre épült fel. Egyik legfontosabb feladatunk a termelékenység megfelelő arányú emelése. — Örömmel jelenthetem, hogy március hónapban a termelé­kenység már meghaladta a múlt év legmagasabb decemberi szín­vonalát Ls. E hónapban elért jó eredmények tették lehetővé, hogy az első negyedévre elő­irányzott termelési tervünket túlteljesítettük. A másik igen fontos felada­tunk a termékek önköltségének csökkentésében van. Ma már az önköltség alakulása terén is, bár egyelőre szerény, de mind­jobban felfelé mutató eredmé­nyeink vannak. Ezután rámutatott a minisz­ter arra, hogy többször előfor­dul, hogy az anyagtakarékossá­got rosszul., szűklátókörűén ér­telmezték üzemeinkben. Az 1955. évi feladatok teljesí­tésének egyik előfeltétele, hogy bevigyük a termelés vérkerin­gésébe az üzemeinkben rendel­kezésre álló, de nem használt anyagokat. Az 1955-ös év átme­neti esztendőt képez második ötéves tervünk megindulásához. Meg kell teremtenünk a jó eíő- íeltételeket a következő öt esz­tendő tervének teljesítéséhez, illetve zavartalan megindulásá­hoz. A mi feladatunk nemcsak abban áll, hogy a termelést nö­veljük, biztosítsuk a kívánt ter­melékenységet, és a megfelelő önköltség alakulást, hanem sok­kal nagyobb gondot kell fordí­tanunk a termelés technikai, műszaki színvonalának emelésé­re, a munka jobb megszervezé­sére. A továbbiakban a miniszter arról beszélt, hogy az export növelése komoly műszaki fej­lesztést igényel, majd rátért ar­ra, hogy a múlt évben elhanya­goltuk a gyártmány-fejlesztést, az új gyártmányok konstruálá­sát. Az 1955-ben végrehajtandó feladatok meg fogják teremteni a második ötéves tervünk za­vartalan megindulásához szük­séges előfeltételeket. Erre annál is inkább szükség van, mert a második ötéves tervben újabb nagy és megtisztelő feladatok hárulnak a kohó- és gépiparra. A második ötéves tervben gyö­keres fordulatnak keli beállni a kohászatunkban, a termelés mi­nőségi, mennyiségi fejlődésében, a tervszerűség biztosításában, Nagy ütemben kell hozzálátni az egyéb alapanyag gyártásunk kibővítéséhez, mint pl. a szür­kevas öntödei kapacitás és a kovácsoló kapacitás biztosításá­hoz. Mindezek egyben hatal­mas önköltségcsökkentés! lehe­tőségeket is jelentenek. • Ebben az évben több, jobb és olcsóbb vas, acél és gép áll majd népgazdaságunk rendel kezesé re. Számos korszerű, nagyteljesít­ményű, a nagyüzemű gazdálko­dás céljaira megfelelő mezőgaz­dasági gépet adunk parasztsá­gunknak. Az eddiginél sokkal több, jobb és olcsóbb közszük­ségleti cikk, mezőgazdasági kis­gép áll majd a városi és falusi lakosság rendelkezésére, meg­felelő mennyiségű és minőségű felszerelést biztosítunk honvé­delmünk erősítésére, forrón sze­retett hazánk békéjének, füg­getlenségének védelmére. Munkánk során szem előtt tartjuk, hogy a kohó- és gép­ipartól komoly mértékben függ­nek nagy békealkotásaink, mint Kazincbarcika, Komló, Sztálin- város teljes felépítése és üzem- beállítása. Feladataink nagyok de leikesítőek. A kohó- és gép­ipar dolgozói erőiket nem kí­mélve telkesen fognak harcoln pártunk és kormányunk célki­tűzéseinek megvalósulásáért, Z'/ 1955. évi tervünk minden részle­tében történő teljesítéséért s túl­teljesítéséért. A költségvetést el­fogadom. SzúdeczKy-Hardos Elemér: Aláhúzom a szakember-képzés minőségi fejlesztésének fontosságát Csergő János nagy tapssal fo­gadott beszéde után az elnök szünetet rendelt el. A szünet után Szádeczky-Kardos Elemér Kcssuth-dijas akadémikus az ok­tatásügyi tárca költségvetéséhez szólt hozzá. Bevezetőben az ál­talános iskola kérdéseiről be­szélt és javasolta, az általános Iskolai költségvetésnek mintegy hétmillió forinttal való megeme­lését az oktatói munka színvo­nalának általános emelésére és elsősorban az említett szemlél­tető felszerelésekre. Áttérve a felsőoktatás terüle­tére, mindenekelőtt a szakem­ber-képzés mmőségi fejlesztésé­nek fontosságút és időszerűségét húzta alá. Beszélt arról, bogy az ösztön­díjak összege olyan hatalmas, amilyent a felszabadulás előtt elképzelni nem lehetett: az idei 296 milliós felsőoktatási előirány­zatból 90.5 millió jut ösztön­díjra. Ezután az egyetemi hallgatók eredményeiről beszélt. Végül az egyetemeken folyt tudományos kutatómunka jelen tőségével foglalkozott. Erdcy-GrÚE Tibor: Ifjúságunk fokozódó mértékben magáévá feszi a dialektikus materialista világnézetet Ezután Erdey-Grúz Tibor ok­tatásügyi miniszter emelkedett szólásra. Bevezetőbeül oktatás­ügyünk eredményeiről beszélt, majd többek között így folytat­ta: bár az általános iskolák munkáján még sok a bírálni és javítani való, kétségtelen, hogy az általános iskolákban ifjúsá­gunk összehasonlíthatatlanul na­gyobb műveltségre és haladóbb gondolkodásra tesz szert, mint a régi elemiben. Biztosítani fogja, hogy ifjúságunk mind fokozó­dó mértékben tegye magáévá a dialektikus materialista világné­zetet, a kommunista erkölcsöt, s ezzel szilárd támaszává vál­jék nagy pártunk politikájának. — Az általános iskolák jó munkája nagymértékben előse­gíti majd a középiskolák és az egyetemek oktatási színvonalá­nak további emelését is. Évről- évre fejlesztjük általános isko­lai oktatásunk színvonalát. • Hangsúlyozta a miniszter, hogy az ifjúság nevelését az 's- kola magában nem képes kielé­gítően elvégezni. Ehhez a szü­lők és az egész társadalom hat­hatós segítségére van szükség. Erről a helyről kérem ezért a szülőket, a tanácsokat, a szak- szervezeteket és egész népünket, hogy tevékenyen vegyen részt az ifjúság nevelésében — mon­dotta. Ezután középiskolai oktatá­sunkról szólt, amelyben ma már háromszor annyi tanuló vesz reszt, mint 1933-ban. Gimnáziu­mainkban évről-évre többen érettségiznek, s ennek folytán csak egy részük, az érettségizet­teknek mintegy negyedrésze ke­rül az egyetemekre és a főisko­lákra, többségük közvetlenül a termelőmunkában fog elhelyez­kedni. Iparunk, mezőgazdasá­gunk és kereskedelmünk fejlő­dése szempontjából ez igen ör­vendetes. A termelésnek ugyan­is ma már számos ága olyan bonyolult és kifinomult, hogy nagy műveltséget igényel a szakmunkástól ahhoz, hogy jól végezhesse munkáját. Szaikmun- kásaink, akik ezekben a szak­mákban eredményesen d olgoz- nak, nagy fáradsággal, öntevé­kenyen szerezték meg e művelt­séget. Az ipari és a mezőgazda- sági termékek minőségének ja­vítását, az önköltség csökken­tését, a technológia korszerűsí­tését, a kereskedelem kultúrál- tatobá tételét meg fogja gyorsí­tani és könnyíteni az, hogy érett­ségizettjeink nagy része a ter­melőmunkába megy. Gondosko­dunk arról, hogy az érettségizet­tek előképzettségüknek megfe­lelően rövidített tanulmányi idő alatt képezhessék ki magukat szakmunkássá. A továbbtanulás azok elől sincs elzárva, akik érettségi után a termelő mun­kában helyezkednek el. Néhány évi gyakorlat után munkájuk (Folytatás a & oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents