Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. április (10. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-19 / 91. szám

Uj üzemi konyha a Bajai Gyapjúszövetgyárban

Üzemi konyha. Ezerkilenc- száznegyvenkilenc — ezerkilenc- százötvenöt április 4.

E két szó és évszám jelentősé-, géről a Bajai Gyapjúszövetgyár dolgozói sokat tudnának beszélni. A legtöbben még emlékeznek arra, amikor 1949-ben Vörös Imréné őszhajú, de fiatal szakácsnő főzött, körülbelül 200—230 személynek. Ki ' ne emlékezne a darázsfészekre, a diós-mákos tekercsre, lángos- la, a sült- és rántott húsra, pörköltre és a többi jó falatra.

Az ezt követő időt kapcsoljuk ki emlékezetünkből, amikor az üzcmclclmezési vállalat látta el ebéddel a gyár dolgozóit. Méy csak annyit, hogy ebben az időben az étkezők létszáma 30—40 tőre csökkent. Hogy miért? Ezt tudják mind a gyár dolgozói, mind pedig azok, akik az üzemélelmezés konyhájáról étkeztek.

A dolgozók örömére és megelégedésére 1955 április 4-re.

felszabadul^sunk tizedik év fordulójára az üzem vezetősége a körülbelül négy éve húzódé problémát megoldotta. Saját erejéből április 5-től ismét üzemelteti a konyhát.

A régi konyhát megnagyobbították, külön mosogató és előkészítő helyiségeket létesítettek. A tágas, világos, tiszta konyha közepén nagy beépített tűzhely van. ötven-hatvan literes fazekakban fő az ízletes paradicsomleves, amikor a konyhába lépünk. Babity Ká- rolyné, konyhavezető büszkén mutogatja birodalmát. Az étrendet Tóth Jolán szakácsnővel állítják össze, aki a kórház konyháján dolgozott, s nagy gyakorlata van az ételek elkészítésében. Rakottkrumpli lesz a leves után ebédre. A konyha hét dolgozója már tisztítja a párolgó krumplit. Sietni kell a munkával, mert körülbelül égy óra múlva kezdődik az ebédidő.

A délutáni és éjszakai műszak dolgozói már egy órától, a délelőtti pedig két órától ebédel,

Vajon hányán étkeznek?

— Kettőszázhúszan — mondja boldogan Babityné. — Még csak két hete, hogy főzünk és máris ennyien pártoltak hozzánk.

1 — Meg is van ennek a magyarázata — szól közbe Zick Pálné, az előkészítő dolgozója, aki az egyik négyszemélyre terített asztalhoz ül. A panaszkönyvbe most már a dolgozók elismerő nyilatkozata és kívánsága kerül. Általános a »panasz«, hogy kevés az adag. Persze, volt idő, nem is olyan régen, amikor az étel csaknem érintetlenül á moslékos vödörbe került.

Az a megállapításunk, hogy a dolgozók befizetett filléreivel jól gazdálkodnak. Az üzemi konyha most már a dolgozók megelégedésére működik,

Kecskeméten, a Bethlen körúton, a volt Huszár boltos helyiségében található a Bácsme- gyei Építőipari Vállalat egyik munkásszállása. Szürkület volt, amikor betértem a kis helyiségbe. Az első, ami megragadta figyelmemet, a rend és tisztaság. Hét ágy katonás rendben bevetve, tiszta fehérneművel. Az asztal és a pad hófehér, tiszta. Az asztalt fehér viaszosvászon borította. A szoba közepetáján egy faliszekrényen látható a kis néprádió. A kályhában tűz lobog, rajta új zománcedény, mellette egy szépszál, fehérhajú, idős ember álldogál. A kályha melletti széken egy kissé masza- tos gyerek üldögél és olvas.

— Prágai bácsi vagyok — köszönt az idős ember és hellyel kínál, ő maga is leül s úgy kezdi a beszélgetést. — Két éve dolgozok itt, innen pedig nem megyek el vagy húsz évig. Igaz mostanában keveset keresek, 750 forintot, de ez érthető is. Piszmogó munkánk van most, majd lesz jobb is. Tudja úgy vagyok, hogy nem rendes ember az, aki váltogatja munkahelyét Nekem elhiheti, nem vagyok mai gyerek,

Megtörni pipáját, rágyújt, majd felkel, kinyitja a szekrényt, elővesz egy új zománcos tálat, lisztet tesz bele, beleüti

a tojást és szakszerűen keveç- geti.

— Még 1918-ban az olasz fogságban szakácskodtam. Mosl nem esik nehezemre a főzés. — Odalép a kályha mellé a tállal együtt s az edénybe szaggatja £ galuskát. — Félkiló kolbászt kaptam, most megfőzöm. A fele elég vacsorára, a másik felét délben felmelegítem s így nem kell gondolni a holnapra — szólt felém fordulva.

— Hát te aztán mit eszel? — kérdem a dudolgató ifjútól, Hauser Árpádtól.

— Szalonnát, kenyeret, lekvárt .. i

— Itt kaptad az előleget? — kérdezi Prágai bácsi.

— Háromszázat — válaszol a gyerek. — Segítenek — toldja meg szűkszavúan.

— Helyes — bólint Prágai bácsi és visszaül az ágy szélére és tovább folytatjuk a beszélgetést.

— Hányán laknak most itt?

— Hétnek van hely, most csak hárman. Én, a gyerek, meg Bezsenyi szaktárs, az éjjeliőr. Én nem igen megyek sehova esténként, rádiózgatok, jól érzem magam itt, Egyszóval nem unatkozom,

HETBOL-HETRE

Az angol mammut-vállalatok sajtója nagydobra verte Anglia csatlakozását a török—iraki

egyezményhez. Arról azonban már nem igen írtak, hogy ezzel egyidejűleg űj, külön, katonai egyezmény jött létre Anglia és Irak között. Pedig ennek sokkal nagyobb a jelentősége, hiszen az 1930. évi angol—iraki katonai egyezmény helyébe lépett. Az 1930. évi egyezmény lehetővé tette, hogy Anglia csapatokat tarthasson Irak területén, s egyszersmind ellenőrizze Irais fegyveres erőit. Ilyen körülmények között; Iraknak csak látszat-függetlensége volt.

Az új egyezmény ugyanúgy csorbítja Irak szuverenitását, mint a régi. Eden beismerte az alsóházban, hogy »az iraki hadseregben angol tanácsadók lesznek, s az angol katonai alkalmazottak is Irakban maradnak. Területenkívüliséget is fognak élvezni.-« Ez azt jelenti: az angol fegyveres erők megtartják iraki támaszpontjaikat. Az angol diplomácia az új szerződés megkötésekor megint port hintett az ország népe szemébe. Formálisan ugyan átadják a támaszpontokat Iraknak, de — a berendezés angol tulajdonban marad. Anglia ilyenformán legnagyobb részt megtartja a korábbi egyezményben megtartott privilégiumait. Az 1930. évi szerződés felcserélése az új egyezménnyel tehát nem gyengíti, ellenkezőleg fokozza Irak katonai megszállását,

Irak súlyos árat fizet azért, hogy részt vesz az Egyesült Államok és Anglia által létrehozott katonai tömbökben; az ország még nehezebb iga alá kerül, s az imperialista hatalmak háborús hídfőjévé válik.

Március végén az. amerikai haditengerészeti erők vezérkari főnöke — Carney tengernagy — titkos sajtóértekezleten kijelentette, hogy a kínai felszabadító néphadsereg április közepén állítólag »csapást mér« Macu-szi- getekre, s utána Kimoj-szige- tekre.

Miért íuj.t riadót az amerikai vezérkari főnök?

Nincs ugyanis ínyére, hogy a kuomintangisték kénytelenek voltak egész sor szigetet (Tacsen, Jujsan, Pisan, stb.) kiüríteni. Ezzel ugyanis esett Csang Kaj- sek tekintélye, s vele együtt amerikai gazdáié is. Ezért határozta el a tengernagy, hogy feléleszti a tajvani tengerszorosban a már-már hamvadozó tüzet. Olyan irányba szerette volna befolyásolni a kongresszust, hogy az a vezérkarnak újabb rendkívüli felhatalmazást adjon. A többi azután ment volna, mint a karikacsapás. A tengernagy néhány szövetségese hangoztatta, hogy alkalmazni kell az atombombákat. Másök arról fecsegtek, hogy a tajvani szorosban be keli vetni az USA egész légierejét és haditengerészetét.

A tengernagy kihívása azon— Én sem — szól közbe a gyerek. — Van itt olvasnivaló bőven, — azzal máris az asztalra helyezi a könyveket. Mark Tvain: Huckleberry Finn kalandjai. — Már olvastam. Most pedig ezeket fogom olvasni. — Gorkij: Mester, Móricz Zsig- mond: Úri muri, Nagy Lajos: A tanítvány,

— Nem rossz gyerek — kapcsolódik újból a beszélgetésbe Prágai bácsi, majd a fiúhoz fordul: — Belőled is embert nevelek, ha kőműves akarsz lenni. Tanuld meg. egy munkahelyen élni, ez a becsületes munkásember egyik jellemvonása.

A i’iaial gyerek szemeit az öregre függeszti, nem szól semmit, csak fejével int, hogy megérti Prágai bácsi szavait,

így folyik ezen a munkás- szálláson az élet. Államunk mindent megad, hogy az itt lakók úgy érezzék magukat, mint saját otthonukban. A kéthetenként váltott tiszta ágynemű, a megfelelő tisztálkodási lehetőség, a könyvek, a rádió, mind megannyi jele annak a figyelmességnek és gondoskodásnak, amelyet államunk a munkásszállásokon lakó minden dolgozónak biztosít.

V. K.

ban váratlan eredménnyel végződött. Amerikaiak ezrei estek aggodalomba attól a kilátástól, hegy haüálfoa kell menniök az otthonuktól 1000 és 1000 mérföldre elterülő szigetekért, amelyekre nekik semmi szükségük sincs. Az olvasók levelek özönével ostromolták a lapokat és egyöntetűen követelték; hagyják békén Kimoj és Macu-szige- tekcí. — Csak nem döntjük a háború örvényébe az egész emberiséget két nyomorúságos kis sziget miatt — írták az olvasók.

Ilyen hatalmas tömegmeg» mozdulásra nem számított a tengernagy, erre kénytelen volt visszavonulót fújni. Eisenhower elnök azzal fedezte a visszavonulást, hogy nyilvánosan kijelentette: Camey tengernagynak

nincs joga külpolitikai nyilatkozattételre. Ezzel az izgága tengernagy öndugájába dőlt.

v

Nemrég Párizsban a gyártulajdonosok nőkből álló csoportot szerveztek, amelynek az lenne a célja, hogy Amerikában tanulmányozza a munka termelékenységének problémáit. A szö- . vétség megalakítása után hozzáfogtak az amerikai út szervezéséhez. A csoport vezetője: az egyik francia kohászati üzem tu- lajdcnosnője, az utazás előtt újságíróknak kijelentette: A csoport utazásának az a célja, hogy az amerikaiaknak bemutassuk »Franciaország és a francia nők igazi arcát«.

Ha megnézzük, hogy kik rendezik ezt az utazást, világosÁ munkaegység értékének nörelési lehetőségei termelőszövetkezeteinkben

A szövetkezeti tagok részesedésének mérője a közös munkában az általuk teljesített munkaegység. A munkaegység igen nagy jelentőségű a termelőszövetkezet életében. A tagság egész évi munkájának, a munkában való részvételnek mutatója. Ezért termelőszövetkezeteinkben állandóan erősíteni keli a munkaegység tekintélyét és szerepét. Növelni kell az értékét is, hiszen egy-egy munkaegység értéke szabja meg a termelőszövetkezet tagjainak jövedelmiét,

A munkaegység értékét ?ó gazdálkodással, munkaszervezéssel, a korszerű földművelési és állattenyésztési módszerek alkalmazásával, stb. lehet elérni. Nézzük meg, hogy a Korszerű módszerek és ezzel kapcsolatban a gépi munka alkalmazása, ami összefügg a jobb munka- szervezéssel, hogyan növeli a tagok jövedelmét, egy-egy munkaegység értékét.

Termelőszövetkezeteinkben a kedvezőtlen időjárás ellenére a koratavasziak vetése befejeződött. Legtöbb helyen csak a burgonya és a kukorica vetése van hátra. Az idén a tavalyihoz viszonyítva, jóval több termelőszövetkezetünk veti négyzetesen a kukoricát, veszi igénybe a gépi segítséget, ami módot nyújt arra is, hogy jobban szervezzék meg a munkát. Természetes dolog, hogyha olcsóbb a termelés, nagyobb a termelékenység, több a termés, több jut osztáskor egy-egy munkaegységre is. A kecskeméti termelőszövetkezetek kukoricaterületük 95 százalékát vetik négyzetesen. Több példa bizonyítja már évek óta. hogy a négyzetes vetés milyen előnyökkel jár. A kunfehértói Vörös Hajnal Termelőszövetkezetben átlag 6 mázsával több termést hozott tavaly a négyzetesen vetett kukorica, mint a sorosan vetett. Azzal, hogy négyzetesen vetettek 80 hold tengerit, 480 mázsa kukoricával több termést takarítottak be, ami pénzben átszámítva (ha csak 200 forintnak vesszük egy mázsa kukorica szabadpiaci árát) 96.000 forint. Ha azt számítjuk, hogy a 480 mázsa kukoricán legalább 80 sertést ki tudott hizlalni a termelőszövetkezet, a jövedelem eilnél is magasabb. A tataháza

sá válik, hogy a francia gyár- tulajdonos hölgyek nem any- nyira »magukat mutogatni«, mint' inkább az amerikai Izzasztó rendszereket tanulmányozni utaznak az óceánon túlra.

•

E hét elején a közel- és közép- keleti biztonságra vonatkozó szovjet külügyminisztériumi nyilatkozat és a bandungi értekezlet áil a világérdeklődés homlokterében. Sok üdvözlőtávirat érkezett a bandungi értekezlethez. Ezekben a táviratokban üd- vözlik az ázsiai és afrikai országok értekezletét és sok sikert kívánnak a népek közötti barátság és együttműködés elmélyítésére irányító munkájához.

A közel- és középkeleti biztonságra vonatkozó szovjet külügyminiszteri nyilatkozat londoni visszhangja arról tanúskodik, hogy a brit főváros bizonyos köreit nyugtalanítja az o hatás, amelyet az említett nyilatkozat a gyarmatok népeinek függetlenségi harcára gyakorolhat. Különösen nagy elégedetlenséget keltett az a körülmény, hogy a szovjet külügyminisztérium nyilatkozata a bandungi értekezlet előestjén került nyilvánosságra. A nyugati tőkés országok lapjai mind vezető helyen foglalkoznak a szovjet külügyminisztérium nyilatkozatával. Aggódva írnak arról, hogy a szovjet kormánynyilatkozatot megvitatják majd a bandungi értekezleten, s ez érezteti majd hatását a közel-, valamint a közép-keleti küldöttségük munkáján,

Petőfi Termelőszövetkezetben átlagosan tíz mázsával többet takarítottak be a négyzetesen vetett kukoricáról holdanként. Ez annyit jelent, hogy 800 mázsával több kukorica jutott a tagoknak az osztáskor. A solti Szikra Termelőszövetkezetben tavaly nem vetették négyzetesen a kukoricát, az idén azonban — 10 hold kivételével — így vetik. Tavaly ugyanis éppen azért nem tudták elvégezni a növény- ápolást, mert nem vették igénybe a gépi segítséget, hangoztatván, hogy minek nekünk 3 gép, győzzük mi fogatokkal. A munkák összetorlódása következtében a kukorica gazban maradt, mert a tagoknak az aratásban kellett tevékenykedniök. Akkor már gondoltak a gépi segítségre, de a veszteség mintegy 7 mázsa kukorica volt holdanként, ezért jutott kevesebb tengeri egy munkaegységre. Az idén tanultak ebből és a kalászosok termesztését, jóformán teljesen gépesítették, géppel végzik a kukorica, napraforgó kapálását, sőt a napraforgó szedését is. A számítások szerint a gépesítés, valamint ezzel összefüggően a munka jobb megszervezése nyomán, mintegy 20 forinttal emelkedik egy munkaegység értéke.

A termelőszövetkezet mező- gazdasági nagyüzem és a tervek ,jó végrehajtását csak jó munka- szervezéssel lehet megoldani. Éppen ez segíti elő a gépesítést, mert sok munkaerő felszabadul, amit máshol lehet hasznosítani. A kunfehértói Vöröíji Hajnal Termelőszövetkezetben tavaly a növényápolás — éppúgy, mint máshol is — az aratással egyidőben sürgető volt Bár nem bővelkedik munkaerőben a termelőszövetkezet, de az aratást és a növényápolást is időre meg tudták oldani. A kukorica kapálását egy U—3-ma: végezte a gépállomás, amelyhez öt sorkapáló ekét kapcsoltak. Ugyanakkor a 290 hold kapásukból 180-at a gépek arattak le, a többit győzték a tagok. Ebben a termelőszövetkezetben is a gépesítés, a négyzetes vetés alkalmazása és ebből eredő magasabb termés nyomán, nemcsak e termelékenység emelkedett, s az önköltség csökkent a kalászosoknál, valamint a kapásoknál, hanem ezzel párhuzamosan, leg- Íalább 20 forinttal emelkedett egy {munkaegység pénzben számított {értéke.

j így függ össze a gépesítés, a {magasabb terméseredmények és Ja jó munkaszervezés. Mindez ♦együtt növeli a termelőszövet- ♦kezetek tagjainak jövedelmét és Jegyben a munkaegység értékét ‘is. Termelőszövetkezeteinkben állandóan erősíteni kell a munkaegység tekintélyét és szerepét. A munkaegységtől való bármilyen eltérés csakis kárt. Okozhat a szövetkezet ügyének, »lazítja a munkafegyelmet, csök- Jkenti a munkaegység értékét és {szerepét. Ha kevés valamelyik ♦termelőszövetkezetünkben a dol- Jgozó, akkor igyekezzenek jobbár {megszervezni a gépek, a fogattok és az emberek munkáját* ♦mert ez többet segít, mint bár- Jmiféie részesművelés.

♦ Termelőszövetkezeteink veze- •tői és tagjai használják ki a? Imunkaegyég értékének növelés.' Jlehetőségeit, hogy őszre, mikor ja jövedelem szétosztására kerül ♦a sor, arról számoljanak be s közgyűlésen, hogy az idén jóval több egy munkaegység értéke mint tavaly volt.

; Az ordasi gazdák kezdeményezés«

Megállapodtak az ordasi [gazdák és határozatot hoztak a [gazdagyűlésen, hogy a legelőja- ívítás céljából minden jószág- Itartó. egyéni gazda és termelú- íszö vetkezet egypár számosállat [után egy kocsi istállótrágyát köteles átadni a legeltetési társu- ílataak. Az Úttörő Termelőszövetkezet elsőnek teljesítetle ; [határozatban foglaltakat.