Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. április (10. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-19 / 91. szám

Megkezdődött az országgyűlés ülésszaka

(Folytatás az 1. oldalról.)

és betakarításnál — a mezőgazdasági munkák gépesítése sem, holott a mezőgazdaságban leginkább ezzel lehet fokozni a munka termelékenységét és a termésátlagokat.

Termelőszövetkezeteinkben és állami gazdaságainkban egy-két éven belül meg kell oldanunk .— és meg is oldjuk — a kukorica és burgonya négyzetes, _ illetve négyzetes fészkes vetését és ezzel együtt a gépi növény- ápolást. Növényápolási munkáink gépi művelése lehetőséget ad e fontos kultúráink vetésterületének kibővítésére, a mezőgazdaság szocialista szektorában termésátlagaink emelésére és ezzel növeli a termelőszövetkezeti tagok jövedelmét, illetve segíti megszüntetni az állami gazdaságok veszteségét.

Hegedűs elvtárs ezután részletesen foglalkozott a rendelkezésre álló mezőgazdasági gépek kihasználásának fontosságáról, majd a begyűjtés feladatairól szólva hangsúlyozta:

— Népünk élelmiszerrel való jobb ellátása érdekében tovább kell erősítenünk a begyűjtési fegyelmet, amely az elmúlt évben meglazult. Kormányunk nem tűri el, hogy kulákok és egyéb spekulánsok begyűjtési törvényeinket kijátszva népünk rovására gazdagodjanak. A begyűjtési törvény kötelező mindenki számára, és maradéktalan teljesítését feltétlenül meg kell követelnünk.

— A mezőgazdasági termelés fellendítésének, begyűjtési terveink maradéktalan teljesítésének megvan minden lehetősége. Egyre biztosabban támaszkodhatunk a mezőgazdaság szocialista szektorára, fejlett iparunk egyre több géppel, műtrágyával, vegyi anyaggal tudja ellátni szorgalmas, tehetséges parasztságunkat. Dolgozó parasztságunk — szövetkezetiek és egyéniek egyaránt — értik és szeretik hivatásukat, és tudják, hogy egész begyűjtési, adózási rendszerünk és a szabadpiaci értékesítés Je- netőségei érdekeltté teszik őket abban, hogy jobb munkával^ fokozzák termelésüket a növény- termelés és az állattenyésztés minden ágában.

— Tisztelt országgyűlés! A Magyar Népköztársaság kormányának rendikívüli jelentőségének megfelelően többet kell foglalkoznia az oktatásügy, a kultúra, a tudomány fejlesztésével. Tovább kell fejlesztenünk országunkban a már erőteljesen kibontakozó kuiitúiforradalom vívmányait. Büszkék vagyunk arra, hogy egyetemeinken és főiskoláinkon négyszer többen tanulnak, középiskoláinkon pedig több, mint háromszor annyian, mint 1938-ban. A jövőre vonatkozóan feladatunk, hogy a hallgatók lét- ízámát lassabban növelve, emeljük az egyetemeken és a főiskolákon, valamint a középiskolákban és az általános iskolákban a tanítás színvonalát és gyökeresen megjavítsuk a nevelés munkáját. Jelentőségüknek megfelelően többet kell törődnünk az egyetemi és a főiskolai oktatással, mert az az utolsó másfél évben némileg háttérbe szorult. A gimnáziumokban az általános műveltségi tárgyak oktatása mellett meg kell kezdeni a poUtechnikai oktatás elemeinek bevezetését is. Technikumainkban, ahol a termelés fontos középkádereit neveljük, nagyobb gondot kell fordítanunk a gyakorlati oktatásra, hogy a technikumot végzett ifjak jobban megállják helyüket az életben. Az általános iskolai oktatás megjavítása érdekében kormányunk ebben az évben elkészíti az új tantervet, amely a folyamatban lévő kísérleti tanítás tapasztalatainak figyelembevételével alkalmas lesz arra, hogy segítségével felemeljük általános iskolai oktatásunk színvonalát.

Hegedűs fcivtárs ezután áttért az

irodalmi és művészeti kérdésekre. Majd a tudomány és kultúra területén ránkháruló feladatokból beszélt. így folytatta:

Tisztelt képviselő elvtársak ! Ahhoz, hogy pártunk és kormányunk végre tudja hajtani eddigiekben felvázolt politikáját, békére van szükség. A Magyar Népköztársaság kormányának külpolitikáját a béke megőrzése, békés építőmunkánk biztonságának növelése vezérli.

E cél érdekében a Magyar Nép- köztársaság kormánya teljes mértékben helyeselte és magáévá tette azokat a javaslatokat, amelyeket a Szovjetunió kormánya tett az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtésére. E javaslatok megvalósítása lehetőséget adna az európai béke fenntartására és biztosítaná békés alkotómunkánk feltételeit. Az európai kollektív biztonsági rendszer megvalósulása jelentős méretekben előmozdítaná az egységes, békeszerető, demokratikus Németország megteremtését. A magyar nép minden erejével támogatja a Német Demokratikus Köztársaságnak, a német egység következetes harcosának és az egész német népnek hazája egyesítéséért folytatott küzdelmét.

A legnagyobb mértékben sajnáljuk azonban, hogy a Szovjetunió kormányának békeszerető javaslatait a nyugat-európai országok kormányai elutasították — szöges ellentétben népeik érdekével — és ratifikálták a párizsi egyezmény éket. A magyar nép mélységesen elítéli a párizsi szerződéseket, amelyek lehetővé teszik az agresszív nyugat-német hadsereg felállítását, a német militarizmus feltámasztását. A párizsi egyezmények ratifikálása nyomán bekövetkezett új helyzetben teljes mértékben jogosak és feltétlenül szükségesek azok a határozott intézkedések, amelyeket a moszkvai értekezleten részvevő országok — köztük a Magyar Népköztársaság — kidolgoztak és elfogadtak. Népünk békés építőmunká- jánate biztosítása és az európai béke fenntartása érdekében szükség van a békeszerető népek még szorosabb együttműködésére. Ezért a Magyar Népköztársaság kormánya örömmel kész aláírni a barátsági, együttműködési és kölcsönös segély- nyújtási szerződést a moszkvai értekezleten résztvett országos között (nagy taps) és örömmel kész aLáirni a közös katonai parancsnokság felállítására vonatkozó megállapodást is! (Nagy taps.) A magyar nép szíwel- lélekkcl rcsztvesz a határozatok végrehajtásában. A Magyar Népköztársaság kormánya azon lesz, hogy a hivatalos megegyezéseiken túlmenően is a lehető legsokoldalúbb gazdasági, politikai és kulturális együttműködést valósítson meg, elsősorban Magyarország és a Szovjetunió, országunk és a Kínai Népköztársaság, valamint a többi baráti népi demokratikus ország között.

Hazánk megerősítését elősegíti és biztonságát fokozza, hogy szomszédai vagyunk a nagy Szovjetuniónak, amely népünk felemelkedéséit a felszabadulás első pillanatától kezdve szüntelenül támogatja, valamint Csehszlovákiának és Romániának, amelynek népeivel a magyar népet szoros baráti és testvéri viszony fűzi össze. (Nagy taps.) Tudjuk, hogy a szocializmus! építő 900 milliós demokratikus és szocialista tábor országait összekötő megbonthatatlan barátság a legfőbb erő ma, amelyik gátat szab az Amerikai Egyesült Államok imperialista körei és nyugat-európai imperialista csatlósaik azon törekvéseinek, amelyekkel egy újabb világháborút akarnak kirobbantani. A széttéphetetlen barátságnak volt egyik megnyilvánulása felszabadulásunk tízéves évfordulója is, amelyen résztvett a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság, a Lengyel Népköztársaság. a Csehszlovák Köztársaság, a Román Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Bolgár Népköztársaság, az Albán Népköztársaság, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és a Mongol Népköztársaság

kormányainak küldöttsége. Nemzeti felszabadulásunk évfordulóján velünk együtt ünnepelt az egész kilencszáz milliós demokratikus és szocialista tábor. (Taps.) A Magyar Népköztársaságnak a többi országokhoz való viszonyát is a béke fenntartásának, a békés építőmunkánk biztosításának célja határozza meg. Ennek megfelelően arra törekszünk, hogy a Szovjetunió, Csehszlovákia és Románia mellett — amely országokhoz Magyarországot megbonthatatlan baráti és testvéri viszony fűzi — jó szomszédi viszonyt fejlesszünk ki a másik két szomszédi országgal, Jugoszláviával és Ausztriával is. Erre annál is inkább megvan a lehetőségünk, mert Magyarországnak egyetlen szomszéd országgal szemben sincs olyan igénye, vagy követelése, amely akadályozhatná a népeink közti jóviszony kialakulását. A Magyar Népköztársaság kormánya tovább kívánja fejleszteni országunk kapcsolatait Jugoszláviával mind politikai, mind gazdasági, mind kulturális téren. Az a meggyőződésünk, hogy ezeknek a kapcsolatoknak további kölcsönös fejlesztése és erősítése egyaránt érdeke mind a Magyar Népköztársaság, mind a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság népeinek és kormányainak. — Ausztriával fennálló viszonyunkat erősen zavarta az a körülmény, hogy a nyugat-német imperializmus felélesztése megnövelte Ausztria bekebelezésének, az új Anschlussnak veszélyét. A Magyar Népköztársaság kormánya örömmel üdvözli azt a megállapodást, amely a Szovjetunió és Ausztria kormánya között a napokban lezajlott moszkvai tárgyalások során létrejött. Ennek a megállapodásnak a megvalósulása nagymértékben előmozdítaná a Magyarország és Ausztria közötti jószomszédi viszony további elmélyítését, amely mindkét népnek — mind a magyarnak, mind az osztráknak — egyaránt érdeke. (Taps.)

A Magyar Népköztársaság kormánya szélesíteni igyekszik politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatait minden más országgal. Külön jelentőséget tulajdonítunk az olyan országokkal való kapcsolataink kiépítésének és fejlesztésének, amelyek nem vesznek részt támadójebe- gú csoportosulásokban és amelyeknek politikája nean ellenséges a béketábor .országaival, köztük hazánkkal szemben. A magyar nép, mely rokotnszenvvel figyeli a gyarmati és függő országok népeinek erőfeszítéseit, szabadságukért, függetlenségükért, boldogabb jövőjükért, ezért tulajdonít nagy jeleli tőséget az ázsiai és afrikai országok jelenleg Bandungban ülésező értekezletének és üdvözli az értekezletet. (Nagy taps.)

A Magyar Népköztársaság kormánya nagy súlyt helyez nemzetközi, gazdasági kapcsolatainak kiszélesítésére és ma már a világnak alig van olyan országa, amellyel ne tenne árucsereforgalmunk. Az a szándékunk, hogy a kölcsönösség alapján ezeket a kapcsolatokat még tovább mélyítsük és erősítsük. Kulturális- és sportkapcsoiataink egyre szélesebbek és eredményesebbek. Ezt többek között állami népi együttesünk sikerei mutatták Franciaországban, Belgiumban és Hollandiában.

A Magyar Népköztársaságnak

a kapitalista országokkal való gazdasági, kulturális és politikai kapcsolatai fejlesztésére irányuló erőfeszítéseit zavarják és akadályozzák a német militariz- mus feltámasztására törekvő körök, elsősorban az Amerikai Egyesült Államok és Anglia imperialista körei. Meghiúsítják felvételünket az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. Többszöri tiltakozásunk ellenére megpróbálnak beavatkozni belügyetnk- be és rágalomhadjáratot vezetnek a magyar népi demokrácia ellen. A Magyar Népköztársaság külpolitikája a különböző társadalmi rendszerek egymás mellett élésének alapelvére épül, de a leghatározottabban elutasítja az Egyesült Államok és más kapitalista országok agresszív köreinek különböző beavatkozását népi demokráciánk belügyeibe, és a legmélyebben elítéli az imperialista körök háborús politikáját.

Tisztelt országgyűlés! Hazánk tíz esztendővel ezelőtt a Szovjetunió segítségével nyerte el szabadságát és függetlenségét. A szovjet hadsereg teremtette meg a lehetőséget a tőkés és földbirtokos iga lerázására, a népi demokratikus rendszer, a népi Magyarország létrehozására.

A magyar nép a párt és a munkásosztály vezetésével élt ezzel a lehetőséggel és élvezve a Szovjetunió és a népi demokráciák állandó támogatását, hazánkban erős népi hatalmat hozott létre. A Magyar Dolgozok Pártja III. kongresszusa és Központi Vezetőségének határozatai világos utat mutatnak népi demokratikus rendszerünk további erősítésére. A Magyar Népköz- társaság kormányának egész tevékenysége arra fog irányulni, hogy a munkásosztály hatalmát, népi hatalmunkat továbbfejlessze. E cél érdekében erősítjük a párt és a munkásosztály vezető szerepét, tovább szilárdítjuk a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségét, fejlesztve a nehézipart, tovább folytatjuk a szocialista iparosítás politikáját, növeljük erőfeszítéseinket a mezőgazdasági termelés fellendítésére és — nem hanyagolva el az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztságot — erőteljesen támogatjuk a dolgozó parasztság felemelkedésének egyedül járható útját jelentő

szövetkezeti mozgalmat. Népgazdaságunk fejlesztésével szilárd gazdasági alapot teremtünk a népjólét emelésére és a honvédelmünk további erősítésére. Biztos vagyok abban, hogy kormányunknak ezeket a célkitűzéseit, — amelyeknek pártunk politikája az alapja — egységesen magáévá teszi az országgyűlés. (Taps.)

Szilárd meggyőződésem, hogy ezeknek a feladatoknak végrehajtásét támogatja a Hazafias Népfront, a szakszervezetek, a DoLgozó Ifjúság Szövetsége és az összes többi tömegszervezet. Az egész magyar dolgozó nép lelkesedéssel vesz részt ezeknek a feladatoknak a végrehajtásában, mert ezek országunk felemelkedését, hazánk felvirágoztatását

célozzák. A magyar nép bizakodással lép felszabadulásunk második évtizedébe. Tudja, hogy nőnek a béke és haladás erői, amelyeknek felszabadulásunkat és szabad étetünk első tíz évének minden eredményét köszönhetjük. Ma már ezek az erők összehasonlíthatatlanul nagyobbak, mint a haladáselienes, reakciós erők. Ügy gondolom, hogy az egész országgyűlés és az egész dolgozó nép nevében jelenthetem ki: mindent elkövetünk azért, hogy erőnkhöz és tehetőségeinkhez képest tovább erősítsük a béke és a haladás táborát. (Taps.) Ezeknek a nagy feladatoknak a végrehajtásában, a hazánk további felemelkedéséért folyó lelkesítő munkában az egész nép, a párt és a kormány töretlen, egysége az az erő, mely országunkban biztos záloga sikereinknek és ügyünk győzelmének,-HW' «

Hegedűs András nagy tapssal fogadott beszéde után Rónai Sándor bejelentette, hogy Mekis József elvtárstól levél érkezett, amelyben a Minisztertanács elnökének helyettesévé történt megválasztása következtében az országgyűlés alelnöki tisztségéről lemond. Az országgyűlés a bejelentést tudomásul vette és az országgyűlés alelnöki tisztségére egyhangúlag Vass Istvánná képviselőt választotta meg.

Rónai Sándor javaslatára végül betöltötték a megüresedett bizottsági helyékeit. A jogügyi bizottságba Kovács Béla, a külügyi bizottságba Gáspár Sándor képviselőt választották meg.

Rónai Sándor javaslatára az országgyűlés legközelebbi ülését április 19-én, kedden délelőtt 10 órakor tartják és annak napirendjére az 1955. évi költségvetés tárgyalását tűzték ki. A költségvetés általános és tárcánként! vitáját az országgyűlés együttesen folytatja és vele együtt tárgyalja a költségvetési törvényt, valamint az 1954. évi költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést. (MTI)

Május 1-i munkaverseny sikeréért

Vállalásból valóság less

A KECSKEMÉTI CIPŐGYÁR dolgozói az elmúlt héten megtartott termelési értekezleten úgy határoztak, hogy május 1 tiszteletére elérik az élüzemi címet. Már több példa utal arra, hogy a vállalásból valóság lesz. Az első tíz nap 100 százalékos tervteljesítése után 15-én a napi terv teljesítése mellett a cipők minősége 94.2 százalékban elsőosztályű volt. Ezt követő napon a tervet ugyancsak teljesítették és kéttizeddel növelték az elsőosztályú cipők számát.

Az egyes üzemrészek között is verseny folyik. A tűződében például Kovács Ferencné bélelő 130 százalékot, Sallai Gáborné tűzőnő pedig 141 százalékot ért el az első tíz napban.

Az aljaüzemrész dolgozói közül Csaba István kiváló dolgozót említik elsőnek. Ha nekirugaszkodik, egymaga teljesíti két ember munkáját. Legutóbb 185 százalékot teljesített. Csányi Miklós sarkaló, a szakma kiváló dolgozója, kétszeres normát teljesít. Versenytársa Szkendero- vics Károly 190 százalékot ért el az első tíz napban,

Cselekedetek emberei

A KISKUNHALASI MÉSZHOMOKTÉGLA- GYÄR dolgozói április első napjaiban megígérték, hogy naponta 3000 téglával adnak többet népgazdaságunknak. Az ígéret óta eltelt termelési eredmények azt igazolják, hogy a gyár dolgozói nemcsak ígérnek. Április 1-től 10-ig 40 ezerrel több téglát adtak, mint amennyit a terv előírt.

Az azt követő napokban sem csökkent a verseny lendülete. Amikor összegezik a napi munkát, a termelési naplóba a következőket írják: Tarven felül naponta 3500 téglát készítettünk.

A legjobbak között találjuk Karbin Lajost és brigádját, akik 132 százalékot értek el április hó 16-án. Bábity László mészmalmos ezen a napon 88 mázsa rneszet őrölt meg az őrlőgépen. A préseseknél Pastrovics István és társai 122 százalékot teljesítettek.

E kiváló eredmény annak Is köszönhető, hogy a karbantartók Kiss B. Antal irányításával ügy végzik a karbantartás munkáját hogy az kizár minden üzemzavart, állásidőt.