Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. április (10. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-19 / 91. szám

BÁCSKISKUNMEGYEI

NÉPÚJSÁG

AZ MPPBATCSKISKUNMeGYÉl PARTBIZOTTSK&XNAK LAPJA

x, évfolyam, 91. szAm

_______Ára 50 fillér____________1955 Április 19. kedd

M

egkezdődött az országgyűlés ülésszaka

A MAI SZAMBÁN:

Lenin és az öreg paraszt. — Segítjük termelőszövetkezetünk pártszervezetét. — A termelékenység emelésének módszerei a Kinizsi Konzervgyárban. — A munkaegység értékének növelési lehetőségei termelőszövetkezeteinkben. 1— Héfcröl-hétre. — A jobboldali párt ellenes politika felszámolásához.

A Magyar Dolgosók Pártja Központi Vesetőségének ütése

Az országgyűlés, amelyet a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 12-ik paragrafusának második bekezdése alapján rendes ülésszakra összehívott, hétfőn délelőtt 11 órakor megkezdte tanácskozásait.

Resztvettek az ülésen a párt és a kormány vezetői; Apró Antal, Ács Lajos, Dobi István, Gerő Ernő, Hegedűs András, Hidas István, Kovács István, Mekis József, Rákosi Mátyás, Szalai Béla, Bata István, Piros László,

Ezután Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke emelkedett szólásra;

— Tisztelt országgyűlés! A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének javaslatára a kővetkező határozati javaslatot terjeszti az országgyűlés elé elfogadás végett:

Az országgyűlés Nagy Imre elvtársat, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökét megbízatása alól felmenti, mivel nem látta cl megfelelően a Minisztertanács elnökének tisztét.

Az országgyűlés a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének Hegedűs András elvtársat válassza meg.

Az országgyűlés M e k i s József elvtársat, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének helyettesévé válassza meg.

Kérem a tisztelt országgyűlést, hogy az előterjesztett határozati javaslatot fogadja cL (Nagy taps.)

Az országgyűlés ezután egyhangúlag elfogadta a Népköztársaság Elnöki Tanácsa javaslatát Nagy Imrének a Minisztertanács elnöki tisztje alól való felmentéséről, majd egyhangúlag Hegedűs András elvtársat választotta a Minisztertanács elnökévé, Mekis József elvtársat ugyancsak egyhangúlag megválasztotta a Minisztertanács elnökének helyettesévé.

Ezután Darabos Iván, az Elnöki Tanács titkára kért szót. Ismertette a Népköztársaság Elnöki Tanácsának munikáját az országgyűlés két ülésszaka közötti időben. A többi kö2ött elmondotta, hogy az Elnöki Tanács 17 ülést tartott, 18 tör■— Tisztelt országgyűlés! Képviselő elvtársak ! Engedjék meg, hogy mindenekelőtt köszönetét mondjak azért a megtisztelő bizaloméit, amelyet irántam a Minisztertanács elnökévé való megváíar.z tás omm a 1 ta n ú s í t ottak Teljes erőmmel arra törekszem, hogy népünk javára eredményes munkát végezzek abban a nehéz és felelősségteljes munkakörben, amelyre a tisztelt országgyűlés bizalma állított. (Taps.)

A Magyar Népköztársaság kormánya egész tevékenységének alapja pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja politikája, amelynek célja a szocializmus alapjainak lerakása, majd felépítése hazánkban, a népgazdaság fejlesztése, a népjólét emelése, a tudomány és kultúra felvirágoztatása s honvédelmünk megerősítése, Olyan célok ezek. amelyek

Matolcsi János, Vég Béla, s a

Minisztertanács tagjai.

A diplomáciai páholyokban helyet foglaltak a Budapesten akkreditált követségek képviselői.

Az ülést Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. A többi között bejelentette, hogy a Somogy megyei választókerületben Miszneir Gyula lemondásával megüresedett képviselői helyre Birkás Imre soronkövet- kező pótképviselőt hívta be a Népköztársaság Elnöki Tanácsa.

vényerejű rendeletét alkotott és több fontos határozatot hozott. Különösen jelentős az 1955. évi kilences számú törvényerejű rendelet, amely a Magyarország és Németország közötti hadiállapotot megszünteti.

Az országgyűlés a jelentésben foglaltakat tudomásul vette, majd Olt Károly pénzügyminiszter kért szót:

Tisztelt országgyűlés! Beterjesztem az 1955. évi állami költségvetést, valamint a költségvetésről szóló törvényjavaslatot és az 1954. évi költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést. Kérem az országgyűlés tagjai közötti szétosztásának elrendelését, előzetes tárgyalás és jelentéstétel céljából az országgyűlés gaz-, dasági és pénzügyi bizottsága elé utalását.

A beterjesztett költségvetést és költségvetési törvényjavaslatot, valamint az 1954. évi költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést az országgyűlés előzetes tárgyalás s jelentéstétel végett kiadta a gazdasági és pénzügyi bizottságnak.

Ezután Molnár Erik igazságügyminiszter benyújtotta a Magyar Népköztársaság Alkotmánya 24-ik szakasza új szövegének megállapításáról szóló törvényjavaslatot.

A beterjesztett törvényjavaslatot az országgyűlés 'kinyomat- ja és tagjai között szétosztatja. Előzetes tárgyalás és jelentéstétel céljából kiadta a jogi bizottságnak.

Az elnök ezután szünetet rendelt el.

Szünet után az elnök bejelentette, hogy Hegedűs András, a

Minisztertanács elnöke kíván szólni. i

lelkesedéssel töltenek el minden becsületes magyar hazafit, munkást, dolgozó parasztot, néphez hű értelmiségit. Résztvenni ezeknek a feladatoknak végrehajtásában annyit jelent, mint szolgálni népünk felemelkedésének, a szocialista Magyarország megteremtésének, a béke védelmének nagy nemzeti ügyét.

A Magyar Dolgozók Pártja politikájának végrehajtása érdekében kormányunk figyelmét az előttünk álló időszakban a gazdasági kérdések megoldására kell összpontosítania, mert mindenekelőtt tovább kell szilárdítanunk és fejlesztenünk a népgazdaságot, a népjólét felemelésére, a kultúra és tudomány fejlesztésére és nem utolsósorban honvédelmünk megerősítésére.

Népgazdaságunk meg tud felelni a vele szemben támasztott

követelményeknek, mert fejlett szocialista iparral és ezen belül komoly nehéziparral rendelkezünk, olyan iparral, amelynek termelése többszöröse a felszabadulás előttinek és mert mezőgazdaságunkban mindinkább gyökeret ver a termelés szocialista rendje és ez lehetőséget ad a termelőerők gyors fejlesztésére.

Pártunk célkitűzéseinek megvalósítását azonban megnehezítik azok a jobboldali opportunista hibák, amelyekre a Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége márciusi határozata hívta fel a figyelmet, s amelyek a népgazdaság szinte minden területén jelentkeztek. Az iparban az utóbbi időben a nehézipar fejlesztésének elhanyagola- sa, a munkafegyelem meglazu- lása, a termelés nem kielégítő megszervezése és egyéb okok következtében nem nőtt megfelelően a termelés, megtorpant a munka termelékenységének növekedése és sok iparágban növekedett az önköltség. E hibák kiküszöbölése kormányunk legfontosabb, halaszthatatlan feladata.

További gyors ' felemelkedésünk, egész fejlődésünk erdőkében a kormánynak mindenekelőtt a -nehézipar fejlesztésére kell határozott intézkedéseket tennie. Ez az alapja mind a könnyű és élelmiszeripari termelés növelésének, mind a mezőgazdasági termelés fellendítésének. Szocialista iparosítás, állandóan fejlődő nehézipar nélkül nem emelkedhet a népjólét, nem épülhet a szocializmus.

A nehézipar fejlesztésének kulcskérdése az alapanyagipar termelésének fokozása. Van szenünk, olajunk, bauxitunk, minden lehetőségünk megvan az építőanyagipar fejlesztésére is. Hazánk e tekintetben igen nagy lehetőségekkel rendelkezik, melyeket jelenleg még nem használunk ki megfelelően. Nagyobb gondot kell fordítanunk a minőségi szenek termelésére, szeneink gazdaságosabb felhasználására, elsősorban feldolgozására. E cél érdekében építjük a sziá- 1 invárosi kokszolót, amelynek első művét már a jövő évben üzembe helyezzük.

Ezután Hegedűs elvtárs taglalta a nehéziparunk továbbfejlesztésének lehetőségeit. Majd méltatta annak a jelentőségét, hogy egész iparunk fejlesztésében milyen fontos a termelékenység emelése, az önköltség csökkentése és a minőség szakadatlan javítása. Majd így folytatta;

— Munkásosztályunk a párt irányításával egyre nagyobb és sikeresebb erőfeszítéseket tesz az 1955. évi terv maradéktalan, minden vonatkozásban való teljesítéséért. Ezt bizonyítják a felszabadulásunk tízéves’ évfordulója tiszteletére indított mun- ka verseny-mozgalomban elért eredmények is. Munkásosztályunk és gazdasági műszaki értelmiségünk hősies munkájának köszönhető, hogy első negyedéves termelési tervünket egész iparunk 104.6 százalékra teljesítette. (Taps.) Javult a termelékenység és csökkent az önköltség is. A Központi Statisztikai Hivatal első negyedéves jelentése iparunkban a javulás jeleit mutatja. E kezdeti eredméAyeA Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége 1955 április 14-én ülést tartott. A Központi Vezetőség egyhangúlag a következő határozatot hozta:

A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége megállapítja, hogy Nagy Imre elvtárs, úgy Is, mint a Politikai Bizottság tagja, úgy is, mint a Minisztertanács elnöke, olyan politikai nézeteket képviselt, amelyek éles ellentétben állanak pártunk össz- politikájavai, a munkásosztály, a dolgozó parasztság, a népi demokrácia érdekeivel. Nagy elvtárs arra törekedett, hogy fékezze a szocialista építés motorját, a szocialista iparosítást, benne különösen a nehézipar fejlesztését, a falun pedig a termelőszövetkezeti mozgalmat, a falu szocialista átépítésének e döntő módját. Igyekezett háttérbe szorítam, elhomályosítani a párt vezetöszercpét, s megkísérelte szembeállítani az állami szerveket, és részben a Hazafias Népfrontot is a párttal. Nagy Imre elvtárs mindezzel akadályozta a népjólét emelésének szilárd megalapozását.

Nagy Imre elvtárs ezen anti- marxista, antilcninista, pártclle- nes nézetei összefüggő rendszert

két kemény munkával, szívóssággal tovább kell fejlesztenünk, hogy az év végére minden vonatkozásban túlteljesítve az 1955. évi tervet, tényleges fordulatot érjünk el. Nem kétséges, hogy a gazdasági irányítás megjavításával pártunk vezetése alatt nagyszerű rrjunkásosztályunk becsülettel végrehajtja a kitűzött feladatokat, és ezzel hozzájárul ahhoz, hogy szilárd gazdasági alapot teremtsünk pártunk politikai célkitűzéseinek végrehajtásához.

Tisztelt országgyűlés!

Népgazdaságunk egészséges fejlődéséhez, az előttünk álló feladatok megoldásához az ipar fejlesztése mellett feltétlenül szükség van a mezőgazdasági termelés fellendítésére is. Az az aránytalanság, amely a. gyorsan fejlődő szocialista ipar és a szinte egyhelyben topogó mezőgazdasági termelés között még mindig fennáll, hátráltatja egész szocialista építésünket. Ez a helyzet megnehezíti az ország lakossága növekvő igényeinek kielégítését élelmiszerekkel, hátráltatja a könnyű- és élelmiszeripar fejlődését. Kormányunk a mezőgazdasági termelés fellendítése, a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségének további erősítése érdekében továbbra is változatlanul segíti a szántóterületünk mintegy kétharmadán gazdálkodó egyénileg dolgozó parasztokat, gazdaságaik, növénytermelésük és állattenyésztésük fejlesztésében, abban a szellemben, ahogy azt pártunk Központi Vezetőségének 1953 júniusi határozata, a III. pártkongresszus és a Központi Vezetőség márciusi határozata megszabta.

— Kormányunk megad az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztság számára minden lehetőséget — kisgépeket, tenyészállatokat, nemesített vetőmagot, műtrágyát, növényvédőszert ;— ahhoz, hogy szorgalmas munkával kihasználják az egyéni gazdaságban, rejlő tartalékokat.

képeznek, és kiterjednek a politikai, a gazdasági, a kulturális élet legkülönbözőbb területeire. Nagy elvtárs működése súlyos kárt okozott pártunknak, népi demokráciánknak, egész szocialista építésünknek.

Nagy elvtárs jobboldali, opportunista politikájának megvalósítása érdekében pártszerúi- len, pártcllencs, sőt frakciós módszerekhez folyamodott, amelyek összeegyeztethetetlenek a marxista-leninista párt fegyelmével és egységével.

A Központi Vezetőség mindezért Nagy Imre elvtársat kizárja a Politikai Bizottságból, a Központi Vezetőségből, és visszahívja minden funkcióból, amilyet a párt bizalmából viselt.

Tekintettel arra, hogy Nagy elvtárs helytelen nézeteit Farkas Mihály elvtárs hosszú ideig támogatta, a Központi Vezetőség őt a Politikai Bizottságból és a Közjjontl Vezetőség titkárságából visszahívja és más partimul- kával bízza meg.

A Központi Vezetőség Kovát- István és Mekis József elv társakat -a Politikai Bizottság tagjává, Piros Iziszló elvtársat a Po litikai Bizottság póttagjává egyhangúlag megválasztotta.

De látjuk az egyéni gazdaság korlátáit is, azt, hagy a fejlett gépi technika és á mezőgazdasági tudomány eredményeinek széleskörű, hatékony felhasználása csak a szocialista nagyüzemekben, a termelőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban lehetséges. A dolgozó parasztság számára a jövő útja a szövetkezet. Ezért kormányunknak és állami szerveinknek az egész, dolgozó parasztság érdekében egyik legfontosabb feladata a mezőgazdaság szocialista szektorának támogatása.

Ezután az előadó arról beszéitj hogyan kell kialakítanunk termelőszövetkezeteinkben, gépállomásainkon és állami gazdasagainkban a szocialista gazdálkodás rendjét. Utána vázolta a termelőszövetkezeti mozgalom eredményeit. Majd így folytatta;

— A Magyar Dolgozók Pártja politikájának megfelelően kormányunk a termelőszövetkezetek támogatásával egyidőben fokozza erőfeszítéseit a mezőgazd a- sági termelés fellendítésére az 1953. évi decemberi párt- és kormányhatározat végrehajtására, a decemberi határozat óta eltelt közel másfél év alatt a mezőgazdaság több fontos ágában jelentős fejlődés következett be. Nőtt kukoricatermelésünk, zöldségtermelésünk. Sertésállományunk ez év márciusában köze! harminc százalékkal volt nagyobb, mint az elmúlt év hasonló időszakéban. Fellendülőben van gyümölcs- és szőlőtermelésünk is. Nem kielégítő azon ban a helyzet a mezőgazdaság két rendkívül fontos területén: a kenyérgabona termelésben és a szarvasmarha tenyésztésben. — Ezért kormányunknak és állami szerveinknek elsősorban ezekben az ágazatokban kell erőfeszítéseket tenniök a mezőgazdasági termelés további megjavítására. Nem halad megfelelően egyes munkafolyamatoknál — így különösen a növényápolásnál

(Folytatás i 2. eldaiun.)

Dobi István eivtárs határozati javaslatokat terjeszt elő

Hegedűs András elvtárs, a Minisztertanács elnökének beszéde