Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. április (10. évfolyam, 77-101. szám)
1955-04-14 / 87. szám
Szükség van a családtagokra es as asszonyokra is a rémi Kilián György 1 erm e t össö veik esetben NAGYKITERJEDÉSÜ, szép gazdasága van a rémi Kilián György Termelőszövetkezetnek. Több, mint 500 hold szántó, 73 hald szőlő, 125 hold erdő, ezenkívül rét, legelő közös tulajdonosa az a 74 család, amely a csoportban van. Gazdaságuk év- ről-évre szebbé, erősebbé fejlődik. Az idén teherautót vásároltak, ésszerűbb, okosabb gazdálkodásról szőtték terveiket egész télen át. A termelőszövetkezet irodájában együtt van a vezetőség néhány tagja, az elnök, az agro- nómus, a könyvelő, s még pár termelőszövetkezeti tag. Tavasz van, serény munkaidő, az em- oerek éppen a földekről jöttek, sok a megbeszélnivaló, mert nagy a gondja egy ilyen gazdaságnak. S amint a megismerés egyre mélyebb tengerébe jutunk, látszik, hogy ezek a gondok nehezek, de nem megoldha- tatlanok. — A dolog legnehezebbje meg is oldódna, ha több tagunk lenne. A 74 család 79 tagot jelent. Ez az, amit a csoport »munkaerő vagyonának« nevezhetnénk — mondja Farkas elvtárs, a szövetkezet elnöke. Kicsit szabatosan, szűkszavúan hangzik ez így, de rögtön bizonyítanak a számok. Tavaly az egy munkaegységre jutó jövede- em nem érte el a 20 forintot, az idén egy munkaegységet 50 forintra terveztek. Egy év alatt megtöbbszörözni a jövedelmet, — nem is lehet ennél biztatóbb, ösztönzőbb cél. Azonban ha már ■tt tartunk, csináljunk egy másik számvetést is a lehetőségekkel, hogyan éri el a csoport tagsága ezt az eredményt? A NÖVÉNYTERMESZTÉSBEN elsősorban azokat az ágakat fejlesztik, amelyek az ál- .attenyésztés fejlődését szolgálják, másodsorban amelyek még kifizetőbbé teszik a gazdálkodást. Tavaly például 15 holdon termeltek burgonyát, az idén 30 holdon, 60 holdon heterózis kukoricát vetnek négyzetesen, kertészetükben az 5 hold dinnyétől várnak nagyobb summa pénzt. Ősszel pedig Budapesten standot nyitnák, ahol felesleges borukat értékesítik. Az állattenyésztésben említésreméltó a baromfitenyésztés fejlesztése. Ezt eddig meglehetősen elhanyagolták, — bár adottságaik igen kedvezőek. — Baromfitelepükön, amelyet az erdő szélén létesítettek, az idén például 400 pulykát és több, mint 200 libát nevelnek, a nagysereg tyúkféle mellett. Ez is újabb ezreket jelent, mely közelebb viszi őket céljukhoz. A KÉRDÉS MOST MÄR AZ. hogyan akarják megvalósíta- mindezt a csoport tagjai? A íö- kérdés mint már szó volt róla: a munkaerő. Farkas elvtárs azt mondja: Ha lenne még vagy 20 jó, dolgos, szorgalmas tagunk, nem fájna a fejünk! Ez helyes, de talán mégis illenék először körülnézni a magunk portáján is. S valahogy éppen erről feledkeztek meg a csoportban, mert van módja annak, hogy szaporodjon a munkáskezek száma. A szövetkezetben, mint már említettük, 74 család van, a 74 családból azonban mindössze csak 7 nő dolgozik. Többnyire arra hivatkoznak, hogy a házkörüli munka és a családnevelés annyira leköti őket, hogy már ,nem tudnak a közösben dolgozni. Ez helytelen nézet, hiszen számos olyan termelőszövetkezetünk van, ahol az asszonyok éppen olyan jói megállják a helyüket, mint a férfiak és áldozatos, szorgalmas munkával járulnak hozzá a szövetkezet felemelkedéséhez, gyarapodásához. Gondoljunk csak arra, hogy amikor ezek a családok még egyénileg gazdálkodtak, bizony a család valamennyi tagjának részt kellett venni a munkában, csak így tudták a megélhetést biztosítani. Most pedig sokan úgy gondolják a rémi Kilián Termelőszövetkezetben is, hogy elég, ha a családfő eljár dolgozni, a jövedelemből eltartja majd a családot is. Ez nagyon helytelen felfogás. Sőt vannak olyanok, — még a családfők között is, — akiknek ugyan a fő jövedelmi forrást a termelőszövetkezet jelenti, de mégsem járnak rendszeresen dolgozni a csoportba és nem az a munka az első, ami a közösbe szólítaná őket. Varga József növénytermelési brigádvezető mindjárt meg is említ közülük egyet: — Horváth Pali bácsi 9 holddal lépett a csoportba és nemcsak a felesége, meg a családtagjai, hanem ő maga is gyakran távolmaradt a közös munkától. Amikor aztán az osztásra került a sor, elégedetlen volt, hogy keveset kapott. Ki is lépett a csoportból, de bezzeg az egyéni földjén sem boldogul egyedül, itt aztán már családjával és feleségével együtt kénytelen közösen dolgozni. EZ ÉLŐ TANULSÁG azoknak a csoporttagoknak, akik vonakodnak attól, hogy családjukkal együtt közösen munkálkodjanak a termelőszövetkezet fellendítése érdekében. Itt nemcsak arról van szó, hogy a termelő- szövetkezet könnyebben megvalósítja terveit, hanem arról is, hogyha többen dolgoznak egy családból, több a jövedelem is. Szükség van tehát a családtagok, az asszonyok szorgalmára, áldozatkész munkájára, ügyességére több okból is. Az okosan gondolkozó vezetőségnek és tagságnak pedig arra kell törekedni, hogy minden munkaerőt bevonjanak a közös vagyon gyarapításába, ha ez a törekvés megvalósul, a hiányzó 20 munkaerőt könnyűszerrel pótolni tudják. Dokumentum film készült megyénk 10 éves fejlődéséről lovábhi küzdelem a békéért a ratifikálás után Hónapokon át folyt a harc a háborús párizsi szerződések ellen. A nyugat-német hadsereg feltámasztásának tervét évek óta dédelgették az amerikaiak. A nyugati parlamentek jóváhagyásával szabad utat nyitottak a támadó német hadsereg újrafelfcgy- verzéséhez. A parlamenti döntések arra az emberre emlékeztetnek, aki keblére öleli apja gyilkosát. A párizsi egyezmények jóváhagyása után a világ népei tovább erősítik harcukat az egyezmények végrehajtása eben. Az Angol Békebizottság plakátos felvonulást rendezett Londonban, Holborn nevű külvárosban. A plakátokon olvashatjuk: »Tiltsátok el a hidrogénbombát!« »Németországot nem kell felfegyverezni!« »Az 1939—45-ös világháború vámszedése a repülőtámadások idején Holbomban 441 halott, 662 sebesült.« Bács-Kiskun megye tanácsa a okúmén tűm filmet készített hazánk felszabadulásának 10. évfordulójára. A film megyénk ti'.éves fejlődését tárja a néző elé, de bemutatja megyénk tíz é’’ előtti tespedt, sivár életét, a iokezerszámra menő íóldnélkü- íiek reménytelen cselédsorsát, a jsendőruralta világ parancsára bilincsbevert, íöldetkövetelő Kommunistákat, nincstelen parasztokat. Bemutatja a nyomorúságos tanoncéletet, a boldogtalan ifjú kort, a háború vérzivatarát; De megmutatja a film azt is, hogy 1945 után milyen gyökeresen változott meg megyénk élete. A földosztás során ebben a megyében 45 ezer dolgozó paraszt és volt cselédember között 305 ezer hold földet osztottak szét. Az évszázadok óta nyomorba döntött parasztság elindult az új élet útján és számos írástudatlan, öregedő fejjel, kérges kézzel tanulta meg a betűvetést, Megmutatja a film, hogyan indult el — Rákosi elvtárs 1948-ban Kecskeméten elhangzott beszéde után — a dolgozó parasztság a felemelkedésnek egyedüli helyes útján, a szövetkezésen. A film utal arra, hogy már 322 termelőszövetkezet és termelőszövetkezeti csoport működik megyénkben, közel 14 ezer taggal. Képet mutat be a bácsalmási Lenin Termelőszövetkezet életéből, tájékoztat arról, hogy miként gyarapodott virágzóvá és gazdaggá a szövetkezet, ahol a múlt évben munkaegységenként 29 forintot fizettek a tagoknak. A filmen dübörgő traktorok jelképezik, hogy megyénk területén lévő 21 gépállomás gépei az egymillió kataszteri hold földbő] I 726 ezer holdat géppel munkálnak; Üzemeink közül foglalkozik a film a Kecskeméti Baromfi- feldolgozóval, a Kiskunfélegyházi Bányászati Berendezések Gyárával és a Tiszakécskei Permetezőüzemmel. Nagy kár, hogy a filmen nem láthatjuk megyénk konzervüzemeit, meg a Kecskeméti, vagy a Kiskunfélegyházi Gépgyárat, Kulturális létesítményeink közül is lehet látni egy-két alkotást, mint a jánoshalmi járási szülőotthont, vagy a Kecskeméti Baromfifeldolgozó bölcsődéjét, meg a kecskeméti SZTK rendelőintézetét, sőt helyet kapott a Bajai Képzőművészkör, meg a félegyházi balettiskola és a halasi csipkekészítés. A film rendezéséről azt lehet mondani, hogy sikeres, bár helyenként vannak kisebb hibák, amelyek az összefüggés rovására mentek, de ezt meg lehet érteni, hiszen a fejlődés megmutatásáról van szó, szorosabban arról: hogy mennyit fejlődtünk, mennyivel vagyunk gazdagabbak, életképesebbek, mint tíz évvel ezelőtt. Azonban! Nem nehéz megállapítani, hogy a film méreteiben nem tudta fölmérni megyénk gazdagságát. Megyénk gazdagsága szúlesebbkörű annál, mint amit a film bemutatott. Helyes lett volna több jómódú termelőszövetkezetet bemutatni cs ráirányítani a figyelmet arra, hogy mennyivel előnyösebb a nagyüzemi gazdálkodás, a szétaprózott parcellás gazdálkodásnál. Örömmel konstatálta volna a néző, ha láthatná a filmen, hogy megyénk több üzemében komoly exportáruk készülnek^ Volna még néhány dolog, amit filmen szeretnénk látni, úgyszólván minden, amit tíz év alatt elértünk, bár tudjuk, hogy ez lehetetlen és azt is tudjuk, hogy ennek a filmnek az elkészítése is haladást jelent és emeli megyénk művészeti színvonalát. A film felkelti a nézőben az érdeklődést arra vonatkozólag, hogy meg komolyabban érdeklődjék megyénk fejlődéséről; A bolgár nép tiltakozik az atomfegyver eilen. A Bolgár Or« szagos Békebizottság és a Nemzeti Hazafias Front a Béke-Világ« tanács javaslatára felhívást intézett a bolgár néphez. A felhívás után a Hazafias Népfront Bizottság tagjai és a tömegszervezetek képviselői megkezdték az aláírások gyűjtését. Az egész bolgár ncp lelkesen csatlakozott a Béke-Világtanács által kibocsátott felhívás aláírásához. A képen; A most épülő hatalmas »Sztálin« vízgyűjtőmé-» dcnce munkásai — a vizgyűjtőmedcnce Szófia határának összes földjeit fogja öntözni — készséggel aláírják a Béke-Világtanács felhívását. Marin Szt. Mincsev aláírja a Béke-Világtanács fel-» hívását. Lakodalom volt; Katona József sem hiányzott, hiszen bátyja, Sándor volt a násznagy. Ült, csak ült a többi vendég között. Nézte őket, a poharat is. Gondolkozott. A délelőtti eset miatt. Amikor Holló János huszonöt botot követelt egy szerencsétlenre, aki disznótolvajlásba keveredett. Szinte újra hallotta a szavakat: — Ne feledje a főfiskális úr, azért a szép summáért, amit mi adunk, más is akadna a helyére! Utóvégre is nem apostolnak fogadtuk! Nem érezni, fontolni és belátni kell, hanem büntetni! Hányszor, de hányszor hallotta már ezt... Közben a zene elhallgatott. A menyasz- szony öltözni, a zenekar enni ment. Leghamarabb a brácsás tért vissza. Az, akit egész Kecskemét városa »kan cigány« néven ismert. Csendesen meghúzódott és hangszerével babrált. Vár- : ta a többit; Sándor azonnal felfedezte és a szoba közepére ment. Ismert, sántikáló-bicegő lépteivel táncolni kezdett. Járta, ropta egyedül, de a cigány hangszere néma maradt. Közben visszaszivárgott a többi is. — Húzd rá cigány! — rikkantotta egyre türelmetlenebbül. — Járja csak ecsém uram, majd utolérjük mi kegyelmedet — szólt vissza harmadszorra a szálastermetű brugós, nyugodt tréfálkozással. Hirtelen csend lett. Döbbent arcok meredtek a két Katonára. Várták a fejleményeket. Nem lett semmi. Katona lecsillapította fivérét, a cigánynak pedig egy forintos bankót adott. Kevesen értették, mi történt, miért. Körülvették a kacagó Katona Józsefet és magyarázatot kértek tőle, Választ nem kaptak, csak tréfás legyintést, Hazafelé menet csendesen bandukoltak a riéptelen utcákon. Hirtelen megálltak. Katona megmarkolta a bátyja karját és mélyen a szemébe nézve beszélni kezdett, — Te nem érted, Sándor, ami bennem kavarog. Senki nem érti! Hóbortosnak, álomkergetőnek tartanak. Szentnek, mániákusnak. Nincsen igazuk. Bolond ' sem vagyok, szent sem! Szenvedő ember vagyok. Szenvedek, mert látok és nem tudok segíteni. Kenyeret, mosolyt szeretnék adni és a törvény szigorát kell alkalmaznom. Parolázni kell azokkal, akiket korbácsolni szeretnék. Érted? Dehogy.;; A költő lelke szárnyal, lázad, de a főfiskális meghajol. A »Bánk bán«, tudom, értáki Büszke vagyok rá; De ezerszer szégyenlem azokat, amiket néha a főfiskális ír alá, Sándor nem szólt bele. — Érted? Próbáld megérteni! Az a cigány meg merte tenni azt* amit én nem ... Hetykén, sértőn szóltál és ő a maga módján megfelelt! Mi fizettük és mégsem tűrte az igazságtalanságot! Mikor merem én a gazdáim szemébe vágni: sánták vagytok, nyomorékok, semmirevalók, ne ugráljatok, vége a táncnak?! Nem merem;:; Nem, mert rímekből és peturi igazságokból nem lehet megélni. Qk a hatalmasok, meg kell hajolnom. Övék a város, a törvény, a fö- íiskális. Mind úgy hajlítják, ahogyan akarják : : : Újból megindultak; — Csalt ne lennék olyan egyedül. : ; — szakadt ki a fájdalom kebléből. Az öreg templom tornya hármat kondított. Fazekas Tíbata,
