Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. április (10. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-14 / 87. szám

Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a dolgozok észrevételeit, javaslatait gének kiaknázásával, javaslatai­nak felhasználásával. Az alábbiakban megírjuk, hol építenek erre a találékonyságra, tiol hagyják figyelmen kivijl, Az eves tprv 5.7 százalékos emelését írja elő a Központi Ve­zetőség márciusi határozata. — Nem nagy ez a npyplfpcjps, mé­gis komoly feladatot jelent me­gyénk üzemei, vállalatai szániá­ra. Felvetődik a kérdés, hogyan tudják ezt megoldani? Jó mun­kaszervezéssel, s főleg a dolgo­zók versepykedvénck felszításá­val, ügyességének, iplpményessc­Ahql uem Itíiiiuszkodiuik a munkások Jkezdemépyezéseire A Bàcs-jÇisliunmegyçi Építőipari Vállalat kecskeméti központjában js pj;m egyszer hangoz­tatják, hogy a dolgozók javaslatát, véleményét figyelembe kell venni. Nézzük meg, mit ad pgy-egy építőipari mun­kás találékonyságából, ügyességéből a Központi Vezetőség márciusi határozatának végrehajtásá­hoz, s aztán nézzük meg, hogyan veszik figjé- iembe itt az arra illetékesek? Megkértük Piros Benőt, a műszak) osztály vezetőjét, mutassa meg nekünk a márciusi termelési értekezletek jegy­zőkönyveit.' — Kérem, tessék az üzemi bizottsághoz for­dulni — volt a válasz. — A jegyzőkönyvben nemcsak szakszerve­zeti, hanem műszaki vezetést érintő kérdések is megtalálhatók, úgy tudom, hogy a másodpél­dánynak )tt kell lepni önöknél intézkedés cél­jából — próbálkozom ismét. Kissé nehézkesen, de azért hozzákezdtek a jegyzőkönyvek megkereséséhez. Tizenqt percnyi keresés után csak egy műszaki konferenciáról (március 26.) szóló jegyzőkönyvet nyújtottak át, al)oj többek Jípzött ezt ojvashattarm A dolgozók­nak egészséges illemhelyre van szükségük, — rendbe kell hozni a munkásszállást, stb., stb. Eiqivastgk ezt a jegyzőkönyvet? — Nem! — hangzott a válasz. Tehát minden átolvasás nélkül irattárba helyezték. Egyenesen felháborító az ilyen elintézési mód, ipfdy sem­mibe veszi a dolgozók kérését, javaslatát. Meg­engedhetetlen, hogy sokszor az aprónak tűnő, de igen fontos kéréseket csak úgy egy kézlegyin­téssel elintézzék. Amiről még nem tud a műszaki vezetés, de )lí£ne tudni. Március 23-án a íápiószecsói mun­kahelyen megtartott termelés) értekezleten Ir- házi Ambrus felvetette, hogy kevés az anyag, emiatt több órát keil várakozni. Miért nem ha­tározzák meg a sztahanovista szinteket egyes szakmáknál? Szabásuk piszkos. Vörös Béla azt kérdezte, miért nincs Több hónap óta fűrészlap. Rónaszéki István elmondta, hogy nem ígéret, ha­nem anyag kell. Miért nem kapják meg időben az utazáshoz szükséges pénzt? — Kis Barna­bás arra kíváncsi, hogy miért nem mondják meg, hogy a vontatóvezető mikor kaphat anyag- megtakarítási prémiumot? Ezután nem is lehet csodálkozni, ha a vál­lalat munkaerőhiánnyal küszköd, mert amint a példák mutatják, a műszaki osztály a dolgozók kérését, javaslatát nem hajlandó figyelembe venni. Azon sem lehet csodálkozni, hogy a ver­seny nem olyan, mint keltene. Megengedhetetlen és elítélendő Piros Benő műszaki vezető maga- fuptása, amikor az Izsáki úti lakásépítésnél dol­gozóknak lelkes május 1-i felajánlására azt mpndta: — Nem kell május 1-re késznek lenpi, jó lesz az később, á határidőre. — S most már azon sem csodálkozi)nk, hogy a vállalat miért épít drágán, miért teljesítette első negyedéves tervét 03 százalékra. Ahol (igyclejnhe veszik a lutiukúsok javaslatait A Kecskeméti Cipőgyárban, az igazgatói iro­dában Sersényi Sándor igazgató, Hegedűs Meny­hért főmérnök és Bartók József üzembizottsági tag beszélget a termelő munkáról. Megkérjük Sfcrsépyi elvtársat, mutassa meg nekünk a már­ciusi érlpkezlet jegyzőkönyvét. — Nagyon szívesen. — Egy perc és a »termelési értekezlet« jelzéssel ellátott dossziéból előkerül a jegyzőkönyv. Nézzük, mit valósítottak meg a dolgozók javaslataiból? Trompák József bejelentette, hogy március 18-án már szükségük lesz a jövő havi munkához tervezett felsőbőrre. Mi történt? Hegedűs Meny­hért főmérnök személypoggyászként elhozta a hiányzó bőrmennyiséget. Eredménye: a szabászat dolgozói a mai nap már két és fél napi -tervvel előbbre vannak. Sutűs Mihály talpszélvarró javasolta, hqgy a klammerozó gépnél dolgozó Nagy Józsefet, aki még gyakorlatlan, segítsék. Mi következett ez­után. Ijidi András művezető és Varga Sanyi bá­csi meos három napig felváltva gyakorlatban mutgtta meg a jó és biztos munkafogásokat. Kovács Pálná a 23-as szíjak helyett 24-esat kért, indokolva azt, hogy a 23-as keskeny, tfé- gedüs Menyhért másnap megvizsgálta a szabás­mintát és megbeszélte Aranyi eivtárssal — a TMK vezetőjével —, hogy még aznap délre ké­szítsen négy darab új 23-as hálsószíj szabásmin­tát, mert a régi kpshpny. Ez megtörtént, azóta nincs panasz. Kovácsáé mondta ázt is, hogy a 3(í-as cipőkhöz rövid a hátsószíj. Hogyan oldot­ták meg? Hegedős Menyhért főmérnölí másnap megnézte és a knyplkezőkel tanácsolta: az elv- (árspő egy milliméterrel lejjebb tegye, s úgy varrja össze, biztos jó lesz. A tanács hasznos voit, mert azóta nrnps panasz. Kökény Mihály kifogásolta, hogy a talpbélések összeragadnak s ezért nem tudnak ütemesen dolgozni. — Igaza volt az elvtársnak, — mondja He­gedj eivtgrs. A csákozó csoportvezetője azonban nem akapta elismerni munkájuk e hiányosságát. Mit voit mit tenni? Két-három láda talpbélést megnéztem s összeszedtem azokat, ami összera- gadt. Elég sok volt. Bevittem a csákómba és odatettem Kqvgcs elvtárs elé és azt mondtam : — Kökény'Mihálynak igaza van. A tények ellen már ő sem tudott szöuli, — mondja Hegedős elv- tars. A gazdaságvezetés nemcsak felhasználja a javaslatokat, hanem igen ügyes 'módszerekkel fel­kelti a dolgozók érdeklődését az olcsóbb, jobb gyermekcipő készítés iránt. Például a kuhúrptt- honban lévő egyik hosszú asztalra helyezik q másod-, vagy hárrnadésztályú cipőket. Összehív­ják a dolgozókat, megkérdezik tőlük, hogy lehef ezen javítani, mit kell tenni. Az eredmény nem marad el: áprjlis 1-től 10-ig 10Ö százalékra tel­jesítették a tervüket és 94.5 százalékban elsőosz- táiyű cipőt készítettek. Nincs igazolatlan mu­lasztó, nincs munkaerő-hiány. 1 — - .......== ' Tanácsülésen vitatták meg Baján a kereskedelem problémáit A belkereskedelem legjobb dolgozóinak országos tanácsko­zásával egyidőben a bajai tanács is foglalkozott a helyi kereske­delem problémáival. Ez azért is vqlt igen fontos, mert a dolgozók igénye a kereskedelem munká­jával kapcsolatban nőtt, több ud­variasságot és figyelmet vár a város kereskedelmi dolgozóitól. A város áruellátását 60 száza­lékban a péibácsmegyei Nép­ből t, 10 százalékban a földmű­vesszövetkezet árudái, 30 száza­lékban a Belkereskedelmi Mi­nisztérium alá tartozó vállalat tok, Állami Áruház, Csemege­bolt és a kultúrcikkek igazgató­ságának fióküzletei látják el. A város áruházait, árudáit, egyéb üzleteit a város dolgozóin kívül a bajai, bácsalmási és a kalocsai járás 33 községének dolgozó pa­rasztjai is felkeresik. A megnö­vekedett forgalmat bizonyítja az is, hogy az Állami Aruháznak ) 953-ban 331 ezer, 1954-ben pe­dig 440 ezer vásárlója volt. A vásárlókészség, képesség megnövekedett s ez megköveteli a központi áruellátás tervsze­rűbbé tételét, rugalmasságát is. A bajai árudák vasárut a Kecs­keméti Vasnagykereskedebni Vállalattól kapnak. Sokszor azonban jóval kevesebbet, mint amennyit jogosan elvárnának. Például; az elmúlt negyedévben a 300 darab »Villám« petroforból Baja egyetlen egyet sem kapott. Egyetlen »panpónia« motorke­rékpár sem jutott Bajára. Ért­hetetlen, hogy Bajának sűrített paradicsomból csak 5 literes üve­gekben jut. A város áruellátását a Belke­reskedelmi Minisztérium egyes intézkedései sem segítik. Igen helyes az, hogy az egyik főosz­tály elrendelte a mozgóárusítás bevezetését. Mivel adumban a béralap engedélyezés egy másik főosztályhoz tartozik, az nem adott erre engedélyt. Ezenkívül sokszor merevek a limitárakra vonatkozó rendelkezések. Kétségtelen, mindezek megne­hezítik a város jobb áruellátá­sát. A hiányos áruellátásért azonban nemcsak a felsőbb szer­vek a hibásak, hanem a város kereskedelmi életének vezetői is. Például megengcdlutetctlen az, hagy u földmű vessző vetkezet árudáiban .szakszerűtlenül tör­ténjék az árurendelés, ami nem egyszer bizony áruhiányt okoz. Gyakori jelenség,* hegy nem úgy kezelik, gondozzák az áru­kat, mint ahogy azt joggal el­várjuk az ott dolgozóktól. Ami igen elítélendő s meg kell szün­tetni, az az árdrágítás. Ezért még különösebb fclelősségrevo- nás nem igen történt, pedig vol­na mit tenni. A martonszáilási föjdszöv. árudájában az clesztc dekája 17 fillér helyett 20 fillér. A Futor kilója 52 fillér helyett 60—80. A disznókarika 5 fillér helyett IQ fillér. Baján a 26-os árudában a papírzacskóért 2p fillért számítanak fel minden tétel után. Az 5-ös és 6-os szá­mú árudákban a 9.60-as törme­lékrizst 12 forintért árusították. Ezek a példák is mutatják, hogy van mit takarítani a kereskede­lem dolgozóinak saját portáju­kon is. Jogosan követelik a fogyasz­tók az udvariasabb kiszolgálást js. A város kereskedelmi párt­szervezeteinek mindezekre fel kelt figyelni és keményen har­cot kell folytatni a mulasztók­kal szemben. Az udvarias ki­szolgálásban, az árdrágítás - el­leni kiállásban a kommunisták mutassanak példát. INNEH —ONNAN HARMONIUMOT vesznek a jólsikerült ének- és zencest be­vételéből Fülöpszálláson. r ÁRKOT LÉTESÍTENEK Gát érőn moo négyszögöl területen, ssoo fo. HnlCrt. A terűidet már feheántot. látc és a tanulók araunasövinsjt ül. tellek a szélére. A lakosság mintegy l’OO forint társadalmi munkával segít a park elkészítésiben. Az elmúlt héten isméi 84 taggal szaporodtak megyénk termelőszövetkezetei elmúlt héten ismét számos új belépővel gazdagodtak ter­mclös'ípyetkezctfjnk- A mező­gazdasági igazgatósághoz beér­kezett jelentések szerint 49 csa­lád, 84 taggal választotta a nagyüzemi gazdálkodás htját. A kpcskemétj járás hál? 15 «ujjáít 29 taggal lépett be a termelő­szövetkezetekbe. a bácsalmási járásban IQ psaláÜ Iá taggal gazdagította a szövetkezetek létszámát. A kunszeptmiklósj járásban 8 család 13 taggal lé­pett be. Ercdinéjiycbcu dolgoznak a Kecskeméti Gépállomás kihelyez pit ajfiqnómusai A Kecskeméti Gépállomás ag- ror)ÓJhhS3i üv- if#d h^téfeotnyab- ban segítenek a termelőszövet­kezeteknek, mint az elmúlt években. A szakmai tanácsadás mellett meggyőző szóval elérték a termelőszövetkezetekben, hogy a kukorica és a napraforgó 80 százalékát négyzetesen vessék. A gépi növényápolás előnyéről is felvilágosították a tsz-ek ve­zetőit- Ennek eredménye az, hogy a tavalyi 45Q hold nö­vényápolással szemben idén 1660 hold növényápolásra kötött szeyzpdést a gépállomás és a tsz-ek kapásmunkáinak több, mint 90 százalékát végzi el. Á helvéciai Előre TSZ-ben Szabó Imre agnmpmps irányít­ja a munkát. A termelőszövet­kezet tagjai szeretik és mes- szívlelik javaslatait. Segítségé­vel az elmúlt években hátid kullogó termelőszövetkezet idén már az elsqk egyike lett. A kecs­keméti Vörös' Csillag TSZ mun­kafegyelmének megszilárdításá­ban nagy segítséget nyújt Pécsi Dezső kihelyezett agrónómuj, Már a korareggeli órákban meg­látogatja a brigádokat és mun­kájukat kint a helyszínen irá­nyítja. A Szabadságharcos TSZ tagjai megfogadták Hideg Antal kihelyezett agronómus javasla­tát: az összes kukoricát — száz holdon — négyzetesen vetik. A gépállomás segített a 'szö­vetkezeteknek az őszi kalászo­sok tavaszi ápolásában is, ame­lyet nagy részben géppel végez­tek. À fejtrágyázás mellett fo­gasolással és hengerezésspl ké­szíti elő a gabonát gépi aratásra- Kiváló minőségű taiajmunkát adnak át a szövetkezeteknek idén a traktorosok is. A két UlSZ-brigád és 12 traktoros mái sztahanovista szinten do’gozik. \i í■ C levél l Őrös Csillag Termelőszövetkezetnek Kedves Elvfámk! Már boesassanak meg, hogy nyíltan háborgatom önöket, de úgy látom, hagy más tnegoUjás Itincs, mivel a szó elszáll esnem jut el a visszhangja hozzánk. Nem kerülgetem a dolgot, mifit macska a fori'ó kását, hanem megnumdgm, mirât van szó. Ar­ról, hogy a Vörös Október Ter­melőszövetkezet tagjainak és a magam nevében is. versenyre hívtuk a Vörös Cçillqg Termelő- szövetkezetét és Lakó László agronájnus elvtársat ez év feb­ruár 26-án, gépállomás tanács­ülésen a tavaszi munkákra. Akkor a párttitkár, névszerint Barna elvtárs megígérte, hogy továbbítja versenykihívásunkat a termelőszövetkezet vezetőségé­nek. Az utána következő csü­törtökön a Vörös Október Ter­melőszövetkezet vezetőségével közösen kidolgozott versenyfel­tételeinket személyesen adtam át Tiggai elvtársnak azzal, hogy kiskunfélegyházi beszéljék meg a dolgot a ta­gokkal és küldjenek rá választ. Még azt is hozzátettem, hogy szerelnénk, ha a Vörös Csillag Termelőszövetkezet meghívna bennünlzet a versenykihívás meg­tárgyalására. Azóta eltelt másfél hónap. Sajnos sem meghívást nem kap­tunk, sem petfig választ arról, hogy elfogadják a. kihívást, vagy sem. Már nagyon türelmetlenek va­gyunk és gz a péiemsny ala­kult ki egyesekben, hogy a Vö­rös Csillag tagjai félnek a. ver­senytől és nincs merszuk kiállni, ezért nem válaszolnak. Ën ezt nem hiszem, ezért ezúton kérem a Vörös Csillag tagjait, hogy nyilatkozzanak. Kiskunfélegyháza, 1955 ápri­lis 11. Elvtársi üdvözlettel: Kurucz József mezőgazdász. r A Bajai és Garai Állami Gazdaság traktorosainak versenye Szinte hagyományos már évek óta a Bajai és a Garai Állami Gazdaságok traktorosai közötti verseny. Az idén is a tavaszi munkák megindulásától kezdve, nemes versenyre keltek. Jelen­leg a Bajai Állami Gazdaság traktorosai vezetnek. A gazdaságban a koratayaszi növényféleségek vetésével már végeztek. 70 holdon a burgopya- ültetést is befejezték. A tava­sziak vetésében a gazdaság II- számú üzemegysége legutóbbi tíznapos eredményeivel megsze­rezte a gazdaság áitai alapított versenyzászlót. Ezt a verseny- zászlót a legjobb traktorosok kapják. Cserna László és Feren­ci József eddig 211 ncrmálhold- nyt teljesítését a párosverseny- távs, Miklós István és Koncsár József Zetorosok 207 ncrmál- holdnyi teljesítése szorongatja. A IV. számú üzemegységben a legkiemelkedőbb eredményt Cse­repes Ágoston érte cl, 132 nor- málhoid teljesítéssel. A gazda­ság DISZ-fiataljai is állandóan növelik eredményeiket. A fiata­lok versenyében Lqvas Lajps 199 normálhold teljesítéssel maga mögött hagyta a ÍV. számú üzemegység legjobb fiatal trak­torosát, Kovács Antalt, akinek teljesítése 139 normálhold. A traktorosok egy gépre esd nor- máiheid teljesítése elérte a 126 bojdat. A Garai Vörös Traktor Állami Gazdaság legjobb traktorosa: Gellai János, DISZ-fiatal, aki Sztaiinyecével a legutóbbi érté­kelésig 236 normálhold teljesí­tést ért el. Közvetlen utána kö­vetkezik a cérnaháti üzemegy- séigben dolgozó Trabajkó Károly, aki Zelorjával együtt 139 nor­málhold teljesítésénél fart. Ara­nyos Mihály teljesítménye 87, a csátaljai üzemegységben dolgozó Schmidercgics -láncáé 72, Hor­váth Józsefé 73 és Nagy Káiulyé 81 normáihold. A két gazdaság traktorosai élénk figyelemmel kísérik egy­más eredményeit. A garaiak a t első eredmények hallatáira azt mondották: ez esak a kezdet. A bajaiak viszont megfogadták úgy dolgoznak, hogy a verseny­ben továbbra is ők vezessenek, ráessen a líáeskisk u nmegyei /V ÜPLjSAG-ba rí

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents